| |
|
Páros vagy páratlan? |
 |
Legtöbbünk
nem is gondolta volna, hogy jelentősége lehet még gépkocsija
rendszámának, de 2009. január 12., vasárnap 11 óra óta Budapesten
ez lett a rendező elv a közlekedésben. A főpolgármester
ugyanis szmogriadót rendelt el a rendkívül magas szálló
porkoncentráció miatt Budapest közigazgatási határain belül
(kivéve az M0-ás budapesti szakaszán).
|
A
szmogriadó egyben forgalomkorlátozást jelent, amely szerint
a naptár szerinti páros napokon a páros, illetve nullával
végződő forgalmi rendszámú gépjárművek közlekedhetnek,
a páratlan napokon pedig a páratlan rendszámú kocsik.
Előnyben vannak persze a több gépjárműs családok, már
amennyiben a férj és a feleség, esetleg céges és a saját
autók rendszámai párosak illetve páratlanok.
A
fenti rendelkezés megsértése azonban egyelőre nem szankcionálható,
tehát a közúti ellenőrzést végző rendőr semmilyen büntetést
nem foganatosíthat a szabálytalankodóval szemben, csupán
szóban figyelmeztethet. Az új keletű fővárosi rendelethez,
amely 2008. december 10-én lépett hatályba európai uniós
ajánlásra, ugyanis még nem készült el a végrehajtási rendelet.
Ezen azonban már gőzerővel dolgoznak, így ennek életbe
lépésére már nem kell sokat várnunk.
Nem vonatkozik a rendelet
a helyi, helyközi és távolsági közlekedés járműveire
(BKV, Volán), a taxis társaságokra, a megkülönböztető
fény- és hangjelzéssel felszerelt, valamint a betegszállító
és az orvosi ügyeletet ellátó járművekre, továbbá a
mozgáskorlátozott személyt , beutalt betegeket szállító
járművekre. A tiszta gázüzemű és a hibrid hajtású autók,
az OBD rendszerrel ellátott EURO-5-ös vagy EEV, tehát
a környezetkímélő motorral ellátott dízel autók a tiltás
ellenére is közlekedhetnek a fővárosban. A kivételek
közé tartoznak továbbá a DT betűjelű rendszámmal közlekedő
diplomata járművek, a szemétszállító, utak tisztítására
szolgáló, víz-, gáz-, villamosenergia-, távhő- és távközlési
szolgáltatást ellátó, a karbantartást és ellátást biztosító
járművek, a köztisztasági és közegészségügyi feladatot
ellátó járművek, továbbá a közszükségleti áruszállítás,
polgári védelem, honvédség, rendőrség, katasztrófa elhárítás,
az önkormányzatok és az ÁNTSZ járművei.
A
rendelet megszegése közlekedési szabálysértésnek minősül,
amelyet a rendőrség mellett a közterület-felügyelet
ellenőrizhet. A bírság várható mértéke 25.000 forint
körül lesz.
A jelenleg tapasztalható, forgalom-korlátozással járó
riasztási fokozat mellett létezik az enyhébb, ún. tájékoztatási
fokozat - utóbbi időben megelőzi a riasztási fokozatot
-, ennek során a főpolgármester tájékoztatja a lakosságot
a határérték túllépéséről, felkéri a lakosságot, hogy
önkéntesen korlátozza a gépjármű használatot és vegye
igénybe inkább a tömegközlekedést.
A
szállópor koncentrációja egyébként az eddigi statisztikai
átlagértékek szerint évente hatszor haladja meg a riasztási
szintet és akár két-három hétig is eltarthat. Így körülbelül
kéthavonta számíthatunk hasonló jellegű forgalomkorlátozásra.
Lényeges különbség lesz azonban, hogy a legközelebbi
alkalommal már biztosan bírságolható lesz a szabálytalankodó
autós.
A
nevezett rendelethez kapcsolódóan egyébként az Európai
Unió tagállamai közül Magyarországon vannak érvényben
a legszigorúbb levegőtisztasági határértékek, a többi
tagállamban ugyanis a szálló por koncentrációja önmagában
még nem okozhat korlátozást.
|
|
|
|
Nem is olyan széles sáv |
 |
Egyre
szélesebb körben rendelkezik a lakosság szélessávú internet
előfizetéssel, így nem ismeretlen a felmerülő kérdés, mekkora
sávszélességgel is rendelkezünk, illetve, hogy a hirdetésekben
látható sávszélességet megkapjuk-e internet szolgáltatónktól,
vagy valójában sokszor csak "döcög az internet"
számítógépünkön?
|
Az
internet szolgáltatók által közzétett hirdetéseken eddig
általában csak a maximális le- és feltöltési sebességet
jelölték meg, azonban a meghirdetett sávszélesség gyakran
nem volt elérhető a fogyasztók számára. Az, hogy mekkora
sávszélesség érhető el minimálisan, eddig nem volt feltűntetve.
