Érdemes megismerkedni egy új biztosítási formával is. Ha munkanélkülivé, vagy keresőképtelenné válunk, az egyébként igényelhető szociális juttatásokon, táppénzen, ill. a segély összegén felül is tehetünk anyagi biztonságunkért, úgy, hogy egy biztosítást kötünk, amely havi befizetéseinkért cserébe előre meghatározott összegű pénzbeli támogatást nyújt számunkra.

Korábban csak hitelhez kapcsolódó biztosítás keretében volt mód rá, hogy munkanélküli biztosítást kössünk. A szabad felhasználású munkanélküli biztosítás - más néven jövedelemkiesés-biztosítás - megkötésére idén május óta van lehetőség. A szerződéshez azonban bizonyos személyi feltételek fennállása szükséges. Ahhoz, hogy biztosítottá válhassunk, az kell, hogy 22-55 év közötti, magyarországi lakhellyel rendelkező, a Munka törvénykönyve hatálya alá határozatlan munkaviszonnyal rendelkező foglalkoztatottak legyünk, aki jelenlegi munkáltatójánál minimum egy éve, és legalább heti 30 órában áll alkalmazásban. Nem mindegy, hogy milyen iskolai végzettséggel rendelkezünk, és hogy hol lakunk. Ezen túlmenően nem köthetünk biztosítást, ha felmondás, illetve próbaidő alatt állunk, ha nyugdíjasok vagyunk, ha munkáltatónk a biztosítás tervezett megkötésekor már jelentett be alkalmazotti létszámcsökkentést, illetve, ha gyest, gyedet, gyet-et, terhességi-gyermekágyi, vagy gyermeknevelési támogatást kapunk. Ugyanígy nem köthetünk szerződést, ha munkáltatónk rokonunk, munkanélküliek vagyunk, vagy határozott munkaszerződés keretében foglalkoztatnak munkahelyünkön.

A térítés szempontjából külön kell választani azt az esetet, ha munkanélkülivé, illetve ha keresőképtelenné (betegállomány) válunk. Munkanélküliség esetén a biztosító legfeljebb kilenc hónapra fizet: szerződéskor a biztosított választja meg a részére történő térítés összegét, amely összeg azonban havonta 40.000 és 120.000 Ft között kell, hogy legyen, és nem lehet nagyobb, mint a nettó havi fizetésünk 80 %-a. Keresőképtelenség esetén - tehát amikor táppénzre válunk jogosulttá - legfeljebb 12 hónapra fizet a biztosító és a havi kifizetés a munkanélküli térítésként meghatározott összeg fele. A biztosítás által kapott kifizetést szabadon felhasználhatjuk, és a munkanélküliség esetén kapott segély, illetve a táppénz mellé kapjuk. A kifizetést a keresőképtelenség bekövetkezésétől számított egy hónapon belül folyósítja a biztosító részünkre.

A biztosítási díj összege függ a lakóhelyünktől, az iskolai végzettségtől, és a biztosítási összegtől is. Felsőfokú végzettséggel rendelkezve kevesebbet, míg szakmunkás végzettséggel többet kell fizetni, és vidékiek esetében is nagyobb a díj összege, mint egy budapesti személy esetén. Kedvezményre jogosult továbbá, aki a biztosítás megkötését megelőző öt évben nem volt regisztrált munkanélküli. Az életkornak nincs jelentősége a biztosítási díjra, ugyanakkor éppen a legveszélyeztetettebb, 55 év feletti korosztály sajnos ki van zárva a biztosítás megkötésére jogosultak köréből. Hazánkban eddig jellemzően felsőfokú végzettségűek, azon belül is főleg nők kötötték meg a tárgyalt biztosítást.

A fentebb ismertetettek alapján érdemes elgondolkodni azon, hogy egy viszonylag alacsony, könnyen vállalható havi befizetés lehetővé teszi, hogy a fentebb tárgyalt szűkösebb pénzügyi helyzetünkben egy cseppet sem elhanyagolható összegű pénzbeli támogatáshoz juthatunk.A kifizetésnek köszönhetően kisebb megterhelést jelenthet számunkra mindennapi kiadásaink, esetleges hiteltartozásunk, közüzemi számláink kifizetése, és ezen támogatás akár a munkaerőpiacra való visszajutás lehetőségét is növeli számunkra.

Az internetezőkkel ellentétben az egyes művek szerzői nem osztják azt a véleményt, miszerint adni jobb, mint kapni.

