Nem egyszer fordult már elő idén BKV sztrájk - vasutas sztrájkkal támogatva - és nem kizárt, hogy a közeljövőben még számíthatunk hasonló megmozdulásokra. Felmerül ilyenkor a kérdés, hogy ha a fővárosban dolgozunk, hogyan jussunk be munkahelyünkre, és hogy eleget kell-e egyáltalán tenni munkavégzési kötelességünknek, ha a munkahelyre való eljutás aránytalan nehézséget jelent, illetve lehetetlenné válik számunkra?

Az 1992. évi XXII. Törvény (továbbiakban: Mt.) azaz a Munka Törvénykönyve 107. § g) pontja rendelkezése szerint nem terheli munkavégzési kötelezettség a munkavállalót, ha elháríthatatlan külső ok miatt nem tud megjelenni a munkahelyén. További iránymutatást azonban nem ad a Munka Törvénykönyve (Mt.) arról, hogy mi minősül ilyen oknak. Ezen okok közé sorolhatók például a természeti katasztrófák, és ilyen elháríthatatlan külső ok lehet a sztrájk is, derül ki egy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által közzétett tájékoztatóból.

De mit is jelent ez a mentesülési ok a gyakorlatban? Az Mt. rendelkezései szerint nem számít igazolatlan távollétnek a munkából való késés vagy távolmaradás, azonban mivel ebben az esetben nem beszélhetünk munkavégzésről, így emiatt munkabér sem jár erre az időszakra a munkavállalónak. Ennek ellenére dönthet úgy a munkáltató, hogy a személyi alapbért megfizeti munkavállalói számára, de ha így dönt, akkor az minden munkavállalójára kell, hogy vonatkozzon.

A fentebb ismertetett szabályok mellett vizsgálni kell azt is, hogy adott munkavállaló számára mekkora mértékben volt akadályozó tényező a sztrájk. Nem esik egy megítélés alá ugyanis az a személy, aki munkahelyétől csak pár száz méterre lakik, azzal, aki például a budapesti agglomeráció egyik településéről - anélkül, hogy gépjárművel rendelkezne - szeretne bejutni munkahelyére. Míg az előbbi esetben joggal elvárható, hogy a munkavállaló megjelenjen munkahelyén, utóbbi személy számára ez aránytalan nehézséget okozna, így nem köteles bejelentkezni munkahelyén.

A közlekedési dolgozók sztrájkja általában előre bejelentett, így a munkáltatónak és a munkavállalónak lehetősége van megoldást találni a sztrájk miatti munkábameneteli akadályra. A munkáltató és a munkavállaló így megállapodhat abban, hogy a távollét idejét a munkavállaló később ledolgozza, azonban ez a későbbi időpont nem eshet munkaszüneti napra. Annak sincs akadálya, hogy a sztrájk napjára a munkáltató szabadságot adjon ki, illetve a munkavállaló szabadságot vegyen ki. A Munka Törvénykönyve tavaly áprilistól hatályos módosítása szerint ugyanis, ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetve családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, legfeljebb 3 munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, az általános, 15 napos előzetes bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével kell kiadni.

