A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) tájékoztatása szerint a Felügyelet 2008. július 31.-én, 2008. augusztus 15.-ével - Veres János pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával - visszavonta a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) tevékenységi engedélyét.

Előzmények

Mivel a PSZÁF tartalékhiányt állapított meg, ezért 2008. április 4.-én felfüggesztették a biztosító gépjármű felelősség-biztosítási (kgfb) termékének terjesztését. Egy hétre rá bűncselekmény gyanújának felmerülése miatt a PSZÁF azonnali vizsgálatot rendelt el, s Nagy Bálint, a biztosító elnök-vezérigazgatója ellen eljárás indult sikkasztás és pénzmosás gyanújával. Az irányítást átvevő PSZÁF tagi pótdíj befizetésére vonatkozó javaslatát két közgyűlésen is elutasították a tagok.

Átszerződés

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - tegnap kiadott közleménye alapján - augusztus 15. határnappal visszavonta a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) tevékenységi engedélyét. Ez alapján az egyesületi tagok biztosítási jogviszonya 2008. augusztus 16.-án 0 órától szűnik meg a MÁV ÁBE-nél. A tagoknak 2008. augusztus 15.-ig kell új biztosítók választaniuk, amely a szerződéskötést követően vállal fedezetet az esetleges károkra. Azok, akik nem választanak a fenti időpontig új biztosítót, a későbbiekben károkozás esetén közvetlenül maguk kötelesek állni az okozott károkat a károsult fél, illetve a Magyar Biztosítók Szövetsége Kártalanítási Számlája felé. Az átszerződéssel kapcsolatos tudnivalókról a MÁV ÁBE minden egyesületi tag számára tájékoztatást küld postán, illetve ezeket közzéteszi honlapján, napilapokban és egyéb kommunikációs csatornákon is. Külön postai küldeményben kapják meg az átszerződéshez szükséges kártörténeti igazolást is.

Az átszerződéssel kapcsolatos legfontosabb információk:

- Azok az egyesületi tagok, akik igazoltan befizetik a 2008. III. negyedévre vonatkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjukat, bónuszfokozatuknak megfelelően szerződhetnek át.
- A díjat meg nem fizető, bónusz fokozatú tagok viszont A00-ás fokozatú besorolást kapnak az új, választott biztosítójuktól.
- A málusz fokozatúak besorolása megmarad.
- Nagyon fontos, hogy az átvevő biztosító saját tarifája szerint fogja kérni az elmaradt díj kiegyenlítését, ezért a III. negyedévi díjat augusztus 15.-ig mindenképpen rendezni érdemes.

Meglévő kötelezettségek kifizetése

Mivel a MÁV ÁBE eszközei nem nyújtanak teljes mértékben fedezetet az eddig okozott károkra, a meglévő kötelezettségeket az Egyesület a következő kielégítési sorrendben teljesíti:

1. járadékfizetési kötelezettségek;
2. természetes személyek által okozott személyi sérüléses károk;
3. nem természetes személyek által okozott személyi sérüléses károk (kivéve a nagy anyagi teherbírású személyek kárai);
4. természetes személy által okozott, 300 ezer forintnál nagyobb összegű vagyoni károk;
5. nem természetes, nagy anyagi teherbírású személy által okozott személyi sérüléses károk;
6. egyéb kárkifizetések.

A KGFB üzletág tevékenységi engedélye mellett a Felügyelet augusztus 15-ével a MÁV ÁBE egyéb biztosítási ágazataira (így casco, lakásbiztosítás, stb.) vonatkozó tevékenységi engedélyét is visszavonta. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási ágazat kapcsán érintett kárkifizetések jogszabály alapján az egyéb ágazatok kifizetései elé sorolódnak. A MÁV ÁBE az augusztus 16. és szeptember 30. közti, általa meg nem szolgált időszakra vonatkozó, ám a tagok által befizetett tagdíjat Alapszabálya előírásainak megfelelően, a biztosítási szolgáltatások teljesítését követően fizeti vissza az érintetteknek.

A legfontosabb kérdések

A biztosítóváltás kötelező!

A következő negyedévre nem köthetnek, hanem kötelesek másik biztosítóval biztosítást kötni a volt MÁV ÁBE ügyfelek.

Mi történik akkor, ha valaki nem választ új biztosítót?

Azok a MÁV ÁBE-nél jelenleg kgfb-szerződéssel rendelkező tagok, akik augusztus 15.-ig nem választanak új biztosítót, károkozásuk esetén közvetlenül kötelesek helyt állni az ezt követően általuk okozott károkért a károsult fél, illetve a Magyar Biztosítók Szövetsége Kártalanítási Számlája felé.
Akik késve szerződnek át az új biztosítóhoz (nyaralás, szabaságolások stb. miatt) számítaniuk kell rá, hogy az új biztosító nem augusztus 16.-tól ad nekik fedezetet, hanem csak a ténylegese átkötés napjától. Az augusztus 16. és a tényleges átkötés közötti napokra ezen autósok - bár fedezetük nem lesz - MABISZ díjat kell fizessenek.
A MÁV ÁBE-tel megkötött biztosítási szerződést nem kell külön felmondani; a jelenlegi biztosítások a MÁV ABE engedélyének visszavonásával együtt megszűnnek.

Hogyan köthető meg az új biztosítás?

Az új biztosítások a biztosítók fiókjaiban és az online alkuszi oldalain egyaránt megköthetőek. Fontos szabály, hogy az új biztosítóhoz történő átszerződéshez a MÁV-os autósoknak igazolniuk kell, hogy a MÁV ABE-nél fennáll-e díjtartozásuk és ha igen, akkor az mennyi.Ezt a befizetett utolsó díjrészletről szóló igazolás (csekk, átutalási bizonylat) másolatának benyújtásával tehetik meg.

Az új biztosítás érvényes automatikusan 2009-re is, vagy van lehetőség novemberben váltani?

A 2008. augusztus 16.-val életbe lépő biztosítások határozatlan tartamra jönnek létre, december 31.-i évfordulóval: azaz a 2008.-as év hátralévő részére az autósoknak mindenképpen a választott új biztosítónál kell maradniuk.
Idén novemberben viszont szabadon dönthetnek arról, hogy 2009-re is a most kiválasztott új biztosítónál kíván-e maradni avagy a tarifákat újra átnézve, másik biztosítót választanak.

Hogyan alakulnak a bónusz- és málusz fokozatok?

Akik már megfizették, vagy augusztus 15.-ig befizetik a már esedékessé vált III. negyedévi kgfb díjat, azok a megszerzett bónuszfokozatukat megtartva szerződhetnek az új biztosítóhoz.
Az a bónuszfokozatú tag, aki nem fizette be a III. negyedéves díjat, késik a befizetéssel vagy az átszerződéssel, az A00-ás fokozatú besorolást kap az új biztosítónál, ha viszont málusz fokozatú, akkor besorolása megmarad. Érdemes tehát befizetni a III. negyedéves díjat, hiszen a bónuszfokozatban történő visszaeséssel sokkal érzékenyebben érinti pénztárcánkat, mint a díj befizetése.

Az új biztosító kiválasztásához érdemes lehet alkuszok segítségét kérni, akik kalkulációt készítenek, tájékoztatnak bennünket a lehetőségekről, díjakról, kedvezményekről, kapcsolódó szolgáltatásokról. Elvégzik a szerződéskötést és a bónuszfokozat érvényesítését, illetve káresemény felmerülésekor is közreműködnek az ügyintézésben. Az alkuszi szolgáltatások a biztosítási termék díját nem befolyásolják.

A bónusz igazolások hogyan lesznek továbbítva?

