Bárkivel előfordulhat, hogy munkája során egy olyan körülményben áll be változás, amelyet a munkaszerződésben is rögzíteni kell. A munka- szerződés módosítása során megváltozhat a munkakör, a munkahely, emelkedhet a munkabér, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Változhat a munkaszerződés más kikötése is: például a részmunkaidős munkavégzés teljes munkaidősre módosulhat és fordítva.

Vannak viszont olyan esetek, amikor megváltoznak ugyan a munkavégzés feltételei, mégsem szükséges a munkaszerződést módosítani. Cikkünkben arra szeretnénk rámutatni, hogy mikor és milyen feltételek módosulása esetén kell, és mikor érdemes munkaszerződésünkön változtatni.

A munkaszerződés módosítására okot adhat továbbá, ha például más munkakörbe helyezik a munkavállalót, mert magasabb végzettséget ért el, vagy egészségi állapota miatt ez indokolt, vagy személyi alapbére módosult, vagy állandó munkahelyről változó munkahelyre osztják be, vagy teljes munkaidő helyett a jövőben csak részmunkaidőben foglalkoztatják.
A munkaszerződés módosítására a szerződés megkötésére vonatkozó szabályok az irányadók, tehát a feleknek a módosítás kérdésében meg kell állapodniuk. A módosítás eredményeként létrejött munkaszerződésnek (módosított munkaszerződésnek) tartalmaznia kell a munkakört, a személyi alapbért, a munkavégzés helyét, továbbá a módosítás hatálybalépésének időpontját. A munkaszerződés módosítása is - a megkötéséhez hasonlóan - csak írásba foglalással érvényes.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy bár a szerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályok az irányadóak, próbaidő kikötésére nem kerülhet sor.

Nincs szükség a munkaszerződés módosítására átmeneti, rövid időtartamú változás esetén, például ha átmeneti helyettesítésről, átirányításról, kiküldetésről, kirendelésről van szó.
Nem kell a munkaszerződést módosítani abban az esetben sem, ha a munkavállaló más szervezeti egységbe kerül beosztásra, de a végzendő munkák jellege ezáltal nem változik meg.

A kollektív szerződés a munkaszerződést a munkavállaló hátrányára nem módosíthatja. Ez a szabály a munkavállaló azon érdekeinek a védelmét szolgálja, amelyet a munkaviszony létesítésekor kialkudott. A kollektív szerződés kedvezőbb szabályai automatikusan kihatnak a munkavállalóra, hátrányosabb rendelkezései viszont a munkaszerződésben foglalt jogosultságokat nem érinthetik.

Ha a munkavállalót megállapodás alapján határozott időre a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatják, a határozott idő lejártát követően a munkaszerződés szerint kell tovább foglalkoztatni, és munkabérét az időközben bekövetkezett bérfejlesztésekre tekintettel módosítani kell.

Nem minősül munkaszerződés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el. A munkajogban ezt hívják átirányításnak. Az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat. Az átirányítás várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.

A munkaszerződést a felek közösen módosíthatják, de az erre irányuló szándékot nyilvánvalóan valamelyik félnek kezdeményezni kell. A munkavállaló erre irányuló szándékát gyakran hiába jelezte munkáltatójának, az eredményre nem vezetett. A jelen törvényi előírások a munkáltatót rövid határidőn belüli, érdemi írásbeli reagálásra késztetik a munkavállalói javaslattal kapcsotosan.
Ha a munkavállaló a teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a foglalkoztatás határozatlan időtartama vonatkozásában kezdeményezi a munkaszerződés módosítását, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva dönt a módosításra vonatkozó ajánlat elfogadásáról. A munkáltató a döntéséről tizenöt napon belül írásban köteles a munkavállalót tájékoztatni.
A javaslatot természetesen a munkáltató nem köteles elfogadni, döntése során mérlegelheti, hogy mennyire szolgálja a változtatás az érdekét (különös tekintettel a munkaszervezés körülményeire, a gazdaságos működésre és a munkakör betöltésének feltételeire).