Távolmaradás az iskolából:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján minden iskolaigazgató mérlegelheti, hogy az irányítása alatt lévő iskolában az érintett napon megtarthatók-e a tanítási órák. Abban az esetben, ha a hiányzók és bejárók magas száma miatt az igazgató arra a következtetésre jut, hogy nem tarthatók meg a tanórák, akkor a törvény 54. §-ának (1) bekezdése alapján rendkívüli tanítási szünetet rendelhet el. A sztrájk miatt kieső tanórákat oly módon kell pótolni, hogy a tanév rendjében meghatározott tanítási napok száma teljesüljön.
A rendkívüli tanítási szünet elrendelése nem mentesíti az iskolákat a közoktatásról szóló törvény 41. §-ának (5) bekezdésében meghatározott kötelezettség alól: gondoskodniuk kell a tanulók felügyeletéről. Amennyiben nincs szükség tanítási szünet elrendelésére, a sztrájk miatt az iskolából távol maradó tanulók hiányzását igazolt hiányzásként kell elfogadni.
Ha a sztrájk miatt az iskola, óvoda, kollégium alkalmazottai nem, vagy csak késve érkeznek be a közoktatási intézménybe, a távolmaradást igazolt távolmaradásnak kell elfogadni. Tekintettel arra, hogy a közoktatásról szóló törvény értelmében a pedagógusok tanítási időkeretébe csak a ténylegesen teljesített tanítási, foglalkozási órák számíthatók be, a sztrájk napjára tervezett órákat teljesítésként nem lehet figyelembe venni. A nevelési-oktatási intézmény vezetője azonban a fenntartó egyetértésével dönthet úgy is, hogy a sztrájk miatt kiesett tanítási (foglalkozási) órákkal az érintett pedagógusok már megállapított tanítási időkeretét csökkenti, így őket nem éri hátrány.

Abban az esetben tehát, ha újból BKV, Volán vagy vasutassztrájkra kerülne sor, és ezen körülmény kihatással lenne munkahelyére történő bejutására, mielőtt önhatalmúan úgy dönt, otthon marad, konzultáljon munkáltatójával a sztrájk napjára/napjaira vonatkozó munkarendről.

Amikor autónkkal kátyúba hajtunk, és emiatt defektet kapunk, törik a felni, vagy még komolyabban sérül autónk, körültekintően kell eljárnunk, hogy kártérítést kaphassunk az adott útszakasz kezelőjétől.

A kátyúkár bekövetkezte után mindenképpen hasznos, ha értesítjük a rendőrséget és jegyzőkönyvet készíttetünk a történtekről. A helyszínre érkező rendőrök feladata az, hogy megállapítsák, miért következett be a kátyúkár. A rendőrségi dokumentációban a rendőrség kitér arra, hogy az esemény hol, mikor, milyen körülmények között következett be, a sofőr az út- és látási viszonyoknak megfelelően hajtott-e, valamint volt-e az úthibára figyelmeztető tábla. (A rendőrség tehát csak azt állapíthatja meg, hogy a kár nem szabálysértésből fakadóan következett be.) Nem árt, ha a sérült kocsi vezetője fényképet készít a kátyúról, az autóról, valamint a sérült alkatrészekről, s előny, ha van tanúja is az esetnek.

A rendőrség, vagy az illetékes önkormányzat kérésre tájékoztatást nyújt arról, hogy az adott út fővárosi vagy kerületi (vidéken önkormányzati vagy egyéb gazdasági társasági) kezelésben van-e. Azt is tisztázni kell, hogy a kárt okozó gödör valóban úthiba-e, és nem pedig valamelyik közműcéghez tartozó munkaterület (munkagödör, vízakna, vasúti rács, csatornafedél).
Miután ez megállapításra került, a vezetőnek értesítenie kell az adott útszakasz fenntartóját és be kell jelentenie a kárt. Amennyiben a fenntartónak van felelősségbiztosítása a kátyú által okozott káreseményekre, úgy a fenntartó közli a károsulttal a felelősségbiztosítója nevét, címét és elérhetőségét, ahova a károsultnak kell fordulnia. A biztosító kárszakértője a bejelentés után fényképeket készít a sérült gépjárműről, és kárfelvételi jegyzőkönyvet készít, amely alapján megállapítható a keletkezett kár mértéke, és a kártérítés összege is. A biztosító felé minden esetben jelezni kell, hogy rendőrségi dokumentáció is készült, és amint azt a károsult megkapja, továbbítania kell a biztosító felé. Mindenképpen fontos hangsúlyozni, hogy a kárfelvételig semmilyen javítást ne végezzünk a sérült gépjárművön, hiszen utólag nem lehet bizonyítani a bekövetkezett kár mértékét.

Hová fordulhatok, ha kátyúba hajtottam?

