A cigaretta a legelterjedtebb legális kábítószer, amelynek hagyományai évszázadokra nyúlnak vissza. A dohányzási szokások keretek közé szorítására azonban csak az elmúlt évtizedekben került sor.

Magyarországon csak 1999-ben született törvényi szabályozás a nemdohányzók védelmére, és érvényesülése - részben a kitartó dohánylobbi miatt - lassan halad, de elmondható, hogy egyre jobban előtérbe kerülnek a nemdohányzók jogai, amely jogok a közeljövőben jelentősen változhatnak.
Magyarországon a témához kapcsolódó legfontosabb jogszabályok az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól, az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel, illetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény a következőket mondja ki: "A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni
a) közforgalmú intézménynek a szolgáltatást igénybevevők számára nyitva álló zárt légterű oohelyiségeiben;
b) tömegközlekedési eszközön;
c) zárt térben megtartott rendezvényen;
d) munkahelyen, a külön jogszabályban, valamint a munkáltató rendelkezései szerint meghatározott ooesetekben."

A dohányzás alapvető közösségi szabályai közül az alábbiakban a leggyakoribb problémaforrást a munkahelyi dohányzást vettük górcső alá.
Minden munkahelyen a munkáltató a külön az erre kijelölt dohányzóhelyekkel kell, hogy gondoskodjon a nemdohányzók védelméről. Ahol a dohányzás a jogszabályok szerint nem tilos és ahol ezt a munkaadó is eltűri, külön dohányzóhelyet kell kijelölni. A munkáltató szabad belátása szerint jelölheti ki a munkahelyi dohányzóhelyeket vagy helyiségeket. A dohányzásra kijelölt helyiség zárt légterű csak abban az esetben lehet, ha a folyamatos légcsere biztosított, azaz például a szellőztetés vagy légcsere során a dohányfüstös levegő nem halad át olyan helyen, ahol nemdohányzók tartózkodnak. Olyan helyet vagy helyiséget célszerű kijelölni, ahol kizárólag dohányosok dolgoznak. Ez általában valamelyik dohányzó munkatárs irodája, nem használt helyiség, amelyet szellőztetni lehet, esetleg egy átalakított raktár. A munkaadónak ügyelnie kell, hogy a kijelölt dohányzóhelyek megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak, mert annak állapotát a tűzvédelmi hatóság rendszeresen ellenőrizheti. A munkaadó olyan zárt térben is megtilthatja a dohányzást, ahol kizárólag dohányos munkavállalók dolgoznak - ha ez a munkahelyi közösség érdeke. Ugyanakkor a munkaadó figyelmének ki kell terjednie a munkavállalókon túlmenően a munkavégzés hatókörében tartózkodókra és a szolgáltatást igénybe vevőkre is.
Látható tehát, hogy a nemdohányzó munkatársakra vonatkozóan megteremtődött a védelem. Egyre több munkahelyről, irodaházból, közintézményből "zárják ki" a dohányosokat, akik így kiszorulnak az épület elé, illetve udvarára, teraszára, ha nem tud számukra munkahelyük megfelelő dohányzóhelyet biztosítani.
Egy másik gyakran feszegetett kérdés - különösen a nemdohányzók körében - hogy mikor és mennyit lehet a munkahelyen dohányozni?
A gyakorlattal ellentétben dohányozni is csak a munkaközi szünetben lehet, munkaidőben a munkavállaló külön engedélyét kellene kérni. Több munkáltatónál olyan megoldást találtak ki erre, hogy a dohányosok számára több munkaközi szünetet biztosítottak, de mivel ez nem számít bele a munkaidőbe, így tovább kell a munkahelyen tartózkodniuk. A törvények maradéktalan betartása esetén egyébként a munkavállaló cigaretta iránti szenvedélyének csak a munkaközi szünetben hódolhatna, ami nyolc órás munka esetén egyszer húsz percet jelent. A munka törvénykönyve szerint a munkaközi szünetre az a főszabály, hogy nem számít bele a munkaidőbe, ugyanakkor ettől munkaszerződésben, kollektív szerződésben el lehet térni. Munkaközi szünet akkor jár, ha a napi hat órát meghaladja a munkaidő, minden további három óra után plusz egy-egy szünetet kell biztosítani.
Az Egészségügyi Világszervezet Dohányzásmentes Világnapjának (május 31.) közeledtével olvasóink figyelmébe ajánljuk az Országos Egészségfejlesztési Intézet "dohányzásról leszokást segítő" programját, ahol szakemberek segítik ingyenesen a teljes füstmentesség elérését, és amelynek eredményességét jól mutatja, hogy a programot felkeresők 50 százaléka nem gyújt rá az első három hónapban, továbbá ezeknek a pácienseknek 30 százaléka egy év múltán is nemdohányzó életet él.

