A béren kívüli juttatások rendszere a 2009-es változásoknak köszönhetően egyre jobban használható. A természetbeni juttatások bűvös 400.000,-Ft-os keretét a továbbiakban már nem kell figyelni.

Mi is az a cafeteria?

Nem feltétlenül kapjuk meg munkabérünk átutalásával teljes jövedelmünket.
A cafeteria a béren kívüli juttatások olyan rendszere, amelynél meghatározott juttatási csoportokon belül a munkavállalók, a munkáltatók által meghatározott havi keretösszegük terhére, egyedi és egyéni igényeik alapján választhatják ki a számukra leginkább megfelelő juttatási elemet. A cafeteria nem más, mint egy választható elemekből összeállított juttatási csomag. A csomag nagysága adott (a juttatás kerete előre meghatározott), de az elemeit mindenki szabadon állíthatja össze. Ha akarja, az összeg egészét felhasználhatja egyetlen juttatásra, illetve a különböző juttatások közül az arányt is szabadon megválaszthatja.
Nyilvánvaló, hogy mind a munkáltató mind a munkavállaló oldaláról a legkedvezőbb juttatási formák azok, amelyeket nem terhel sem adó- sem járulékfizetési kötelezettség.
A cafeteria rendszerbe tartozó, választható béren kívüli juttatásokra igény van mind a munkáltatók, mind a munkavállalók körében. A béren kívüli juttatások a bérekhez képest alacsonyabb adóvonzattal rendelkeznek, és a cafeteria-csomag járulékmentes elemeket is tartalmaz.
Egy jól működő cafeteria rendszer egyrészt a munkáltatók oldaláról költséghatékony juttatási módszer lehet, másrészt növelheti a munkavállalók motivációját, mivel saját igényeik alapján választhatják meg a béren kívüli juttatásokat, azokhoz juthatnak hozzá, amelyek számukra valóban értéket képviselnek.

A korábbi szabályok nehézségeket jelentő korlátai

2006. elejétől a béren kívüli juttatási rendszer használatát adóévenként 400.000,-Ft-os keret nehezítette. A munkáltatónak meghatározott juttatásfajták (egészségpénztári hozzájárulás, üdülési csekk, művelődési intézményi szolgáltatás, helyi bérlet, internet támogatás, iskolarendszerű képzés) keretében nyújtott támogatásokat össze kellett számítania, és a 400.000,-Ft-os keret túllépése esetén, a határ feletti rész után természetbeni juttatásként kellett adózni.
Szerencsére könnyített a helyzeten, hogy az étkezési utalvány, ajándék utalvány és az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések nem terhelték ezt a keretet. Egyértelmű nehézséget jelentett ugyanakkor figyelemmel kísérni, nehogy valaki túllépje az éves keretet.

Cafeteria 2009 - változások a szabályozásban

2009. január 1-én hatályát vesztette az Szja. tv. 71. §-a, amely a fent említett juttatási elemek értékét összeszámolta, és adómentes határát 400.000,-Ft-ban jelölte meg.
A változás eredményeként elég külön-külön elemenként figyelni az adómentesen adható maximumokra. Ez a változás egyrészről lehetőséget ad magasabb dolgozói keretek alkalmazására úgy, hogy teljes mértékben adó- és járulékmentes juttatásokat ad a munkáltató. Másrészről a változás egyszerűsíti a cafeteria rendszer (a béren kívüli juttatások) adminisztrációját, hiszen eltűnik egy korlát, amit figyelgetni kellett.

Az alábbi táblázatban nyomon követhetjük az egyes adómentes juttatások kereteit 2009-ben.

Juttatás fajtája	Adómentesen adható maximum
Hideg étel utalvány	6.000,-Ft/hó
Meleg étel utalvány	12.000,-Ft/hó
Üdülési csekk	Évente az év első napján érvényes minimálbér nagysága
Kultúra utalvány	Évente a minimálbér nagysága
Internet támogatás	Nincs mennyiségi megkötés
Helyi bérlet támogatás	Nincs mennyiségi megkötés
Iskolakezdési támogatás	Évente az év első napján érvényes minimálbér 30 %-a
Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés	Havonta az érvényes minimálbér 50 %-a
Egészségpénztári hozzájárulás	Havonta az érvényes minimálbér 30 %-a
Kis értékű ajándék	Évente háromszor az érvényes minimálbér 10 %-a

Érdemes néhány megjegyzést fűzni a táblázathoz:

- az étkezési utalványok közül minden hónapban csak az egyik adható,
- az üdülési csekket és a kultúra utalványt közeli hozzátartozó is kaphatja,
- a kis értékű utalványt kaphatja az egy háztartásban élő közeli hozzátartozó is.