Kárbejelentés módja és feltételei Budapesten a Fővárosi Közterület Fenntartó (FKF) Zrt.-nél

Panaszt, bejelentést csak a Fővárosi Önkormányzat kezelésében és a FKF. Zrt. üzemeltetésében levő úthálózaton úthibából keletkezett káreseménnyel kapcsolatban fogadnak el.

A bejelentéshez szükséges okmányok:

A bejelentésnél közölni kell:

A bejelentéshez mellékelni lehet továbbá:

A közúti közlekedésről szóló 1988 évi I. törvény 5.§-a alapján "A kártérítési követelést a kár keletkezését követően haladéktalanul kell a közút kezelőjéhez bejelenteni" (Az FKF Zrt. tájékoztatása szerint a haladéktalan bejelentés alatt maximum 5 napot kell érteni.

Az FKF Zrt. külön irodája foglalkozik a kátyú miatt keletkezett károk rendezésével. Az autósnak a kártérítési követelést a kár keletkezését követően haladéktalanul, öt napon belül személyesen kell a közút kezelőjéhez bejelenteni. (Ügyfélszolgálati iroda: Budapest, XI. Bánk bán utca 8-10. Fsz.7. bejárat a Fraknó utcai oldalról. További információ: www.fkf.hu weboldalon)

A fentiekből kiindulva az autósoknak utazás közben is érdemes készenlétben tartani egy olcsó fényképezőgépet, és egy mobiltelefont, mert dokumentálás és hatósági irat nélkül csekély az esély arra, hogy az útszakasz fenntartója kátyúkár esetén fizessen. Ha kátyúkár ér valakit, a fényképfelvétel célszerű, de emellett mindenképpen rendőrségi jegyzőkönyvet és lehetőség szerint tanúkat is fel kell tudni mutatni. Utóbbival többnyire nincs probléma, rendőrségi jegyzőkönyv viszont a legtöbb esetben nem készül a bejelentésről, ugyanis a bajba jutott autósok jelentős része elköveti azt a hibát, hogy nem hívja, vagy nem várja meg a kátyúbejelentésre sokszor lassan érkező hatóságot, ezzel megfosztja magát az egyik legfontosabb bizonyítéktól és így sok esetben a kártérítés érvényesítésétől.

Mik a betegjogok?

Betegjog mindazon jogosultságok összessége, melyek az egészségügyi ellátás során az azt igénybevevő személyt megilletik, függetlenül attól, hogy az ellátást igénybe vevő személy betegsége miatt vagy más okból kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátással (pl. szűrő vizsgálatok).
Alkotmányunk az egészséghez való jogot, mint alkotmányos jogot deklarálja, míg az egészségügyi ellátáshoz való jog szabályozása a hatályos Egészségügyi Törvényben valósul meg. Nyilvánvaló, hogy az utóbbi szűkebb területet érint, de részletes kifejtést tartalmaz.
A magyar országgyűlés 1997-ben fogadta el az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt (továbbiakban Eü törvény) amely a következő év január 1-én lépett hatályba. Ez volt az első nyugati normákhoz is igazodó egészségügyi törvényünk, amely külön címben rendelkezik a betegek jogairól, amelyek a következők:

Az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget, illetve az önrendelkezési jog gyakorlására jogosult egyéb személyt - egészségi állapotától függően - a felvételekor, illetőleg az ellátás előtt tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetőségeiről, illetve a gyógyintézet házirendjéről.

