D.A.S. JogSzerviz

Háztűznéző

Biztosítárs - 2009. december - 2010. január
 

A tűz akár a saját vagyonunkban, akár más vagyonában elképzelhetetlen méretű károkat okozhat. Meg lehet ugyan fékezni a tüzet, de erre gyakran már csak akkor kerül sor, amikor a kár már jelentős. Dr. Fésü Gizella e havi cikke e károk csökkentésében segít.

A tűz elleni védekezés mindenekelőtt társadalmi feladat: a követelményeket csak jól képzett tűzoltóság tudja megvalósítani. A kérdés fontossága olyan égető, hogy külön törvény szól a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. A 1996. évi XXXI. törvény megalkotásának az volt a célja, hogy szabályozza az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzését, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél a segítségnyújtást, és a tűz elleni védekezésben résztvevők jogait és kötelezettségeit, meghatározta a védekezés szervezeti, személyi, tárgyi és anyagi feltételeit. Emellett ki-ki maga is köteles gondoskodni mindennapi tevékenysége során a tűz elleni védelemről.

Alapkockázat
Az otthon keletkező, előre nem látható károk ellen lakásbiztosítás nyújthat átfogó védelmet. Ez alapvető funkcióját tekintve vagyonbiztosítás, és a tűzkárt mint alapkockázatot foglalja magában, ami azt jelenti, hogy elsősorban a saját, biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat fedezi. Talán furcsán hangzik, de az olyan jól ismert fogalmakat is pontosan meg kell határozni, mint a tűz. Lakásbiztosítás esetén ez alatt általánosságban azt az égést értjük, amelyet füst- és hőképződés mellett hőfelszabadulás jellemez, és tűzforrás nélkül illetve ezt elhagyva (ilyen lehet például kályha vagy gáztűzhely) a biztosított szándéka ellenére, vagy véletlenszerűen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. A részletek iránt mindenképpen ajánlott a különböző biztosítási társaságok biztosítási feltételeinek alapos tanulmányozása.

Ha a szomszéd háza is ég
Kiegészítő biztosításként köthető a vagyonbiztosítás mellé felelősségbiztosítás, amely fedezheti azokat a tűz által okozott károkat, amelyek megtérítése iránt a biztosítottal szemben támasztanak igényt (ilyen lehet például a szomszéd vagy a lakóközösség más tagjának kárigénye). Ha az ember saját ingatlanjáról a tűz máséra - így például a szomszédéra - továbbterjedve okoz kárt, a felelősség a következők szerint alakul. Ha a tűz alapja valamely jogellenes cselekmény, a helyzet egyértelmű. Így például az építési engedély nélkül emelt, tűzrendészeti szempontból is kifogásolható faépületben keletkezett tűz esetén a tulajdonos a szomszédos ingatlant ért kárért is felel. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, az a polgári törvénykönyv 339. § (1) bekezdése értelmében köteles meg is téríteni. A felelősség alól ugyanakkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az az adott helyzetben általában elvárható módon járt el. Ebből a szempontból döntő, hogy jogellenesen - építési engedély nélkül - emelt építmény gyulladt ki, és hogy a tűz innen terjedt át a szomszédos ingatlanra. Mivel a tulajdonos a szomszédos ingatlant ért kárért is felel, ebben az esetben a kárt a tulajdonossal szemben lehet érvényesíteni. Vagyis ha a tulajdonos rendelkezik az adott esetre nézve felelősségbiztosítással, a biztosítási feltételek szerint a biztosító a szomszéd kárát megtérítheti. Ilyen biztosítás hiányában a kárt magának a tulajdonosnak kell megtérítenie.

Bejelentve
A kárigényt be kell jelenteni a biztosítónak, illetve biztosítás hiányában a tulajdonosnak. Ha nem sikerült az ügyet peren kívül megoldani, az igényt polgári peres eljárás keretében lehet érvényesíteni. Ha a jogellenes cselekményt idegen okozta például valaki felgyújtotta az ingatlant, és a tűz átterjed a szomszédba, akkor az ott okozott kárért is a gyújtogató felel. Ha a gyújtogató nincs meg, felmerülhet a jogellenesség kérdése. Ha azonban a felgyújtott ingatlan tulajdonosának felelőssége semmilyen formában nem állapítható meg (például a jogszabályoknak megfelelően építkezett), a szomszédos ingatlant ért kárért nem tehető felelőssé. Ha nem történt jogellenes cselekmény, vagyis a tüzet, amely átterjedt a szomszédba, nem gyújtogatás okozta, és nem is jogellenes építkezés miatt tudott átterjedni, akkor a polgári törvénykönyv általános szabályai az irányadóak. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a tulajdonosnak viselnie kell minden olyan kárt, ami a dologban keletkezik. A törvény e szabályhoz hozzáfűzi: "azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem le-het kötelezni". Ez bizonyára mindenkinek világos, de e szabály jogi hatása az is, hogy a tulajdonos kockázata, hogy megtalálja-e a károkozót. A dolog megsemmisülése vagy megrongálódása - ha a károkozó felelősségét nem sikerül megállapítani - végső soron a tulajdonos terhe. Ilyenkor tehát nem lehet a szomszédos ingatlan tulajdonosával szemben fellépni. Kárunk csak akkor térül meg, ha a saját tűzkárunkat fedező lakásbiztosítással (mint vagyonbiztosítás) rendelkezünk.

Tűzzel, vízzel
Felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet, ha a tűz oltására kivonuló tűzoltóság okoz kárt a tevékenysége során, például elázik az adott lakás, vagy elázik a szomszédos ingatlan. Nos, a már idézett 1996. évi XXXI. törvény rögzíti a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló legfontosabb szabályokat. Ezek értelmében a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés során okozott kár, illetve a tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben közreműködőknek a közreműködésükkel, járműveik, eszközeik, felszereléseik igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő kárának megtérítésére - ha e törvény kivételt nem tesz - a polgári törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. Vagyis ha a tűzoltóság munkája során jogellenes cselekmény nem állapítható meg, akkor az oltás során okozott kárért nem vonható felelősségre. (Kivételként szabályozza a törvény, hogy nem kell megtéríteni annak a kárát, aki a tüzet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta.) A tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítése annak kötelessége, aki az eseményt szándékosan okozta, illetve a tűzoltásra vagy a műszaki mentésre vonatkozóan szándékosan megtévesztő jelzést adott. Összefoglalva: aki tehát nem rendelkezik megfelelő biztosítási védelemmel, annak a tűzkár - akár saját vagyonát érte, akár a szomszédos ingatlanban esett kár - súlyos anyagi nehézségeket okozhat. Nem érdemes tehát a tűzzel játszani, semmilyen értelemben.

Dr. Fésü Gizella

 
« Vissza A D.A.S. a Biztosítárs magazinban oldalára

© D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2011  |  Cím: 1082 Budapest, Futó utca 47-53. VI. emelet  |  Telefon: 06-1/486-3600  |  Fax: 06-1/486-3601  |  E-mail: info@das.hu