A gépjárművünk felelősségbiztosítása nem csak Magyarország területén érvényes - azt külföldi utazásunk esetén "magunkkal visszük" Európa más országaiba is.
A kötelező felelősségbiztosítás érvényességét külföldön - nemzetközi megállapodás alapján - a magyar forgalmi rendszám, és a "H" országjel, valamint bizonyos esetekben az ún. "nemzetközi zöldkártya" igazolja. A nemzetközi zöldkártya nem tévesztendő össze a Magyarországon használt Környezetvédelmi Igazolólappal, ismertebb nevén a zöldkártyával. Ez utóbbi a hátsó rendszámra ragasztott címkével együtt ugyanis azt igazolja, hogy gépkocsink nem szennyezi a környezetet a megengedhető mértéken túl. A nemzetközi zöldkártya ellenben egy nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat, amelyet azért állítanak ki a biztosítók ügyfeleik számára, hogy azzal külföldön is igazolni tudják kötelező biztosításuk meglétét.
Nincs szükségünk nemzetközi zöldkártyára azokban az országokban, amelyek részesei az úgynevezett "rendszámegyezménynek". A hivatalos nevén Multilaterális Garancia Egyezmény gyakorlatilag az 1953-ban életre hívott Nemzetközi Zöldkártya Rendszer továbbfejlesztett verziója. Ez az 1991-ben megalkotott rendszer a nemzetközi gépjárműforgalom növekedés hatására egyszerűsítette a Nemzetközi Zöldkártya Rendszert. Az egyszerűsítés eredményeként a tagországok a gépjármű szerinti ország hatósági rendszámát, valamint a gépjárművön külön elhelyezett ország jelzést elfogadják az érvényes felelősségbiztosítás igazolásául. A magyar rendszám és az országjelzés (H betű) tehát az egyezményt aláíró tagországokban önmagában is igazolja az érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fennállását.
Ez a szabály természetesen fordítva is igaz, tehát az Európai Unió tagállamaiban és a fenti egyezményhez csatlakozott országokban kiadott forgalmi rendszámmal, illetőleg az ország jelzéssel ellátott járművek üzembentartói a Magyar Köztársaság területére történő belépésükkor és az itt tartózkodás tartama alatt biztosítottnak tekintendők.

Az Európai Unió tagországaiban kiadott forgalmi rendszámtáblák esetében az autókat az Európai Unió területén nem kell további külön országjelzéssel ellátni. Más országok azonban a külön ország-jelzést továbbra is megkövetelik. Fontos tehát, hogy feltétlenül ragasszuk fel utazás előtt a karosszéria hátuljára az országjelet, mert azt nem pótolja a rendszámtáblánkon is szereplő betűjelzés.

A MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) a fentiektől függetlenül külföldre utazáskor minden esetben ajánlja a nemzetközi zöldkártya kiváltását.
Különösen javasolt a zöldkártya kiváltása Bosznia-Hercegovinába, Görögországba, Macedóniába, Máltára, Olaszországba, Romániába, valamint Szerbia és Montenegróba történő utazáskor.
Minden esetben kötelező kiváltani a zöldkártyát az alább felsorolt országokba gépjárművel történő utazáskor: Albánia, Fehéroroszország, Irán, Izrael, Marokkó, Moldávia, Törökország, Tunézia és Ukrajna.