A női munkavállalót terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges. A terhesség miatt ideiglenesen más munkakörbe áthelyezett munkavállalót az előző munkakörben elért átlagkeresete megilleti akkor is, ha áthelyezése rövidebb munkaidejű munkakörbe, vagy ha éjszakai beosztással járó munkakörből más munkakörbe, több műszakos munkakörből egy műszakos munkakörbe történt. A várandós nő ideiglenesen más munkakörbe csak hozzájárulása után helyezhető át. A terhesség okán ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott nő munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél. Ha a munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járó munkabért kell folyósítani. Örökbefogadás esetén a várandós nőre vonatkozó kedvezmények az örökbefogadó nőt illetik meg.
Amennyiben a munkavállaló indokolatlanul nem járul hozzá a felajánlott munkakör-módosuláshoz, munkavégzés hiányában őt munkabér nem illeti meg, hiszen a munkáltató korábbi munkakörében egészségi állapota miatt nem foglalkoztathatja.

A fentiekből is látható hogy ahány munkaviszony, illetve munkaszerződés, annyiféle módosítási lehetőség. Általánosságban mindössze annyi mondható el, hogy amit szerződésmódosítás keretén belül a felek kölcsönösen, írásban elfogadtak, azt kevésbé lehet munkaügyi bíróság útján megtámadni és azzal kapcsolatosan munkaügyi vitát kezdeményezni. Az olyan esetekben pedig, amelyek a munkaviszony lényeges pontjainak valamelyikét érintik, kötelező a munkaszerződés írásban történő módosítása.

Magyarországon a gépjárművek kötelező kelléke a fényvisszaverős biztonsági mellény. Ez a fehér színű fényvisszaverővel ellátott, sárga, narancs, vagy vörös színű védőöltözet ötszörösére növeli viselője láthatóságát.

Alapvetésként nem árt leszögezni, hogy az autópálya és autóút úttestjén - kivéve, ha forgalmi okból szükséges - megállni tilos. Műszaki okból megállni csak a leállósávon, illetőleg az útpadkán szabad, a járművet azonban onnan is mielőbb el kell távolítani. Mielőtt azonban kiszállnánk lerobbant autónkból, feltétlenül öltsük magunkra a láthatósági mellényt, ha meg akarjuk előzni az esetleges bírságot vagy rosszabb esetben egy közlekedési balesetet.

2008. január 1-én lépett hatályba a Kormány rendeletmódosítása a fényvisszaverő mellény viselésével kapcsolatosan. Eszerint a lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján és útpadkáján tartózkodó személynek éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (illetve ruházatot) kell viselnie. Ez a kötelezettség vonatkozik minden gépjárműből kiszálló utasra, gyalogosra, de ugyanígy a kerékpárosan, vagy kézikocsival közlekedő személyre, az állatot hajtó vagy vezető személy(ek)re, akiknek - a külön jogszabályban meghatározott kötelező kivilágítás mellett - viselniük kell a mellényt. Ez a szabályozás érthető, ha belegondolunk, hogy a kanyarodó vagy a keresztben haladó biciklis észlelését minden másnál jobban segíti ez a kellék.

Kiemelendő, hogy a láthatósági mellényt gépjárművek esetében a jármű utasterében kell tartani, hiszen már kiszálláskor észrevehetőnek kell lennünk a többiek számára. A mellény használata gyermekeknek is kötelező, kivéve, ha a felnőtt ölében tartózkodnak vagy bármely módon a felnőtt testéhez vannak rögzítve.
A műszaki hiba miatt vagy egyéb okból megálló járműből ( pl. buszból) kiszálló személyeknek a lehető legrövidebb időn belül el kell hagyniuk az úttestet, a leállósávot és az útpadkát, vagy fel kell venniük a fényvisszaverő mellényt, amíg ott tartózkodik.

Felhívjuk kedves nyaralni utazó ügyfeleink figyelmét, hogy szinte egész Európában kötelező a láthatósági mellény és használata. Például Horvátországban, Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Belgiumban, Norvégiában és Szlovákiában évek óta jogszabály írja elő a biztonsági mellény használatát és szigorú büntetéssel sújtják azt, akinek gépjárművében nincs, vagy kiszálláskor nem viseli azt. Belgiumban akár 1.375 eurós bírság is kiszabható, de átlagosan 30-50 eurós bírsággal szinte mindenhol számolhatunk a mellény hiánya esetén. Németországban és Csehországban csak céges autóknál kötelező annak megléte, magánszemélyek tulajdonában lévő személyautóknál csak ajánlott.

