Mint arról honlapunkon is hírt adtunk, Budapesten a szeptember közepéig tartó „rendszám-razzia” során a rendszám nélkül közlekedő autósokat és motorosokat próbálta kiszűrni a rendőrség.
A fentiek kapcsán érdemes áttekinteni a rendszámtáblákkal kapcsolatos tudnivalókat.

• a forgalmi engedély illetéke (jelenleg 6000 Ft),
• nyilatkozat rendszámtábla elvesztéséről,
• a forgalmi engedély,
• az eljáró ügyfél személyazonosságát igazoló okirat,
• amennyiben bűncselekmény történt, a rendszám eltűnésének bejelentéséről szóló rendőrségi okirat, jegyzőkönyv (2 db tábla esetén),
• 2 db (1 pár) rendszámtábla utángyártása nem lehetséges, új rendszámot kell kérni, ebben az esetben a forgalmi engedélyt is cserélni kell (ebből következik, hogy ugyanazon rendszám másodszori elvesztésekor, az első és a hátsó rendszámtáblát is le kell cserélni. Jelenleg egy pár új tábla ára 6500 Ft, pótkocsi esetében 4200 Ft, 1 db rendszámtábla utángyártása pedig 9500 Ft.)

Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég esetén szükséges dokumentumok:

• három hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés, illetve a Cégbíróság által kiadott másolat,
  
• három hónapnál nem régebbi aláírási címpéldány, illetve a Cégbíróság által kiadott másolat,
• a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízás,
• illetékmentesség esetén az arról szóló nyilatkozat.
  

Meghatalmazott eljárása esetén szükséges dokumentum:

• a megbízásról szóló magán- vagy közokirat is.

Információszerzés

Autóvásárláskor az egyik legfontosabb, hogy kellő időt szánjunk a gépkocsival kapcsolatos információk beszerzésére. Érdemes a márkakereskedések honlapján, a szalonokban körülnézni, mivel szinte mindegyik kereskedő ajánl valamilyen különleges akciót: árengedményt, extrákat, kedvező hitelkonstrukciót, használt autó- ill. roncsautó beszámítást. Fontos ugyanakkor, hogy elsőre ne higgyünk el mindent, amit látunk. Sokszor az első pillantásra kedvezőnek tűnő hitelfeltételek, vagy egyéb akciók apróbetűs részleteit elolvasva kiderülhet, hogy mégsem "minden arany, ami fénylik". Adjunk magunknak elég időt a választásra, és ne szégyelljünk tanácsot kérni nálunk tapasztaltabb ismerőseinktől.

A márka és típus, valamint a kereskedés kiválasztása után érdeklődjünk a kereskedőnél, hogy milyen iratok szükségesek a vásárláshoz, az esetleges hitelügyintézéshez, a szükséges biztosítások megkötéséhez.

Az adásvételi szerződés megkötése

A hatályos jogszabályok szerint a gépjármű vásárlásának érvényességéhez szükséges, hogy a felek érvényes adásvételi szerződést kössenek. A szerződést mindenképpen írásba kell foglalni, mivel a gépjármű tulajdonjogának megváltozásának bejelentéséhez szükséges, hogy a hatóságnak a vevő az eredeti adásvételi szerződést bemutassa. Minden esetben ajánlatos tanúk közreműködését igénybe vennie, ez ugyanis egy esetleges jogvitában az adásvételi okirat bizonyító erejét megnöveli.
Az adásvételi szerződés kötelező tartalmi elemei a gépjármű azonosító adatai (rendszám, motorszám, alvázszám), az eladó és a vevő adatai (név, anyja neve, születési hely, idő, személyi igazolvány szám, lakcím) és az adásvételt illető legfontosabb adatok, körülmények.

