| |
|
HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL
Havonta friss hírek, hasznos információk a jog és a jogvédelem világából - nem csak ügyfeleinknek.
Legutóbbi hírlevelünkből
- Mítosz, vagy valóság: Lehet-e járdán parkolni büntetlenül?
- Állás nélkül: a munkanélküli segély szabályozása
Önt is érdekli?
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Korábbi hírleveleink »
|
|
|
Amikor a belvíz az úr
2011. április 7.
A közelmúltban a társasház mélygarázsában található gépkocsi beállómban sajnos nagy mennyiségű vizet találtam. Ennek okozói mindenekelőtt a Duna közeli fekvése és magas vízállása, a lehullott sok csapadék, amit a föld már nem képes elnyelni, valamint az olvadás lehetnek (a társasház szigeteléséről itt most nem ejtek szót).
A problémám sajnos nem egyedi, a belvíz az Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság tájékoztatása szerint az ország igen jelentős, közel 45%-át, ezen belül is különösen az Alföldet érinti. Kialakulásában mindenekelőtt a természeti adottságok (domborzati viszonyok, talajtani adottságok, csapadék) játszanak fő szerepet, valamint a kifejtett emberi tevékenységek is meghatározóak.
Külterületeken a helytelen mező- és erdőgazdasági művelés, belterületeken pedig a mély fekvésű területek beépítése okozhat belvízkárokat. A szennyvízcsatornázás elmaradása szintén növeli a belvízveszélyt.
Több megyében az elmúlt év novembere óta állandó a belvíz elleni védekezés. A belvízből eredő víztöbblet egy adott ingatlanban, különösen a lakóingatlanokban súlyos károkat okozhat. Kérdés, hogy a kárunk megtérülhet-e valahonnan?
1. Amennyiben a belvízzel érintett ingatlan tulajdonosa rendelkezik valamilyen biztosítási szerződéssel, elsősorban ennek szerződési feltételeit érdemes alaposan áttanulmányozni. A biztosítók szerződési feltételeit mi is megvizsgáltuk, és sajnos azt kell megállapítanunk, hogy a belvíz által okozott károk a legtöbb esetben kizárt kockázatot képeznek, ezeket a károkat a biztosítók nem térítik meg.
2. Mentsvárat jelenthet, hogy az Országgyűlés a veszélyeztetett területeken élő lakosságról való gondoskodás felelőssége elvéből kiindulva 2003-ban törvényt alkotott a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról. Az Alap kezelője a Magyar Államkincstár, mely megyei igazgatóságain keresztül látja el feladatait.
A törvény alapján olyan, a rendeletben meghatározott településeken élő természetes személyek is jogosulttá válhatnak árvíz és ennek következtében kialakult belvíz során lakóingatlan tulajdonukban bekövetkező kár esetén kártalanításra, akikkel a biztosítótársaságok nem kötnek biztosítási szerződést, vagy kötnek ugyan, de az ár- és belvízből eredő károkat nem fedezik.
A kártalanítás szerződés alapján, díj fizetése ellenében történik. A lakóingatlanban a víztöbblet által okozott károkkal kapcsolatban az a szerződő jogosult kártalanításra, aki legalább 30 napja rendelkezik szerződéssel. A kártalanítási plafon káreseményenként tizenötmillió forint. Aki a káresemény bekövetkezése előtt kevesebb, mint hat hónap alatt teljesített befizetést az alap részére a kártalanítás 50 %-ára jogosult.
A szerződő éves befizetési kötelezettségének összege a lakóingatlan értéke alapján a veszélyeztetettségi fokozat szerinti korrekciós tényező alkalmazásával kerül meghatározásra.
Szociális rászorultság esetén, a rászorultság mértékétől függően a befizetés éves összege a szerződésben legfeljebb 30%-kal csökkenthető.
Aki árvíz- és/vagy - ebből eredően - belvízveszélyes területen rendelkezik lakóingatlannal, célszerű a jövőről gondoskodni, és esetleges kárai enyhítése érdekében kártalanítási szerződést kötni.
3. A belvízzel érintett önkormányzatok a központi vis maior alapból kérhetnek támogatást. Ezt követően az önkormányzatok döntenek, hogy ki kap támogatást. A támogatásról hozott döntésnél a károsultak szociális helyzetét is figyelembe veszik. Érdemes a részletekről a helyi önkormányzatoknál érdeklődni.
Dr. Fésű Gizella
« Hírarchívum |
|
D.A.S. tanulmányok
Lépjen be ügyfélazonosítójával és töltse le, vagy regisztráljon, és elküldjük Önnek a kért tanulmányokat! Kattintson ide a részletes listához »
Ízelítő tanulmányainkból:
Földrengés károk - 2011. február
Magyarország nem kimondottan földrengések által sújtott terület. Szerencsénkre... Azonban a közelmúltban mégis nagyobb erejű földrengés rázta meg az országot, melynek epicentruma Oroszlánynál volt. A földrengés főleg Oroszlány, Vértessomló, Környe és Várgesztes településeken okozott jelentősebb károkat. A legnagyobb károk különösen az ingatlanokban következtek be.
Jogi tájékoztató a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak - 2010. október
A múlt héten bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa hatalmas áldozatokat követelt. Tanulmányunkban szeretnénk segíteni mindazoknak, akik nem tudják, hogy az őket ért kár után milyen lehetőségeik vannak. A tanulmányban kitérünk arra, hogy hogyan, és kivel szemben érvényesíthetik kártérítési igényeiket, milyen lehetőségeik vannak, amennyiben rendelkeznek biztosítással, illetve mit tehetnek, ha nem volt szerződésük biztosító társasággal. Javaslatot teszünk arra is, hogy melyek legyenek az első lépések a károk felmérése során.
A lopás büntetőjogi értelmezése - 2010. szeptember
|
|
|
