D.A.S. JogSzerviz

A gépármű-lízingszerződés

Megjelent az Autózz velünk! 2009. novemberi számában
 

Ma már átlagosnak számít, ha valaki banki finanszírozással vásárolja meg gépjárművét. A legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy a finanszírozás konkrét formája miként történhet, és automatikusan hitelszerződésként tekintenek a bankkal kötött ügyletre. Pedig fontos különbséget tenni a lízing és a kölcsön között, mivel az ügyfélre merőben más következményekkel járhatnak.

Ha valaki gépjárművásárlás céljára adott kölcsönt vesz fel, a bank csak a meghatározott összeget folyósítja, biztosítékként pedig többek között jelzálogjogot vagy opciós jogot terhelhet a járműre. Ha a szerződés valamiért felmondásra kerül, a bank vagy végrehajtási eljárás során értékesíti, vagy pedig opciós joga alapján egyoldalúan megvásárolja az autót.

Lízingszerződés esetén viszont közvetlenül a bank saját nevében vásárolja meg a járművet az eladódtól, és csupán a használat jogát biztosítja az ügyfélnek. A lízingnek két alapvető fajtáját különböztetjük meg, az operatív lízinget és a pénzügyi lízinget.

Az operatív lízing esetében a szerződés tartalma nem a finanszírozás, hanem a szolgáltatás, amelynek keretében a lízingbe adó valamilyen eszközt meghatározott időtartamra díjfizetés ellenében a lízingbe vevő használatába ad, a lízingbe vevő pedig a futamidő lejártával a lízingtárgyat viszszaszolgáltatja a lízingbe adónak. Az eszköz tulajdonjoga a lízingbe adónál marad a lejárat után is, ez a forma lakossági szerződéseknél nem igazán fordul elő. A pénzügyi lízing, amelynek keretében a lízingbe adó alapvetően finanszírozási szerepet tölt be, így a szerződés lejáratakor a lízingbe vevő jellemzően él a szerződés által biztosított vételi jogával, és ezzel megszerzi a lízingelt vagyontárgy tulajdonjogát. Gépjárművekre rendszerint pénzügyi lízingszerződést kötnek, a továbbiakban ezért kizárólag erről a fajta lízingről lesz szó.

Pénzügyi lízingnél a lízingdíjak megfizetése után, a szerződés lejártakor a jármű automatikusan átkerül az ügyfél tulajdonába. A lízingbeadó pénzintézet saját tulajdonában tudhatja a gépjárművet, így ha például fizetési késedelem miatt felmondásra kerül a hitel, a gépjárművet viszszavéve annak értékesítésével csökkentheti veszteségét, és a maradék követelését is végrehajtja az ügyfél vagyonából.

Jelenlegi polgári törvénykönyvükben a kölcsönszerződéssel lízingszerződés nincsen szabályozva, ezért a felek az általános szabályok alapján bármilyen feltételrendszerben megállapodhatnak. A lízing feltételei sok hasonlatosságot mutatnak a hitel feltételeivel, hiszen mindkét konstrukciónál van futamidő, törlesztőrészlet, kamat, hitelbírálati díj, valamint elvárt önrész, saját erő. A havonta fizetendő lízingdíjat két részre lehet bontani: egyrészt van egy ún. tőkerész, amely az eszköz vételárának havonta történő megfizetését jelenti, másrészt egy ún. kamatrész, mely a lízingbe adó költségeit és nyereségét fedezi. A kamatozás a lízing esetében is lehet fix vagy változó. Magyarországon hosszú évekig a változó kamatozású konstrukciók voltak meghatározóak, az infl ációs szint csökkenésével azonban a rögzített kamatozású szerződések mutatnak növekvő részarányt.

Általánosan elterjedt, hogy a lízing kamatozása valamilyen pénzpiaci kamatlábhoz kötött, és a kamatláb változása vonja maga után a lízing-kamat emelését. A pénzügyi lízingen belül megkülönböztetjük a nyílt végű és a zárt végű pénzügyi lízinget. A két konstrukció között az a különbség, hogy a zárt végű pénzügyi lízingnél a tulajdonjog-átruházás a futamidő végén automatikus. Nyílt végű lízingnél a lízingbe vevő vételi joggal (vevőkijelölési joggal) rendelkezik, azaz a lízingbe vevő vagy egy általa megnevezett harmadik személy a lízingelt vagyontárgyat a futamidő végén a maradványérték megfizetése után megvásárolhatja. A lízingszerződés legnagyobb veszélye, hogy a jármű (mint lízingtárgy) megsemmisülése, vagy ellopása automatikusan megszünteti a szerződést, így a hátralévő lízingdíjakat egy összegben kell megfizetnie a pórul járt ügyfélnek. Ezért rendkívül ajánlatos jó feltételekkel casco biztosítást kötni, hogy kár esetén ezzel is csökkenteni lehessen a lízingcég felé fennálló tartozást. Nyilvánvaló, hogy fiatal szerződés esetében a hátralévő, kamattokkal terhelt lízingdíjak összege nagyobb lesz, mint a casco biztosító által kifizetett kárösszeg. Ezt sajnos nem lehet kiküszöbölni, igazándiból ebben áll a lízing egyik legnagyobb kockázata. Ha az autó például totálkáros lett, a lehető leghamarabb érdemes felvenni a kapcsolatot a céggel, és megállapodást kötni a tartozás rendezése céljából, nehogy bírósági eljárásra kerüljön sor.

Érdemes elkerülni azokat a lízingszerződéseket, melyekbe "beépített" lízing-szerződés van. Az ilyeneket a lízingcég köti a biztosítókkal, az ügyfél így nem jogosult eljárni a biztosítókkal szemben. Ha a casco biztosító nem akar fizetni, a lízingcég abban a kényelmes helyzetben van, hogy a biztosító helyett akár az ügyféltől is behajthatja a teljes összeget. Egyszerű közúti baleset esetén, ha nem lett totálkáros a lízingelt autó, jogilag a tulajdonost érheti csak kár, hiszen az ő tulajdona sérült nem az azt csak használót. A kárt okozó jármű kötelező felelősségbiztosítójától alaphelyzetben csak a lízingcéget illeti meg kártérítés. Egyértelmű azonban, hogy a jármű kijavítása viszont az ügyfél elsődleges érdeke, ezért a lízingcégnek meg kell hatalmaznia az ügyfelet a biztosító előtti eljárásra, és engedményeznie kell a kárösszeget az ügyfélre.

Dr. Vizi András

 
« Vissza A D.A.S. az Autózz velünk! magazinban oldalára

© D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2011  |  Cím: 1082 Budapest, Futó utca 47-53. VI. emelet  |  Telefon: 06-1/486-3600  |  Fax: 06-1/486-3601  |  E-mail: info@das.hu