D.A.S. JogSzerviz

A gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása - Ideje váltani?

Megjelent a Biztosítárs 2008. novemberi számában
 

Ha november, akkor kötelező felelősségbiztosítás, hiszen évente egyszer ekkor nyílik lehetőség a biztosító társaság váltására. A jelenlegi szabályok szerint a biztosítóknak október 30-ig kell nyilvánosságra hozniuk a 2009-re vonatkozó díjszabásaikat. Ezek ismeretében novemberben minden gépjármű üzemben tartó szabadon dönthet arról, hogy marad-e jelenlegi biztosítójánál, vagy meglévő szerződését felmondva januártól más biztosítót választ.

A kötelező felelősségbiztosítás lényege, hogy ha a gépjármű az üzemeltetése során másnak kárt okoz, úgy a vétlen fél (károsult) kárát a vétkes fél (károkozó) gépjármű felelősségbiztosítója megtéríti. Így nem fordulhat elő az az eset - mondjuk mert magának a károkozónak nincs elég pénze - a károsultnak kell a saját kárát viselnie.

Az üzembentartó köteles igazolni, hogy megkötötte és a díjfizetéssel folyamatosan fenntartja a gépjármű-felelősségbiztosítást. Ezt az adott időszakra vonatkozó, a befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye, vagyis a csekk feladóvevénye, vagy a biztosító által kiadott bizonylat tanúsítja. A gépjármű vezetője tehát köteles magánál tartani ezek egyikét. A rendőrség szabálysértési eljárást indít a jármű vezetőjével szemben, ha a közúti ellenőrzés során ezt nem tudja felmutatni.

Önnek akkor is rendelkeznie kell valamilyen igazolással, ha Ön a biztosítójával úgy állapodott meg, hogy éves díjfizetési kötelezettségét csoportos beszedési megbízás útján teljesíti. A biztosító erről a fizetési módról is köteles igazolást kiadni, melyet a gépjármű vezetőjének magánál kell tartania (legalábbis ha részt vesz a közúti közlekedésben).

Ha egy üzembentartó már kötött gfb-t egy biztosítóval, ugyanarra a biztosítási időszakra másik kötelező felelősségbiztosítás érvényesen nem köthető. Az üzemben tartó halála esetén a gépjármű új birtokosa is köteles a szerződést díjfizetéssel hatályban tartani és a halál tényét a biztosítónak bejelenteni. Ellenkező esetben a gépjárművel nem vehet részt közúti forgalomban.

 
Baleset esetén

Egy esetleges baleset után gépjárművünkből kiszállva, a károk felmérése után az első gondolat, ami átvillan a fejünkön az az, hogy vajon a keletkezett kárunkat meg fogja-e téríteni a biztosító, és már akkor azon kezdünk el aggódni, hogy mennyi időt, energiát, és persze pénzt kell majd feláldoznunk.

Ha káresemény merülne fel, és minden érintett rendelkezik kötelező felelősség biztosítással, akkor az Európai baleseti kárjelentő lapot (kék-sárga) minden esetben ki kell tölteni. A kitöltésnél ügyelni kell az adatok pontosságára, hiszen ez nagyban megkönnyítheti a további intézkedést, gyorsíthatja az eljárást. Mindig legyen az autónkban kék-sárga baleseti bejelentő lap - ha éppen elfogyott, a felelősségbiztosítónknál díjmentesen szerezhetünk be ilyen nyomtatványt. Nagyon fontos, hogy a bejelentőt minden esetben töltse ki. Előfordulhat ugyanis, hogy a másik fél meggondolja magát, és másként adja elő a történteket, mint ahogy valóban történt, vagy mint amiben megállapodtak. Ez a későbbiekben gátolhatja a kárrendezést.

A baleseti bejelentő kitöltésekor nem szükséges, hogy a felek megegyezzenek, vagy hogy ugyanúgy lássák a történteket, a bejelentő ellentétes kárleírásokat is tartalmazhat. Azt javasoljuk, hogy ebben az esetben, vagyis ha a másik fél véleménye lényegesen eltér az Önétől, hívják ki a rendőrséget.

Két jármű összeütközése esetén 1 darab baleseti bejelentőt, három jármű összeütközése esetén 2 darab bejelentőt kell kitölteni és így tovább. Tehát mindig eggyel kevesebb baleseti bejelentőt kell kitölteni, mint ahány gépjármű a balesetben részt vett.

Fontos, hogy a bejelentőn tüntesse fel a tanúk nevét és lakcímét.

Minden esetben ellenőrizze, hogy az összes érintett fél aláírta-e a baleseti bejelentőt. Figyeljen arra is, hogy a példányok szétválasztása után már nem módosíthatja az adatokat.

 
Ha Ön a felelős

Ha Önt terhelné a felelősség a kár bekövetkezéséért, akkor köteles a biztosítójának a káreseményt 8 napon belül írásban bejelenteni, valamint a káreseménnyel kapcsolatos minden határozatot 8 napon belül a biztosítója részére bemutatni. (A határidő kezdetét a hatósági határozat kézhezvételétől kell számítani.) A kárbejelentés során meg kell adni a kárrendezéshez szükséges adatokat, és le kell írni a lényeges körülményeket.