A 400.000 forintos keret megszűnésével a helyi bérlet, az internet és a közművelődési intézményi szolgáltatás (elterjedtebb formájában kultúra utalvány), mint a három leggyakrabban alkalmazott juttatásfajta, látszólag mindenféle korlátozás nélkül maradt. Természetesen a helyi bérletnek a bérlet ára szab majd ésszerű határt, míg az internet előfizetésnek, annak a számlán szereplő díja. A kultúra utalvány népszerűsége az elmúlt években töretlen különösen, amióta filmvetítésre (moziba) és közművelődési intézmény által nyújtott felnőtt- és egyéb oktatásra is költhető.

A módosítás előnyei

A módosítás eredményeként kevesebb adminisztrációra van szükség, hiszen ezentúl az éves keret esetleges kimerítését nem kell ellenőrizni. További pozitív változásként észrevehetjük, hogy magasabb munkavállalói keretek alkalmazására ad lehetőséget.

A fenti kedvező változások ellenére nem lehet tudni, hogy a 2009-es év mit hoz a cafeteria rendszereknek. A gazdasági válság mindenhol érezteti hatását, sokan úgy vélik, hogy nem a dolgozók motivációja a legfontosabb. A napjainkban hallható béren kívüli juttatások esetleges megadóztatása pedig a cafeteria rendszerek megszűnéséhez vezethet. Természetesen amint valamilyen konkrét változás áll be az adómentesen adható juttatások terén értesítjük olvasóinkat.

Mielőtt bárki is egyenruhás, gépfegyveres félkatonai szervezet létezésére gondolna, fontos tisztázni, hogy mind a gáz, mind az elektromos áram egy szerződéses, polgári jogi ügylet alapján kerül a fogyasztóhoz. Ez a szerződés tehát a sarki boltban egy kiló kenyér megvásárlásakor kötött adásvételi szerződéshez áll a legközelebb, azzal a különbséggel, hogy itt a fogyasztott mennyiség megállapításához egy megfelelő mérőórára van szükség. Ahogy egy bolti lopáskor az üzlet jogosan követelheti az eltulajdonított dolog árát vagy kártérítést, a közműszolgáltató is különféle igényeket támaszthat.
Ezzel el is érkeztünk a fenti párhuzam végéhez, a továbbiakban ugyanis alapvető különbségek léteznek. Ha valaki lop, az polgári jogi értelemben kárt okoz. Alapesetben kár sikeres megtérítéséhez szükséges annak a bizonyítása, hogy a kár bekövetkezése a károkozónak felróható legyen, azaz a magatartásának legyen egy olyan szubjektív eleme, mely megalapozza azt, hogy a károkozót felelősség terheli.
Ezzel szemben a szabálytalan vételezés megállapításához nem ír elő a törvény ilyen szubjektív elemet. Ezt a jogi megoldást objektív felelősségnek nevezik, ami egyáltalán nem idegen a polgári jog világától. Az objektív felelősség értelmében léteznek olyan káresemények, ahol a törvény által megjelölt személy lényegében "automatikusan" tartozik kártérítéssel. Az objektív felelősség elve a károsult számára a kárigény érvényesítését könnyebbé teszi, ugyanis szemben a szubjektív elemeken alapuló bizonyítással, a felróhatóságot nem kell a károsultnak bizonyítania. Ebben az esetben tehát bármilyen szubjektív elem megléte nélkül sor kerülhet a jogkövetkezmények alkalmazására.
A gyakorlatban minden mérőórához tartozik egy fogyasztó, aki ezáltal felelősséggel tartozik a gáz- vagy villanyórájáért. A szolgáltatónak jogában áll az ellenőrzés és előszeretettel él is ezzel a jogával. A vizsgálatot véletlenszerűen vagy olyan árulkodó jelek, mint a hirtelen és indokolatlanul visszaesett fogyasztás alapján kezdik el. Afelől ne is legyen kétségünk, hogy a trükkök többségét az ellenőrök is ismerik, így általában kiszúrják a gyanúra okot adó eseteket.