A 2008. szeptemberében megszületett, az elektronikus hírközlési
szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével összefüggő
követelményeiről szóló 229/2008 (IX.12.) Korm. rendelet
rendelkezései értelmében azonban a szolgáltatóknak decembertől
kötelező lesz feltüntetni - nem csak esetleg az általános
szerződési feltételek között elrejtve -, hogy mi az a
minimális sávszélesség, amelyet mindig garantálnak a felhasználók
részére, ugyanis gyakran előfordul, hogy az internet-előfizetés
alapján elvárt adatforgalmi sebességnek csak a töredéke
elérhető.
A
szolgáltatóknak tavaly decembertől nem csak vállalniuk
és mérniük kell a garantált le- és feltöltési sebességet
az egyes díjcsomag esetében, hanem az értékeket nyilvánosságra
is kell hozniuk, és a Nemzeti Hírközlési Hatóság a vállalt
és a közzétett adatokat ellenőrizni fogja. Lényeges változás
nem várható az elérhető sávszélességek között, ugyanis
csak néhány nagy szolgáltató van Magyarországon, aki kiépített
infrastruktúrával rendelkezik, a többi internet szolgáltató
a saját nevében csak továbbadja azt. A hirdetések valószínűleg
megváltoznak majd, és nem a sávszélességet tüntetik majd
fel, hanem például "kicsi", vagy "nagy"
jelzővel fogják hirdetni a szolgáltatást.
A
szolgáltatóknak tehát a számítógépen ténylegesen jelentkező
adatátviteli sebességet kell majd feltüntetniük, és figyelembe
kell venniük pl. olyan tényezőket is, hogy az internetprotokoll
létrehozása is mintegy tíz százalékos veszteséget okoz.
Annak ellenére, hogy ez bármilyen internet-szolgáltatásnál
jelentkezik, mégis számolnia kell vele a szolgáltatóknak
a tényleges sávszélesség kihirdetésénél.
A
jövőben tehát sokkal tudatosabban tudnak majd a potenciális
fogyasztók a felkínált internet szolgáltatások közül választani
az által, hogy a hirdetéseken szembetűnően feltüntetik
számukra a garantált sávszélességet. Várhatóan nem okoz
torzulást a szolgáltatók közötti versenyben a szabályozás,
ugyanis - ha nem is olyan feltűnő módon - eddig is megismerhetőek
voltak ezen adatok, ha másként nem, az általános szerződési
feltételek apróbb betűs részei között.
|
| oFókuszban |
|
Itt
a tél - korcsolyázzunk! |
 |
A
szabad vizek jegén történő tartózkodás szabályait a 46/2001.
(XII.27.) BM rendelet szabályozza. Ennek értelmében a szabad
vizek jegén tartózkodni csak abban az esetben szabad, ha
nem esik tilalom alá, továbbá azon a jég kellő mértékben
megszilárdult, "meghízott", nem olvad, nem mozog
és a területet az illetékes önkormányzat biztonságosan használhatónak,
korcsolyázásra alkalmasnak minősítette és jelölte ki.
|
Tilos
a szabad vizek jegén tartózkodni éjszaka ill. korlátozott
látási viszonyok között , különösen veszélyes és tilos
járművel a jégre hajtani (kivétel a biztonságos munkavégzés).Szabálysértést
követ el az a személy is, aki kikötők és veszteglőhelyek
területén, illetve folyóvizek területén szándékozik korcsolyázni.
A Fővárosi Közterület-felügyelet arra kér mindenkit, hogy
csak a kijelölt korcsolyázó helyeken tartózkodjanak a
jégen valamint fordítsanak kiemelt figyelmet a gyermekek
tájékoztatására és felügyeletére testi épségük megóvása
érdekében, hiszen veszélyérzetük még nem alakult ki!