Jó tudni, hogy ha egy biztosított Magyarországon kívül okoz kárt, akkor a biztosító helytállási kötelezettségének mértékét a káresemény helye szerinti ország gfb-jogszabályai szerint határozzák meg. Ha a két ország - tehát Magyarország és az az ország, ahol a kár bekövetkezett - eltérő mértéket ír elő a helytállási kötelezettségre, akkor minden esetben a biztosító által a szerződésben vállalt mérték lesz az irányadó.

 
Ha nincs gfb

Ha a károkozó rendelkezik kötelező felelősség biztosítással, és a fentiek szerint járunk el, akkor egy fokkal nyugodtabbak lehetünk afelől, hogy kárunk előbb vagy utóbb megtérül.

De mi van akkor, ha a károkozó ismeretlen vagy nincs gfb-je? Ilyenkor a kárkifizetés az úgy nevezett Kártalanítási Számláról történik, amit a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kezel. Az ilyen kifizetések fedezetét a kötelező felelősségbiztosítás díjában az autósok teremtik meg.

A kötelező felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók ugyanis kötelesek ebből a célból befizetni felelősségbiztosítási díjbevételük egy részét a Kártalanítási Számlára. A felelősségbiztosítási rendelet szerint a Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a károkozó üzembentartó a károkozás időpontjában szerződéskötési kötelezettség ellenére nem rendelkezett biztosítási szerződéssel. Ha tehát megvan a károkozó üzembentartó, akkor a Kártalanítási Számla fizetési kötelezettsége a személyi sérülésen túl az úgy nevezett töréskárokra, és más egyéb kárelemekre is kiterjed, vagyis gyakorlatilag teljes kártérítésre köteles. Az már más kérdés, hogy ilyenkor behajthatja a tényleges károkozón a helyette kifizetett kártérítést.

 
Ismeretlen károkozó

Ha a károkozó üzembentartó ismeretlen, akkor már más a helyzet. A jogszabály szerint a Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki azokra a károkra, amelyeket az ismeretlen üzembentartó

• a gépjárműben,
• az útban,
• az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban,
• az elektromos és
• a hírközlési berendezésekben és
• egyéb közművekben, ezek tartozékaiban,
• valamint a reklámhordozó eszközökben okozott.

Az ismeretlen üzembentartó által okozott károk közül tehát - elsősorban - gyakorlatilag a személyi sérüléses károkat téríti a Kártalanítási Számla. 2007. július elsejétől azonban a gfb-ről szóló kormányrendelet a károsult javára enyhít a fent említett szabályokon. Ettől kezdve ugyanis nemcsak a halálesettel, vagy súlyos személyi sérüléssel járó baleseteknél nemcsak a személyi sérüléshez fűződő károkat (gondoljunk itt a kórházi költségekre is), hanem a gépjárműkárokat is fedezi a Kártalanítási Számla. Hangsúlyozzuk, hogy ez csak a halálesettel, illetve súlyos testi sérüléssel járó balesetekre vonatkozna.

 
A biztosítóváltás

Ha a rendelkezésünkre álló információk alapján úgy dönt, hogy egy másik biztosítóhoz "viszi át" kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását, akkor lép életbe a kötelező felelősségbiztosítási szerződés biztosítási évfordulóra történő felmondása. A rendelet értelmében a biztosított a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően a gfb-szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. Ezért fontos tehát, hogy még novemberben felmondja az eddigi szerződését december 31-i dátumra.

A felmondást célszerű ajánlva vagy tértivevényesen feladni, mert a feladóvevénnyel, tértivevénnyel igazolható, hogy Ön időben rendelkezett. Nem árt tudni, hogy a biztosítók a faxon küldött felmondást nem minden esetben fogadják el. A felmondás akkor hatályos, ha a biztosítóhoz határidőre megérkezik. Ha Ön nem él a felmondási jogával, a szerződés - a biztosító által közzétett módosítás szerint - hatályban marad.

Fontos, hogy amennyiben szerződését a korábbi biztosítójánál felmondta, akkor december 31-ig mindenképpen kösse meg az új szerződést, hiszen csak eddig az időpontig lehet biztosítótársaságot váltani. Ha ugyanis gfb nélkül autózik, akkor az Ön által okozott kárt Önnek személyesen kell megtérítenie. Ha nem okoz kárt, a rendőr akkor is megbírságolja egy esetleges ellenőrzés során, ráadásul, amikor mégis megköti az új gfb-jét, a díjat a kieső időszakra is meg kell fizetnie. Vagyis - akár feledékenységből, akár szánt szándékkal - bliccelni hatványozottan veszélyes.

2007. július 1-je óta az új biztosító kéri be - harminc napon belül - a kárelőzményi igazolásokat. Ha az ügyfél nem adná meg a régi biztosítójának nevét, illetve kötvénye számát, akkor automatikusan a legkedvezőtlenebb bonus-malus besorolásba kerül. Többek közt ezért is fontos, hogy - mint minden biztosítással kapcsolatos kérdésben - döntése előtt körültekintően tájékozódjon.

 
« Vissza A D.A.S. a Biztosítárs magazinban oldalára

© D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2011  |  Cím: 1082 Budapest, Futó utca 47-53. VI. emelet  |  Telefon: 06-1/486-3600  |  Fax: 06-1/486-3601  |  E-mail: info@das.hu