Ha az ellenőrzés eredményeként szabálytalan vételezést állapítanak meg, a szolgáltató jogosult a jogszabály szerinti jogkövetkezményeket követelni, így például kártérítést és kötbért is.
A fogyasztók - függetlenül attól, hogy tényleg hozzányúltak-e az órához vagy sem - mindig azzal szoktak védekezni, hogy ők nem nyúltak az órához. Látni kell azonban, hogy ennek a védekezésnek nincs semmi értelme. A jogszabály az előzőekben leírtak szerinta szabálytalan vételezés jogkövetkezményeinek megállapításához nem írja elő ilyen - felróhatóság jellegű - elem meglétét, egyszerűbben fogalmazva, ha megállapítást nyer a szabálytalan vételezés ténye, abból egyenesen következik a kártérítés és a kötbér. Mivel a személyes közrehatást csak annyiban értékelik, hogy az előbbi eredmény előállt-e vagy sem, egészen szélsőséges esetek is előfordulhatnak. Ha valaki vesz egy ingatlant, melynek mérőóráját korábban már szabálytalanul manipulálták és az óra átíratásakor mind az új tulajdonos, mind a szolgáltató képviselője hanyagul járnak el, a manipulálás csak egy esetleges későbbi ellenőrzéskor derül majd ki. Ekkor viszont már az új - és egyébként teljes mértékben ártatlan - tulajdonos nevén van az óra, és ő is felel az azzal kapcsolatos bármiféle visszaélésekért.
Az ügy kimenetele és egyben az fizetési kötelezettség megállapítása tehát azon áll vagy bukik, hogy megállapítható-e a szabálytalan vételezés ténye vagy sem.

A gyanú felmerülése esetén a szolgáltató munkatársai az órát leszerelik és egy lezárt, lepecsételt dobozba helyezik. Az ilyen módon tárolt mérőórát független igazságügyi szakértővel kell megvizsgáltatni, azaz innentől kezdve már nem jogi, hanem műszaki kérdéséről beszélhetünk. Ha a szakvélemény a fogyasztóra kedvezőtlen megállapításokat tartalmaz, szinte biztosra vehető, hogy előbb vagy utóbb fizetnie kell. A bíróság ilyen tényállás esetén csak szakvélemény alapján fog ítéletet hozni, és abban megállapítják a manipulációt, az ítélet megalapozottságához nem férhet kétség.
A szabálytalan vételezés kérdése tehát nem azon múlik, hogy az óra plombái megvoltak-e, meg lett-e bontva a mérőeszköz vagy, hogy a fogyasztó nyilvánvalóan ártatlan. A döntő momentum a szakértő megállapítása.

Kijelenthető, hogy a jogszabály ebben az esetben inkább a szolgáltatót és nem a fogyasztót védi. A fogyasztó életszerű körülmények közt teljes mértékben kivédeni nem, csak csökkenteni tudja a szabálytalan vételezés kockázatát, például úgy, hogy rendszeresen és alaposan ellenőrzi az óráját. Mivel a teljes megfigyelés alatt tartás nyilvánvalóan nem lenne kivitelezhető, a legjobb, ha a rosszakaróink elől elárva tartjuk a mérőórákat.

A közterület-felügyelő jogállását tekintve hivatalos személy (nem parkolóőr és nem rendőr), aki a törvény által körülhatárolt feladatkörében jogosult ellenőrzést végezni, eljárást kezdeményezni és intézkedéseket tenni. Intézkedésre jogosult, hivatalos személy, köztisztviselő, akit fokozott büntetőjogi felelősség terhel, illetve védelem illet meg.

Munkája során figyelemmel kíséri a közterületen (utcákon, tereken, stb.) tapasztalható történéseket. Azokban az esetekben, ahol jogszerűtlen magatartást észlel, köteles intézkedést kezdeményezi.
A közterület-felügyelők országosan egységes egyenruhát viselnek, amelyen kitűzve viselik egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényüket. A felügyelő köteles az intézkedése megkezdése előtt szóban közölni felügyelői minőségét és bemutatni arcfényképes szolgálati igazolványát, valamint felügyelői jelvényét.
Intézkedési kötelezettsége abban az esetben áll fenn, ha feladatkörébe tartozóan jogszabálysértést észlel. Ha több intézkedés megtétele is lehetséges számára, akkor azt kell alkalmaznia, amely az érintettre a legkevesebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. Intézkedési lehetőségei között szerepel többek között a felszólítás a jogsértő állapot megszüntetésére, a helyszíni bírság kiszabása és a kerékbilincs alkalmazása vagy feljelentés alkalmazása az illetékes szabálysértési hatóság felé. Azoknak a szabálysértéseknek a köre azonban, amelyekben a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki, jelentősen lecsökkent az objektív felelősségi szabályok 2008-as évben történő bevezetése óta.