A fájlcserélő (peer-to-peer vagy P2P) rendszerek lényege, hogy az internet-felhasználók közvetlenül kommunikálnak egymással, azaz a számítógépükön lévő fájlokat (zeneműveket, filmeket, programokat vagy egyéb fájlokat) általában kölcsönösen megosztják, vagyis elérhetővé teszik a rendszer többi felhasználója számára központi szerver nélkül. Elsőként a Napster jelent meg, és pillanatok alatt több millió felhasználóra tett szert világszerte. A felhasználók mindegyike jogszabályt sértett, mégis hiába szűnt meg a Napster: helyébe újabb rendszerek léptek. Mivel hazánkban is egyre erélyesebben lépnek fel a fájlcserélőkkel szemben, jó, ha tisztában vagyunk a témára vonatkozó hazai szabályozással.

Magyarországon a szerzői jogokat az 1999. évi LXXVI. törvény foglalja egységbe. A jogszabály első paragrafusa szerint az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek; tehát ugyanolyan védelemben, mint egy festő, szobrász, zeneszerző vagy egy író. Hiába készült a film vagy zene a világ másik oldalán, az egyenlő elbírálás elve alapján a külföldi szerzők gyakorlatilag ugyanazt a védelmet élvezik, mint egy belföldi személy.
A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta, azaz a szerzőt. Az alkotói tevékenység a szerző és a mű között fennálló kreatív, intellektuális kapcsolatot feltételez: ezt a kapcsolatot a törvény kizárólag magánszemélyek esetében ismeri el. Ez nem azt jelenti, hogy jogi személyek ne rendelkezhetnének a szerzői jogokkal - ezek azonban nem a szerzői státuszból fakadnak, hanem olyan tevékenységből, amelyet a jogalkotó a szerzőt illető védelemmel hasonló oltalomban kíván részesíteni. Egyes jogrendszerek - így az amerikai szerzői jog - szerzőnek tekinti azokat a jogalanyokat is, amelyek a művet intellektuális értelemben ugyan nem alkották meg, de létrehozásukat kezdeményezték, annak materiális feltételeit (beleértve az alkotók kiválasztását) biztosították. Eszerint például a film szerzője az amerikai jog szerint a film producere, tehát a szerzői jogok eredeti jogosultja.

A törvény értelmében a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A felhasználásra engedély főszabály szerint felhasználási szerződéssel szerezhető. A terjesztés a mű felhasználásának minősül, így tehát a fájlcserélők jogellenesen cselekednek, amennyiben nem állnak szerződésben a szerzővel. Tekintettel arra, hogy a legtöbb fájlcserélő rendszer az általuk megosztott fájlok arányában kínál letöltési lehetőséget az internetezőknek, és valószínűsíthetően nem a nyaralási fotóikat fogják megosztani a hálózaton, a csere a fenti, terjesztésre vonatkozó szabály alapján kimeríti a jogsértés fogalmát. Még rosszabb a helyzet, ha ezt haszonszerzés végett tesszük, azaz az illegálisan letöltött anyagokat másoknak értékesítjük tovább.

Az internet nyújtotta lehetőségek világszerte fejtörést okoznak a szerzői jog védelmezőinek. Az elkövetőket kizárólag az internetszolgáltató cégekkel együttműködve lehetséges azonosítani, a szolgáltatók viszont nem kötelezhetők a zeneszámok és más szerzői jog által védett anyagok illegális online megosztásával vádolt személyek adatainak átadására.
Hazánkban az Audiovizuális Művek Szerzői Jogai Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) állt a fájlcserélőkkel szembeni harc élére. Feljelentései alapján több nyomozás, házkutatás indult már.

Mindannyiunk közös célja, hogy csökkenjen a file-megosztásokból adódó jogsértések száma, illetve hogy a jogsértéssel kapcsolatos - jelenleg elnéző - megítélés is változzon.

Jogosultság

Ahogyan azt korábbi hírlevelünkben (2008. augusztus, www.das.hu) ismertettük, a szülő gyermekgondozási segélyre (gyes) jogosult a gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évéig, illetve tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek esetén pedig a gyermek tizedik életévének betöltéséig a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) szabályai alapján. A Cst. alapján a nagyszülő is jogosult lehet bizonyos esetekben a gyerek egy éves korának betöltése után a gyermekgondozási segélyre. Tekintsük át röviden, milyen szabályok érvényesek a gyes melletti munkavégzésre.

Munkavégzés

A Cst. 2006. január 1-jétől módosított szabályai szerint a gyes melletti munkavégzés szabályai az következők szerint módosultak. A szülő, amennyiben gyes-ben részesül, gyermeke egy éves koráig nem folytathat kereső tevékenységet, a gyermek egy éves kora után viszont időkorlátozás nélkül dolgozhat, vagyis akár teljes munkaidőben is végezhet munkát. Korábban csak napi 4 óra munkavégzésre volt lehetősége, rendes és rendkívüli munkaideje a húsz órát nem haladhatta meg. Időkorlátozás nélküli munkavégzésre csak akkor volt lehetősége a szülőnek a gyermek egy éves kora után, ha a munkavégzés a szülő otthonában történt.A munkaerőpiacra visszatérni kívánó kismamák elhelyezkedését könnyíti meg a Start Plusz Kártya program, melynek köszönhetően a kártyával rendelkező munkavállalót alkalmazó munkáltató jelentős költségmegtakarítást érhet el (részletes beszámolót a Start Plusz Kártyáról 2007. novemberi hírlevelünkben talál).

