| |
|
HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL
Havonta friss hírek, hasznos információk a jog és a jogvédelem világából - nem csak ügyfeleinknek.
Legutóbbi hírlevelünkből
- Mítosz, vagy valóság: Lehet-e járdán parkolni büntetlenül?
- Állás nélkül: a munkanélküli segély szabályozása
Önt is érdekli?
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Korábbi hírleveleink »
|
|
|
9 dolog, amire figyeljünk oda, ha utazási irodával utazunk
2012. január 31.
Az iroda prospektusában talált, a földi paradicsomot hirdető képnek köze sincs a lepusztult szállodához, ahova nagy reményekkel megérkezett? Netán zavargások törtek ki úti céljától nem messze, de az utazási iroda nem hajlandó visszatéríteni a díjat? Összefoglaltuk, milyen problémákba futhatnak bele azok, akik nem saját szervezésű nyaralásra vállalkoznak, és azt, hogy ilyenkor mi a teendő.
1. Előleg: Utazási szerződés megkötésekor előlegként csak a teljes részvételi díj 40%-át kérheti el az iroda, kivéve, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés alapján ennél korábbi teljesítésre van kötelezettsége az irodának. A teljes részvételi díj befizetését az utazási iroda legkorábban az utazás megkezdése előtt 30 nappal követelheti.
2. Díjemelés: A részvételi díjat az utazási iroda csak akkor emelheti meg, ha ezt a szerződésben belefoglalták, illetőleg kizárólag a szállítási költségek, adó, illeték és egyéb kötelező terhek, valamint deviza forintárfolyamának változása esetén lehetséges.
3. Meghiúsult út: Az utazási iroda legkésőbb az utazás megkezdése előtt 15 nappal tett írásbeli nyilatkozatával állhat el az utazási szerződéstől.
4. Utazási szerződés: Az utazási irodának arra terjed ki a kötelezettsége, ami az utazási szerződésben szerepel. Ezért a szerződést érdemes átolvasni és megőrizni, hogy esetleges vita esetén erre hivatkozni tudjunk.
5. Szolgáltatások: Az utazási irodának olyan szolgáltatásra terjed ki a kötelezettsége, amely az utazási katalógusban/tájékoztatóban szerepel. Sajnos a gyakorlati tapasztalat az, hogy hiába ígér valamit az utazási iroda alkalmazottja az utazási szerződés megkötésekor, ha a katalógusban/tájékoztatóban nincs pontosan leírva és körülírva, hogy milyen szolgáltatásokat vehetünk igénybe és járnak nekünk az utazásunk ideje alatt, akkor sajnos erre nem tudunk sikerrel hivatkozni vita esetén.
6. Jegyzőkönyv: Ha a katalógusban/tájékoztatóban szereplő leírás vagy ígért szolgáltatás nem teljesül, pl. nem tengerre néző szobát kapunk, pedig azt kértünk és azért is fizettünk, akkor azonnal jelezzük ezt az utaskísérőnek vagy az utazási iroda szállodához telepített vagy rendelt alkalmazottjának. Panaszunkról, kifogásunkról vetessünk fel jegyzőkönyvet és kérjük el annak példányát.
7. Tanúk: Amennyiben sehogyan sem tudunk jegyzőkönyvet felvetetni, keressünk tanúkat, legcélszerűbb a velünk együtt utazó, nyaraló magyarokat megkérni, hogy adják meg címüket, nevüket, elérhetőségüket, hogy a későbbiek során tanúként tudják őket meghallgatni az ügy kapcsán.
8. Díjleszállítás: Ha az utazásszervező az utazást nem a szerződésnek megfelelően teljesíti, köteles a díjat arányosan leszállítani. Ez abban az esetben nem követelhető, ha az utas saját elhatározásából nem vett igénybe valamely szolgáltatást.
9. Külügyminisztérium: Amennyiben a Külügyminisztérium honlapján feltünteti, hogy nem ajánlja bizonyos országba történő utazást, akkor bármikor elállhatunk az utazástól és kérhetünk helyettesítő szolgáltatást vagy a befizetett összeg visszatérítését.
Dr. Tóth Hajnalka
« Hírarchívum |
|
D.A.S. tanulmányok
Lépjen be ügyfélazonosítójával és töltse le, vagy regisztráljon, és elküldjük Önnek a kért tanulmányokat! Kattintson ide a részletes listához »
Ízelítő tanulmányainkból:
Földrengés károk - 2011. február
Magyarország nem kimondottan földrengések által sújtott terület. Szerencsénkre... Azonban a közelmúltban mégis nagyobb erejű földrengés rázta meg az országot, melynek epicentruma Oroszlánynál volt. A földrengés főleg Oroszlány, Vértessomló, Környe és Várgesztes településeken okozott jelentősebb károkat. A legnagyobb károk különösen az ingatlanokban következtek be.
Jogi tájékoztató a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak - 2010. október
A múlt héten bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa hatalmas áldozatokat követelt. Tanulmányunkban szeretnénk segíteni mindazoknak, akik nem tudják, hogy az őket ért kár után milyen lehetőségeik vannak. A tanulmányban kitérünk arra, hogy hogyan, és kivel szemben érvényesíthetik kártérítési igényeiket, milyen lehetőségeik vannak, amennyiben rendelkeznek biztosítással, illetve mit tehetnek, ha nem volt szerződésük biztosító társasággal. Javaslatot teszünk arra is, hogy melyek legyenek az első lépések a károk felmérése során.
A lopás büntetőjogi értelmezése - 2010. szeptember
|
|
|
