A kormányrendelet

A gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának kérdését a 190/2004. (VI. 8.) kormányrendelet szabályozza. Eszerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles egy biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e fenti két feltétel fennállása esetén üzemeltethető. Ez a kötelezettség mindenkit terhel, gépjárműve forgalomba helyezésétől annak forgalomból való kivonásáig.

Miért van rá szükség?

A gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak. A felelősségbiztosítási szerződés alapján ugyanis a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben térítse meg helyette azt a kárt a károsultnak, amelyért jogszabály szerint felelős.
Ha egy üzembentartó már kötött kötelező felelősségbiztosítást egy biztosítóval, ugyanarra a biztosítási időszakra másik kötelező felelősségbiztosítás érvényesen nem köthető.
A biztosítási időszak a naptári év, és általában határozatlan időre szól, a biztosítási díjat minden esetben előre kell fizetni. A díjfizetésnél az évesnél rövidebb (például egy vagy több havi, negyedéves, féléves) díjfizetési gyakoriságban is megállapodhatunk.

A bonus és malus

A díjakat a biztosító társaságok a bonus-malus rendszer figyelembevételével alakítják ki. Kiemelendő, hogy az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette. Ha valaki adott esetben több gépjármű üzembentartója egyszerre, akkor a már megszerzett bonus fokozat a később biztosított gépjárműre alap esetben nem vihető át, ugyanis az is az alap A00 osztályba kap besorolást. Ha a korábban kötött szerződés - tulajdonosváltozás vagy a gépjármű végleges forgalomból való kivonása következtében - egy éven belül megszűnik, az abban szerzett bonus fokozat az üzembentartó írásbeli kérelme alapján átvihető az új szerződésbe. E módosítás alapfeltétele azonban, hogy a fent említett időszak alatt - tehát az új szerződés megkötése és a régi megszűnése között eltelt időszakban - ne következzen be káresemény. Az új szerződésre áthozott bonus fokozat a régi szerződés megszűnése napjától érvényes. Az okozott károktól függően a bonus-malus fokozat mindig évfordulóval, vagyis a következő év január 1-jével változik.
Ez a szabályrendszer tehát azt jelenti, hogy a meghatározott biztosító társaság díjszabási rendszerétől függően az üzembentartó kármentes vezetésért engedményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj (malus) fizetésére köteles.

Kötelesek vagyunk igazolni, hogy van felelősségbiztosításunk

Az üzembentartó a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésének és díjfizetéssel történő folyamatos fennállásának igazolására köteles.Ezt az adott időszakra vonatkozó, a befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye, vagyis a csekk feladóvevénye, vagy a biztosító által kiadott bizonylat tanúsítja - a gépjármű vezetője köteles magánál tartani ezek valamelyikét. Ha a jármű vezetője egy közúti ellenőrzés során nem tudja felmutatni ezek egyikét, a rendőrség szabálysértési eljárást indít a vezetővel szemben.
Abban az esetben is rendelkeznie kell valamilyen igazolással, ha Ön a biztosítójával úgy állapodott meg, hogy éves díjfizetési kötelezettségét csoportos beszedési megbízás útján teljesíti (a biztosító erről a fizetési módról egyébként köteles kiadni egy igazolást).

Amennyiben a díjszabásra vonatkozó rendelkezésünkre álló információk alapján a váltás mellett döntünk, akkor a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően a szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatjuk - azaz gyakorlatilag már novemberben fel kell mondjuk az eddigi szerződésünket december 31-i dátummal. A felmondást célszerű ajánlva vagy tértivevényesen feladni, mert ezzel igazolható az időben történt feladás ténye. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a biztosítók a faxon küldött felmondást nem minden esetben fogadják el. A felmondás a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosítóhoz határidőben megérkezik. Ha a biztosított nem él a felmondási jogával, a szerződés a biztosító által közzétett módosítás szerint marad hatályban.

A felmondással egy időben foglalkoznunk kell az új szerződés megkötésének gondolatával is: december 31-ig mindenképpen kössük meg az új felelősségbiztosítási szerződést, hiszen eddig az időpontig lehet biztosító társaságot váltani - ez után már nem lesz rá lehetőségünk.