A PSZÁF közlése értelmében a bónusz igazolásokat a MÁV ABE levélben küldi majd meg tagjaiknak. Szakmai körök azonban azt valószínűsítik, hogy e helyett végül (a költségkímélőbb) elektronikus továbbítás lesz.
A vonatkozó szabályozás alapján az új szerződések a bónusz fokozat igazolásáig A00-ban kerülnek rögzítésre. A biztosítók gyakorlata azonban várhatóan most is megosztott lesz abban a tekintetben, hogy az általuk kiküldésre kerülő első csekken, milyen díj kerül majd feltüntetésre.

A III. negyedéves díj befizetésével kapcsolatos tudnivalók

Kinek fizesse be az ügyfél a díjat?

Javasoljuk, hogy a díjfizetési kötelezettségének tegyen eleget (mivel elképzelhető, hogy már csekket sem kapott, átutalással). A MÁV Biztosító Egyesület számlaszáma: 14100392-94431649-78000005. A közlemény rovatban tüntesse fel a forgalmi rendszámot és a kötvényszámot.

Mi történik, ha az ügyfél nem fizeti be a III. negyedéves díjat?

- Közúti ellenőrzés során sajnos megbüntetik a hiányzó befizetés miatt, sőt, a biztosítatlan járművet kivonhatják a forgalomból.
-A díjat be nem fizető ügyfél elveszíti bónuszfokozatát: a hátralékos, bónuszfokozatú tagok A00-ás fokozatú besorolást kapnak az új választott biztosítójuktól, a málusz fokozatúak besorolása viszont megmarad.
- Az átvevő biztosító saját (magasabb) tarifája szerint visszamenőlegesen is kérni fogja az elmaradt díj kiegyenlítését tőlük.
- Ha nincs felelősségbiztosítása, és balesetet okoz az ügyfél a következő két hétben, akkor a kárt saját zsebből kell rendeznie - súlyosabb egészségkárosodásnál ez többmilliós nagyságrendű összeg is lehet.

A D.A.S. a PSZÁF nyilatkozatával egyetértésben azt javasolja, hogy augusztus 15.-ig mindenki fizesse be a negyedéves díjat.

Az új biztosítónál csak a negyedéves díj megfizetése mellett lehet szerződni, akkor most kétszer kell a III. negyedévet kifizetni?

Igen. Sajnos a III. negyedévi díjat kétszer kell megfizetni, a MÁV ÁBE és az új biztosító felé is.

Visszakapja-e ez az ügyfél a tört időszaki díjat? Mi a helyzet, ha a féléves, éves díjat az ügyfél már előre kifizette?

Mivel a biztosítási tevékenységet augusztus 15.-től a MÁV ÁBE megszünteti, ezért a törtidőszaki, esetleg teljes negyedéves díjrészletet vissza kellene fizetni a szerződőknek. Azonban a kgfb és egyéb biztosítási kifizetések elsőbbséget élveznek, így erre csak azt követően lenne mód, ha ezeket a kötelezettségeket teljes egészében ki tudná egyenlíteni a Biztosító. Sajnos nagy valószínűséggel arra kell számítani, hogy ezeknek a befizetett összegek visszautalására már nem kerül sor fedezethiány miatt - ezeket a követeléseket ugyanis csak a kárkifizetések után lehetne teljesíteni.

Kártérítések

Kell-e az ügyfélnek, mint egyesületi tagnak helyt állnia azokért a kötelezettségekért, amelyek a MÁV-ot terhelik, és amelyre a MÁV nem rendelkezik anyagi fedezettel?

A MÁV ÁBE tagjai egyesületi tagsági jogviszonyban is állnak a Biztosítóval, az egyesületi tagi jogviszony csak az alapszabályban meghatározott tagdíj befizetési kötelezettségét jelenti. Ha nincs olyan egyesületi döntés, ami további befizetéseket ír elő, akkor ilyen kötelezettséggel nem kell számolni. Abban az esetben sem, ha a károsultaknak a MÁV ÁBE meglévő pénzeszközei és egyéb forrásai nem teszik lehetővé a már bejelentett károknak a teljes körű kifizetését.

Mi van, ha a kárt okozó a MÁV ÁBE ügyfele volt?

A korábbi adatok szerint mintegy 10 ezer függő kára van a MÁV ÁBE biztosítónak, amelynek értéke kb. kilenc milliárd forint. Ha a MÁV-os ügyfél kárt okoz, azt a biztosítója abban a mértékben fizeti meg, ahogyan ezt a Felügyelet közleményében felállított kifizetési sorrend lehetővé teszi. Így előfordulhat, hogy egyes, elsősorban vagyoni károkra nem lesz elegendő a fedezet.

Mi lesz a megkötött CASCO biztosításokkal, fizet-e a MÁV-ÁBE a már bejelentett CASCO igényekre?

A MÁV- ÁBE tevékenységi engedélyének visszavonása minden biztosítási tevékenység megszüntetésének a kötelezettségével jár, tehát új CASCO biztosítást is kell kötni a biztosítottaknak. A CASCO kifizetéseket a kötelező felelősségbiztosítási kifizetések után kell sorolni, mivel azokra is csak részben látszik most a fedezet, ezért elképzelhető, hogy a CASCO károkat a biztosító nem tudja kifizetni.

A D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. folyamatosan nyomon követi az üggyel kapcsolatos fejleményeket, és weboldalán valamint havonta megjelenő elektronikus hírlevelében tájékoztatja ügyfeleit és az érdeklődőket.

Forrás:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2008. július 31.-i sajtóközleménye,
(www.pszaf.hu, 2008. július 31.)

Mi a teendő, ha MÁV-os biztosításom van?
(http://hvg.hu/gazdasag/20080731_mav_biztosito_ugyfel_k.aspx, 2008. július 31. )
www.biztositas.hu

GYED: kinek jár?

Az egészségbiztosítási szempontból biztosítottnak tekinthető szülő - anya vagy akár az apa is - a gyermek két éves koráig gyermekgondozási díjban részesülhet. A gyermekgondozási díj (gyed) a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) igénybevételét vagy az annak megfelelő időtartamot követően folyósítható az egyik szülő részére.

Mivel a terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság ideje alatt illeti meg a terhes, illetve a szülő nőt, ezért e pénzbeli ellátás folyósításának maximális időtartama 24 hét lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyed csak a szülési szabadság lejárta vagy a szüléstől számított 24 hét eltelte után folyósítható a szülő részére. A szülési szabadság kiadáskor fontos szempont, hogy a munkáltatónak a szabadságból lehetőleg négy hetet már a szülés várható időpontja előtt ki kell adnia a munkavállaló részére.
A gyed igénybevételének alapvető feltétele, hogy csak az a szülő veheti igénybe, aki a saját háztartásában neveli a gyermekét. További feltétel, hogy a biztosított szülőnek a gyed igénylését - a szülő anya esetében pedig a szülést megelőző két évben legalább 180 napon át biztosítottnak kell lennie. Kivételes esetben a nem biztosított szülő is jogosult lehet a gyermekgondozási díjra, így például folyósítható a pénzbeli ellátás annak az anyának is, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság időtartama alatt szűnt meg. Ebben az esetben azonban csak akkor jár a gyed, ha az anya terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága még a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőző két évben legalább 180 napon keresztül biztosított volt.
A gyedre való jogosultság elbírálásánál a 180 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz és a terhességi gyermekágyi segély folyósításának az idejét, a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét, továbbá a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.
A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor arra figyelemmel kell lennie, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg terhességi-gyermekágyi segélyre, táppénzre vagy baleseti táppénzre, gyermekgondozási támogatásra illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátás vehető igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. A közös háztartásban élő gyermek után a szülők választása szerint csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra. Kivételt jelent, ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő táppénzt vagy baleseti táppénzt és terhességi-gyermekágyi segélyt, illetőleg gyermekgondozási díjat, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátást nem ugyanazon gyermek után állapították meg. Lehetőség van arra is, hogy a felsorolt ellátások között a biztosított az egyik folyósított ellátás helyett másikat válasszon.

Nem jár a fenti feltételek megléte esetén sem automatikusan a gyed azoknak akik:

De mennyi is a gyed összege?