Megállapítható, hogy Magyarországon még nem kiforrottak maradéktalanul a betegek jogainak törvényi garanciái, illetve az egészségügyi szolgáltatkó sem rendelkeznek megfelelő gyakorlattal a betegek jogainak tiszteletben tartása terén. Sokszor előfordul még, hogy a beteg az elvégzendő műtét előtt nem kap az orvostól - a szakmailag indokolt szinten - megfelelő tájékoztatást a műtét folyamatáról, az esetlegesen a műtét kapcsán fellépő szövődményekről. Az ellátással kapcsolatos tájékoztatást érdemes írásba adni, illetve annak tényét írásban rögzíteni, ugyanis egy későbbi perben a bírói gyakorlat nem tekinti megtörténtnek a tájékoztatást, ha annak nincsen semmilyen írásos nyoma. Előfordul több esetben, hogy nem tartják maradéktalanul tiszteletben a beteg szeméremérzetét, illetve sérülhet az orvos és az ápoló személyzet részéről a titoktartáshoz való jog is. A legsúlyosabb sérelem, ami a beteget érheti ellátása során az orvosi műhiba. Rendszeresen hallani műtéti hibákról és félrekezelt betegségekről, de Magyarországon - a nyugati gyakorlathoz hasonlóan - szaporodik a hibákkal együtt a műhibaperek száma is.

A betegnek jogai mellett természetesen kötelezettségei is vannak, ami nagyrészt az együttműködési kötelezettségből, az egészségügyi szolgáltató működési rendjének tiszteletben tartásából, a tájékoztatásból (kórisme felállításához szükséges információk, fertőző betegségeiről, korábbi, az egészségügyi ellátást érintő jognyilatkozatairól), valamint a rendelkezések és a házirend betartásából állnak. Köteles továbbá a beteg a jogszabályban előírt térítési díjat megfizetni.

Ki a betegjogi képviselő?

A betegjogi képviselő az egészségügyi törvényben foglaltaknak megfelelően ellátja a betegek törvényben meghatározott jogainak védelmét, valamint segíti őket jogaik megismerésében és érvényesítésében.
A betegjogi képviselői intézmény hivatalosan 2000 nyarán indult meg, amikor 54 képviselő kezdte meg működését az ÁNTSZ égisze alatt. Jelenleg 55 képviselő tevékenykedik az országban, ebből 42 vidéken, 13 pedig Budapesten található, és beosztásuknál a területi elv érvényesül. Látható, hogy a betegjogi képviselők száma a lakossághoz és az egészségügyi szolgáltató intézmények számához képest alacsony, így rendszerint 2-3 képviselő dolgozik megyénként, ezért általában több intézmény tartozik egy képviselőhöz. Sok olyan is akad közöttük, akinek 4 vagy 5 kórházat is el kell látnia. Ennek köszönhetően egy betegjogi képviselő maximum heti egy-két alkalommal fordul meg egy adott intézményben, és akkor is csak pár órát tud ott eltölteni, így érdemes szemfülesnek lenni, ha konzultálni szeretnénk velük. A képviselők egy része főállásban látja el feladatát, zömük azonban csak részmunkaidőben dolgozik. Ez sokszor meglehetősen szerencsétlen helyzetet teremt, hiszen bizonyos típusú jogsértések esetében elengedhetetlen, hogy a képviselő azonnal és könnyen elérhető legyen a beteg számára. Az intézmény kötelessége a betegjogi képviselő számára elhelyezést, saját irodát biztosítani az intézmény területén.
A jelenlegi szabályozás szerint a betegjogi képviselői munkakör pályázat útján tölthető be. A pozíció betöltése sokoldalú karaktert kíván meg, hiszen a jogszabály értelmében jogi-, egészségügyi- és etikai ismeretek is szükségesek az állás betöltéséhez, a szakmai követelmények teljesítéséhez.
A betegjogi képviselő személyéről és elérhetőségéről az egészségügyi szolgáltató intézmények kötelessége tájékoztatást adni a betegek részére.

Miben segít a betegjogi képviselő?