Az autó átvétele

Az autóvásárlás nem kis befektetést jelent a családnak, ezért fontos, hogy kellő körültekintéssel járjon el.
Talán bizalmatlanságra utal, ha tüzetesen átnézi az autót az átvétel előtt, mégis sok bosszúságot és problémát takaríthat meg a jövőre nézve. Először is javasoljuk, hogy vesse össze a forgalmi engedély adatait az autóéval (alvázszám, motorszám, rendszám). Ez a legfontosabb feladata, hiszen ha esetleg nem egyeznek meg a forgalmi engedélyben lévő adatok az autóéval, nem közlekedhet vele.
Az új autón is előfordulhatnak sérülések, vagy lehet gyártási hibás is az autó. Ezért érdemes az autót kívülről és belülről is részletesen átvizsgálni. Ellenőrizze azt is, hogy a megrendelt felszereltséggel akarják-e Önnek az új autót átadni. Az üzembe helyezési költség általában tartalmazza a KRESZ tartozékokat, így azoknak is meg kell lenniük.

Szerződési kötelezettségek és igényérvényesítés

Főkötelezettségek

Gépjármű adásvétele esetén a jármű tulajdonjoga az eladóról átszáll a vevőre. Az eladó kötelezettsége, hogy a jármű tulajdonjogát a vevőre átruházza és részére a gépjárművet átadja, tehát birtokába adja. A vevő köteles a kialkudott vételárat kifizetni és a járművet az eladótól átvenni. Ezek az ún. főkötelezettségek, melyeken túl a szerződő feleknek egyéb kötelezettségeket is teljesíteni kell. Az eladó az adásvétel megkötése során köteles a vevőnek a forgalmi engedélyt, a törzskönyvet, a járműkísérő lapot átadni. Amennyiben az autót hitelből vásárolja, vagy lízingeli, ebben az esetben a forgalmi engedély kivételével az összes egyéb iratot a finanszírozó pénzintézet kapja meg.

Tájékoztatási kötelezettség

Az eladó lényeges kötelezettsége a tájékoztatási kötelezettség, melynek értelmében köteles a vevőt a jármű lényeges tulajdonságairól és a járművel kapcsolatos fontos követelményekről tájékoztatni. Nagyon fontos dokumentum a gépjármű használati utasítása és szervizkönyve. A jármű átadásakor az eladónak szabályszerűen ki kell töltenie a szervizkönyvet és / vagy a garancia füzetet és át kell, adja a vevőnek. Ez azért nagyon fontos, mert ennek hiányában sérülhetnek az Ön jótállási jogai.

Jogszavatosság

Az eladó ún. szavatossággal tartozik a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért (jogszavatosság). Ezzel azért vállal felelősséget az eladó, hogy a jármű per-, teher-, és igénymentes és azzal kizárólag és teljes mértékben rendelkezni jogosult.

Kellékszavatosság

Az eladó kötelezettséget vállal arra, hogy gépjármű a teljesítés időpontjában, tehát a vevőnek történő átadása idején megfelel a jogszabályban és a szerződésben meghatározott feltételeknek. Ha bármelyik feltétel sérül, akkor a vevő ún. kellékszavatossági igényt érvényesíthet az eladóval szemben. A szavatossági igény érvényesítésére a szerződés megkötésétől számított 3 éven belül van lehetőség. Ez a 3 éves határidő ún. jogvesztő határidő, ami azt jelenti, hogy a szerződés megkötésétől számított 3 éven túl a vevő akkor sem jogosult szavatossági igényét érvényesíteni az eladóval szemben, ha a hibát csak 3 év elteltével fedezte fel.

Jótállás, avagy a garancia

Az új autó vásárlásának egyik előnye, hogy meghatározott időn belül történő meghibásodás esetén az eladó vállalja a gépjármű garanciális javítását. Ettől függetlenül a gépjármű-eladókat a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet jótállásra kötelezi. Ez azt jelenti, hogy az értékesítő az üzembe helyezés napjától számított 1 éven keresztül köteles a meghibásodott járművet a jótállás keretében ("garanciában") kijavíttatni. Ha a javítás során alkatrészcserére kerülne sor, csak új alkatrész szerelhető be a járműbe. A márkakereskedések nagy többsége új autó vásárlása esetén általában a fenti jogszabályban írtnál hosszabb idejű, minimum 2 éves garanciát vállal.

