D.A.S. Jogszolgálat
oAktuális

Páros vagy páratlan?
Legtöbbünk nem is gondolta volna, hogy jelentősége lehet még gépkocsija rendszámának, de 2009. január 12., vasárnap 11 óra óta Budapesten ez lett a rendező elv a közlekedésben. A főpolgármester ugyanis szmogriadót rendelt el a rendkívül magas szálló porkoncentráció miatt Budapest közigazgatási határain belül (kivéve az M0-ás budapesti szakaszán).

A szmogriadó egyben forgalomkorlátozást jelent, amely szerint a naptár szerinti páros napokon a páros, illetve nullával végződő forgalmi rendszámú gépjárművek közlekedhetnek, a páratlan napokon pedig a páratlan rendszámú kocsik. Előnyben vannak persze a több gépjárműs családok, már amennyiben a férj és a feleség, esetleg céges és a saját autók rendszámai párosak illetve páratlanok.

A fenti rendelkezés megsértése azonban egyelőre nem szankcionálható, tehát a közúti ellenőrzést végző rendőr semmilyen büntetést nem foganatosíthat a szabálytalankodóval szemben, csupán szóban figyelmeztethet. Az új keletű fővárosi rendelethez, amely 2008. december 10-én lépett hatályba európai uniós ajánlásra, ugyanis még nem készült el a végrehajtási rendelet. Ezen azonban már gőzerővel dolgoznak, így ennek életbe lépésére már nem kell sokat várnunk.

Nem vonatkozik a rendelet a helyi, helyközi és távolsági közlekedés járműveire (BKV, Volán), a taxis társaságokra, a megkülönböztető fény- és hangjelzéssel felszerelt, valamint a betegszállító és az orvosi ügyeletet ellátó járművekre, továbbá a mozgáskorlátozott személyt , beutalt betegeket szállító járművekre. A tiszta gázüzemű és a hibrid hajtású autók, az OBD rendszerrel ellátott EURO-5-ös vagy EEV, tehát a környezetkímélő motorral ellátott dízel autók a tiltás ellenére is közlekedhetnek a fővárosban. A kivételek közé tartoznak továbbá a DT betűjelű rendszámmal közlekedő diplomata járművek, a szemétszállító, utak tisztítására szolgáló, víz-, gáz-, villamosenergia-, távhő- és távközlési szolgáltatást ellátó, a karbantartást és ellátást biztosító járművek, a köztisztasági és közegészségügyi feladatot ellátó járművek, továbbá a közszükségleti áruszállítás, polgári védelem, honvédség, rendőrség, katasztrófa elhárítás, az önkormányzatok és az ÁNTSZ járművei.

A rendelet megszegése közlekedési szabálysértésnek minősül, amelyet a rendőrség mellett a közterület-felügyelet ellenőrizhet. A bírság várható mértéke 25.000 forint körül lesz.
A jelenleg tapasztalható, forgalom-korlátozással járó riasztási fokozat mellett létezik az enyhébb, ún. tájékoztatási fokozat - utóbbi időben megelőzi a riasztási fokozatot -, ennek során a főpolgármester tájékoztatja a lakosságot a határérték túllépéséről, felkéri a lakosságot, hogy önkéntesen korlátozza a gépjármű használatot és vegye igénybe inkább a tömegközlekedést.

A szállópor koncentrációja egyébként az eddigi statisztikai átlagértékek szerint évente hatszor haladja meg a riasztási szintet és akár két-három hétig is eltarthat. Így körülbelül kéthavonta számíthatunk hasonló jellegű forgalomkorlátozásra. Lényeges különbség lesz azonban, hogy a legközelebbi alkalommal már biztosan bírságolható lesz a szabálytalankodó autós.

A nevezett rendelethez kapcsolódóan egyébként az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon vannak érvényben a legszigorúbb levegőtisztasági határértékek, a többi tagállamban ugyanis a szálló por koncentrációja önmagában még nem okozhat korlátozást.


oMindennapok
Nem is olyan széles sáv
Egyre szélesebb körben rendelkezik a lakosság szélessávú internet előfizetéssel, így nem ismeretlen a felmerülő kérdés, mekkora sávszélességgel is rendelkezünk, illetve, hogy a hirdetésekben látható sávszélességet megkapjuk-e internet szolgáltatónktól, vagy valójában sokszor csak "döcög az internet" számítógépünkön?

