| |
|
HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL
Havonta friss hírek, hasznos információk a jog és a jogvédelem világából - nem csak ügyfeleinknek.
Legutóbbi hírlevelünkből
- Az örökbefogadó anya is jogosult lesz a szülési szabadságra
- Marasztalás a fogyasztói csoportokat szervező társaságok egy részére
Önt is érdekli?
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Korábbi hírleveleink »
|
Ügyfélfogadás
Hétfő: 9-11 óráig
Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat.
|
|
|
A béren kívüli juttatások sarcai
2009. július 30.
Búcsút mondhatunk 2010-től a természetbeni juttatások adómentességének az országgyűlés által 2009. június 29-én elfogadott a "Közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról"  szóló törvény értelmében.
A béren kívüli, eddig adómentes juttatások egy része után a munkáltatóknak 25 százalékos adót kell fizetniük. E körbe tartozik az üdülési csekk, vagy a munkaadó üdülőjében kapott szolgáltatás a minimálbér összegéig, a melegétel-utalvány havi 18 000 forintra emelt összegig, az utazási bérlet, az iskolarendszerű képzés költségének átvállalt része után a minimálbér két és félszereséig, az iskolakezdési támogatás pedig a minimálbér 30 százalékáig.
Ugyancsak 25 százalékos adó terheli az önkéntes nyugdíjpénztárba történt munkaadói befizetést a minimálbér feléig, az önkéntes egészségpénztárba pedig a minimálbér 30 százalékáig.
Az új jogszabály értelmében üdülési csekk kizárólag üdülési és művelődési szolgáltatásra váltható be, és a konkrét szolgáltatások körét az illetékes miniszter határozza meg. Az utazási bérlet és jegy térítése nem számít bevételnek, továbbá a saját járművel történő munkába járás költségtérítése sem. Ez utóbbit azonban csak kilométerenként 9 forintig nem kell bevételnek tekinteni, és a magánszemély költséget sem számolhat el a kocsira.
Egyes juttatások, így a legkedveltebbek, mint pl. a hidegétkeztetési jegy, ajándékutalvány, kultúra utalvány nem esnek a kedvezményes, 25%-os adókulcs alá. Az ilyen típusú juttatásokat 54% személyi jövedelemadó terheli majd, azonban az előző pontban említettekkel ellentétben, jelen esetben az adóval növelt érték után további 27% járulékfizetési kötelezettség is a munkáltató kötelezettsége lesz. Így az eddig adómentesen juttatott, ilyen típusú juttatások a jövőben szintén jelentősen többletterhet jelentenek a munkáltatóknak, amennyiben a jelenlegi szinten tartják ezen juttatásokat a munkavállalók felé.
Az egyetlen pozitívum, hogy továbbra is adómentes marad a munkáltató által biztosított kedvezményes számítógép- és internethasználat.
A változások sajnos mindenképpen többletköltségeket jelentenek a munkáltatónál. A juttatásoknak egy bizonyos körénél ez 25%-os többletköltséget jelent, azon juttatások esetén pedig, melyek nem tartoznak a kedvezményes 25%-os kulcs alá, kb. 95%-os többletköltséget eredményeznek a munkáltatónak, így szinte biztos, hogy ezen juttatások egyszerűen megszűnnek.
A vállalkozásoknak még ebben az évben dönteniük kell arról, hogy a mostanihoz hasonló formában tartják-e meg és megtartják-e egyáltalán a természetbeni juttatásokat.
Csak remélni lehet, hogy a munkáltatók nem szüntetik meg a béren kívüli juttatások ezen formáját, de annyi bizonyos, hogy azok csökkenni fognak.
dr. Fésü Gizella
« Hírarchívum |
|
D.A.S. tanulmányok
Lépjen be ügyfélazonosítójával és töltse le, vagy regisztráljon, és elküldjük Önnek a kért tanulmányokat! Kattintson ide a részletes listához »
Ízelítő tanulmányainkból:
Földrengés károk - 2011. február
Magyarország nem kimondottan földrengések által sújtott terület. Szerencsénkre... Azonban a közelmúltban mégis nagyobb erejű földrengés rázta meg az országot, melynek epicentruma Oroszlánynál volt. A földrengés főleg Oroszlány, Vértessomló, Környe és Várgesztes településeken okozott jelentősebb károkat. A legnagyobb károk különösen az ingatlanokban következtek be.
Jogi tájékoztató a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak - 2010. október
A múlt héten bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa hatalmas áldozatokat követelt. Tanulmányunkban szeretnénk segíteni mindazoknak, akik nem tudják, hogy az őket ért kár után milyen lehetőségeik vannak. A tanulmányban kitérünk arra, hogy hogyan, és kivel szemben érvényesíthetik kártérítési igényeiket, milyen lehetőségeik vannak, amennyiben rendelkeznek biztosítással, illetve mit tehetnek, ha nem volt szerződésük biztosító társasággal. Javaslatot teszünk arra is, hogy melyek legyenek az első lépések a károk felmérése során.
A lopás büntetőjogi értelmezése - 2010. szeptember
|
|
|