A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de maximális összege havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a, amely összeg 2008. január 1.-jétől 96 600 forint. A gyed összegének megállapításánál jövedelemként csak azt az összeget lehet figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. Ha a biztosított személy egyidejűleg több jogviszony alapján is jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a maximális összeget.
A napi átlagkereset kiszámításánál a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlaga vehető alapul. Amennyiben a fenti időszakban a biztosított személy nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, úgy a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság első napját megelőző 180 napi jövedelem napi átlaga alapján fogják megállapítani. Nem lehet azonban figyelembe venni azt a jövedelmet, amit - nem folyamatos biztosítási idő esetén - a megszakítást megelőzően keresett a szülő. Azon személyeknél, akik jogosultak ugyan, de a fenti számítással nem állapítható meg a napi átlagkeresetük, az érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részét fogják alapul venni, feltéve, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, illetve a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelmük a minimálbér kétszeresét eléri, ha ugyanis ezt a mértéket nem éri el a számítás alapja a tényleges jövedelem lesz. Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten megállapítják, úgy a díj azonos lesz a korábban megállapított összeggel, amit azonban hivatalból korrigálni kell.

Igénylés, elbírálás és folyósítás

A gyermekgondozási díjat írásban - az "Igénybejelentés gyermekgondozási díjhoz" elnevezésű nyomtatványon - kell igényelni a foglalkoztatónál akkor is, ha az igényléskor a biztosítás már nem áll fenn. A nyomtatványt két példányban kell kitölteni. Az egyéni vállalkozók - az előírt nyomtatványon - a telephelyük szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál terjeszthetik elő kérelmüket. A gyed igénylésekor a gyermek születési anyakönyvi kivonatát be kell mutatni az igényelbíráló szervnek, amely az igénylés tényét rögzíti az okirat hátoldalán.
Amennyiben a gyermekgondozási díj igénybevételének napját megelőző két évben az igénylőnek más foglalkoztatónál is fennállt biztosítási jogviszonya, akkor mellékelni kell a kérelemhez a biztosítási idő igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványt, és az ellátás alapját képező jövedelem igazolásához a korábbi foglalkoztató által kiadott "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványt is. Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető.

A gyed igénylését kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetekben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár bírálja el.
A gyermekgondozási díjat havonta utólag az elbíráló szervek folyósítják. Ha az igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató bírálta el, akkor a bérfizetési napon, amennyiben az illetékes egészségbiztosítási pénztár volt az elbíráló, akkor minden hónap 10.-ig kerül sor a díj folyósítására.
A fel nem vett díjat az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Ha a gyermekgondozási díj átvételére azért nem került sor, mert a jogosult elhalálozott, akkor a vele közös háztartásban élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös is felveheti a pénzt a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől számított egy évig.

A gyermekgondozási díj után nem kell sem százalékos mértékű, sem tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni - nyugdíjjárulékot viszont igen. Magánnyugdíjpénztári tagság esetében a gyed folyósítása tagdíjfizetést megalapozó jogviszonynak minősül. Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira (például járóbeteg-szakellátásra vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra) a biztosított személyeken túl jogosultak azok is, akik gyermekgondozási díjban részesülnek.

Ha gyermekvállalás előtt áll, és nem tudja még, hogy miből fogja fedezni családja fenntartását, ezen tájékoztató elolvassa után nyugodtabban dőlhet hátra, és tervezheti családja jövőjét, hiszen a sokéves befizetett adóforintjaink után az állam a gyermekvállalás miatt kieső jövedelem és megnövekedett költségekre figyelemmel a fentebb részletezett módon segítséget nyújt az Ön számára.

GYES - ki jogosult a gyermekgondozási segélyre?

A gyes egy olyan havi rendszerességgel járó támogatás, amelyre a szülő, a nevelőszülő vagy a gyám jogosult a saját háztartásában nevelt gyermeke harmadik életévének betöltéséig, ikergyermekek esetében a gyermekek tankötelessé válása évének végéig, tartósan beteg vagy a súlyosan fogyatékos gyermekek esetén a 10. életév betöltéséig.
A gyermekgondozási segélyre a szülőkön kívül, a szülő jogán, a szülő vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa, vagyis a nagyszülő is jogosult lehet, abban az esetben, ha a gyermek az első életévét már betöltötte és a gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik. További feltétele ebben az esetben a gyesre való jogosultságnak, hogy a szülőknek írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak, valamint egyetértenek azzal, hogy a továbbiakban a nagyszülő igényelje azt. A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő nyilatkozatát a gyámhatóság kérelemre pótolhatja.
A nagyszülők részére a gyermekgondozási segély a fenti feltételek fennállása és a lemondó nyilatkozat esetén is csak akkor folyósítható, ha ők maguk is megfelelnek az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek. Természetesen ebben az esetben a szülőkre nem vonatkoznak a keresőtevékenységgel kapcsolatos korlátozó rendelkezések. Mivel a nagyszülő csak a szülő jogán veheti igénybe a gyermeknevelési támogatást, a jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan körülmény áll be, amely a szülő jogosultságát kizárja.
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem, utána azonban az új szabályozás szerint időkorlátozás nélkül folytathat. (A nagyszülő a gyermek hároméves koráig egyátalán nem, ez után pedig csak napi négy órás vagy otthon végzendő munkát vállalhat.)

Igénylés

A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igénylést kizárólag írásban - személyesen vagy postai úton - lehet benyújtani az igénylő lakóhelye vagy tartótartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán. A GYES iránti igényt - a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti - az "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány és a 2. számú pótlap kitöltésével kell előterjeszteni. A nagyszülőknek ugyanezt a formanyomtatványt és a 3. számú pótlapot kell kitölteniük. A formanyomtatvány térítésmentesen beszerezhető az igényelbíráló szerveknél, illetve valamennyi települési önkormányzatnál. Ha a kérelem előterjesztése nem formanyomtatványon történik, akkor az igénylés napja csak akkor számít a kérelem előterjesztésének a napjának, ha utólag az igényt formanyomtatványon is benyújtják.

Az igényléskor a formanyomtatványhoz csatolni kell, vagy be kell mutatni:

A formanyomtatvány kitöltésekor az igénylőnek egyebek mellett nyilatkoznia kell arról is, hogy:

Mikor és mennyi?

De mikortól is jár ez az ellátás? A gyes az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek maradéktalanul fennállnak. Késedelmes igénylés esetén az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra lehet megállapítani, de természetesen csak akkor, ha a kérelmező személy a jogosultsági feltételeknek megfelel. Az ellátást utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10., banki átutalás esetén 3. napjáig kell folyósítani. Az ellátás igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

A gyermekgondozási támogatások - a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás - összege nem függ a gyermekek számától, havi összege pedig azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, amely összeg 2008. január 1.-jétől 28.500 Ft. Ettől csak a gyermekgondozási segély összege tér el abban az esetben, ha a szülő ikergyermekeket nevel. Ennek összege ugyanis - szintén a gyermekek számától függetlenül - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-a, azaz 2008.-ban 57 000 forint havonta. Az igénylés elbírálását követően a támogatás összegét az igény benyújtásának időpontjától a jogosult személy bankszámlájára utalják vagy postai utalványon folyósítják, illetve a munkabér kifizetésével megegyező módon fizetik ki a részére.
Amennyiben az igényt elutasították vagy a kérelmező személy az igényelbíráló szerv határozatával más ok miatt (pl.: a megítélt gyes összegével) nem ért egyet, a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezést mindig az első fokú határozatot, intézkedést hozó szervhez kell benyújtani. Ha a fellebbezés eredményeképpen megszületett érdemi másodfokú határozat jogszabályt sért, az igénylő - ezen határozat kézbesítését követő 30 napon belül - bírósági felülvizsgálatot kérhet.