2007. július 1-je óta az új biztosító kéri be - harminc napon belül - a kárelőzményi igazolásokat. Amennyiben az ügyfél nem adná meg a régi biztosítójának nevét, illetve kötvénye számát, akkor automatikusan a legkedvezőtlenebb bonus-malus besorolásba kerül.

Fontos, hogy döntése előtt minden esetben körültekintően tájékozódjon.

A DM leggyakoribb eszközei az ún. direct mail (ide tartozik a postai küldemény, e-mail, fax, sms, mms), a telefon, a sajtótermékekben megjelenő anyagok, vagy a közvetlen megrendelésre ösztönző tv- és rádióműsorok.

Változások a gazdasági reklámtevékenységet érintő törvényben

A DM szabályaiban nagyon jelentős, a reklámozót és a fogyasztót egyaránt érintő változásokat hozott 2008. szeptember 1-jétől a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Grt. tv.). A törvény minden kommunikációs formára kiterjedő korlátozást léptetett életbe a reklámozásban. A Grt. tv. általánosságban kiterjed minden fajta reklámtevékenységre, de nem szűntette meg az egyes kommunikációs csatornákra vonatkozó külön szabályokat sem; hatálya kiterjed a reklámozóként, reklámszolgáltatóként vagy reklámközzétevőként végzett gazdasági reklámtevékenységre, a szponzorálásra, valamint az ezek tekintetében alkalmazott magatartási kódexekre (a politikai és társadalmi célú hirdetések nem tartoznak ide!).

Kifejezett hozzájárulás - név, életkor és lakcím kötelező nyilvántartása

A Grt. tv. szabályai szerint - egyéb törvényi rendelkezés hiányában - reklám természetes személynek, mint reklám címzettjének közvetlen megkeresés módszerével, így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult (ez az ún. opt-in rendszer). Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely tartalmazza a nyilatkozó nevét és lakcímét, illetve - amennyiben a reklám, amelyre a hozzájárulás vonatkozik, csak meghatározott életkorú személyek számára közölhető (pl. szeszes ital) - születési helyét és idejét, továbbá azoknak a személyes adatoknak a körét, amelyek kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárul, valamint a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését. A hozzájáruló nyilatkozat bármikor, korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható. Ebben az esetben a nyilatkozó nevét és minden egyéb személyes adatát a reklámozó által vezetett nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell, és részére reklám a továbbiakban nem közölhető.

Természetes személy vagy cég?

Elektronikus reklámhirdetések esetén, csak a természetes személyek részére címzett levelekre vonatkoznak a fenti jogszabályi korlátok, az info@cégnév.hu, vagy a cégnévre címzett, cégnév-jellegű címekre küldött e-mailek továbbra is szabadon, minden korlátozás nélkül küldhetők.
A postai DM küldemények eljuttatása a címzetthez a mostani szabályok értelmében lényegesen megnehezült és jelentős többletköltséget ró a reklámozókra. A postáról szóló 2003. évi CI. törvény szerint a címzett reklámküldemények közös ismérve, hogy kizárólag hirdetést, üzletszerzési vagy reklámanyagot tartalmaznak, és külön jogszabály alapján nagyszámúnak - legalább 500 db - minősítettek és a címzett neve, címe és azonosító száma, valamint az üzenet jellegét nem módosító egyéb adatok kivételével - tartalmuk megegyezik. 2008. szeptember 1-jétől postai úton a továbbiakban is meg lehet keresni reklámokkal a magánszemélyeket - abban az esetben, ha a címzett előzetesen írásban hozzájárult reklámküldemények fogadásához, zavartalanul folyhat tovább a levelezés. Kiemelt jelentőséggel bír a címzett szembetűnő és egyértelműen tájékoztatása a reklám lemondásának módjáról. Előzetes hozzájárulás nélkül is megkereshetőek a nyilvános adatbázisok szereplői, ám ekkor csak ún. kapcsolatfelvevő, reklámot nem tartalmazó, a címzett beleegyezését kérő levél küldhető - térítésmentesen feladható válaszlevelet mellékelve. A nyilvános adatbázisokban hozzájárulást nem adó címzettek részére a megkeresés még ezen postai válaszboríték-küldő módszerrel sem megengedett. A megkeresés módjától függetlenül a reklámozónak minden egyes DM levélben fel kell tüntetnie az adatbázis forrását, valamint a lemondás mikéntjét.