Az "új családtag" érkezése biztosan mindenkit örömmel és izgatott várakozással tölt el. Ennek ellenére érdemes nyugodtan és alaposan előkészülni az érkezésére. Az autóvásárlással kapcsolatban számos további információt olvashat a www.das.hu weboldalon a letölthető tanulmányok között.

Ettől az időponttól kezdve már csak és kizárólag elektronikus úton terjeszthetők elő a cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmek; a beszámoló közzététele és letétbe helyezése is elektronikusan történik, illetve a cégbíróság is kizárólag elektronikus okirat formájában tartja nyilván a cégre vonatkozó iratokat.

Az elektronikus cégeljárás jogszabályi háttere

A jogalkotás az első társasági jogi irányelvet módosító 2003/58/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban teremtette meg az elektronikus cégeljárás és cégnyilvántartás lehetőségét Magyarországon, ennek megfelelően 2005. szeptemberétől elektronikus úton is be lehet nyújtani a cégbíróságokhoz a részvénytársaságok cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmeit, a korlátolt felelősségű társaságok székhelyének (telephelyének), fióktelepének és tevékenységi körének megváltozására vonatkozó változásbejegyzési kérelmeket. 2006. szeptemberétől pedig a korlátolt felelősségű társaságok esetében is valamennyi kérelem benyújthatóvá vált elektronikus úton.

2007. szeptember 1-je óta az egyszerűsített cégeljáráshoz szükséges dokumentumok már csak elektronikus formában nyújthatók be. Az egyszerűsített cégeljárás feltétele, hogy a közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy a zártkörűen működő részvénytársaság a létesítő okiratot a Cégtörvény (a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény) mellékletét képező szerződésminta alapján készíti el, lehetővé téve így a gyorsabb és olcsóbb ügyintézést. Ez az eljárási forma ugyan nem teszi lehetővé egyedi szerződések alkalmazását, viszont egyértelmű előnye, hogy a cégbíróság cégformától függetlenül 15 000 forint illetékért, közzétételi költségtérítési díj nélkül 2008. július 1-je óta egy munkaóra alatt a céget - a törvényi feltételek megléte esetén - bejegyzi.

Itt fontos megemlíteni, hogy a cégtörvénnyel egyidejűleg 2007.-ben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. is módosításra került, így nemcsak az adminisztratív kötelezettségek csökkentek, hanem a cégalapításhoz szükséges alaptőke is jelentős leszállításra került: a korlátolt felelősségű társaságnál az előírt törzstőke legkisebb összegét a korábbi 3.000.000,- Ft-ról 500.000,- Ft-ra csökkenti, a zártkörűen működő részvénytársaság kötelező alaptőke-minimuma 5.000.000,- Ft-ban került meghatározásra, míg a nyilvánosan működő részvénytársaságot továbbra is legkevesebb 20.000.000,- Ft-os alaptőkével lehet alapítani.

Az elektronikus cégeljárás lefolytatása jogi képviselő útján történik, akinek elektronikus aláírással, időbélyegzővel és meghatározott számítógépes infrastruktúrával kell rendelkeznie. A fenti feltételekkel rendelkező ügyvéd a Magyar Ügyvédi Kamarától kap engedélyt az elektronikus cégeljárásban való részvételre. Elektronikus aláírást szolgáltatókról Ön is tájékozódhat a Nemzeti Hírközlési Hatóság honlapján, a www.nhh.hu weboldalon.

Miért jó ez?

Az elektronikus cégeljárás bevezetése számos előnnyel jár, például:

Összefoglalva tehát időt és pénzt takaríthat meg az új rendszernek köszönhetően.

