| |
|
HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL
Havonta friss hírek, hasznos információk a jog és a jogvédelem világából - nem csak ügyfeleinknek.
Legutóbbi hírlevelünkből
- Mítosz, vagy valóság: Lehet-e járdán parkolni büntetlenül?
- Állás nélkül: a munkanélküli segély szabályozása
Önt is érdekli?
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Korábbi hírleveleink »
|
Ügyfelünk írjaKülön örömömre szolgál, hogy a mai rohanó, arctalan világban ilyen levelet írhatok Önnek, melyben elismerhetem, hogy igenis vannak emberközpontú, humánus gondolkodású, kedves, szakmailag magasan kvalifikált cégek, melyek persze azért kaphatják ezeket a jelzőket, mert munkatársaik mindenben kielégítik az előbbiekben felsoroltakat... Határozottan az az érzésem, hogy helyesen tettem, mikor biztosítást kötöttem az Önök cégével. További levelek ügyfeleinktől »
|
|
|
Alkotmányellenes a családi pótlék adóztatása
2010. január 28.
Az Alkotmánybíróság 2009. december 15-én a családi pótlék adózásához kapcsolódó hatályos rendelkezéseket visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A határozat lényege, hogy alkotmányellenes a magánszemély esetében a ténylegesen meg nem szerzett jövedelmek adóalapba vonása.
Ez a költségvetésben bevétel kiesést jelent, továbbá a rendelkezés visszamenőleges hatályára tekintettel a családi pótlékhoz kapcsolódóan szeptember óta már levont és megfizetett adóelőlegek tekintetében az adóhatóságnak vissza kell utalnia a befizetett adóelőleget legkésőbb 2010 júniusában.
Az Alkotmánybíróság döntését az előzte meg, hogy a személyi jövedelemadó törvény szeptember 1-től hatályos rendelkezései szerint a családi pótlék adómentes jövedelemből adóterhet nem viselő járandósággá vált. A gyermeket együtt nevelő szülők adóalapjába bele kellett számítani a családi pótlék összegének felét-felét - függetlenül attól, hogy a családi pótlékot melyik szülő kapja.
Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy adóztatható-e egy olyan jövedelem a magánszemélynél, amelyet az nem kapott meg. A családi pótlékot - adóterhet nem viselő járandóságként -, nemcsak az azt ténylegesen megkapó magánszemély, hanem a vele együtt élő házastársa, illetve élettársa is köteles volt figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a házastárs, élettárs igényelt-e családi pótlékot. A határozat szerint egy adót illető rendelkezés csak akkor felel meg az alkotmányos követelményeknek, ha az adó és az adóalany jövedelme között közvetlen kapcsolat áll fenn. A rendelkezés ilyen formában sérti az alkotmányos közteherviselés elvét.
Az Alkotmánybíróság megállapította ugyanakkor, hogy a házastársak valamennyi jövedelmének összeszámítása, és az összes jövedelmük fele-fele arányban történő adóztatása önmagában nem lenne alkotmányellenes.
Azt is megállapította a taláros testület, hogy a családi pótlék bevonása az adóalapba, amelynek lényeges vonása az összevontan adózó jövedelmeknél a több adósáv és a több adókulcs, sérti a teljesítőképesség szerinti adózás elvét. Az alkotmányellenessé nyilvánított rendelkezések ugyanis azt eredményezhették volna, hogy minél több gyerekről gondoskodik a szülő, jövedelméből annál több adót fizetne.
A testület utalt arra, hogy a családi pótlék rendszerét át lehet alakítani, és a jogosultságot rászorultsághoz, vagyis a családban az egy főre eső jövedelem mértékéhez lehet kötni. A vizsgált szabályok értelmében azonban jelenleg nem a család rászorultsága számít, amikor arról van szó, hogy a családi pótlék adóalapba vonása hatásaként csökken-e a szülő összes jövedelme, hanem csak az adóalany személyes jövedelmének mértéke.
Az alkotmánybírósági döntés jogszabály módosítás nélkül végrehajtható. Az érintett adófizetők 2010. március 1-től a 2009-es évre elkészített személyi jövedelemadó bevallásukban tudják visszaigényelni túlfizetett adójukat.
Dr. Fésü Gizella
« Hírarchívum |
|
D.A.S. tanulmányok
Lépjen be ügyfélazonosítójával és töltse le, vagy regisztráljon, és elküldjük Önnek a kért tanulmányokat! Kattintson ide a részletes listához »
Ízelítő tanulmányainkból:
Földrengés károk - 2011. február
Magyarország nem kimondottan földrengések által sújtott terület. Szerencsénkre... Azonban a közelmúltban mégis nagyobb erejű földrengés rázta meg az országot, melynek epicentruma Oroszlánynál volt. A földrengés főleg Oroszlány, Vértessomló, Környe és Várgesztes településeken okozott jelentősebb károkat. A legnagyobb károk különösen az ingatlanokban következtek be.
Jogi tájékoztató a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak - 2010. október
A múlt héten bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa hatalmas áldozatokat követelt. Tanulmányunkban szeretnénk segíteni mindazoknak, akik nem tudják, hogy az őket ért kár után milyen lehetőségeik vannak. A tanulmányban kitérünk arra, hogy hogyan, és kivel szemben érvényesíthetik kártérítési igényeiket, milyen lehetőségeik vannak, amennyiben rendelkeznek biztosítással, illetve mit tehetnek, ha nem volt szerződésük biztosító társasággal. Javaslatot teszünk arra is, hogy melyek legyenek az első lépések a károk felmérése során.
A lopás büntetőjogi értelmezése - 2010. szeptember
|
|
|