A gyesben részesülő nagyszülő tekintetében továbbra is irányadó szabály, hogy a nagyszülő a gyermek három éves kora után, napi négy órát meg nem haladó időtartamban végezhet kereső tevékenységet (ha otthon dolgozik, nincs időkorlátozás). A törvénymódosításnak köszönhetően ugyanakkor kiegészült a szabályozás azzal, hogy napi négy órát meg nem haladó időtartamú kereső tevékenységnek kell tekinteni, ha a nagyszülő az Mt. alapján, a munkáltatóval kötött megállapodás szerint kizárólag szombaton és vasárnap, részmunkaidőben dolgozik (tehát pl. 10-10 órát hétvégén), vagy a heti, rendes és rendkívüli munkaideje a húsz órát nem haladja meg.

Felmondás és fizetés nélküli szabadság gyes alatt

A munkavégzés időbeli korlátozás nélküli lehetőségének megteremtése mellett egyúttal az Mt. felmondási tilalomra vonatkozó szabályai is módosultak. Az Munka törvénykönyvének 2006. január 1-jétől hatályos 138. §-a szerint a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg

A Cst. módosítása folytán a munkavállaló szülő gyermeke egy éves életkorának betöltését követően kérheti a részére megelőzően engedélyezett fizetés nélküli szabadság megszüntetését, és a módosítás szerint a teljes munkaidőben történő foglalkoztatását is. A Cst. módosítás ennek alapján érdemben csak annyi változást hozott, hogy ha a munkavállaló a korábbi teljes munkaidős szerződése alapján kíván dolgozni, akkor erre is lehetőség nyílik, de emellett továbbra is mód van a részmunkaidős foglalkoztatásban való megállapodásra.

A gyesen lévő szülő további védelmét jelenti, hogy 2006. január 1-jét követően a felmondási tilalom már nem a fizetés nélküli szabadságot jelenti, hanem a gyermekgondozási segély folyósításának idejére terjed ki. A munkáltató, ezen rendelkezésnek köszönhetően, rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát a gyermekgondozási segély folyósítása ideje alatt, függetlenül attól, hogy egyébként a munkavállaló igénybe veszi-e erre az időre a fizetés nélküli szabadságot vagy visszatért dolgozni (akár rész-, akár teljes munkaidőben).

Akkor se lehet felmondani neki, ha munkaköre átszervezés miatt megszűnt - ebben az esetben vagy állásbért kell fizetni neki, vagy közös megegyezéssel történhet meg a munkaviszony megszüntetése.

Ha a GYES folyósításának ideje lejárt, és a munkáltató nem akarja tovább foglalkoztatni a kismamát, rendes felmondással szüntetheti meg a munkaviszonyt 30 nap múlva. A munkáltató köteles a felmondást megindokolni, esetlegesen valóságát bizonyítani - az indok csakis a kismama képességeivel, magatartásával, esetleg a munkáltató működésében történt változással (leépítés) összefüggő ok lehet.

Fentiek alapján látható, hogy a törvényváltozás a munkavállalók számára kedvező módon szabályozza a gyes melletti munkavégzést.

Peren kívüli egyeztetést követően az eladó 199.999 Ft-ot fizetett meg átalánykártérítésként Ügyfelünk javára.

Ügyfelünk a balesetbiztosítási szerződési feltételeknek megfelelően írásban tájékoztatta a biztosítót a műtét szükségességéről is. A biztosító a műtét előtt 2 nappal táviratban értesítette ügyfelünket, hogy megítélése szerint a műtétre nincs szükség, ezért nem fizeti meg ügyfelünknek a biztosítási szerződése alapján járó pénzbeli térítést.

Ügyfelünk a biztosító állásfoglalásával nem értett egyet, ezért családi jogvédelmi biztosítása alapján Társaságunkhoz fordult. Társaságunk jogásza a biztosítóval szemben peres eljárást indított, amelyben a kirendelt orvosszakértő kétséget kizáróan megállapította, hogy ügyfelünk orvosi kezelése megfelelő volt, a műtéti beavatkozás hiányában pedig nagyon súlyos, hosszú távú mozgáskorlátozottsággal kellett volna ügyfelünknek számolnia: a műtét tehát szükséges volt. A bíróság a szakértői vélemény alapján megítélte ügyfelünknek a balesetbiztosítás alapján neki járó pénzbeli szolgáltatásokat és azok törvényes késedelmi kamatát is.