A jogszabályváltozás következtében az objektív felelősség körébe tartozó szabálysértések esetén (többek között: járművel történő megállás és várakozás, behajtási tilalom) már nem bírságolhatnak a közterület-felügyelők. Ezekben az esetekben a közterület-felügyelők csak feljelentéssel élhetnek a szabálytalankodóval szemben. A módosult szabályok következtében ezekben az esetekben közigazgatási bírság kiszabására kerül sor a gépjárművek üzemben tartóival szemben, amelynek összege tételesen került meghatározásra: a megállási- és várakozási tilalom megszegése esetén 30.000,- Ft. A megmaradt területeken, ahol továbbra is szabhatnak ki helyszíni bírságot, ott a helyszíni bírság összege 3.000 Ft-tól 20.000,- Ft-ig terjedhet. Gépkocsival elkövetett szabálysértés esetén a járművezető távollétében is ki lehet szabni a bírságot, amelyről a gépjármű tulajdonosa vagy üzemben tartója fizetési felszólítás útján értesül. Ha a bírságolt személy a helyszíni bírság kiszabását tudomásul veszi, és az összeget befizeti, akkor nincs további jogorvoslati lehetőség, az ügy lezárul.

A közterület-felügyelőnek joga van a szabálysértő személyazonosságát megállapítani (személyi igazolványát elkérheti, adatait rögzítheti), a jogszerű intézkedéshez kapcsolódóan képi felvételeket készíteni, illetve a jogszerű intézkedésének ellenszegülő szabálysértőt a helyszínen visszatartani. Ugyanakkor nem jogosult sem a helyszíni bírság mérséklésére és elengedésére, sem a helyszíni bírságolással kapcsolatos panaszok és kifogások elbírálására. Abban az esetben, ha a bírságolással érintett a bírságolást nem fogadja el, akkor az eljárás lefolytatása érdekében a közterület-felügyelet az ügyet megküldi a területileg illetékes rendőrségnek. Ilyen esetben számolni kell azzal, hogy a rendőrség magasabb összegű bírság kiszabására is jogosult. Ugyanez a helyzet áll fenn akkor is, ha a megbírságolt autós nem tesz eleget időben a fizetési kötelezettségének, azaz nem fizeti be időben a bírságot. Ekkor a közterület-felügyelet szintén továbbküldi az ügyet a területileg illetékes rendőrségnek.

A közterület-felügyelő által alkalmazott intézkedéssel kapcsolatos jogorvoslat az illetékes szabálysértési hatóság illetve jegyző hatáskörébe tartozik! Amennyiben panaszt kívánunk tenni, azt az intézkedés napjától számított nyolc napon belül be kell nyújtani a jegyzőhöz.

A közterület-felügyelőket sajnos mindennapjaink negatív szereplőiként tartjuk nyilván emlékezetünkben, holott hasonlóan például a rendőrséghez komoly szerepet játszanak településeink közbiztonságának megóvásában és a törvényes rend fenntartásában.

Hogyan kerül fel a kerékbilincs és kinek van egyáltalán joga felhelyezni azt?

Kerékbilincset közterület-felügyelő, illetve rendőr helyezhet el a gépjárműkre. A kerékbilincselés minden esetben hatósági tevékenység, amit ugyan parkolási társaságok is végezhetnek, de kizárólag megbízási szerződés alapján, a kerületi közterületi felügyeletek rendelkezései szerint.
A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény idevágó paragrafusa szerint a felügyelő kerékbilincset alkalmazhat - amennyiben a közterületen szabálytalanul elhelyezett, illetve a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó jármű balesetveszélyt nem jelent és a forgalmat nem akadályozza - a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig. Balesetveszélyt jelent az autó, ha például a zebrán parkol. Ilyenkor a jogszabály értelmében kerékbilincs alkalmazásának nincs helye. A kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármű tulajdonosát terheli.
A jármű rögzítésekor a felügyelőnek a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos önkormányzati rendelet szabályai szerint kell eljárnia. Ez azt jelenti, hogy a fenti törvényben csak általános szinten kerülnek rögzítésre a kerékbilincsre vonatkozó szabályok; ezen belül önkormányzati rendeletben kell meghatározni a bilincselésre vonatkozó rendelkezéseket. Más lehet a szabály Győrben és más Gyöngyösön; de a gyakorlat azt mutatja, hogy lényeges eltérések nem léteznek a helyi szabályozásokban, ezek általában az eltérő leszerelési díjakra vonatkoznak.