Az internet szolgáltatók által közzétett hirdetéseken eddig általában csak a maximális le- és feltöltési sebességet jelölték meg, azonban a meghirdetett sávszélesség gyakran nem volt elérhető a fogyasztók számára. Az, hogy mekkora sávszélesség érhető el minimálisan, eddig nem volt feltűntetve. A 2008. szeptemberében megszületett, az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével összefüggő követelményeiről szóló 229/2008 (IX.12.) Korm. rendelet rendelkezései értelmében azonban a szolgáltatóknak decembertől kötelező lesz feltüntetni - nem csak esetleg az általános szerződési feltételek között elrejtve -, hogy mi az a minimális sávszélesség, amelyet mindig garantálnak a felhasználók részére, ugyanis gyakran előfordul, hogy az internet-előfizetés alapján elvárt adatforgalmi sebességnek csak a töredéke elérhető.

A szolgáltatóknak tavaly decembertől nem csak vállalniuk és mérniük kell a garantált le- és feltöltési sebességet az egyes díjcsomag esetében, hanem az értékeket nyilvánosságra is kell hozniuk, és a Nemzeti Hírközlési Hatóság a vállalt és a közzétett adatokat ellenőrizni fogja. Lényeges változás nem várható az elérhető sávszélességek között, ugyanis csak néhány nagy szolgáltató van Magyarországon, aki kiépített infrastruktúrával rendelkezik, a többi internet szolgáltató a saját nevében csak továbbadja azt. A hirdetések valószínűleg megváltoznak majd, és nem a sávszélességet tüntetik majd fel, hanem például "kicsi", vagy "nagy" jelzővel fogják hirdetni a szolgáltatást.

A szolgáltatóknak tehát a számítógépen ténylegesen jelentkező adatátviteli sebességet kell majd feltüntetniük, és figyelembe kell venniük pl. olyan tényezőket is, hogy az internetprotokoll létrehozása is mintegy tíz százalékos veszteséget okoz. Annak ellenére, hogy ez bármilyen internet-szolgáltatásnál jelentkezik, mégis számolnia kell vele a szolgáltatóknak a tényleges sávszélesség kihirdetésénél.

A jövőben tehát sokkal tudatosabban tudnak majd a potenciális fogyasztók a felkínált internet szolgáltatások közül választani az által, hogy a hirdetéseken szembetűnően feltüntetik számukra a garantált sávszélességet. Várhatóan nem okoz torzulást a szolgáltatók közötti versenyben a szabályozás, ugyanis - ha nem is olyan feltűnő módon - eddig is megismerhetőek voltak ezen adatok, ha másként nem, az általános szerződési feltételek apróbb betűs részei között.


oFókuszban
Itt a tél - korcsolyázzunk!
A szabad vizek jegén történő tartózkodás szabályait a 46/2001. (XII.27.) BM rendelet szabályozza. Ennek értelmében a szabad vizek jegén tartózkodni csak abban az esetben szabad, ha nem esik tilalom alá, továbbá azon a jég kellő mértékben megszilárdult, "meghízott", nem olvad, nem mozog és a területet az illetékes önkormányzat biztonságosan használhatónak, korcsolyázásra alkalmasnak minősítette és jelölte ki.

Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni éjszaka ill. korlátozott látási viszonyok között , különösen veszélyes és tilos járművel a jégre hajtani (kivétel a biztonságos munkavégzés).Szabálysértést követ el az a személy is, aki kikötők és veszteglőhelyek területén, illetve folyóvizek területén szándékozik korcsolyázni.
A Fővárosi Közterület-felügyelet arra kér mindenkit, hogy csak a kijelölt korcsolyázó helyeken tartózkodjanak a jégen valamint fordítsanak kiemelt figyelmet a gyermekek tájékoztatására és felügyeletére testi épségük megóvása érdekében, hiszen veszélyérzetük még nem alakult ki!
Azok, akik nem tartják be a jégen tartózkodásra vonatkozó szabályokat, szabálysértést követnek el és húszezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki velük szemben a rendőrség, a közterület-felügyelet, vagy az adott önkormányzat erre felhatalmazott ügyintézője.
Kikötők környékén, folyókon és bányatavakon is életveszélyes kocsolyázni. Vegyük figyelembe, hogy ha meg is tud kapaszkodni valamiben az ember a jeges vízben, akkor is maximálisan 15 percet bír ki a jeges vízben. Ha megreped a jég, hasaljunk le, és úgy próbáljunk meg a part felé kúszni.


oKözlekedés
Balesetmentes közlekedés télen is
Mivel a téli és a nyári útviszonyok meglehetősen eltérnek egymástól, ajánlatos autónkat felkészíteni a megváltozott időjárási viszonyokra.A téli abroncsok az alacsony hőmérséklet ellenére is jól tapadnak, megőrzik kellő lágyságukat, a nyári gumik viszont a hideg hatására elveszik rugalmasságukat, megnő a fékút és csökken a tapadás.

Különböznek a gumik mintázatukban is, hiszen az extrém jeges utak megkövetelik az erősen lamellázott, a sarat, latyakot gyorsan elvezető felületet: ennek megfelelően lett kialakítva mintázatuk ( a profilmélység minimum 4 mm kell legyen). Az autóra csak a gyártó által is javasolt méretű gumit szeretessük fel, és felszerelés után a szakszervizben végeztessük el a centírozást is. Állítsuk be megfelelően a keréknyomást: a nyomás a téli gumikban legyen 0,2-0,3 barral magasabb, mint a nyári abroncsokban. Figyelembe kell vegyük azt, hogy az a különböző téli abroncsokra különböző sebességkorlátozások érvényesek Q betűjelzés: legfeljebb 160 km/h, T betűjelzés: legfeljebb 190 km/h, H betűjelzés: legfeljebb 210 km/h).

Használt vagy új?

Ha használt gumit vásárolunk, nagyon figyeljünk oda, hiszen rejtett sérüléseik lehetnek és valószínűleg nem véletlen akar túladni rajtuk gazdájuk. Csak és kizárólag megfelelően átvizsgált és megbízható forrásból származó abroncsot szereltessen fel!

Mind a négy gumit cseréljük le, méghozzá úgy, hogy a kevésbé kopottat a hátsó tengelyre szereljük, mivel a kanyarodáskor és fékezéskor fellépő tehetetlenségi erő eltérítheti az autót.

A négyévszakos gumiabroncsok

Az ún. négyévszakos gumik anyaguk összetétele illetve mintázatuk miatt elvileg egész évben használhatóak. Tudnunk kell azonban, hogy ez egy kompromisszumos megoldás, ami mindenképpen olcsóbb, viszont ha beköszöntenek az extrém időjárási körülmények, akkor ajánlatosabb inkább gyalog menni vagy mégiscsak beruházni a téli abroncsokba.

Hólánc

Szükség esetén gondoskodjunk a hóláncról is! Felesleges olyan láncot venni, amelyre rá kell gurulni, hiszen azt elakadt autóra nem tudjuk feltenni. A megengedett legnagyobb sebesség hólánccal 50 km/h! Olyan útszakaszokon, amely nem igényli hólánc használatát, vegyük le a láncot, ilyenkor ugyanis az út, a gumi és a hólánc is sérül. Ne hiányozzon a csomagtartóból a hókefe, a lapát, a seprű és a jégkaparó sem!

Ne csak szezonálisan foglalkozzunk az abroncsokkal!

Az egy oldalon lévő gumikat érdemes időnként megcserélni, a kopás kiegyenlítése érdekében. Fontos, hogy időszakosan távolítsuk el a beragadt köveket. Ha vegyi anyaggal szennyeződik a gumi, mossuk le azonnal; ha bármilyen sérülést, vágást találunk a gumin, ellenőriztessük szakemberrel! Ha eléri a minimális csatornamélységet (személygumi: 1,6 mm tehergumi: 3 mm), ne használjuk tovább.