Át kell még tekintenünk, hogy mi történik abban az esetben, ha jogosulatlanul vesszük fel a gyest, ami abban az esetben fordulhat elő, ha az adott személy az igénybevétel feltételeinek nem felel meg, illetve, ha kevesebb összegre jogosult, mint amennyit folyósítottak részére. Aki az ellátást jogosulatlanul vette igénybe és a visszafizetésre a felvételtől számított 30 napon belül kötelezték, köteles a felvett összeget vagy annak meghatározott részét visszafizetni. Amennyiben 30 napon belül nem kerül sor a felszólításra, a jogosulatlanul felvett gyest - a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől számított - 3 éven belül már csak akkor követelhetik vissza, ha az ellátás jogosulatlan felvétele az igénylő személynek felróható. A gyes felvétele akkor róható fel valakinek ha tudott arról, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére felvette azt, illetve ha a jogosult a saját gondatlanságából nem tudta, hogy a gyes őt nem illeti meg, de a körülmények alapján ezt tudnia kel lett volna.

Felmondási védelem

A gyes témakörének érintése kapcsán szót kell még ejteni a szülési szabadságon lévő szülővel szembeni felmondási korlátozásokról. A Munka Tövénykönyvének 90. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint ugyanis a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának az időtartama alatt.
Korában a munkáltató felmondási joga csak a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság ideje alatt esett korlátozás alá. Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság megszüntetését kérte, mert munkát akart vállalni, és ez meg is történt, akkor a felmondási tilalom a továbbiakban már nem állt fenn, mivel a fizetés nélküli szabadság megszűnt - azaz a munkaviszony rendes munkáltatói felmondással megszüntethető volt. A felmondási tilalmat 2006. január 1.-jétől már nem a fizetés nélküli szabadság jelenti, hanem a gyermekgondozási segély folyósítása. A gyermekgondozási segély folyósításának az időtartama alatt, ha a munkavállaló akár rész, akár teljes munkaidőben dolgozik, a segély folyósításának a teljes időtartama felmondási tilalomra okot adó körülménynek minősül, a munkavállaló munkaviszonya munkáltatói rendes felmondással nem szüntethető meg. Ez a szabály érvényes akkor is, ha a munkavállaló 2006. január 1.-jét megelőzően fizetés nélküli szabadságon volt, és 2006. január 1.-jét követően kéri a fizetés nélküli szabadság megszüntetését, hogy visszamenjen dolgozni korábbi munkahelyére. A munkáltató köteles foglalkoztatni, még akkor is, ha a munkavállaló munkájára már nincs szükség, pl. munkaköre átszervezés miatt megszűnt. Amennyiben a munkáltató ténylegesen nem tud a munkavállaló részére munkát biztosítani, akkor a munkavállaló részére állásidőre járó bért kell fizetni, amennyiben a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére nincs lehetőség.

Amennyiben a gyermekgondozási segély időtartama lejárt és a munkavállaló vissza akar menni korábbi munkahelyére, de a munkáltató nem kívánja foglalkoztatni, akkor munkaviszonyát rendes felmondással megszüntetheti, de felmondását köteles megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével, mint például létszámcsökkentéssel járó átszervezéssel összefüggő ok lehet. A felmondási védelem ideje alatt a munkáltatói rendes felmondás nem is kézbesíthető a munkavállaló részére. A védelem lejárta után a munkáltatói rendes felmondás már kézbesíthető a munkavállaló részére, de a felmondási idő csak harminc nap elteltével kezdődhet. A felmondási védelem ideje alatt bármikor lehetőség van a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére.

A gyermekgondozási ellátásokról visszatérők munkába állását megkönnyítendő létrehozták a START Plusz kártya intézményét, amelyről korábbi hírlevelünkben már írtunk.

Szabad piac?

2007 óta Magyarországon két gázpiac található meg párhuzamosan: az egyik a közüzemi piac, a másik pedig a szabad piac. A közüzemi piac mechanizmusait és árképzését az állam határozza meg törvényi és miniszteri rendeleti szinten. A szabad piaci gázszolgáltatás esetén viszont az árakat jellemzően a kereslet-kínálat befolyásolja, és e szolgáltatási formára lényegesen kevesebb állami szabályozás vonatkozik. A kereskedelmi árak tekintetében mindig a felek közötti szerződés az irányadó. A szabad piacon vásárló fogyasztókhoz a gázt az elosztói engedélyes, a tulajdonában lévő vezetékrendszeren keresztül juttatja el ugyanazon vezetéken, és nem szükséges a gázmérő cseréje sem. Ha a fogyasztónak bármely gázszolgáltatóval létező, élő szerződése van, az elosztónak törvényi kötelessége az elosztói vezetékhez történő hozzáférést akadálymentesen biztosítani, és a földgázt a fogyasztóhoz leszállítani. A szabad piaci kereskedő a rendszer használatáért díjat fizet, amelynek mértékét szintén az állam határozza meg, amely tényező garantálja az elosztók versenysemlegességét.

Szolgáltatóváltás

Jelenleg ugyan egy versenypiaci szolgáltató található Magyarországon, amely több nagyfogyasztót is ellát, de tekintve a piac nagyságát, számuk várhatóan bővülni fog. A Magyar Energia Hivatal közlése szerint ez idáig panasz a gázellátás folyamatosságának biztosításával kapcsolatban még nem érkezett hozzájuk. Abban az esetben, ha úgy dönt, hogy a www.gas.hu oldalon keresztül kapcsolatba lép és szerződik a kereskedelmi fogyasztóval, a földgázzal való ellátása jogszabályilag folyamatosan biztosított marad, ugyanis ha egy esetleges ellátási probléma adódna, úgy soron kívül kezdeményezheti visszalépését a közüzemi piacra a jelenlegi közüzemi szolgáltatójához. A szolgáltató ezt nem tagadhatja meg, viszont a visszalépés kezdeményezését követő év június 30.-ig a visszalépő fogyasztó felemelt díjat köteles fizetni. A közüzembe visszatérő fogyasztó a közüzemi gázdíj megfizetése mellett a rá vonatkozó árszabás szerinti közüzemi gázdíj 5%-át köteles felemelt díjként szerződés szerinti ütemezéssel megfizetni a közüzemi szolgáltató részére.
Ha le is szerződtünk egy kereskedelmi szolgáltatóval, amennyiben más kereskedői engedéllyel rendelkező társaság is vállalni fogja háztartási fogyasztók ellátását, úgy a későbbiekben bármikor lehetőségünk lesz más kereskedő társaságot választani illetve a jelenlegi közüzemi szolgáltatójához is kezdeményezheti a visszatérést közüzemi szerződés keretében. A jelenlegi szolgáltató - ha nem a fentebb említett probléma miatt kezdeményezzük a közüzemi szolgáltatóhoz való visszatérést - a kezdeményezést követő év július 1.-jei hatállyal köteles Önnel közüzemi szerződést kötni. A közüzemi szerződés abban az esetben rövidebb határidővel is megköthető, ha ehhez a közüzemi szolgáltatója hozzájárul.