Azonban az elektronikus cégeljárás nyilvánvaló előnyei mellett, felmerül a kérdés, hogy vajon az a tény is az előnyök számát növeli-e, hogy a cégiratokat kizárólag elektronikus úton tartják nyilván? Vajon van-e olyan biztonságos, mint a papíralapú elődje, amely tűzvész és árvíz híján évszázadokig megőrizte tartalmát, vagy jogos-e a félelem, miszerint az elektronikus adathordozó bármikor, akár spontán is meghibásodhat, aminek következtében a rajta tárolt adatok örökre megsemmisülnek.
Hátrányos helyzetbe kerülhetnek-e az alacsonyabb szinten infrastrukturált helyiségek lakosai, mert nem adottak a számítógépes feltételek az elektronikus eljáráshoz? Erre a kérdésre a válasz, hogy elviekben nem, mert minden megye cégbíróságának rendelkeznie kell az elektronikus rendszerrel, legfeljebb az ez irányú szaktudással és felszereltséggel rendelkező ügyvédekben lehet a kezdetekben hiány.

Végezetül megállapíthatjuk, hogy az elektronikus cégeljárás bevezetése és a társasági törvény módosítása nagymértékben segítik és egyszerűsítik a vállalkozások piacra lépését és működtetését.

Bízunk benne, hogy hasznos információkkal szolgáltunk Önnek; vállalkozása sikeres és eredményes lesz!

Ezekre a problémákra jelent megoldást idestova 7 éve a munkaerő-kölcsönzés. A Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban a Munka törvénykönyve) 2001. évi módosítása vette fel és nevesítette a munkaerő-kölcsönzés intézményét.

De mit is értünk munkaerő-kölcsönzés alatt?

A munkaerő-kölcsönzés egy olyan foglalkoztatási forma, ahol a foglalkoztató (kölcsönvevő) helyett a munkaerő-kölcsönző cég (kölcsönbeadó) köt munkaszerződést a munkavállalóval és végzi a munkaadói adminisztratív teendőket (ki-beléptetés, EMMA- bejelentés, bérfizetés, stb.), de a foglalkoztató cégnél történik a munkavégzés. A munkavégzéshez tartozó irányítást, ellenőrzést is a
foglalkoztató végzi, tehát ő határozza meg pl. a munkaidőt, munkarendet, ebédidőt, elvégzendő feladatokat és így tovább. A kölcsönzés lényege tehát, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló munkavállalóját ellenérték fejében munkavégzésre egy másik munkáltatónak átengedi. Némi hasonlóság állapítható meg a kirendelés (a Munka törvénykönyvének 106. §), a más munkáltatónál történő munkavégzés (Munka törvénykönyvének 150. §) és a munkaerő-kölcsönzés között, hiszen egyik esetben sem annál a munkáltatónál történik a munkavégzés, akivel munkaviszonyban áll a munkavállaló. Különbség azonban, hogy az előbbi kettőnél éppen az a feltétel, hogy az átengedésért a munkáltató ellenszolgáltatásban nem részesülhet.

Jelen esetben egy három személyes jogviszonyról van szó, a kölcsönbeadó, a kölcsönbevevő és a munkavállaló triumvirátusáról. A kölcsönvevő: az a munkáltató, aki a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót foglalkoztatja és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönbeadóval megosztva gyakorolja. Kölcsönözni pedig azt a munkavállalót lehet, aki munkaviszonyt létesíthet és a vele kötött munkaszerződés tartalmazza, hogy őt kölcsönzés keretében kívánják foglalkoztatni. A Munka törvénykönyvének 193/D. § -a szerint kölcsönbeadó csak az a belföldi székhelyű, KFT., KHT. vagy- a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában - szövetkezet lehet, amelyik megfelel a Munka törvénykönyvében, illetve az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek, és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette.
A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszony, a kölcsönbeadó és a munkavállaló között fennálló munkaviszony, a munkaviszony megszüntetése, a munkaviszony jogellenes megszüntetése, szabadság kiadása, kártérítési felelősség részletes szabályait az Mt. 193/G-193/O §- ai tartalmazzák.