Komolyan kell venni az adatkezelést

A reklámozó, a reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője a nála hozzájáruló nyilatkozatot tevő személyek fentebb említett személyes adatairól nyilvántartást kell vezessen, az adatok csak a hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően, annak visszavonásáig kezelhetőek, és harmadik fél számára kizárólag az érintett személy előzetes hozzájárulásával adhatók át.

A Grt. tv. hatálybalépését megelőzően a közvetlen üzletszerző szerv által kezelt közvetlen üzletszerzési listán szereplő személyek részére előzetes és kifejezett hozzájárulásuk nélkül 2009. május 31-ig lehet közvetlen üzletszerzés módszerével reklámot tartalmazó küldeményt küldeni. Ha az érintett 2009. május 31-ig nem tett hozzájáruló nyilatkozatot, adatai közvetlen üzletszerzési célból a továbbiakban nem kezelhetők, azokat törölni kell.

Abban az esetben, ha az érintett személy kapcsolattartásra szolgáló elektronikus levelezési címéhez egy áru értékesítése során jogszerűen jutott hozzá egy vállalkozás, úgy 2009. május 31-ig felhasználhatja ezeket az adatokat saját hasonló áruinak reklámozása céljából elektronikus hirdetés küldésére, de ez esetben is biztosítani kell az ingyenes, indoklás nélküli lemondás lehetőségét. Ennek lehetőségére egyértelműen és feltűnő módon fel kell hívni az érintett személy figyelmét mind a kapcsolattartói adatok gyűjtésekor, mind a későbbiekben, az egyes elektronikus hirdetések megküldésekor.

Látható tehát, hogy a jogalkotó mindent megtesz személyes adataink védelmében és nyugalmunk érdekében. Más kérdés, hogy a változás feladja a leckét minden, vállalkozását életben tartani kívánó cégnek - ne felejtsük el ugyanis, hogy sok esetben az érintett kategóriába tartozó e-mailek, telefonos üzenetek valóban kivételes és személyre szóló lehetőségekről számolnak be, esetleg mindannyiunk számára értékes információkat tartalmaznak.

Ha tervezi, hogy ebben a foglalkoztatási formában kíván elhelyezkedni, kérjük, olvassa el rövid ismertetőnket, amelyben röviden összefoglaljuk a munkaerő-kölcsönzés főbb, a munkavállalót érintő szabályait.

A szerződéskötés

A kölcsönvevőnek és a munkavállalónak a munkaviszony létesítésekor a munkaszerződésben rögzíteniük kell, hogy a jogviszony kölcsönzés céljából jött létre, mert ha ezt nem tartalmazza, illetve a felek nem ebben állapodtak meg, utóbb a munkaszerződés nem módosítható ennek érdekében. A kölcsönzés időtartama nem korlátozott, az szólhat néhány napra, de akár évekre megköthető, és az elvégzendő munkák köre sincs behatárolva. Lényeges szabály, hogy a kölcsönvevő munkáltató nem kölcsönözheti tovább más munkáltatónak a munkavállalót. Lehetőség van azonban arra, hogy bizonyos idő után a kölcsönvevő "átvegye" a munkavállalót, és mint rendes foglalkoztatottat alkalmazza a továbbiakban - ha erre ígéretet kaptunk, belefoglaltathatjuk szerződésünkbe.