A szabadpiaci gázkereskedelmi szerződés megkötését követően Önnek az elosztói engedélyesnél nyilvántartásba kell vetetnie magát, mint feljogosított fogyasztót. Ezt írásban kell megtennie oly módon, hogy a gázszolgáltató internetes portáljáról letölti a vonatkozó formanyomtatványt, kitölti és aláírva elpostázza a fogyasztási helye szerint területileg illetékes elosztói engedélyesnek. Az elosztónak 3 munkanapon belül vissza kell küldeni a nyilvántartásba vétel igazolását.
Ha a szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan elektronikus ajánlatot kért a gázszolgáltatótól, 15 munkanapon belül elektronikus úton megküldik Önnek a szabadpiaci gázkereskedelmi szerződés tervezetet. Amennyiben az Önnek nem felel meg, minden további jogkövetkezmény nélkül elutasíthatja. Ha a szerződést meg kívánja kötni, az e-mailben megjelölt módon elfogadhatja ajánlatot, ezzel a szerződés létrejön, de még nem lép hatályba! Ahhoz, hogy a szerződés hatályba lépjen, az alábbi feltételeknek is teljesülnie kell:

A nyilvántartásba vétellel egyidejűleg fel kell mondania a jelenlegi közüzemi szerződését, amelyet szintén írásban tehet meg, a vonatkozó formanyomtatványnak a területileg illetékes közüzemi szolgáltató részére történő postára adásával. A közüzemi felmondás közüzemi szolgáltatóhoz történő beérkezését követő 4. hónap első napjára mondhatja fel a közüzemi szolgáltatást.
A fentieken túlmenően meghatalmazást kell adnia jövendőbeli gázszolgáltatójának ahhoz, hogy a fölgáz szállításra, tárolásra, elosztásra vonatkozó rendszerhasználati szerződéseket megköthesse. A havi gázszámlák kiegyenlítése céljából meg kell adnia a számlavezető bankja részére egy - az Ön által megadott limitig terjedő - csoportos beszedési megbízást. Fontos tudni, hogy közüzemi szolgáltatójánál nem maradhat fenn kiegyenlítetlen számlatartozása, mert különben nem tud kilépni a közüzemből.
Mindezen folyamatok lebonyolítására, a fent megjelölt dokumentumok postázására Önnek a szerződés elfogadásának dátumától számított 60 nap áll rendelkezésére. Amennyiben ezen időszak alatt a hatályba léptető feltételek nem teljesülnek, a szerződés megszűnik.
A fentiek ismeretében, ha tervezi a gázszolgáltató-váltást, keresse fel a Magyar Energia Hivatal honlapját (www.ev.gov.hu) valamint a www.gas.hu-t, ahol részletesebb információkhoz juthat a szolgáltatóváltással kapcsolatban.

Az internetes kereskedelemről szóló törvény az elektronikus kereskedelem jogi hátterét szabályozza, rendelkezik a szerződés követelményeiről, a két fél felelősségéről és jogairól.

Anonimitás

A világhálón történő kereskedelem legfőbb problémájának okai arra vezethetőek vissza, hogy a szolgáltató ill. az eladó fél anonim maradhat, fizikailag nem megismerhető esetleg az áru és a vevő
adatai jogosulatlan felhasználó kezébe juthatnak.

Külföldi partner: nehezebb igényérvényesítés

Mindig nehezebb az igényérvényesítés, ha az egyik fél külföldi, főleg akkor, ha a székhelye vagy lakóhelye Európán kívül van. Ráadásul egy internetes honlap esetében gyakran nem is tűnik fel, hogy milyen távoli cég, vállalkozás szolgáltatásait, áruját szeretnénk igénybe venni. Ezért felhívjuk a figyelmét arra, hogy mielőtt bármilyen árut vásárol vagy szolgáltatást megrendel, mindig győződjön meg, arról, hogy hol található az adott vállalkozás székhelye (különösen fordítson figyelmet a ".com" végű honlapokra).

Figyeljünk oda a szerződési feltételekre!

Valljuk be: vásárlás közben gyakran nem olvassuk el a szerződési feltételeket, mielőtt elfogadnánk azokat - hiába vannak a honlapok úgy beállítva, hogy mindaddig nem engedi továbblépni a vásárlót, amíg el nem fogadta és alá nem vetette magát a szerződési feltételeknek. A feltételek között ugyanakkor gyakran az is szerepel - és külföldi, pl.: ausztráliai, új-zélandi, zimbabwei székhelyű vállalkozások esetében így is van -, hogy a felek egy esetleges jövőbeni jogvita esetére egy meghatározott bíróság illetékességét és meghatározott külföldi jog alkalmazását kötik ki. Ez azt jelenti, hogy az adott jogviszonyból eredő, tehát a vásárlással és a szolgáltatás-megrendeléssel kapcsolatos jogvitában csak a kikötött, a szerződési feltételekben szereplő bíróság, a szerződésben meghatározott jog alapján járhat el. Gondoljunk bele, hogyan történik az igényérvényesítés, ha a szerződésben kikötött bíróságnak mondjuk Új-Zélandon Ausztráliában a székhelye… Nem tűnik túl egyszerűnek, az biztos.
Minden esetben vegyük figyelembe, hogy ezek az ajánlatok, bár néha jóval olcsóbbak a piacon szereplő többi árnál, fokozottabb kockázattal is járnak.
Ha idegen nyelven írták a szerződési feltételeket, és nem beszéljük a nyelvet, fordíttassuk le egy olyan személlyel, aki megfelelő szinten beszéli az adott nyelvet.
Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a D.A.S. nem tud segíteni ügyfeleinek abban az esetben, ha a szerződési feltételek aláírásával ügyfelünk egy külföldi bíróság illetékességének vetette alá magát. A családi jogvédelem biztosítás szerződéses jogvédelmének területi hatálya ugyanis a különös szerződési feltételek 4. cikkelye szerint ezekre a földrajzi területekre nem terjed ki. A biztosítási védelem olyan biztosítási eseményekre áll fenn, amelyek elbírálása magyar bíróság joghatósága alá tartozik.

Az adatkezelésről

2008. júliusában megszületett Dr. Szabó Máté ombdusman állásfoglalása is az internetes adatkezeléssel kapcsolatosan. Eszerint az eladó egyben adatkezelő is, tehát köteles az adatvédelmi törvény szabályai szerint eljárni. Az érintetteket tájékoztatnia kell az adatkezelésről, az adatok esetleges továbbításáról (kinek, miért), illetve arról is, hogy az ügyfél kinek teheti fel adatkezeléssel kapcsolatos kérdéseit. Ezek elmulasztása vagy nem megfelelősége azt eredményezi, hogy maga az adatkezelés jogszerűsége is kérdésessé válik.
Az adatkezelő felelős az ügyfél átadott adatainak jogszerű használatáért, függetlenül attól, hogy az adatokat átvevő szolgáltató (pl. futárszolgálat) is felelős ezért és az alkalmazottak tevékenységéért.

Mi is az illeték?

Egyfajta megfogalmazásban: "Az illeték egy speciális állami bevétel, amelynek célja az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás megteremtése. Az illeték célja elvileg az, hogy valamilyen állami szerv (bíróság vagy közigazgatási szerv) egy ügyfél érdekében végzett eljárását finanszírozza. Az illeték sajátossága az adóval szemben, hogy míg az adóért közvetlen ellenszolgáltatás nem jár, addig az illeték fizetője valamilyen kézzelfogható állami szolgáltatást vehet igénybe. Mivel az illeték nem a szerződő felek szabad akaratából létrejött ügylet ellenértéke, ezért az ár részének nem tekinthető."

Öröklés, valamint ajándékozás esetén az ingatlanvagyon átruházás esetéhez hasonlóan vagyonszerzési illetéket szab ki az illetékes hatóság. A vagyonszerzési illetéket a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén pedig a megszerzett vagyon forgalmi értéke után kell kiszabás alapján, pénzzel megfizetni.

Magyarországon korábban nem volt túl nagy az illetékfizetési morál, de mióta az illetékhivatalok integrálódtak az APEH-ba (2007. január 1.-jén) és az állam nagyobb figyelmet fektet a neki járó illeték beszedésére, érezhetően megnőtt az illetékfizetési hajlandóság. Az APEH 2007-ben 146 milliárd Ft összegű illetéket szedett be, amelyből legnagyobb részt az ingatlan átruházásából származó illeték tette ki (kb. 105 milliárd), de örökösödési illetékből is közel 12 milliárd, ajándékozási illetékből pedig 2.5 milliárd Ft bevétele származott az államnak.