Érdemes röviden szót ejteni a többi kötelező tartozékokról is, hiszen egy közúti ellenőrzésnél ezek meglétét is vizsgálhatja az intézkedő rendőr. A személyautó kötelező tartozéka a tartalék izzókészlet (féklámpához, irányjelzőhöz, helyzetjelzőhöz, tompított és távolsági fényszóróhoz), az elakadást jelző háromszög és az elsősegélydoboz. Kiemelendő, hogy a xenonlámpás autóhoz is előírás a tartalék izzókészlet.
A legnagyobb port az utóbbi időben az elsősegélydoboz okozta a hazai autósvilágban; ugyanis nemcsak annak meglétére kell ügyelnünk, hanem annak hároméves szavatosságára is. Az elsősegélynyújtó-csomag hiánya, illetve lejárta a közúti közlekedés rendjének kisebb fokú megsértését jelenti és a rendőr (a döntés az ő jóindulatától függ) háromezertől húszezer forintig terjedő helyszíni bírsággal büntetheti az óvatlan autóst.
Az egészségügyi doboz szavatossága egyébként azért fontos, mert a benne lévő steril géz elveszti sterilitását és a gumikesztyűk anyaga is elfárad a hároméves időtáv alatt. Az egészségügyi doboz azonban felbontás után is használható. Az elsősegélynyújtásról szóló 15/1972 (VIII. 5.) EÜM rendelet előírja a lejárt határidejű doboz felbontását és a lejárt szavatosságú kötszerek és tartozékok kicserélését, a dobozban lévő termékekkel egyenértékű kötszerekre. A plomba hiányában lévő doboz tartalmának meg kell felelnie a felszerelés részeként a dobozban lévő tartalomjegyzékben felsoroltaknak.
A plomba sértetlensége tehát csak egyszerűbbé teszi az ellenőrzést, de ennek hiányában sem büntethet a rendőr. Ilyenkor a doboz típusától (A, B, C) függően a tartalmat és a steril termékek szavatosságát vizsgálhatják át tételesen. Néhány gyógyszertár ugyan vállalja, hogy ellátja "zárjeggyel" a dobozt, de erre nincs szükség. Csere előtt viszont érdemes átnézni a termékek listáját, és mérlegelni, hogy mi éri meg jobban: a pótlás, vagy egy új doboz beszerzése.

Bármerre is utazzunk a világban, csak ajánlani tudjuk e pár szár forintos mellény és a - bármely patikában is elérhető -elsősegélydoboz beszerzését, hiszen amellett, hogy hiányuk egy-egy közúti ellenőrzésnél komoly terhet róhat a családi költségvetésre, gondoljunk arra is, hogy ezen eszközök meglétén akár életek is múlhatnak.

Részt vehetünk társas utazáson, szervezhetjük üdülésünket egyénileg, gondosan előkészülhetünk már januárban vagy átadhatjuk magunkat valamilyen spontán ötletnek, egy biztos: szálláshelyek, utazási irodák és légitársaságok versengenek kegyeinkért hangzatosabbnál hangzatosabb akciókkal és reklámokkal.

Néhány évtizede Magyarországon sokan még megfizethetetlen luxusnak tartották repülőgéppel elérni a kívánt nyaralási célpontot, azonban a fapados járatok elindulásával hazánkban is mind többen választják az utazás eme kényelmes, gyors - és sok esetben a közúti közlekedésnél olcsóbb és biztonságosabb - formáját.

Annak érdekében, hogy kikapcsolódásunk valóban önfeledt és kellemes legyen, hasznos, ha ismerjük a repüléshez kapcsolódó feltételeket és alapvető jogainkat.

Mielőtt fedélzetre szállunk, feltétlen tájékozódjunk a célállomásra érvényes utazási okmányokkal és előírásokkal kapcsolatosan (személyazonossági igazolvány, útlevél, vízumok, oltások, gyermekek úti okmányai stb.). Olvassuk át, és főleg tartsuk be a választott légitársaság személyfuvarozási feltételeit illetve a repülőgépen érvényes szabályokat.