Azonos bér

A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok 2007. évi módosításának célja az volt, hogy ugyanolyan jogokkal lássa el a kölcsönzött munkavállalókat, mint a "rendes" munkavállalókat. A megváltozott szabályozás szerint a kölcsönzött munkavállalók ugyanolyan díjazásban kell részesüljenek, mint azok a dolgozók, akik főállásban és munkaszerződéssel alkalmazottak. Ezt az intézkedést támasztja alá, hogy a kölcsönbe vevő cégnek tájékoztatnia kell a munkaerő-kölcsönzőt, hogy a bérelt munkavállalóval azonos munkakörben dolgozók milyen jövedelemmel rendelkeznek az adott cégnél. Ezen túlmenően a természetbeni juttatásokat a kölcsönbe vevő cégnek kell biztosítania a kölcsönzött munkaerőnek (míg korábban a kölcsönbe adó továbbszámlázta a természetbeni juttatás értékét a kölcsönbe vevőnek).
A megváltozott törvényi szabályozás alapján tehát a kölcsönzéssel foglalkoztatott munkavállaló részére is biztosítani kell azt a személyi alapbért, műszakpótlékot, rendkívüli munkavégzésért, ügyeletért, készenlétért járó díjazást, amelyet a kölcsönvevő a vele "rendes" munkaviszonyban álló munkavállalójának is biztosít, abban az esetben, ha a kölcsönvevő legalább 183 napot meghaladóan foglalkoztatja a kölcsönzött munkavállalót. Ha pedig a munkavégzés időtartama egy, illetve két éve folyamatos, akkor a fenti szabálynak a közvetlenül vagy közvetve a munkaviszony alapján nyújtott pénzbeni és természetbeni juttatásokra is ki kell terjednie.
Alkalmi munkavállalói könyvvel - a Munka törvénykönyve rendelkezései alapján - munka-erőkölcsönzés céljából munkaviszonyt létesíteni nem lehet.

A kölcsönvevő cég: munkáltató

A munkaerő átengedése a munkavállaló feletti irányítási, ellenőrzési jog időleges teljes körű átengedésével valósul meg. Ebben az esetben a munkát végző személy felett közvetlenné válik a megrendelő utasítási joga. E jog alapján a kölcsönvevő bármely munkavállaló tekintetében, bármely munkavégzési fázisba közvetlenül beavatkozhat, új utasítást adhat. Ezért a törvény előírja, hogy a munkavégzés időtartama alatt a kölcsönvevő minősül munkáltatónak a munkavállaló munkavédelmére, a védett munkavállalói csoportok foglalkoztatására, a munkavégzésre, a munkakör átadás-átvételére, a munkaidőre, pihenőidőre, illetve ezek nyilvántartására, és a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabályok betartása vonatkozásában.
Tilos a munkavállaló kölcsönzése a jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre, a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig, illetve ha a kölcsönvevőnél a munkavállaló munkaviszonya - a munkáltató működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondásával, illetve a próbaidő alatt azonnali hatályú megszüntetésével - legfeljebb 6 hónapja szűnt meg.

Munkavállalói felmondás

Abban az esetben ha bérlő cégünknél nem kívánunk tovább dolgozni, úgy nem velük, hanem a munkaerő-kölcsönző céggel kell felbontani az erre a helyre vonatkozó munkaerő-kölcsönzési szerződést. Ez tehát nem jelenti azt, hogy a munkaerő-kölcsönző céggel is megszűnik jogviszonyunk.

A kölcsönbeadó céggel a munkaszerződésünk a következő esetekben szűnhet meg:

1. közös megegyezéssel,

2. felmondással (ugyanaz, mint a rendes felmondás),

3. azonnali hatállyal (ugyanaz, mint a rendkívüli felmondás),

4. 2006. január 1-je óta - amióta is kiköthető próbaidő munkaerő-kölcsönzés esetére - azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

Munkáltatói felmondás: könnyen jött, könnyen megy

A munkaviszony megszűntetésére irányuló nyilatkozatot minden esetben írásba kell foglalni. A kölcsönbeadó felmondással akkor szüntetheti meg a határozatlan időtartamú munkaviszonyt, ha a munkavállaló nem végzi megfelelően a munkáját, vagy munkaköri feladatainak ellátására alkalmatlan, a kölcsönbeadó 30 napon belül nem tudta biztosítani a munkavállaló megfelelő foglalkoztatását, vagy a megszüntetésre a kölcsönbeadó működésével összefüggő okból kerül sor. A felmondási idő ebben az esetben rövidebb, 15 nap, de ha a munkaviszony időtartama eléri a 365 napot, úgy a felmondási idő 30 nap. Eltérő rendelkezés hiányában a munkavállaló mentesül a munkavégzés alól a felmondási idő alatt. A felmentési időre a munkavállaló átlagkeresete jár. A 2007-es törvénymódosítás után sem sikerült törvényi garanciát adni a kismamáknak a terhesség, a gyes, és a gyed alatti felmondásra, illetve vonatkozik a felmondási védelem a táppénzes állományban lévő munkavállalókra. Lényeges kiemelni, hogy nem a bérlő céggel állunk alkalmazásban, és bármennyi ideig is kölcsönöztek bennünket, a jogviszony megszűnését követően nem illeti meg végkielégítés sem a munkavállalót.
Látható tehát, hogy a munkavállalóra nézve kedvezőtlenebb szabályozás vonatkozik a kölcsönzött munkaerőre: a "rendes" munkavállalókhoz képest hasonló helyzetbe csak huzamosabb alkalmazás után kerülhet, és a munkaviszony megszűnését illetően is könnyebb tőle "megszabadulni".