Milyen esetekben lehet szüksége egy cégnek munkaerő-kölcsönzésre?

Már a bevezetőben utaltunk néhány lehetőségre, ezeket kiegészítve:

Milyen előnyökkel számolhat a cég, amennyiben munkaerőt kölcsönöz?

A két cég megállapodásának függvénye, hogy milyen "plusz" szolgáltatásokat nyújt a kölcsönbeadó cég a munkaszerződés megkötésén és az adminisztratív teendők ellátásán felül a kölcsönzési díj fejében.
Ilyen szolgáltatások lehetnek:

Tehát a munkaerő-kölcsönzés egy szolgáltatás, amelyért a kölcsönvevő díjat fizet. A kölcsönzési díj alapja lehet a munkavállaló kölcsönösen meghatározott bruttó bére, amelyhez egy szorzót (15-20%) rendelnek. A szorzó nagysága függ többek között az igényelt létszámtól, az igényelt munkakör jellegétől, megbízás időtartamától, a kölcsönbeadó cégre háruló feladatok mértékétől.

2001 óta kétszer módosítottak a jogalkotók a munkaerő-kölcsönzés szabályain, amikoris számos új rendelkezést hoztak a jogellenes, illetve nem rendeltetésszerű munkaerő-kölcsönzés kiszűrésére, a színlelt munkaerő-közvetítés felszámolására és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítésére.

A törvény adta kisapuk bezárására tett kísérletek 2006-ban illetve 2007-ben a következők voltak:

Egyes vállalatok költség-megtakarítás céljából alapítottak munkaerő-kölcsönző cégeket, és ez több irányba is negatív hatást gyakorolt: egyrészt sokszor a munkavállalók jogai sérültek, másrészt a törvény torzította a piaci versenyt (hiszen azoknak a cégeknek, amelyeknek lehetőségük volt a cégalapításra, sikerült lejjebb szorítaniuk a költségeiket, ezáltal versenyelőnyre tettek szert). Ezzel a törvény adta lehetőséggel főleg azok a vállalkozások éltek, melyek tartós munkaerő-kölcsönzésre rendezkedtek be, és a kölcsönzött munkaerővel nem a kapacitásbeli problémákat akarták áthidalni, vagy nem szezonális jelenségről volt szó.

2006. január 1-jétől tilos a kölcsönzése a munkavállalónak, ha a munkavállalót a kölcsönvevő munkáltató foglalkoztatta korábban, és a munkaviszony legfeljebb 6 hónapja szűnt meg. E szabállyal a jogalkotó gátat kívánt szabni annak a gyakorlatnak, amelynek célja a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok, járulékfizetési kötelezettségek megkerülése azáltal, hogy a munkáltató megszünteti munkavállalói jogviszonyát, majd alapít egy kölcsönadó céget, és ettől kikölcsönzi az általa korábban elbocsátott munkaerőt a munkavállaló számára az általánosnál kedvezőtlenebb szabályok szerint. Ezen felül jogellenes a munkaerő-kölcsönzés, ha az a jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre irányul, illetve a kölcsönvevő olyan munkahelyén, telephelyén történne a munkavégzés, ahol sztrájk van (a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig).

A 2006-os módosítás a kölcsönzött munkavállalók bérét is érintette az egyenlő munkáért egyenlő bér jár elvét követve. Ezért az új jogszabály úgy rendelkezik, hogy a fokozatosságot szem előtt tartva, bizonyos idő elteltéhez, illetve a foglalkoztatás céljához kötődően a kölcsönbeadó köteles a kölcsönzött munkavállalók munkabérét, illetve a további juttatásait a nem kölcsönzés alapján dolgozó munkavállalókat megillető mértékű bérre azonos szintre emelni.