Túlfoglalás és járattörlés esetén a légitársaság köteles vagy visszatéríteni a jegy árát (ha szükséges, ingyenes visszautazással az utazás kiindulópontjára), vagy átfoglalni a helyet célállomásunkhoz (esetleg más közlekedési eszközzel).
A légitársaságnak élelmiszert és üdítőket, továbbá, ha szükséges, szállodai elhelyezést - beleértve a transzfert is -, valamint kommunikációs lehetőséget is biztosítania kell.
A fentieken túl az utas A kártalanítás mértéke a 2005. február 17-től életbe lépett új uniós előírások alapján a következők szerint alakul:

A kártalanítás, visszatérítés készpénz-kifizetéssel, csekkel, banki utalással is történhet. Nagyon fontos, hogy a légitársaság csak akkor fizetheti ki Önt utazási utalványokkal, ha Ön ehhez kifejezett hozzájárulását adta írásban.

Ha a járat törlését rendkívüli körülmények okozták, illetve ha a társaság az indulást megelőzően két héttel az utasokat értesítette a törlésről, illetve megfelelő átfoglalást ajánlott fel, a kártérítésre nem vagyunk jogosultak.

A fenti eseteket elkerülendő, az utazás előtt 1-2 nappal tájékozódjunk az adott társaság, illetve a reptér ügyfélszolgálati telefonszámán vagy honlapján az esetleges változásokról, menetrend-módosításokról, járattörlésekről.

JELENTŐS IDŐTARTAMÚ KÉSÉS ÉS AZ EBBŐL FAKADÓ KÁRIGÉNYEK
Ön azonnali segítségnyújtásra és későbbi kártérítésre jogosult, ha jelentős időtartamú késés mutatkozik járata indulásában.
Az azonnali segítségnyújtás a következő ellátásokat tartalmazza: élelmiszer és üdítők, továbbá, ha szükséges, szállodai elhelyezés - természetesen beleértve a transzfert is - valamint kommunikációs lehetőség. Ha a késés öt óra vagy annál hosszabb, a légitársaság fel kell, hogy ajánlja a jegyár visszatérítésének lehetőségét is (ha szükséges, ingyenes visszautazással az utazás kiindulópontjára).

Későbbi kárigények:
Amennyiben a világ bármely részén egy EU-beli légitársaság felelős egy járat késéséért, Ön az ebből eredő kárát illetően legfeljebb 4.150 SDR (egy SDR jelenleg 1,58 EUR -2008. július 7.-én - Az aktuális árfolyam a http://www.imf.org/external/np/fin/data/rms_rep.aspx weboldalon található) összegű kárigénnyel léphet fel a légitársasággal szemben.

Jelentős késésnek minősül, ha a légitársaság

Ez a szabályozás kötelező hatállyal bír minden uniós hagyományos és fapados diszkont légitársaságra, legyen szó menetrend szerinti vagy charterjáratról. Ha nem európai légitársasággal utazunk, de a fel- vagy leszállás az unió területén belül történik, akkor is jogosultak vagyunk a kártérítésre.

HA LEKÉSSÜK A JÁRATOT
Tudnunk kell, hogy ha teljes árú turista vagy business osztályra szóló jegyet váltottunk, a jegyet újra felhasználhatjuk: azaz ha lekéssük a gépet, feltétlen tájékoztassuk a légitársaságot a késésről és foglaltassuk át jegyünket egy új indulási időpontra.

CSOMAGOLÁS, POGGYÁSZKÁROK
A feladható poggyász maximális súlya általában 20 kg, de ettől a légitársaságok eltérhetnek, azaz mindenképpen ajánlatos repülés előtt erről is tájékozódni.
Amennyiben ezt a súlyt átlépjük, kilogrammonként díjat kell fizetnünk. A túlsúly mértékét a jegykezelő állapítja meg és írja rá a jegyre.