A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás alapján és annak keretei között járhat el.
A betegjogi képviselő a tevékenysége során az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra köteles felhívni az intézmény vezetőjének, illetve fenntartójának a figyelmét, és azok megszüntetésére javaslatot tesz. A felhívás eredménytelensége esetén a betegjogi képviselő jogosult az illetékes felügyeleti szervhez, illetve személyhez fordulni.
A betegjogi képviselő ahhoz, hogy munkáját hatékonyan végezhesse - az egészségügyi ellátás zavartalanságát nem veszélyeztetve -, illetékességi körében jogosult az egészségügyi szolgáltató működési területére belépni; a vonatkozó iratokba betekinteni; az egészségügyben dolgozókhoz kérdést intézni. A betegjogi képviselő köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni.
A betegjogi képviselő egyik legfőbb feladata, hogy tájékoztassa a betegeket jogaikról, vagy egyáltalán arról, hogy vannak jogaik, az átlagember ugyanis sokszor nincs tisztában azokkal. A betegjogi képviselő közvetít a beteg és az egészségügyi szolgáltató intézmény között, emberibbé, személyesebbé teszi/teheti a viszonyt a két fél között.

Ha arra kerül a sor, hogy betegségünkből kifolyólag kórházba kell vonulnunk, ne habozzunk, és tájékozódjunk az adott intézményben tevékenykedő betegjogi képviselő elérhetőségéről. Ha az egészségügyi ellátás alatt bármilyen valós, vagy vélt sérelmet tapasztalunk - legyen az az orvos részéről nem megfelelő tájékoztatás adása, nem emberhez méltó bánásmód, egy esetleges orvosi műhiba, ha nem akarják számunkra is hozzáférhetővé tenni a velünk kapcsolatban készített orvosi dokumentációt, illetve ha nem tennék számunkra teljes mértékben lehetővé, hogy éljünk az önrendelkezéshez való joggal, illetve akadályoznának a közeli hozzátartozóinkkal való kapcsolattartást - vegyük fel a kapcsolatot az illetékes betegjogi képviselővel, és álljunk ki az ő segítségével bátran jogainkért.

Ügyfelünk lakott területen belül gépjárműjével egy kátyúba hajtott, aminek következtében az autóban jelentős kár keletkezett. Az úthibára, mint veszélyforrásra jelzőtábla nem figyelmeztetett, így a baleset elkerülhetetlen volt. Kártérítési igényét az illetékes polgármesteri hivatallal szemben próbálta érvényesíteni, de 4 hónapos meddő levelezés után, a DAS-hez fordult segítségért.

2008. május elsejétől a közlekedési szabálysértés elkövetésekor minden esetben a gépjármű üzemben tartója tartozik felelősséggel. Ezt megelőzően tömegesen tagad(hat)ták meg a gépjármű üzemben tartói a tanúvallomást, mondván nem ők, hanem közeli hozzátartozójuk vezette az adott időpontban a gépjárművet és reájuk nézve nem kötelesek terhelő vallomást tenni.
Ennek a kiskapunak köszönhetően csak a töredékét sikerült beszedni a kiszabandó bírságoknak és ezáltal természetesen a közlekedési morál sem javult hazánk útjain.
Ezt szünteti meg a már hónapok óta meghirdetett objektív felelősség bevezetése. Amíg ez év január elsejétől csak tájékoztató felhívást kaptak a szabálysértő és a fenti taktikával kibúvó autósok, addig most május elsejétől már élesben, azaz pénzbüntetés és büntető pontok kiszabásával lép életbe az új szabályozás.
A szankciót csak úgy kerülheti el ezentúl a gépjármű üzemben tartója, ha kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a szabálysértés elkövetését megelőzően jogtalanul került más birtokába a gépkocsi és erről hivatalos bejelentést is tett a rendőrségen.

Az objektív felelősségre egyébként Franciaországot veszik példaként, ahol 2004-ben már bevezették a rendszert, és ezzel harminc százalékkal tudták csökkenteni a halálos kimenetelű balesetek számát.

Ne feledjük tehát, hogy mostantól csak olyan embernek adjuk kölcsön autónkat, akiért hajlandóak vagyunk felelősséget vállalni. A január elsejétől életbe lépett megemelt bírságok akár a 300.000,- forintnyi összeget is elérhetik. Továbbra is vezessenek körültekintően és figyelmesen, hogy a vezetés tényleg élmény legyen!

Minden jog fenntartva. Copyright: D.A.S Jogvédelmi Biztosító