Ügyeljünk a nyári gumik helyes tárolására is. Ha felnire vannak szerelve, akkor az előírt nyomásra fújt gumikat helyezzük egymás tetejére. Felni nélkül viszont állítva tároljuk a gumikat.

Egyéb teendők

A téli időszakban kiemelt figyelmet kell fordítani gépkocsink műszaki állapotára, az autó biztonsági berendezéséinek üzemképességeire, használhatóságára. Gondoskodjunk a nem megfelelő ablaktörlő lapát vagy gumi cseréjéről és ne felejtsünk el a szélvédő mosófolyadékhoz téli ablakmosót tölteni. Ellenőrizzük a hűtőfolyadék szintjét és fagyáspontját, állítsuk be azt fagyálló hűtőfolyadék hozzáadásával. Szintén fontos a töltőrendszer és az akkumulátor ellenőrzése, érdemes lehet elővigyázatosságból egy indítókábelt is bekészíteni a hólánc mellé.

Mindannyiunk érdeke, hogy a téli hónapokban is betartsuk a közlekedési szabályokat, hiszen az autó műszaki állapotán kívül nagyon sok minden múlik rajtunk, járművezetőkön is. Előzzük meg a közlekedési baleseteket!

oAktuális
Adóslista, de pozitív
Nem feltétlenül kell megijednünk, ha a jövőben cégünk neve feltűnik az APEH honlapján - az eddigi szégyenfal, az APEH adóslistája után az adóhatóság a rendes adózókat is közzéteszi honlapján, ami az erkölcsi elismerésen túl valódi kedvezményekkel is szolgálhat a listán szereplő társaságok részére. Tekintsük át, hogy mikor válik jogosulttá cégünk a listán való szereplésre, és hogy ez milyen gyakorlati jelentőséggel bír.
Mi az a pozitív adóslista, és hogyan kerülhetünk fel rá?

Több európai uniós társunkhoz hasonlóan, mint például Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország, Olaszország, hosszas előkészítés után Magyarországon is létrehozzák a pozitív adóslistát. Első alkalommal 2009. február 10-én lesz megismerhető a köztartozásmentes gazdasági társaságokat tartalmazó adatbázis, amit az APEH a VPOP-val közösen tesz közzé, és amelyet az APEH honlapján találhatunk majd meg, ezt követően pedig minden hónap 10. napján frissül majd. A listán való szereplés önkéntes, arra a vállalkozásoknak kell jelentkeznie, amelyre már módjuk is nyílott január 1-jétől kezdődően.
Arra, hogy ezen pozitív adóslistára felkerülhessünk, kizárólag úgy van lehetőség, ha letöltjük a www.apeh.hu oldalról a 09UK21 számú kérelmet és elektronikusan benyújtjuk azt. Postai úton benyújtott kérelmet az adóhivatal nem fogad el. Miután elküldtük kérelmünket, az APEH egyeztet a vámhatósággal, és ezt követően dönt a listára való felkerülhetőség kérdésében.

Milyen feltételei vannak a pozitív adóslistán való szereplésnek?

Ahhoz, hogy szerepelhessünk a listán, mindenképp rendelkeznie kell vállalkozásunknak egy élő adószámmal, nem állhat fenn adótartozása a cégünknek az APEH illetve a VPOP felé, továbbá szükséges, hogy korábbi adóbevallásaink határidőn belül be legyenek nyújtva.Nem állhat a cégünk csőd-, vagy felszámolási eljárás alatt sem. Feltétel továbbá, hogy a fenti kérelemben külön nyilatkoznunk kell azzal kapcsolatban, hogy az adatbázis aktuális havi közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tettünk. A kérelemben célszerű valóst állítani, ellenkező esetben ugyanis az APEH mulasztási bírsággal jutalmazza "füllentésünket", ami magánszemélyek esetén 200.000 Ft-ig, más adózók esetén pedig 500.000 Ft-ig terjedhet. Abban az esetben, ha jelentkezésünk megfelelt a fenti feltételeknek, az adóhatóság a kérelem beadásának hónapja utáni hónap 10. napján vesz fel az adatbázisba.