Babakocsit, kerekes széket külön kezelik a poggyászfeladáskor, külön poggyász címkével látják el, és ezeket a repülőgép ajtajáig lehet szállítani, ahol a rakodók átveszik, és a repülőgép rakodóterébe helyezik, majd leszálláskor ők szállítják a repülőgép ajtajához.

Kézipoggyászként csak azok a csomagok vihetők fel, amelyek mérete nem haladja meg a 115 cm-t, (hosszúság+szélesség+magasság) súlya pedig a 3,5 kg-t. Amennyiben ezeket a paramétereket átléptük, úgy a kézi poggyászt is fel kell adni a többi feladott poggyásszal együtt. Kézipoggyászunkban ne tároljunk éles fémtárgyakat (olló, bicska, stb.), hiszen ezek az új biztonsági előírásoknak megfelelően nem vihetők fel a fedélzetre. Az említett tárgyak helyett inkább könyvet, gyógyszert, zsebkendőt, újságot csomagoljunk.
Bizonyos tárgyak egyáltalán nem, vagy csak szigorú előírásokat betartva adhatók fel poggyászként (pl. lőszer, sportfegyver). Ha poggyászként feladott csomagunkban az átvilágítás során meg nem engedett tárgyat talál a reptéri biztonsági szolgálat, a csomag tulajdonosa jelenlétében átvizsgálják annak tartalmát.

A 2001. szeptember 11. terrortámadás következményeképpen jelentősen megszigorodtak a fedélzetre felvihető csomagokra vonatkozó előírások. Az Európai Unió 2006. november 6. óta bevezetett rendelkezése értelmében max. 100 milliliteres tartályban szállítható bármilyen folyadék, azaz kenőcsök, ivóvíz, üdítőitalok, hajzselé, arckrém stb. Az üvegcséket, tégelyeket, tubusokat egy max. 1 literes átlátszó, újrazárható nylonzacskóba kell csomagolni (legegyszerűbb a reptereken árusított zacskókat használni). A reptereken, repülőn vásárolt ilyen jellegű használati cikkeket becsomagolják, és egy 24 óráig érvényes pecséttel látják el.
A folyadékokat tartalmazó zacskót fel kell mutatni a biztonsági ellenőrzés során.

A fedélzetre fel nem vihető tárgyakat az utasbiztonsági személyzet köteles elkobozni illetve megsemmisíteni. Ez alól két kivétel létezik, a repülés ideje alatt szükséges csecsemőtápszer és gyógyszer. Ezek eredetét és használatuk szükségességét igazolni kell.

A legtöbb társaság engedélyezi kisebb állatok fedélzeti szállítását, természetesen a társaság ide vonatkozó szabályainak megfelelően. A szabályok egy része általános, más részüket viszont a fuvarozók saját maguk alakítják ki. Általában pontosan előírt méretű ketreccel, állatútlevéllel lehet az egészséges és tiszta állatot utaztatni. Kisállat szállítását már a foglalásnál jelezni kell, pontos részletekért és tarifáért pedig már a foglalás előtt érdemes felkeresni a légitársaságot.

Az is előfordulhat, hogy a feladott poggyászunkat nem találjuk: Ez nem azt jelenti, hogy végleg elveszett, nem kell lemondanunk róla. Gyakran csak lemaradt a járatról, de mivel a poggyászcímkén szerepel a célállomás, bízhatunk benne, hogy egy későbbi járattal utánunk küldik, és egy későbbi időpontban átvehetjük azt a célállomás repülőterének poggyász utánvételi csarnokában.
Amennyiben csomagunk megsemmisült, vagy elveszett, kárigénnyel léphetünk fel a fuvarozó felé, akkor ha a világ bármely részén egy EU-s légitársaság járatán utaztunk. Ha poggyászunk a légifuvarozás során megsérült, kötelesek vagyunk a javíttatásáról gondoskodni, a javításról számlát kérni és azt megküldeni a légitársaságnak. Amennyiben poggyászunk javíthatatlan, a javító által kiadott - a poggyász értékét is tartalmazó - írásos igazolás alapján fizet a légitársaság kártérítést.

A legszerencsésebb ezért az, ha már utazás előtt elővigyázatosak vagyunk, és poggyászunkra külön biztosítást is kötünk.