Azon országokba történő utazáskor, amelyek nem részesei a nemzetközi zöldkártya rendszernek, illetőleg ha olyan országba utazunk, amelyek esetén a zöldkártya kiváltása kötelező, de a jármű üzembentartója, vezetője nem rendelkezik érvényes nemzetközi zöldkártyával, az adott országba való belépéskor a határon kell az előírt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést megkötni.
Gyakran hallani arról, hogy az országjelzés hiánya miatt külföldön az autóst "megbírságolják". Valójában ebben az esetben nem bírságról van szó, hanem arról, hogy az ottani hatóságok a helyi felelősségbiztosítási díjat fizettetik meg a magyar autóssal, aki az országjel hiányában nem igazolta hazai felelősségbiztosításának érvényességét. Külföldi utazás előtt érdemes felvenni a kapcsolatot biztosítónkkal, ahol naprakész tájékoztatást kaphatunk arról, hogy a meglátogatott országban szükség van-e a nemzetközi zöldkártya igazolásra.
Fontos tudni!
Ha külföldön valaki kárt okoz, csak olyan okmányokat írjon alá, amelynek tartalmával tisztában van, és amelyek ténybelileg is helytállóak. Ha Ön volt a felelős, a hazai biztosítója megtéríti az okozott kárt. Ha Önnek Magyarországon okoz kárt egy külföldi jármű, feltétlenül ki kell tölteni a kék-sárga színű, egész Európában egységes, baleseti kárbejelentő lapot, s annak egyik példányát vegye magához.
Különösen pontosan fel kell jegyezni a károkozó gépjármű rendszámát és zöldkártya számát. Az így elszenvedett kárt bármelyik, kötelező felelősségbiztosítással foglalkozó hazai biztosítónál be lehet jelenteni.

Javasoljuk tehát, hogy a nyaralás előtt mindenképpen szerezze be a nemzetközi zöldkártyát. A nemzetközi zöldkártya kiállítása díjtalan. A kártyát igényelni a legtöbb biztosító társaságnál már az Interneten keresztül is lehet. A zöldkártya minimum 15 napig, legfeljebb a díjfizetési időszakot követő hónap végéig érvényes. A zöldkártya kiállítása minden esetben díjtalan.

Zöldkártyával vagy anélkül, balesetmentes nyaralást és jó utat kívánunk minden kedves olvasónknak!

A fizetési meghagyásról részletes szabályokat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény tartalmaz. A fizetési meghagyás fő funkciója, hogy vélt vagy valós követeléseinket a polgári peres útnál gyorsabban és egyszerűbben érvényesíthetjük. Így érvényesíthetőek a bírósági útra tartozó, olyan lejárt követelések, amelyek pénz fizetésére vagy ingó dolog kiadására irányulnak. Kizárólag ezen az úton érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege a 200.000 forintot nem haladja meg. A fizetési meghagyás kibocsátásának egyik akadálya lehet, hogy a kötelezett lakhelye ismeretlen. Ebben az esetben nincs mód fizetési meghagyás kibocsátására, ugyanis annak egyik lényegi feltétele, hogy a kötelezettnek legyen ismert lakhelye, ugyanis csak így lehet megállapítani, hogy melyik az illetékes, az ügyben eljárásra jogosult bíróság.
A fizetési meghagyást az erre a célra rendszeresített űrlapon kell előterjeszteni, amelyhez csatolni kell a követelésünk alapjául szolgáló bizonyítékokat is. A nyomtatvány mindkét oldalán fel kell tüntetni kézzel vagy géppel a kötelezett és a jogosult nevét, lakcímét, a lejárt követelés jogcímét és pontos összegét, valamint azt, hogy mikortól kéri a jogosult a lejárt követelés után járó kamat megfizetését, amely után a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A nyomtatvány kitöltéséhez a bíróságok pl. bírósági titkárok útján segítséget nyújtanak számunkra.
Ingó dolog kiadására irányuló követelés esetében pénzösszeget csak akkor kell a nyomtatványon feltüntetni, ha a megjelölt dolog helyett a jogosult akár pénzt is hajlandó elfogadni. A fizetési meghagyást a jogosult mellett két tanúnak is alá kell írni, akik a jogosult aláírásának valódiságát igazolják. Ezen kívül értelemszerűen dátummal is el kell látni. A fizetési meghagyás nyomtatványt eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél van az ügyben. Az eljárás illetékköteles, melynek mértéke a perértéknek, vagyis a követelt összegnek, illetve az ingóság értékének - 3%-a. Ha jövedelmi és vagyoni viszonyunk indokolja, akkor egy másik, úgy nevezett költségmentességi nyomtatványon személyes költségmentességet, illetve illeték-feljegyzési jogot igényelhetünk.
Ha a fizetési meghagyás az alaki követelményeknek megfelel, a bíróság kibocsátja azt. Az, hogy kapunk egy fizetési meghagyást, még önmagában nem olyan, mint egy bírósági kereset, és nem kell tartani a jogkövetkezményeitől, annak ellenére, hogy egyes gazdasági társaságok és szervek előszeretettel fenyegetőznek ezzel. Ha valaki velünk szemben alkalmazza ezt a jogintézményt, akkor, mielőtt kétségbe esnénk, a következőket tehetjük:

1. Ha a kézhezvételt követő 15 napon belül nem támadjuk meg a fizetési meghagyást, vagy elkésve reagálunk rá, abban az esetben a bíróság azt jogerősíti és egy polgári pert befejező ítéletnek felel meg jogilag.