2007. áprilisától is változtak az MT-ben a munkaerő kölcsönzésre vonatkozó szabályok. Az egyenlő bánásmód követelményei alapján a kölcsönzött munkavállalókat a munkavégzés helyén illetik meg az ott szokásos természetbeni juttatások. Új szabály az is, hogy a kölcsönbevevőnek kötelessége megadni a kölcsönbeadónak a kölcsönzött munkavállalóval azonos vagy ahhoz hasonló munkakörben foglalkoztatott saját dolgozóinak béradatait. Így ellenőrizni tudja a kölcsönzött munkavállaló, hogy a cég alkalmazottaival egyenlő bánásmódban részesül-e, azaz nem kap indokolatlanul kevesebb bért.

Kölcsönözni szeretne? Néhány jó tanács

Az előnyöket-hátrányokat összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a kölcsönzéssel a cég vezetése részben tehermentesül a mindennapi gondok alól, hiszen a munkavállalók problémáit a kölcsönző cég kezeli. Megemlítendő azonban, hogy így ezek a problémák legtöbbször el sem jutnak a kölcsönvevő vezetőihez, mivel a munkavállalókkal való foglalkozás, sőt, az ő motiválásuk is részben a kölcsönbe adó cég feladata. A kölcsönző cég érdekelt abban, hogy jól termelő (keveset hiányzó, jó minőségű munkát végző) munkavállalót biztosítson a feladatra, hiszen csak a ledolgozott munkaórákért kap díjazást - normál esetben. Felgyorsul a máskor hetekig is elhúzódó kiválasztási folyamat, mert a megbízó csak leadja az igényét, és pár órán belül ott van a megfelelő munkavállaló a feladatra; esetleges csere esetén hasonlóan gyors megoldást kap a kölcsönbe vevő. Az adminisztrációs terhek lecsökkennek: a munkavállalókkal való foglalkozás, ügyintézés stb. leegyszerűsödik, és ennek ideje jelentősen lerövidül, de ami fontosabb, hogy nem is kell ilyen problémákba belemennie a kölcsönvevőnek, ami akként növeli a hatékonyságot, hogy valóban releváns feladatokkal kell csak foglalkoznia a cégvezetésnek.

Végezetül néhány jó tanács annak, aki most szeretne kölcsönző céget váltani vagy választani, és biztosra szeretne menni:

A későbbiekben foglalkozunk majd azzal is, hogy a munkavállaló szempontjából milyen előnyökkel illetve hátrányokkal jár, ha kölcsönzött munkaerőként alkalmazzák és mire figyeljünk egy ilyen típusú munkaszerződés aláírásakor.

Pert indítottunk a márkakereskedés ellen, azzal a kérelemmel, hogy történjen meg az autó cseréje, vagyis biztosítsanak Ügyfelünknek egy teljesen új másik gépjárművet - ráfizetés nélkül. A pert annak ellenére megnyertük, hogy a kirendelt szakértő csak néhány hibát tapasztalt a teszt során, és ezek is megszűntek, amikor a rablásgátlót kiszerelték. A bíróság kimondta, hogy az elektronikai meghibásodás olyan rejtett hiba, amely nehezen tárható fel, váratlanul okoz meghibásodást, ezért nem várható el, hogy az ügyfelünk a kocsit tovább használja a fennálló hibákkal, ki kell azt cserélnie a kereskedőnek.

A kárigényt a biztosító elutasította, mivel szerinte a kár műszakilag nem volt beazonosítható.
Több levelet írtunk, végül már a fizetési meghagyás benyújtását helyeztük kilátásba. Közreműködésünk eredményeképp a biztosító a kárt (javítási költség és a gépkocsi értékcsökkenése) végül peren kívül megfizette.