Öröklési illeték

Ezt a vagyonszerzési illetéket haláleset folytán történt vagyonszerzés esetében kell fizetni. Öröklési illetékfizetési kötelezettség keletkezik a belföldön levő hagyatékra minden esetben, továbbá magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik.
Az öröklési illeték tárgya az örökség - ideértve a haszonélvezeti jog megváltását, a hagyományt, a meghagyás alapján történő vagyonszerzést, a kötelesrész szerzését, és a halál esetére szóló ajándékozást is. Az örökhagyó rendelkezése folytán a hagyatékból harmadik személynek juttatott vagyontárgyat, mint az örökhagyóról közvetlenül a harmadik személyre átszállott hagyományt vonják illeték alá. Az ilyen vagyontárgy értékét az örökség (hagyomány) illetékének alapjául szolgáló értékéből le kell vonni. Nem tárgya az öröklési illetéknek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett olyan vagyoni értékű jog, amely a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra (öröklésre) tekintet nélkül marad fenn. Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén nem kell illetéket fizetni. Ha az öröklésről történő lemondás ellenérték fejében történt, az ellenérték alapulvételével kell az illetéket megfizetni. Nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös vagy hagyományos, aki az öröklés megnyílta után az örökséget, illetőleg hagyományt visszautasítja.

Az örökösödési illeték mértéke:

Csoport	Az illeték általános mértéke	Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke
I. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére	18 millió forintig 11% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 15% 35 millió forint feletti rész után 21%	18 millió forintig 2,5% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 6% 35 millió forint feletti rész után 11%
II. Az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére	18 millió forintig 15% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21% 35 millió forint feletti rész után 30%	18 millió forintig 6% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8% 35 millió forint feletti rész 15%
III. Minden más örökös terhére	18 millió forintig 21% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30% 35 millió forint feletti rész után 40%	18 millió forintig 8% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 12% 35 millió forint feletti rész után 21%

Ajándékozási illeték

Ajándékozási illetéket kell fizetni, ha ingatlant, vagy ingót ajándékozunk, illetve vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás esetén. Az itt felsorolt ajándékozás esetén csak akkor kell illetéket fizetni, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150.000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák. Ha a bontó feltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni.

Az ajándékozási illeték mértéke:

Csoport	Az illeték általános mértéke	Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke
I. Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére	18 millió forintig 11%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18%, 35 millió forint feletti rész után 21%	18 millió forintig 5%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8%, 35 millió forint feletti rész után 12%
II. Az ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére	18 millió forintig 15%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21%, 35 millió forint feletti rész után 30%	18 millió forintig 8%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 10%, 35 millió forint feletti rész után 16%
III. Minden más megajándékozott terhére	18 millió forintig 21%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30%, 35 millió forint feletti rész után 40%	18 millió forintig 10%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21%, 35 millió forint feletti rész után

További tudnivalók

Az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az ajándékozási és örökösödési illeték esetén az illeték fizetésére kötelezett fél köteles bejelenteni a jogügylet vagy a hagyaték bejelentésekor. Más esetben az állami adóhatóság felhívására kitűzött határidő alatt kell a forgalmi értéket bejelenteni. Ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetőleg bejelentett érték az állami adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg.

Az illeték megfizetésének azért is lett nagyobb jelentőssége, mert ha eddig el is intézték "egymás közt" a felek az ajándékozást, manapság egy esetleges vagyonosodási vizsgálat során, ha nem tudunk elszámolni a "feketén" kapott ajándékkal, az adóhivatal azt eltitkolt jövedelemnek tekinti, és a jövedelemadó hatálya alá tartozó bevételnek tekinti, amely esetben jóval nagyobb összeget kell megfizetni utána, nem számítva egy esetleges bírságot és késedelmi kamatot.

Láthatjuk tehát, hogy bármilyen nagyobb értékű ingóság, ingatlan, vagy pénz ajándékozása után illetéket kell fizetnünk. Létezik azonban egy mód arra, hogy pénz ajándékozása esetén mentesüljünk az illetékfizetési kötelezettség alól. Abban az esetben ugyanis, ha az ajándékozni kívánt pénzösszeget takarékbetét formájában adjuk át a megajándékozottnak, vagy banki folyószámlán utaljuk át a pénzt, úgy az után nem kell illetéket fizetni. Figyelni kell azonban arra, hogy a közlemény rovatba fel kell tüntetni az utalás estén, hogy ajándékozás jogcímen adtuk, és további fontos szabály, hogy az ajándékozás tényét 30 napon belül be kell jelenteni az APEH-nél. Abban az esetben, ha ezen feltételeket elmulasztjuk, nem mentesülünk az illetékfizetési kötelezettség alól.
Az illetékfizetési kötelezettségről részletesen tájékozódhat az APEH weboldalán.

S ha ez a nyugalom csak napi néhány száz forintba kerül, akkor nem is lehet kérdés, hogy kössünk-e utasbiztosítást. Sokkal inkább kérdés, hogy milyen utasbiztosítást kössünk?

Korábbi kutatások azt bizonyítják, hogy bizony baráti, ismerősi ajánlások, sőt pusztán szimpátia alapján döntünk egy-egy utasbiztosítás mellett. Jó azonban, ha a baráti tanácsok mellett egy kicsit utána olvasunk, vagy böngésszük az internetet az utasbiztosítási piac kínálta lehetőségekről.

Melyik biztosítótársaságot és melyik terméket válasszam?

A különböző biztosítási termékek leglényegesebb és mindenhol azonos tulajdonsága, hogy minél kevesebbe kerül, annál kisebb összegű kártérítést nyújt.

A társaságok általában három-négy féle (olcsó-, közepes-, kiegészítő kategória) biztosítási csomagot kínálnak, hozzátartozó kiegészítő-biztosításokkal. Az árak a személyenként 300 forintos napi biztosítási díjaktól az 5-600 forintos napi díjakig terjednek. Ezért az összegért viszont már az igényeinknek és kockázatainknak tökéletesen megfelelő biztosítást választhatunk. Nagyon fontos, hogy az igényeinknek megfelelő csomagot válasszuk, és ne a biztosítás ára alapján döntsünk (inkább a kártérítési limitekre és a kizárt/benne foglalt kockázatokra összpontosítsunk): ha közeli, európai országba utazunk, elegendő lehet a "kisebb", olcsóbb termék is, de ha messzebbi az utazási célunk, érdemesebb a drágább, szélesebb körű szolgáltatást tartalmazó csomagot válasszuk.

Napjainkban azt mondhatjuk, általánosan elterjedt az online biztosításkötés lehetősége, illetve egyes szolgáltatóknál lehetőség van bankjegykiadó-automatáknál, ATM-eknél, sőt akár mobiltelefonon történő sorban állás nélküli, gyors biztosítás-kötésre.
Fontos tudni, hogy a biztosítási szerződést csak Magyarországon, és kizárólag az utazás előtt lehet megkötni.

Mit tartalmaz a biztosításom?

Általában mindig számíthatunk a sürgősségi, betegséggel és balesettel, halállal, rokkantsággal kapcsolatos költségek térítésére és a poggyászkárok kifizetésére. Ezen kívül fizethetik még a jogvédelmet (ügyvédi költségek térítése) és óvadékok költségeit. (Itt szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az utasbiztosításhoz kínált jogvédelmi kiegészítők nem biztosítják ugyanazt a védelmet, mint a D.A.S. jogvédelmi biztosításai.)

Mit nem tartalmaznak a biztosítások?

A biztosítási fedezet általában nem terjed ki a háború, polgári zavargás, sztrájk, vandalizmus, nukleáris sugárzás, jogellenes vagy súlyosan gondatlan magatartás, szándékosság eseményeire, illetve biztosításunk nem érvényes ittas állapotra, kábítószer hatása alatti eseményekre és öngyilkosságra sem.

Utazás előtt meglévő betegségekre és a terhességgel kapcsolatos eseményekre, poggyászbiztosításnál pedig nemesfémekre, szőrmékre, antik tárgyakra és a készpénzre nem érvényes a biztosításunk. Kizárt kockázatként kezelhetik (biztosítási terméktől függően) a sporteszközöket, műszaki cikkeket is. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy mielőtt döntünk gondosan olvassuk el az adott biztosítás feltételrendszerét.