Abban az esetben, ha a kérelem beadása, és listára kerülésünk után valamely feltételnek már nem felelünk meg, úgy az adóhatóság töröl a nyilvántartásból, és ezzel egyidejűleg elektronikus úton értesít ennek tényéről. Nem csak a hatóság, hanem mi is kérhetjük, hogy töröljenek az adatbázisból, mégpedig úgy, ha elektronikusan benyújtjuk a 09UT21 számú nyomtatványt. Természetesen lehetőség van arra is, hogy később újból kérjük vállalkozásunk szerepeltetését a pozitív adólistán.

Milyen előnyökkel jár a listán való szereplés?

Mindenek előtt elmondható, hogy a listára való bekerülés illetékmentes, továbbá ha törölnek belőle, úgy az nem von maga után szankciót. Az adatbázisban való szereplés helyettesítheti továbbá az állami támogatások igénybevételéhez szükséges adóhatósági igazolást, abban az esetben ha arra jogszabály lehetőséget biztosít. Mivel a lista nyilvános, így a pozitív adóslistát nem állami pénzintézmények is használhatják, ahelyett, hogy külön adóigazolást kérnének be. Fentieken túlmenően javunkra szolgálhat, hogy közbeszerzési eljárás alvállalkozójaként 200.000 Ft-ig adóigazolás nélkül juthatunk pénzünkhöz, míg az adatbázisban nem szereplő vállalkozásoknak továbbra is be kell mutatniuk adóigazolásukat. Az adóigazolás megszerzése az elmondottakon túl is egyszerűsödik, ugyanis a pozitív adóslistán nem szereplő vállalkozások is igényelhetik azt elektronikus formában az UK11 illetve az UK12 számú nyomtatványok segítségével.

oÖn mit tett volna...
... jogvédelmi biztosítás nélkül?
Ingatlan kisajátításával kapcsolatos eset

Az ügyfelünk és öt tulajdonostársa osztatlan közös tulajdonában álló iparterületi ingatlant az önkormányzat útépítés miatt ki akarta sajátítani.

Az önkormányzat által készíttetett szakértői vélemény azonban ügyfelünk számára nem volt elfogadható, mert az ingatlan forgalmi értékét túlzottan alacsonyan állapította meg és a tulajdonostársak között nem a tulajdoni hányadaik alapján osztotta fel a megállapított forgalmi értéket.

Ügyfelünk képviseletét az önkormányzat előtt Társaságunk jogásza látta el. Képviseletünknek köszönhetően az önkormányzat a kisajátításról hozott határozatában ügyfelünk javára eltért a szakértői véleményben írtaktól és peren kívül 1.000.000 Ft-tal magasabb összegű kártalanítást fizetett meg.

oÖn mit tett volna...
... jogvédelmi biztosítás nélkül?
Ingatlanvásárlás: lakóval együtt?

Ügyfelünk ingatlan-adásvételi szerződést kötött. Az ingatlan vételárának kiegyenlítését követően azonban a korábbi tulajdonos az ingatlanból nem költözött ki határidőben, továbbá az ingatlan kiürítését követően több berendezési tárgyat is megrongált, illetve magával vitt.

Peren kívüli egyeztetést követően az eladó 199.999 Ft-ot fizetett meg átalány-kártérítésként ügyfelünk javára.

Minden jog fenntartva. Copyright: D.A.S Jogvédelmi Biztosító
*Ezt a levelet a hírlevélgyár.hu, küldte Önnek, online direct-marketing rendszerén keresztül. a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító megbízásából. A Hírlevélgyár garantálja, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben és a Kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és e-mail adatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvényben foglalt valamennyi kötelezettségnek eleget tesz. - 1992. évi LXIII. törvény - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (a továbbiakban Avtv., adatvédelmi törvény);
- 2001. évi CVIII. törvény - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szól, melyeket maradéktalanul betart.

Nyilvántartási azonosítónk: 01640-0001

Amennyiben nem kíván több hasonló tartalmú levelet kapni, itt mondhatja le.
Leíratkozas: leiratkozas_das@hirlevelgyar.hu