2. A fizetési meghagyás ellen a kötelezett egyébként a kézhezvételtől számított tizenöt nap - váltón alapuló követelés esetén három nap - alatt írásban ellentmondással élhet a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságnál. Az ellentmondás a kötelezettnek az a nyilatkozata, amely szerint a fizetési meghagyásban foglaltaknak nem kíván eleget tenni, azt részben vagy egészben magára nézve nem ismeri el kötelezőnek. A határidőben benyújtott ellentmondásnak, mint a kötelezett részéről igénybe vethető jogorvoslatnak a legfontosabb jogkövetkezménye az, hogy - a jogerőre emelkedést megakadályozva - a fizetési meghagyásos eljárást polgári peres eljárássá alakítja át.
Ha a kötelezett az ellentmondásában okirati bizonyítékkal valószínűvé teszi, hogy az érvényesíteni kívánt követelést a fizetési meghagyás kibocsátását megelőzően már teljesítette, a bíróság az okirati bizonyíték másolatának csatolásával felhívja a jogosultat, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, tehát a kötelezett rendezte a tartozását, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, akkor a bíróság az eljárást megszünteti, ellenkező esetben a kötelezett ellentmondását keresetlevélként fogja érkeztetni és tárgyalást tűz ki.
A határidőben előterjesztett ellenmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át. A bíróság felhívja a jogosultat, hogy az illetéket nyolc napon belül a peres eljárás illetéknek összegére egészítse ki, ennek elmulasztása esetében a pert megszünteti. Az ellentmondás folytán kitűzött tárgyalásra a bíróság a polgári peres első fokú eljárásra vonatkozó általános rendelkezéseket alkalmazza.
A fentiekben betekintést nyerhettünk abba, hogy mi a teendő akkor, ha fizetési meghagyást kapunk, illetve mit kell tennünk, ha ezen jogintézménnyel kívánjuk érvényesíteni követelésünket valakivel szemben. A meghagyásos űrlapon egyébként fel vannak tüntetve az eljárással kapcsolatos alapvető tudnivalók, érdemes abból és a fenti leírásból tájékozódni és megtenni az általunk helyesnek tartott jogi lépéseket az adott üggyel kapcsolatban.

Jogszabályi háttér: 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

Ügyfelünk márkakereskedőnél vásárolt új gépjárműve 25 futott km után meghibásodott és üzemképtelenné vált. A szervizszolgálatot is működtető autókereskedő jótállási kötelezettsége körében vállalta a gépjármű garanciális javítását, annak azonban két hónap elteltével sem tett eleget és közben kölcsön gépjármű biztosításáról sem gondoskodott.

Az eljárásban a D.A.S. által felkért ügyvéd - független szakértő bevonásával - sikeresen bizonyította, hogy a baleset során ügyfelünk nem sértette meg a balra kanyarodás szabályait és a baleset kizárólag a másik fél hibájából következett be. A szakértői véleményből egyértelműen kideríthető volt, hogy a másik fél nem tartotta be a megfelelő követési távolságot.
A sikeres bizonyítás eredményeként ügyfelünkkel szemben az eljárást megszűntették és a hatóság kizárólag a másik autós felelősségét állapította meg.

Sokszor azonban az eladó tisztességtelen feltételekkel, megtévesztő módon "sózza ránk" portékáját, és mire ráébredünk erre, már nem tehetünk a megkötött szerződés ellen semmit. A téma aktualitását az adja, hogy az utóbbi időben több olyan esetre is fény derült, ahol - elsősorban távközléssel foglalkozó - gazdasági társaságok, kihasználva a témával kapcsolatos általános tudatlanságot, nagyszámú, megtévesztéssel létrejött szerződést kötöttek a kevésbé szerencsésekkel. Tekintsük át ezért röviden, hogy ügyfélként milyen lehetőségeink vannak az ilyen esetekben, amelyeket a jog összefoglaló néven "távollévők közötti kereskedelemként" ismer.