Ön legfeljebb 1 000 SDR összegű kárigénnyel léphet fel, ha a világ bármely részén egy EU-beli légitársaság járatán kár éri amiatt, hogy megsemmisül, megsérül, elvész vagy késve érkezik meg a poggyásza. A feladott poggyász károsodásával kapcsolatos kárigényét írásban kell benyújtania a poggyász átvételét követő hét, késve érkező poggyász esetén pedig az átvételt követő huszonegy napon belül. Kártérítési igényünket célszerű az adott légitársaság üzletszabályzatára való hivatkozással megírni. A felmerült költségeinket minden esetben dokumentumokkal igazoljuk. Amennyiben a légitársaság nem tesz eleget kártérítési kötelezettségének, polgári peres úton van mód jogos igényünk érvényesítésére.

BALESETI SÉRÜLÉS, HALÁLESET
Ön kárigénnyel léphet fel, ha a világ bármely részén egy EU-beli légitársaság járatán bekövetkezett baleseti sérülés vagy haláleset következtében kárt szenved. Sürgős anyagi szükségletei fedezésére jogában áll előleget kérnie. A fenti esetekben kárigényét ahhoz a légitársasághoz nyújthatja be, amellyel szerződése van, vagy ahhoz, amely ténylegesen működteti a járatot, amennyiben a kettő különbözik.

SZERVEZETT TÁRSASUTAZÁSOK:
A fenti jogokon kívül kárigénnyel léphet fel az utazási irodánál, ha az - az úti céltól függetlenül - nem nyújtja az EU-n belül kötött megállapodás szerinti szolgáltatásokat. Ezek a jogok a meghirdetett utazás szerinti járat igénybevételének meghiúsulására is vonatkoznak. Ezen kívül, ha az utazási iroda által meghirdetett szolgáltatások jelentős része meghiúsul, az utazási iroda köteles segítséget nyújtani, valamint - további költség felszámolása nélkül - más megfelelő intézkedéseket tenni, beleértve az utazást is.

Amennyiben az Önnek járó ellátásokban nem, vagy nem kellő mértékben részesül, keresse fel a DAS-t, aki készségesen segít Önnek jogainak bírósági úton való érvényesítésében. Kellemes utazást kívánunk!

A D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. kizárólag a családi jogvédelmi biztosítás keretében, a szerződéses jogvédelem szolgáltatási körben nyújt biztosítási fedezetet ügyfeleinek valamely légitársaság szerződésszegő magatartása miatt, akkor, ha a biztosítás megkötésétől számított 3 hónapos türelmi idő lejárta után történt a biztosítási esemény, vagyis az utazás. Ezek az igények azért nem vonhatóak a kártérítési jogvédelem körébe (ahol nincs 3 hónapos türelmi idő), mert az a szerződésen kívüli károkozásra vonatkozik, pl. a közlekedési balesetekből eredő kártérítési igényekre.

Ügyfelünk a készüléket többször kérte írásban és telefonon egyaránt. Végül 2007. végén vásárolt egy új készüléket, mert szüksége volt rá. Ezt követően az eladótól a korábbi készülék vételárát kérte vissza.
Megkeresése ismét válasz és eredmény nélkül maradt. Egy évig az eladó nem válaszolt és igényét nem teljesítette.

Az iratok hozzánk történő megérkezését követően az eladóval közöltük, hogy ügyfelünk a szerződéstől elállt és a készülék vételárát és a kamatokat kéri vissza. A kérést jogi indokolással támasztottuk alá.

Az eladó a levél hatására a teljes igényt megfizette.