Azok, akik nem tartják be a jégen tartózkodásra vonatkozó
szabályokat, szabálysértést követnek el és húszezer forintig
terjedő helyszíni bírságot szabhat ki velük szemben a
rendőrség, a közterület-felügyelet, vagy az adott önkormányzat
erre felhatalmazott ügyintézője.
Kikötők környékén, folyókon és bányatavakon is életveszélyes
kocsolyázni. Vegyük figyelembe, hogy ha meg is tud kapaszkodni
valamiben az ember a jeges vízben, akkor is maximálisan
15 percet bír ki a jeges vízben. Ha megreped a jég, hasaljunk
le, és úgy próbáljunk meg a part felé kúszni.
|
|
|
|
Balesetmentes
közlekedés télen is |
 |
Mivel
a téli és a nyári útviszonyok meglehetősen eltérnek egymástól,
ajánlatos autónkat felkészíteni a megváltozott időjárási
viszonyokra.A
téli abroncsok az alacsony hőmérséklet ellenére is jól tapadnak,
megőrzik kellő lágyságukat, a nyári gumik viszont a hideg
hatására elveszik rugalmasságukat, megnő a fékút és csökken
a tapadás.
|
Különböznek
a gumik mintázatukban is, hiszen az extrém jeges utak
megkövetelik az erősen lamellázott, a sarat, latyakot
gyorsan elvezető felületet: ennek megfelelően lett kialakítva
mintázatuk ( a profilmélység minimum 4 mm kell legyen).
Az autóra csak a gyártó által is javasolt méretű gumit
szeretessük fel, és felszerelés után a szakszervizben
végeztessük el a centírozást is. Állítsuk be megfelelően
a keréknyomást: a nyomás a téli gumikban legyen 0,2-0,3
barral magasabb, mint a nyári abroncsokban. Figyelembe
kell vegyük azt, hogy az a különböző téli abroncsokra
különböző sebességkorlátozások érvényesek Q betűjelzés:
legfeljebb 160 km/h, T betűjelzés: legfeljebb 190 km/h,
H betűjelzés: legfeljebb 210 km/h).
Használt
vagy új?
Ha
használt gumit vásárolunk, nagyon figyeljünk oda, hiszen
rejtett sérüléseik lehetnek és valószínűleg nem véletlen
akar túladni rajtuk gazdájuk. Csak és kizárólag megfelelően
átvizsgált és megbízható forrásból származó abroncsot
szereltessen fel!
Mind
a négy gumit cseréljük le, méghozzá úgy, hogy a kevésbé
kopottat a hátsó tengelyre szereljük, mivel a kanyarodáskor
és fékezéskor fellépő tehetetlenségi erő eltérítheti az
autót.
A
négyévszakos gumiabroncsok
Az
ún. négyévszakos gumik anyaguk összetétele illetve mintázatuk
miatt elvileg egész évben használhatóak. Tudnunk kell
azonban, hogy ez egy kompromisszumos megoldás, ami mindenképpen
olcsóbb, viszont ha beköszöntenek az extrém időjárási
körülmények, akkor ajánlatosabb inkább gyalog menni vagy
mégiscsak beruházni a téli abroncsokba.
Hólánc
Szükség
esetén gondoskodjunk a hóláncról is! Felesleges olyan
láncot venni, amelyre rá kell gurulni, hiszen azt elakadt
autóra nem tudjuk feltenni. A megengedett legnagyobb sebesség
hólánccal 50 km/h! Olyan útszakaszokon, amely nem igényli
hólánc használatát, vegyük le a láncot, ilyenkor ugyanis
az út, a gumi és a hólánc is sérül. Ne hiányozzon a csomagtartóból
a hókefe, a lapát, a seprű és a jégkaparó sem!
Ne csak szezonálisan foglalkozzunk az abroncsokkal!
Az
egy oldalon lévő gumikat érdemes időnként megcserélni,
a kopás kiegyenlítése érdekében. Fontos, hogy időszakosan
távolítsuk el a beragadt köveket. Ha vegyi anyaggal szennyeződik
a gumi, mossuk le azonnal; ha bármilyen sérülést, vágást
találunk a gumin, ellenőriztessük szakemberrel! Ha eléri
a minimális csatornamélységet (személygumi: 1,6
mm tehergumi: 3 mm), ne használjuk tovább.
Ügyeljünk
a nyári gumik helyes tárolására is. Ha felnire vannak
szerelve, akkor az előírt nyomásra fújt gumikat helyezzük
egymás tetejére. Felni nélkül viszont állítva tároljuk
a gumikat.
