| |
|
HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL
Havonta friss hírek, hasznos információk a jog és a jogvédelem világából - nem csak ügyfeleinknek.
Legutóbbi hírlevelünkből
- Mítosz, vagy valóság: Lehet-e járdán parkolni büntetlenül?
- Állás nélkül: a munkanélküli segély szabályozása
Önt is érdekli?
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Korábbi hírleveleink »
|
Ügyfelünk írjaKülön örömömre szolgál, hogy a mai rohanó, arctalan világban ilyen levelet írhatok Önnek, melyben elismerhetem, hogy igenis vannak emberközpontú, humánus gondolkodású, kedves, szakmailag magasan kvalifikált cégek, melyek persze azért kaphatják ezeket a jelzőket, mert munkatársaik mindenben kielégítik az előbbiekben felsoroltakat... Határozottan az az érzésem, hogy helyesen tettem, mikor biztosítást kötöttem az Önök cégével. További levelek ügyfeleinktől »
|
|
|
Szemüveg a karácsonyfa alá?
2011. december 13.
Rohamosan nő azok száma, akik egész nap a számítógép előtt görnyedve végzik munkájukat. Ez gyakran hosszú órákig tartó egy helyben ülést, és monitorra szegezett tekintetet jelent. Az ülőmunka a szervezet fizikai állapotromlását eredményezheti, a szem terhelése látásromlást, sőt pszichés megterhelést is előidézhet. Ezért fontos a munkahelyi környezet kialakításakor kellő súlyt helyezni a munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek megteremtésére. Érdemes figyelni erre, hiszen ezáltal növelhető a munkavégzés hatékonysága is.
A jogszabályi kereteket az 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet határozza meg. A szabályokat minden olyan munkavállalóra alkalmazni kell, aki legalább napi 4 órában a számítógép előtt végez munkát (például ilyen lehet egy call centeres munkavállaló). A szabályok betartására az a munkáltató köteles, aki ilyen munkavállalót alkalmaz.
A szabályozás egyrészt érinti a munkaidő beosztását. A munkáltatónak a munkafolyamatokat úgy kell megszerveznie, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces, össze nem vonható szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.
Előfordul, hogy a munkavállalók az így biztosított szünetet 'cigiszünetként' értelmezik. Van-e erre lehetőség? Nincs: a munkavállaló csupán arra kap lehetőséget, hogy például 10 percig egy nyomtatott iratokat tartalmazó aktát olvasgasson, vagy egy kollégával szakmai konzultációt folytasson.
Másrészt előfordulhat, hogy a számítógép előtti munkavégzés szemüveg használatát indokolja. A szemüveg készíttetés folyamata többlépcsős. Mindenekelőtt a munkáltató köteles kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatát. Először már a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően pedig kétévenként, amennyiben olyan látási panasz jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.
A munkavállaló köteles a vizsgálaton részt venni. Ha az orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást elősegítő szemüveg biztosítása szükséges lehet, a munkavállalót beutalja szemészeti szakvizsgálatra.
Amennyiben a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató köteles a munkavállalót a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel ellátni, azaz a szemüveg árát megtéríteni.
Jöhet a márkás dizájnkeret és a progresszív lencse? A szemüvegek piacán is rendkívül széles a választék, az árakat illetően a plafon a csillagos ég. A jogszabály ugyan nem szab határt ezen a téren, mégis meghatározhatja a munkáltató, - például a kollektív szerződésben, utasítás formájában - hogy milyen összeghatárig téríti meg a keret és a lencse árát (pl. a piacon található legolcsóbb keret árát megjelölve és a lencse esetében a számítógép előtti munkavégzést káros hatásait csökkentő védőfólia 'luxusát' is megengedve).
Fentieket egészíti ki, hogy a munkáltatónak biztosítani kell a munkavállaló számára a tájékoztatást és a konzultációt a képernyős munkahelyek kialakítása előtt és korszerűsítése során.
Dr. Fésű Gizella
« Hírarchívum |
|
D.A.S. tanulmányok
Lépjen be ügyfélazonosítójával és töltse le, vagy regisztráljon, és elküldjük Önnek a kért tanulmányokat! Kattintson ide a részletes listához »
Ízelítő tanulmányainkból:
Földrengés károk - 2011. február
Magyarország nem kimondottan földrengések által sújtott terület. Szerencsénkre... Azonban a közelmúltban mégis nagyobb erejű földrengés rázta meg az országot, melynek epicentruma Oroszlánynál volt. A földrengés főleg Oroszlány, Vértessomló, Környe és Várgesztes településeken okozott jelentősebb károkat. A legnagyobb károk különösen az ingatlanokban következtek be.
Jogi tájékoztató a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak - 2010. október
A múlt héten bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa hatalmas áldozatokat követelt. Tanulmányunkban szeretnénk segíteni mindazoknak, akik nem tudják, hogy az őket ért kár után milyen lehetőségeik vannak. A tanulmányban kitérünk arra, hogy hogyan, és kivel szemben érvényesíthetik kártérítési igényeiket, milyen lehetőségeik vannak, amennyiben rendelkeznek biztosítással, illetve mit tehetnek, ha nem volt szerződésük biztosító társasággal. Javaslatot teszünk arra is, hogy melyek legyenek az első lépések a károk felmérése során.
A lopás büntetőjogi értelmezése - 2010. szeptember
|
|
|