A sporttevékenységből - különösen az extrém sporttevékenységekből - adódó kockázatokat nem minden termék tartalmazza, de általában kiegészítő biztosítás megkötésével ezeket a kockázatokat is biztosíthatjuk. Egyik biztosító sem téríti a hivatásos vagy versenyző sportolóként végzett sporttevékenységet illetve a veszélyes sportok során elszenvedett baleseteket (ilyen pl. autó- és motorsport versenyek).

És ha rendelkezem már a bankkártyámhoz kapcsolódó biztosítással?

Az utóbbi időben számos bank kínál bankkártyája mellé, illetve abban foglalva utasbiztosítást. Ebben az esetben érdemes utánanézni, milyen kockázatokat zár ki biztosításunk, mivel nagyon gyakran ezek a biztosítások csak alapszolgáltatásokat nyújtanak, minimális kártérítési összeggel, és csak a bankkártya tulajdonosára szólnak.
Családtagjainkra tehát mindenképp érdemes biztosítást kötni, illetve a meglévő biztosításunkat kiegészíteni egy további utasbiztosítással.

Európai Unió: ha fizetem itthon a társadalombiztosítást, jogosult vagyok-e orvosi ellátásra a többi tagállamban is?

Az Európán belül utazó magyarok 2006 óta Európai egészségbiztosítási kártyát (EU-Kártya) igényelhetnek az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (továbbiakban OEP), és ezzel a kártyával vehetik igénybe külföldön a sürgős esetekben szükséges egészségügyi szolgáltatásokat (törések, vakbélgyulladás, hirtelen rosszullét, láz stb.), amit a hazai társadalombiztosító fedez. A kártya maximum egy évig vagy a biztosítotti jogviszony fennmaradásáig érvényes. A kártya ellenében azonban kizárólag az adott ország társadalombiztosítójával szerződött szolgáltatók és szolgáltatások vehetők igénybe, s mihelyt szállítható állapotba kerül a beteg, haza kell jönnie. A tervezhető műtétekre és egyéb, "extra" ellátásokra nem jogosít az EU-kártya. Ezért is ajánlott üzleti biztosítást is kötni.
Az EU-kártya és az üzleti biztosítás közötti különbségek, előnyök és hátrányok a következő szempontok összehasonlítása szerint foglalhatók össze:

Az üzleti biztosítással rendelkezők magán egészségügyi szolgáltatóhoz is fordulhatnak baleset esetén, míg a csak EU Kártyával rendelkezők csak az OEP-pel szerződött szolgáltatóhoz fordulhatnak, ahol csak az orvosilag szükséges ellátások fedezhetők az EU Kártyával, míg az utazási biztosítás a szerződés szerinti összes ellátást fedezi. Az üzleti utasbiztosítás sok esetben tartalmaz olyan szolgáltatásokat is, melyeket az egészségkártya szintén nem fedez (pl. betegmentés, hazaszállítás, gyógyszerek árának térítése, 24 órás asszisztencia, mentésszervezés, orvosi ellátás, hozzátartozók értesítése, gépkocsi .

A szükséges ellátásokat azok árára tekintet nélkül nyújtja a szerződött egészségügyi szolgáltató az EU Kártyával rendelkezőknek, míg, akik csak üzleti biztosítással rendelkeznek, azok költségeit csak a kötvényben meghatározott összeg erejéig vállalja a biztosító, viszont az esetleges önrészt is fedezi, amit már az EU Kártya nem. Amennyiben csak EU Kártyával vágnánk neki egy utazásnak, érdemes a szükséges költségeinken felül egy kis (vagy inkább sok?) plusz pénzt vinni, mert egyes tagállamokban, például Belgiumban, Luxemburgban, Francia- és Finnországban az ellátás költségét a betegnek meg kell előlegeznie. A kifizetett számla alapján hazatérés után, utólagosan igényelhető megtérítés az illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól. Ebben az esetben a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár csak az adott ország társadalombiztosítása által nyújtott támogatásnak megfelelő összeget téríti meg. Ellenben, ha utasbiztosítással rendelkezünk, akkor minden tagállamban a biztosító fizet helyettünk. Triviális, ám talán éppen ezért sok esetben figyelmen kívül hagyott tény, hogy az európai egészségbiztosítási kártyát kizárólag az Európai Unió területén, illetve külön kétoldalú egyezmények alapján néhány egyéb európai országban (pl. Svájc, Horvátország) fogadják el, míg utasbiztosítást korlátozás nélkül bármilyen úti cél esetén köthetünk.

Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a baj elkerülésére!

Úti okmányainkat, biztosítási kötvényünket, értéktárgyainkat ne hagyjuk őrizetlenül. Tartsuk be az adott országban érvényes egészségügyi felhívásokat, ha szükséges, utazás előtt oltassuk be magunkat. Közel-keleti országba, Dél-Amerikába, Afrikába illetve a Távol-keletre történő utazások esetén javasoljuk a legnagyobb költségtérítést és a legszélesebb szolgáltatásokat kínáló biztosítási termékek megvásárlását. A nem javasolt, valamint fokozott biztonsági kockázatot rejtő utazási célországok és térségek listáját a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának honlapján találja

Mit tegyünk, ha bekövetkezik a baj?

Azonnal hívjuk fel az üzleti biztosító asszisztencia számát, itt kaphatunk segítséget és tanácsot, illetve ha nem hívjuk fel őket, csökkenhet a kártérítési összeg. Biztosítási kötvényünket és az assistance központ számát mindig tartsuk magunknál.

Külföldön összeszedett betegségek, egy rossz fog, karambol, rablás - egy pillanat alatt rémálommá változtathatják a régóta tervezett nyaralásunkat. Az ezzel járó problémák és költségek elkerülhetőek illetve némiképp csökkentetőek a napi pár száz forintos utazási- és baleseti biztosításokkal. Ne sajnáljuk hát azt a kis extra kiadást, hanem keressük meg az igényeinknek legmegfelelőbb biztosítást és biztosítsuk nyugalmunkat, már az utazás megkezdése előtt!

A 18. életévét be nem töltött munkavállalók a fiatal munkavállalók, köznyelven szólva a diákmunkások. A diákmunka előnye, hogy a fiatalkorúak egyszerűen juthatnak legálisan pénzkereseti lehetőséghez, vagy akár ezen intézményen keresztül tudhatják le kötelező szakmai gyakorlatukat és a munkaadónak is alkalma nyílik rá, hogy megismerje esetleges jövőbeni munkatársait. Nézzük meg a fiatal munkavállalók foglalkoztatásának hátterét.

Törvényi szabályozások

Az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (továbbiakban: Munka törvénykönyve) kimondja, hogy munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki 16. életévét betöltötte. A fiatal munkavállalók egészségének megőrzésére nagy hangsúlyt fektet a magyar munkajogi szabályozás. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Ezen túlmenően a fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi 8, heti 40 óra lehet, továbbá, ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a 4,5 órát meghaladja, számára legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

A fiatal munkavállalók éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint ügyeletre, készenlétre nem vehetők igénybe, veszélyes munkakörökben pedig nem alkalmazhatók. A különféle rendeletek kitérnek arra is, hogy a fiatalkorú mekkora súlyt szállíthat kézben. A fiatal munkavállalót - az alkalmazás előtt - meg kell vizsgálnia orvosnak, hogy megállapítsa: alkalmas-e az adott munkára.
Ezeket a szabályokat nemcsak a munkaszerződéses jogviszonyokra, hanem például a megbízás alapján vagy az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkára is alkalmazni kell.