Egyéb
teendők
A
téli időszakban kiemelt figyelmet kell fordítani gépkocsink
műszaki állapotára, az autó biztonsági berendezéséinek
üzemképességeire, használhatóságára. Gondoskodjunk a nem
megfelelő ablaktörlő lapát vagy gumi cseréjéről és ne
felejtsünk el a szélvédő mosófolyadékhoz téli ablakmosót
tölteni. Ellenőrizzük a hűtőfolyadék szintjét és fagyáspontját,
állítsuk be azt fagyálló hűtőfolyadék hozzáadásával. Szintén
fontos a töltőrendszer és az akkumulátor ellenőrzése,
érdemes lehet elővigyázatosságból egy indítókábelt is
bekészíteni a hólánc mellé.
Mindannyiunk
érdeke, hogy a téli hónapokban is betartsuk a közlekedési
szabályokat, hiszen az autó műszaki állapotán kívül nagyon
sok minden múlik rajtunk, járművezetőkön is. Előzzük meg
a közlekedési baleseteket!
|
|
|
|
Adóslista,
de pozitív |
 |
Nem
feltétlenül kell megijednünk, ha a jövőben cégünk neve feltűnik
az APEH honlapján - az eddigi szégyenfal, az APEH adóslistája
után az adóhatóság a rendes adózókat is közzéteszi honlapján,
ami az erkölcsi elismerésen túl valódi kedvezményekkel is
szolgálhat a listán szereplő társaságok részére. Tekintsük
át, hogy mikor válik jogosulttá cégünk a listán való szereplésre,
és hogy ez milyen gyakorlati jelentőséggel bír.
Mi az a pozitív adóslista, és hogyan kerülhetünk fel
rá?
|
Több
európai uniós társunkhoz hasonlóan, mint például Németország,
Hollandia, Ausztria, Svédország, Olaszország, hosszas
előkészítés után Magyarországon is létrehozzák a pozitív
adóslistát. Első alkalommal 2009. február 10-én lesz megismerhető
a köztartozásmentes gazdasági társaságokat tartalmazó
adatbázis, amit az APEH a VPOP-val közösen tesz közzé,
és amelyet az APEH honlapján találhatunk majd meg, ezt
követően pedig minden hónap 10. napján frissül majd. A
listán való szereplés önkéntes, arra a vállalkozásoknak
kell jelentkeznie, amelyre már módjuk is nyílott január
1-jétől kezdődően.
Arra, hogy ezen pozitív adóslistára felkerülhessünk, kizárólag
úgy van lehetőség, ha letöltjük a www.apeh.hu
oldalról a 09UK21 számú kérelmet és elektronikusan benyújtjuk
azt. Postai úton benyújtott kérelmet az adóhivatal nem
fogad el. Miután elküldtük kérelmünket, az APEH egyeztet
a vámhatósággal, és ezt követően dönt a listára való felkerülhetőség
kérdésében.
Milyen
feltételei vannak a pozitív adóslistán való szereplésnek?
Ahhoz,
hogy szerepelhessünk a listán, mindenképp rendelkeznie
kell vállalkozásunknak egy élő adószámmal, nem állhat
fenn adótartozása a cégünknek az APEH illetve a VPOP felé,
továbbá szükséges, hogy korábbi adóbevallásaink határidőn
belül be legyenek nyújtva.Nem állhat a cégünk csőd-, vagy
felszámolási eljárás alatt sem. Feltétel továbbá, hogy
a fenti kérelemben külön nyilatkoznunk kell azzal kapcsolatban,
hogy az adatbázis aktuális havi közzétételét megelőző
hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési
kötelezettségének maradéktalanul eleget tettünk. A kérelemben
célszerű valóst állítani, ellenkező esetben ugyanis az
APEH mulasztási bírsággal jutalmazza "füllentésünket",
ami magánszemélyek esetén 200.000 Ft-ig, más adózók esetén
pedig 500.000 Ft-ig terjedhet. Abban az esetben, ha jelentkezésünk
megfelelt a fenti feltételeknek, az adóhatóság a kérelem
beadásának hónapja utáni hónap 10. napján vesz fel az
adatbázisba.
