| |
|
HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL
Havonta friss hírek, hasznos információk a jog és a jogvédelem világából - nem csak ügyfeleinknek.
Legutóbbi hírlevelünkből
- Mítosz, vagy valóság: Lehet-e járdán parkolni büntetlenül?
- Állás nélkül: a munkanélküli segély szabályozása
Önt is érdekli?
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Korábbi hírleveleink »
|
Ügyfelünk írjaCsaládunk egyik autóját a 18 éves gyermekem vezeti. A gyermek tapasztalata alapján, amióta D.A.S.- matrica van a szélvédőre ragasztva, a nappali és éjszakai igazoltatások - érzése szerint - zökkenőmentesebbek, mint a korábbi időszakokban. További levelek ügyfeleinktől »
|
|
|
Mit jelent a házassági vagyonközösség
2011. december 19.
Mit jelent a házassági vagyonközösség?
A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit.
Mi tartozik a házastársak különvagyonához?
a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,
b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,
d) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.
Milyen feltétellel kerülhet a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy közös vagyonba?
Tizenöt évi házassági együttélés után közös vagyonná válik az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép. Amennyiben tehát a hozományba kapott bútor helyett újat vásárolunk, az már a közös vagyon részét képezi majd.
Válás esetén hogyan kerül sor a közös vagyon megosztására?
A legszerencsésebb eset az, ha a felek a vagyon megosztásában meg tudnak egymással egyezni, ez azonban nem minden esetben lehetséges. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni, abban az esetben a közös vagyon megosztásáról a bíróság határoz.
Milyen arányban és hogyan kell megosztani a közös vagyont?
A családjogi törvény főszabályként kimondja: hogy az életközösség ideje alatt szerzett javak egyenlő arányban illetik meg a házastársakat. A javak felbecsülésekor a tárgyalás időpontjában meglévő értéket kell számítani, és nem a beszerzési árat. A bíróság az ingatlanok értékesítésére igazságügyi szakértőt rendel ki, aki a lakás piaci forgalmi értékét határozza meg. A bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vagyoni igények rendezésénél egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz.
A házastársak vagyonrészét a házassági életközösség megszűnésekor meglevő közös vagyonból lehetőleg természetben kell kiadni. Ugyancsak természetben kell kiadni a házassági életközösség megszűnésekor meglevő különvagyont is.
Van-e lehetőség a törvényben foglaltaktól eltérően megállapodni a házastársak vagyonának sorsáról?
A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat - a házassági életközösség tartamára - szerződéssel rendezhetik, ezt nevezzük házassági vagyonjogi szerződésnek. A szerződésben a törvény fenti rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg a házastársak, vagy a házasulók, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba.
Hogyan lehet házassági szerződést kötni?
A házassági szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő (ügyvéd) által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges.
Dr. Bezzegh Edina
« Hírarchívum |
|
D.A.S. tanulmányok
Lépjen be ügyfélazonosítójával és töltse le, vagy regisztráljon, és elküldjük Önnek a kért tanulmányokat! Kattintson ide a részletes listához »
Ízelítő tanulmányainkból:
Földrengés károk - 2011. február
Magyarország nem kimondottan földrengések által sújtott terület. Szerencsénkre... Azonban a közelmúltban mégis nagyobb erejű földrengés rázta meg az országot, melynek epicentruma Oroszlánynál volt. A földrengés főleg Oroszlány, Vértessomló, Környe és Várgesztes településeken okozott jelentősebb károkat. A legnagyobb károk különösen az ingatlanokban következtek be.
Jogi tájékoztató a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak - 2010. október
A múlt héten bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa hatalmas áldozatokat követelt. Tanulmányunkban szeretnénk segíteni mindazoknak, akik nem tudják, hogy az őket ért kár után milyen lehetőségeik vannak. A tanulmányban kitérünk arra, hogy hogyan, és kivel szemben érvényesíthetik kártérítési igényeiket, milyen lehetőségeik vannak, amennyiben rendelkeznek biztosítással, illetve mit tehetnek, ha nem volt szerződésük biztosító társasággal. Javaslatot teszünk arra is, hogy melyek legyenek az első lépések a károk felmérése során.
A lopás büntetőjogi értelmezése - 2010. szeptember
|
|
|