Munkaszerződés, megbízási szerződés és alkalmi munkavállalói könyv

A munkavállalás alapvető jogi kerete a munkaszerződés. Ennek lényeges tartalma független attól, hogy mennyi idős a munkavállaló, illetve mennyi ideig fog dolgozni a cégnél. Szokásos elemei a szerződésnek a személyi alapbér, a munkakör illetve a munkavégzés helyének megjelölése. A munkaszerződésben szerepelnie kell a fentieken kívül a munkáltató pontos megnevezésének, címének, a munkavállaló nevének, lakcímének, valamint egyéb, a munkaviszony szempontjából lényeges adatoknak (például az adószámnak).

A másik gyakori foglalkoztatási mód a megbízási szerződés, amit az 1959. évi IV. Törvény a Polgári törvénykönyvről szabályozza, és amelynek lényege, hogy valamilyen ügy ellátása vagy cél elérése érdekében létesített jogviszonyról van szó.

A harmadik lehetőség az alkalmi munkavállalói könyvvel történő alkalmazás. Ennek lényege, hogy a munkaügyi hivatalban kiváltott könyvbe a munkaadó bélyeget ún. közteherjegyeket ragaszt, s ezzel letudja a közterheket.

Lényeges tudnivaló, hogy a különböző foglalkoztatási módokhoz más-más közteherviselés tartozik, amiről a D.A.S. honlapjáról ingyenesen letölthető tanulmányból tájékozódhat.

Szülői hozzájárulás

A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki idősebb 16 és fiatalabb 18 évesnél. A törvény egy kivételt ismer az életkor alól: munkaviszony létesíthető a 15. életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában - nappali rendszerű képzés keretében - tanulmányokat folytató tanulóval is az iskolai szünet alatt. A 16 éven aluli fiatal munkavállalói munkaviszony létesítéséhez azonban törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltatónak egy írásbeli nyilatkozatot kell kérni a szülőtől, amiben kijelenti, hogy a munkaviszony létesítéséhez hozzájárul. A hozzájáruló nyilatkozat beszerzése nem csak az első, hanem - a 16. éves életkori határig - bármely újonnan létesítendő munkaviszony megkezdése előtt szükséges.

A diákmunka-közvetítő cégek

A téma kapcsán mindenképp szót kell ejteni még a diákmunka-közvetítő cégekről. Magyarországon a '90-es években jelentek meg a diákmunkára specializálódott munkaközvetítők, szövetkezetek, és mára jelentős szerepet képviselnek a diákok, és akár a felnőtt munkaerő közvetítés terén is. Előnyük, hogy széleskörű adatbázissal rendelkeznek a munkaerőt illetően, és így nem kell például egy nagyobb számú idényjellegű, vagy akár állandó diákmunkásokat igénylő feladat elvégzése esetén munkaerőt keresni, felvételiztetni, kiválasztani a munka elvégzésére alkalmas dolgozókat. A diákszövetkezetek az adatrögzítés, fizika, raktári munka, telefonos, informatikai munkákon túl tolmácsolás, statisztikák készítése, számítógépes programozás, hostessmunka, és nyelvoktatáson át a szórólapozásig mindenféle munkára kínálnak számunkra kellő mennyiségű munkaerőt.

A diákoknak a diákmunka-közvetítőbe való felvétele egy regisztrációs eljárással történik. A regisztrációs eljárás során a diák teljes jogú tagja lesz a diákszövetkezetnek is, és ezáltal jogosulttá válik a szervezet közgyűlésein való részvételre. A közvetítőnél regisztrált diák munkavállaló bekerül egy elektronikus adatbázisba, amelyből igény esetén ő is értesítést kap, ha olyan munkára van igény, amely számára megfelelő. A biztonságot szolgálja, hogy a közvetítők ellenőrzött munkahelyekre közvetítik ki a diákokat, így munkabiztonsági és balesetvédelmi szempontból is megfelelő lesz a diák számára munkahelye. Garantált továbbá, hogy az elvégzett munkája után járó munkadíjat kifizetik részére.

A munkaadónak amellett, hogy nem kell bajlódnia azzal, hogy megfelelő munkaerőt találjon, a munkavállaló utáni adminisztratív kötelezettségek is lényegesen egyszerűbbé válnak. Ezen kívül, mivel az állam is támogatja az ilyen jellegű munkavégzést, akár 20-40 %-kal is csökkenhetnek a vállalkozás bérjellegű költségei, ha diákmunkásokat alkalmaz. Hirtelen felmerülő létszámhiány esetén könnyen pótolható a munkaerő, és teljesen legális munkaviszony keretében fognak a diákok a vállalkozás alkalmazásában állni.

A fenti körülményeket mérlegelve - ha fiatal munkavállalókat kívánunk foglalkoztatni - válasszuk ki a különböző foglalkoztatási módok közül a számunkra, a munkavállaló által elvégeztetni kívánt munkára tekintettel, hogy milyen formában célszerű azt megtenni, és a munkavállaló korára és testi egészségére is figyelemmel foglalkoztassuk jövendőbeli diákmunkásainkat.

Emiatt kereseti kérelmet terjesztettünk elő a bíróságon, melyet miután az alperes felelősségbiztosítója részére kézbesítettek, felvette Társaságunkkal a kapcsolatot egyezségkötés céljából. Mielőtt még az első tárgyalást megtartotta volna a bíróság a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel aláírásra került az egyezségi megállapodás 550.000,- Ft kártérítési összeg vonatkozásában.

Ügyfelünk így felmondott régi munkahelyén és letöltötte felmondási idejét. Ezt követően szerette volna megkezdeni új munkaviszonyát, amikor is az új munkáltató arról tájékoztatta, hogy mégsem foglalkoztatná Ügyfelünket. Ügyfelünk igényét bejelentette Társaságunkhoz, és még aznap felszólító levelet írtunk az új munkáltató részére, melyben nettó 1.710.000,- Ft igényt terjesztettünk elő. A munkáltató a felszólító levél eredményeként már másnap felvette Ügyfelünkkel a kapcsolatot és maradéktalanul megfizette részére az elmaradt munkabért és kártérítést.

A szolgáltató folyamatosan arra hivatkozott, hogy valamelyik alvállalkozója a szükséges papírokat nem bocsátotta rendelkezésükre, így ők lépni nem tudnak.
A D.A.S. - ügyfele megkeresésére - levélben szólította fel az áramszolgáltatót a kötelezettségei teljesítésére, illetve kötbér megfizetésére, aminek az lett az eredménye, hogy a levél kézhezvétele után AZONNAL felhívták az ügyfelet, hogy meglettek a papírok, és másnap bekötnék a mérőberendezést. Az ügyfél így tájékoztatta a D.A.S.-t a fejleményekről:

"…csütörtökön felhívtak az ….(cég) ügyfélszolgálatáról, hogy megkapták az Ön levelét és az én korábbi panaszaimat is. Örömmel tájékoztattak, hogy "megkerültek a hiányzó iratok, így máris postázzák a hálózathasználati szerződést." Az ügymenet gyorsítása érdekében még aznap lementem a veszprémi ügyfélszolgálatra, kinyomtattattam a szerződést és helyben aláírtam. Tekintettel az előzményekre, sikerült egy soron kívüli időpontot egyeztetni a bekapcsolásra. Másnap (pénteken) megtörtént a bekapcsolás, így végre van áram a telken. Vélhetően válaszlevélben a DAS-nek is meg fogják írni a történteket.
Érdekesség, hogy a többi telekszomszéd nagy részének még mindig hiányoznak a szükséges iratok. Van, akinek az ügye már előbbre járt az enyémnél, de harmadszor jöttek ki rossz munkalappal bekapcsolást végezni. (Így ők azóta is áram nélkül vannak, minthogy a régi hálózatot viszont már hetekkel ezelőtt leszerelték)

Szíves közbenjárását köszönöm!"

Az áramszolgáltató cég valóban megküldte a bocsánatkérésektől hemzsegő levelet, és a bejelentett kötbérigénynek is helyt adott, így Ügyfelünk némi anyagi kárpótlást is kapott.

Minden jog fenntartva. Copyright: D.A.S Jogvédelmi Biztosító