Az Európai Unió az utóbbi évtizedben kiemelt fontossággal kezelte a környezetvédelmet és ennek köszönhetően fogalmazott meg már 2002-ben egy irányelvet, mely a lakóépületek energia-hasznosulásának maximalizálását hívatott szolgálni. A honi jogszabályi környezetbe az idén júniusban ültették át a fenti irányelvet. Ennek eredményeképpen 2009. január elsejétől a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló új épület építésekor az energetikai tanúsítványt az építtetőnek legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig (bejelentésig) be kell szerezni. A már meglévő lakásokra 2011. december 31-ig önkéntesen kérhető a minőségtanúsítvány.
Az épületek energetikai tanúsítványa minden egyes ingatlan esetében megmutatja, hogy ott milyen hatékonyan hasznosul az energia. Lényegében hasonlóan a mosógépeknél, vagy hűtőknél már ismert módon "A+"tól "I"-ig terjedő osztályba sorolja, hogy az egyes családi házak és lakások mennyire felelnek meg az energiahatékonyság XXI. századi követelményeinek.
Értelemszerűen a kedvezőbb minősítési osztály várhatóan növeli az adott ingatlan értékét, hiszen mondjuk egy "B" tanúsítványú lakást egyrészt télen kevesebb pénzből lehet fűteni, másrészt a nyári kánikula idején sem melegszik fel túlságosan, így sokkal kellemesebb lesz benne élni.

Az új épületek közül azokra kötelező a tanúsítványt elkészíteni, amelyek engedélyeztetése 2006. szeptember 1. után indult. Amennyiben a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épület mindenben - szerkezetileg és gépészetileg is - a tervnek megfelelően készült, akkor a terv alapján kell kiszámítani az energiafogyasztást. A használt lakásoknál az energiaszámlák és a tervrajzok alapján kell elvégezni a tanúsítást.

Nincs szükség a tanúsítványra:
a.) az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
b.) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
c.) a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;
d.) a hitéleti rendeltetésű épületre;
e.) a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;
f.) a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;
g.) azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
h.) a műhely rendeltetésű épületre;
i.) a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló-sátorszerkezetekre.

Ingatlan eladás, illetve bérbeadás esetén a tanúsítvány beszerzéséről a tulajdonosnak kell gondoskodnia és azt legkésőbb a szerződéskötésig a vevőnek átadnia, illetve bérlőnek bemutatnia. De itt is jelentkeznek kivételek, hiszen nem kell a köznyelvben a lakások "zöld kártyájának" hívott energetikai tanúsítvány a következő esetekben:
a.) a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén;
b.) ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;
c.) az épület (önálló rendeltetési egység, lakás) egy éves, vagy annál rövidebb idejű bérbeadása esetén.

Amennyiben az épület energetikai minőségi osztálya nem éri el a "C" kategóriát, akkor a tanúsítást kezdeményező döntése szerint a tanúsítványnak azonnal megvalósítható, energia-megtakarításra irányuló intézkedéseket, illetve hosszabb távon megvalósítható energiahatékonyságot növelő, felújítási, korszerűsítési munkákhoz kapcsolódó javaslatot is tartalmaznia kell. Ebben tájékoztatni kell a tulajdonost az energiahatékonyság növelésének lehetőségeiről, illetve kitérhet arra is, hogy a javasolt megoldások egyenkénti vagy együttes megvalósítása esetén hogyan változik az adott épület energiaigénye, azaz ez alapján az épület milyen energetikai minőségi osztályba kerülhet. Az ajánlás fő szempontjai épület rendeltetése, műszaki állapota mellett a költséghatékonyság, és a reális megvalósíthatóság. Ne feledjük, egy jó besorolást elérő ingatlan értéke jelentősen nőhet, hiszen igazolhatóan kevesebb költségráfordítást igényel.

A tanúsítványt építészeti-műszaki tervezési, vagy építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező felsőfokú végzettségű személy készítheti el, aki letette az energetikai vizsgát is. A tanúsítvány elkészítéséért legfeljebb 2 óra munkadíj számítható fel, az óradíj maximum 5.500 forint lehet, emellett költségtérítés is felszámítható.
A tanúsítvány 10 évig érvényes és ugyanennyi ideig kell megőrizni az átvételtől számítva. Ha ez idő alatt az épületre vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, akkor az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni.

Az új Kormányrendelet és az egekbe szökő energiadíjak egybehangzó üzenetet fogalmaz meg mindnyájunknak: növelnünk kell épületeink energiahatékonyságát! Ezzel nemcsak pénztárcánkat kíméljük majd meg, hanem megóvja a sok megpróbáltatáson átesett környezetünk állapotát a jövő nemzedékének.

Minden jog fenntartva. Copyright: D.A.S Jogvédelmi Biztosító