Abban
az esetben, ha a kérelem beadása, és listára kerülésünk
után valamely feltételnek már nem felelünk meg, úgy az
adóhatóság töröl a nyilvántartásból, és ezzel egyidejűleg
elektronikus úton értesít ennek tényéről. Nem csak a hatóság,
hanem mi is kérhetjük, hogy töröljenek az adatbázisból,
mégpedig úgy, ha elektronikusan benyújtjuk a 09UT21 számú
nyomtatványt. Természetesen lehetőség van arra is, hogy
később újból kérjük vállalkozásunk szerepeltetését a pozitív
adólistán.
Milyen
előnyökkel jár a listán való szereplés?
Mindenek
előtt elmondható, hogy a listára való bekerülés illetékmentes,
továbbá ha törölnek belőle, úgy az nem von maga után szankciót.
Az adatbázisban való szereplés helyettesítheti továbbá
az állami támogatások igénybevételéhez szükséges adóhatósági
igazolást, abban az esetben ha arra jogszabály lehetőséget
biztosít. Mivel a lista nyilvános, így a pozitív adóslistát
nem állami pénzintézmények is használhatják, ahelyett,
hogy külön adóigazolást kérnének be. Fentieken túlmenően
javunkra szolgálhat, hogy közbeszerzési eljárás alvállalkozójaként
200.000 Ft-ig adóigazolás nélkül juthatunk pénzünkhöz,
míg az adatbázisban nem szereplő vállalkozásoknak továbbra
is be kell mutatniuk adóigazolásukat. Az adóigazolás megszerzése
az elmondottakon túl is egyszerűsödik, ugyanis a pozitív
adóslistán nem szereplő vállalkozások is igényelhetik
azt elektronikus formában az UK11 illetve az UK12 számú
nyomtatványok segítségével.
|
|
|
|
...
jogvédelmi biztosítás nélkül? |
 |
Ingatlan
kisajátításával kapcsolatos eset
Az ügyfelünk és öt tulajdonostársa osztatlan közös tulajdonában
álló iparterületi ingatlant az önkormányzat útépítés miatt
ki akarta sajátítani.
|
Az
önkormányzat által készíttetett szakértői vélemény azonban
ügyfelünk számára nem volt elfogadható, mert az ingatlan
forgalmi értékét túlzottan alacsonyan állapította meg
és a tulajdonostársak között nem a tulajdoni hányadaik
alapján osztotta fel a megállapított forgalmi értéket.
Ügyfelünk
képviseletét az önkormányzat előtt Társaságunk jogásza
látta el. Képviseletünknek köszönhetően az önkormányzat
a kisajátításról hozott határozatában ügyfelünk javára
eltért a szakértői véleményben írtaktól és peren kívül
1.000.000 Ft-tal magasabb összegű kártalanítást fizetett
meg.
|
|
|
|
...
jogvédelmi biztosítás nélkül? |
 |
Ingatlanvásárlás:
lakóval együtt?
Ügyfelünk
ingatlan-adásvételi szerződést kötött. Az ingatlan vételárának
kiegyenlítését követően azonban a korábbi tulajdonos az
ingatlanból nem költözött ki határidőben, továbbá az ingatlan
kiürítését követően több berendezési tárgyat is megrongált,
illetve magával vitt.
|
Peren
kívüli egyeztetést követően az eladó 199.999 Ft-ot fizetett
meg átalány-kártérítésként ügyfelünk javára.
|
|
Minden
jog fenntartva. Copyright:
D.A.S Jogvédelmi Biztosító
|
*Ezt
a levelet a hírlevélgyár.hu, küldte Önnek, online direct-marketing
rendszerén keresztül. a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító megbízásából.
A Hírlevélgyár garantálja, hogy a személyes adatok védelméről
és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
törvényben és a Kutatás és közvetlen üzletszerzés célját
szolgáló név- és e-mail adatok kezeléséről szóló 1995. évi
CXIX. törvényben foglalt valamennyi kötelezettségnek eleget
tesz. - 1992. évi LXIII. törvény - a személyes adatok védelméről
és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (a továbbiakban Avtv.,
adatvédelmi törvény);
- 2001. évi CVIII. törvény - az elektronikus kereskedelmi
szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások egyes kérdéseiről szól, melyeket maradéktalanul
betart.
Nyilvántartási azonosítónk: 01640-0001
Amennyiben nem kíván több hasonló tartalmú levelet kapni,
itt mondhatja le.
Leíratkozas: leiratkozas_das@hirlevelgyar.hu
|
|
|
|
|