A távollévők közötti kereskedelem olyan ügyletkötés, amikor a fogyasztó és az eladó gazdálkodó szervezet kizárólag egy (vagy több) távközlő eszköz használata útján köti meg a szerződést, azaz az adásvétel előtt a fogyasztó nem látja az árut. Távközlő eszköznek minősül jelen esetben bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében szerződési nyilatkozat megtételére, mint például a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, a rádió, az e-mail, a televízió. Ezzel a kereskedelmi formával találkozhatunk például utazások értékesítésekor, telefon, vagy internet előfizetés megkötése kapcsán, de akár különböző háztartási cikkeket is vásárolhatunk ily módon.
A távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet értelmében a gazdálkodó szervezet köteles a szerződés megkötése előtt részletes tájékoztatást nyújtani a fogyasztónak többek között a gazdálkodó szervezetről (név, székhely, adószám, telefonszám); a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságairól; az ellenszolgáltatásról, a szállítás költségéről; a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről; az elállás jogáról; az ajánlati kötöttség idejéről.
A szerződés nem csak a vásárló aktív, hanem ráutaló magatartásával is létrejöhet. A távollévők közötti szerződéskötés leglényegesebb, a vásárlót védő garanciája a szerződéstől való elállás joga annak megkötésétől számított 8 napon belül. A fogyasztó az elállás jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerződést megkötötte, ha pedig az eladó nem tájékoztatja a vevőt az elállás jogáról, akkor a 8 napos határidő 3 hónapra hosszabbodik.
Az elállási határidő azonban sokszor eltelik, mire a vásárló vissza szeretné mondani a szolgáltatást, vagy vissza akarja küldeni a megvásárolt árut, és ebben az esetben aránytalan nehézséget jelent érvényteleníteni a létrejött adásvételi szerződést. Éppen ezért ajánlott, hogy kérjünk részletes szóbeli felvilágosítást, illetve kérjünk írásos termékleírást, ismertetőt az ajánlattevőtől, mielőtt rábólintanánk az ajánlatra. Sok esetben az eladó nem tájékoztatja megfelelően az ügyfeleket. Előfordulhat, hogy az általános szerződési feltételeket csak telefonon lehet meghallgatni - amely végighallgatása hosszadalmas lehet és sokszor megértése sem egyszerű - vagy az általános szerződési feltételeket az írásos ajánlat/szerződés végén elrejtve, apró betűvel szedve tüntetik csak fel.
Abban az esetben, ha nem vagyunk biztosak vásárlási szándékunkba, érdemes érthetően tudomására adni az eladónak, hogy - egyelőre - nem kívánunk igent mondani ajánlatára. A telefonon történő kereskedés estén ugyanis gyakran készítenek a beszélgetésről hangfelvételt, amely hiteles bizonyítékként tud szolgálni nyilatkozatunkról.
Az elállás esetén a gazdálkodó szervezet köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni. A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. A gazdálkodó szervezet azonban követelheti az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.
Abban az esetben, ha az adásvételi szerződés feltételei megfelelőek számunkra, és létrejön a felek között a jogügylet, érdemes odafigyelni arra, hogy a kibontás előtt ne írjunk alá olyan nyilatkozatot, hogy a termék hibátlan. Ennek amiatt van jelentősége, hogy természetesen a távollevők közötti kereskedések esetében is érvényesek a szavatossági, illetve jótállási jogok, azaz ha a termék gyártási hibás, akkor a minőségi kifogásunkkal fordulhatunk az értékesítőhöz.

Összefoglalva a fentieket elmondható, hogy Magyarországon nincs még kiforrott, több évtizedes hagyománya a távollévők közötti kereskedésnek. Nem javít az intézmény megítélésén az sem, hogy több esetben hallani az eladó oldaláról történő visszaélésről, agresszív marketing stratégiáról, sőt előfordult már, hogy a telefonos megbeszélést követően az üzletkötők aláhamisították a másik fél nevét a szerződés végére. Elmondható ugyanakkor, hogy általában az ilyen jellegű eljárások esetén tett panaszok után, a fogyasztóvédelmi szervek fellépésének köszönhetően, eredményes vitarendezésre került sor. A távolsági kereskedelem tehát egy egyszerű kényelmes, és a megfelelő törvényi védelemmel ellátott kereskedési forma, amely során, ha figyelmesen járunk el a fentebb leírtak figyelembevétel, akkor nem lesz problémánk az adásvételi procedúra során.

Jogszabályi háttér: 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet

Minden jog fenntartva. Copyright: D.A.S Jogvédelmi Biztosító