Szabadság és egyéb rendelkezések

A szabadság kiadására a Munka törvénykönyvének általános rendelkezései a irányadóak, tehát a "normál" foglalkoztatottakéval egyenlő jogok illetik meg a kölcsönzött munkavállalót.
Abban az esetben, ha munkaerő-kölcsönzés keretében külföldön kívánják foglalkoztatni a munkaerőt, akkor a munkavégzés helyén irányadó jogszabályi rendelkezéseket, kollektív szerződéseket kell a szerződésre alkalmazni. Ha a munkavégzés szerinti országban nem rendelkeznek bizonyos szabályokról, akkor e tekintetben a magyar szabályokat kell alkalmazni a következőkre vonatkozóan: a leghosszabb munkaidő, illetve a legrövidebb pihenőidő mértéke, a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke,a legalacsonyabb munkabér, a munkaerő-kölcsönzés feltételei, a munkavédelmi feltételek, a terhes, illetve kisgyermekes nők, valamint a fiatal munkavállalók munkavállalási és foglalkoztatási feltételei, továbbá az egyenlő bánásmód követelménye.
Ha munkaerő-kölcsönző cégen keresztül kíván munkát vállalni, úgy a fenti információk ismeretében mérlegelheti, hogy mennyire megfelelő ez a foglalkoztatási forma az Ön számára. A rugalmasság és a fentebb ismertetett garanciális törvényi szabályok mellett számításba kell vegyük azt a tényt is, hogy egyre nagyobb számban élnek ezzel a lehetőséggel a cégek, és vannak olyan munkahelyek, amelyekre szinte csak munkaerő-kölcsönzés keretei között lehet bekerülni. Ezen pozitívumok mellett viszont a fentebb említett körülmények, azaz a felmondási védelmek hiánya, munkabéren felüli juttatások korlátozását mindenképpen érdemes figyelembe vennünk.

Az utazási iroda elzárkózott a bérlet árának visszafizetésétől, és rendkívül cinikusan kezelte az ügyfelet, akit a veszni látszó pénznél az iroda magatartása sokkal jobban irritált. Az utazási iroda részben azzal védekezett, hogy nem tehetnek arról, hogy nem esett hó, másrészt pedig azzal, hogy felajánlott egy másik pályát ingyen 2 órányi autóútra a pályaszállástól. Pert indítottunk az utazási irodával szemben, melyet kb. fél év pereskedés után a második tárgyaláson meg is nyertünk: a bíróság kimondta, hogy Ügyfelünktől nem várható el az, hogy pályaszállás helyett naponta 4 órát autózzon egy másik pályára, továbbá ő sem tehet arról, hogy nem esett a hó. A bérlet ára - megközelítőleg 50 ezer forint értékben - tehát visszajár.

Tekintettel arra, hogy a felszólításnak nem volt fogantja, Ügyfelünk a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.-hez fordult. Társaságunk írásban megkereste a vállalkozót és a hatályos jogszabályok alapján felszólította póthatáridő kitűzésével arra, hogy szerződésben foglaltakat teljesítse. A vállalkozó ezt elmulasztotta, így Ügyfelünk érdekmúlásra tekintettel vele megszüntette a szerződést, másik vállalkozóval fejeztette be a munkálatokat.
Az újonnan megbízott vállalkozó a hibákat kijavította, a munkálatokat befejezte. A megbízási díjat és a hibás teljesítésből eredő kárt Társaságunk közbenjárásával peres úton Ügyfelünk részére megítélte a bíróság.

Minden jog fenntartva. Copyright: D.A.S Jogvédelmi Biztosító