D.A.S. JogSzerviz

Kárrendezés a szerviz bevonásával

Megjelent az Autózz velünk! 2009. szeptemberi számában
 

Ha a személygépkocsit baleset miatt szervizben javítják, kényelmes megoldásnak tűnik a szervizre bízni a kár rendezését. Sokszor a javítóműhely és a biztosító a tulajdonos feje felett egyeztet, aki csak később szembesül azzal, hogy nem a teljes javítási díjat fedezi a biztosító és mélyen a saját zsebébe kell nyúlnia.

Eltérő jogi megítélése van annak, ha a kárt casco-ra rendezi a tulaj, vagy a károkozó másik fél kötelező felelősségbiztosítója téríti meg azt. A casco vagyonbiztosítási szerződés, melyben a biztosított vagyontárgy az autó, sérülés esetén a biztosító köteles helyreállítani. Vagyonbiztosításról csak az általánosságban rendelkeznek a jogszabályok, ezért nincsen szabályozva az, hogy a károk megtérítése hogyan és milyen formában történjen. Casco esetén a biztosító jogosult üzletszabályzatában meghatározni a kárrendezési folyamatot és a feltételeket is. Kikötheti, hogy milyen szervizben történjen javítás, de akár folyamatos kontrollt írhat elő, ha a károsult nem a megfelelő szervizben, vagy nem jóváhagyott módon végezteti el a javítást, akkor a biztosító szerződési kikötés esetén akár meg is tagadhatja a kártérítést. A biztosító meg is határozhatja, hogy milyen költségek megfizetésére terjed ki a casco. Mindezek miatt cascós kártérítésnél különösen ajánlott a biztosító üzletszabályzatának ismerete, és szükség esetén a megfelelő szerviz igénybevétele.

Más a helyzet akkor, ha a balesetet más okozta, és az ő kötelező felelősségbiztosítójától követelhető a javítási költségek megtérítése. Ebben az esetben a károsult és másik fél biztosítója között nincsen szerződéses jogviszony, a biztosító a polgári törvénykönyv, az erre épülő bírósági gyakorlat és a 190/2004 (VI.8.) Korm. rendelet által lefektetett szabályok szerint köteles szolgáltatni. Eltérően a casco-tól, a baleset miatt felmerült összes indokolható költséget köteles megtéríteni a biztosító. Számos biztosító követi azt a gyakorlatot, hogy partner-szervizet ajánl a károsultnak. Ez a megoldás nagyon kényelmes lehet, hiszen az ilyen műhelyek egyeztetnek a biztosítóval az ügyfél helyett, akinek jobb esetben csak a kész autóért kell mennie. Rosszabb esetben később derülhet ki, hogy nem a teljes javítási költséget fizeti a biztosító, és a különbözetet az ügyfélnek kell teljesítenie.

Fontos tudni, hogy szerződéses jogviszony ugyan nincsen, de a károkozás miatt a károsult és a biztosító között jogviszony keletkezik, emiatt köteles a biztosító kártérítést nyújtani a károsultnak. A szerviz alapesetben kívülálló ebben a kapcsolatban, csak akkor tehet nyilatkozatot, ha az ügyfél meghatalmazza saját képviseletére. Így a biztosító már közvetlenül a szervizzel is kommunikálhat, javítási árajánlatot kér, ami a kár összegét képezi. A biztosítónak nyilatkoznia kell, hogy elfogadja e az ajánlatot, vagy abból mekkora összeget térít meg, sok esetben az ügyfél nem is tud a fejleményekről. A biztosítótól később akár perben is lehetséges követelni, hogy a teljes összeget térítse meg, viszont a szerviz a közte és a károsult közötti javítási szerződés alapján a károsulttól követelheti a különbözetet.

Azért nagyon veszélyesek ezek a jogviszonyok, mert szerviz belépésével egy olyan fél is része lesz a folyamatnak, akinek nem kötelessége megvárni a biztosító kárrendezését. Az ügyféllel akár szóban is megkötött javítási szerződés miatt közvetlenül az ügyféltől követelheti a javítási díjat. Ez akkor bír jelentőséggel, ha a biztosító később fizet, vagy csak részlegesen.

A szerviz bevonása nagyon kényelmes megoldás, és valóban sok esetben gördülékenyebbé teszi a folyamatot. De a későbbi viták elkerülése érdekében ajánlott egy jól kidolgozott megállapodást kötni. A javítóműhely kötelességévé lehet tenni, hogy írásban tájékoztassa a károsultat a fejleményekről, a biztosítótól kapott iratokat másolatban küldje meg, illetve csak a károsult hozzájárulásával kezdjen bele a tényleges javításba. Minden esetben meg kell arról győződni a javítás előtt, hogy a biztosító elfogadta e a teljes javítási költséget, ha megbontás után újabb károkra derül fény, pótszemlét kell kérni a biztosítótól, mert a nem felmért károkat nem fogja megtéríteni. Leszögezhető, hogy a kulcs egy jól megírt szerződés és a gördülékeny kommunikáció, ezek által el lehet kerülni az esetleges kellemetlenségeket.

dr. Vizi András

 
« Vissza A D.A.S. az Autózz velünk! magazinban oldalára

© D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2011  |  Cím: 1082 Budapest, Futó utca 47-53. VI. emelet  |  Telefon: 06-1/486-3600  |  Fax: 06-1/486-3601  |  E-mail: info@das.hu