Hasonlóan a fentiekhez, a rendőrség a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű rögzítésére, és a jármű elszállítására irányuló intézkedés alkalmazása során helyezhet fel kerékbilincset a gépjárműre.
A rendőrség továbbá akkor is alkalmazhat kerékbilincset, ha eljárásának célja a jármű forgalomban való részvételének korlátozása, illetve kizárása. A rendőrségi törvény szerint az eljáró rendőr intézkedése során a forgalomban való részvételt megtilthatja, ha a jármű vagy vezetőjének állapota a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, és a további jogellenes járműhasználat megakadályozása céljából a jármű kulcsait elveheti, illetőleg a járművet más módon mozgásában korlátozhatja (kerékbilincs!) vagy elszállíttathatja.

A kerékbilincset felhelyező személynek (legyen az rendőr, vagy közterület felügyelő) az intézkedés során úgy kell eljárni, hogy a járműben az intézkedés következtében sérülés vagy egyéb károsodás ne keletkezzen.

Ha tehát bárminemű kár keletkezne a kocsinkban a kerékbilincs felhelyezése/levétele közben, úgy természetesen kártérítési igénnyel élhetünk az illetékes rendőrséggel, illetve közterület-felügyelettel szemben.

Tájékoztatási kötelezettség kerékbilincs alkalmazásakor
A jármű rögzítésekor a jármű szélvédőjére és arra az ajtajára, amelyen keresztül a jármű vezetője a kormánykerék mögé ülhet jól látható módon a járműre a kerékbilincs felszerelésére történő tájékoztatást kell elhelyezni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell:

a)	a jármű rögzítését elrendelő hatóság megnevezését, székhelyét és telefonszámát, ahol az intézkedés megszüntetése kezdeményezhető;
b)	az intézkedés időpontját;
c)	az intézkedés okát a jogalap megjelölésével;
d)	figyelmeztetést, hogy a kerékbilincs leszerelése előtt a jármű sérülés nélkül nem helyezhető üzembe;
e)	az intézkedés költségét, továbbá befizetésének és igazolásának módját;
f)	figyelmeztetést, hogy a jármű rögzítése csak az intézkedés költségének megfizetése után szüntethető meg;
g)	a jármű elszállítására és értékesíthetőségére történő figyelmeztetés;
h)	az intézkedő rendőr azonosító adatait és aláírását.

A tájékoztatást külföldi rendszámú jármű esetén angol, német és orosz nyelven is el kell helyezni.

Kizáró okok

A fenti szabályt rögzítő kormányrendelet - 143/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos szabályokról - kizárja a kerékbilincs használatát az alábbi járművek esetében:

Fontos szabály, hogy az intézkedést azonnal félbe kell szakítani vagy meg kell szüntetni, ha a gépkocsihoz visszaérkező üzemeltető azt kéri és az intézkedés költségét megtéríti, egyben a szabálytalan elhelyezést megszünteti. Ebben az esetben csak az alkalmazott intézkedés költségének a felét kell megfizetni.

Elszállítás

Amennyiben az üzemeltető az intézkedéstől számított 24 órán belül nem kéri a jármű rögzítésének megszüntetését, a rendőrség a szabálytalan elhelyezés megszüntetése érdekében a járművet a kijelölt, megfelelően őrzött tárolóhelyre szállíthatja.

A fentiek figyelembevételével a legrészletesebb tájékoztatást az adott önkormányzatok kerékbilincselésre vonatkozó rendeleteinek megismerésével szerezhetünk.

Egyrészt elnevezésbeli változásra került sor, másrészt a tartalmi szabályok is változtak. A törvény a munkanélküli terminológia helyett az álláskereső fogalmát vezette be. Az új szabályok ösztönözni kívánják a mielőbbi elhelyezkedést, és csak ennek eredménytelensége esetén kerülhet sor a támogatás megállapítására.
A legfontosabb cél a munkanélküli újbóli elhelyezkedése. A munkanélküli járadék helyett az álláskeresők támogatásaként álláskeresési járadékot lehet igényelni. A 2001-es módosítással olyan járadékrendszer jött létre, amely ösztönöz az állások felkutatására és a munkahelyek, munkaalkalmak elfogadására. Ezt elsősorban azzal kívánja elérni a szabályozás, hogy az ellátás összege az idő előrehaladtával fokozatosan csökken.

Az álláskeresési járadék igénylésének első lépéseként arra van szükség, hogy a munkanélkülivé vált személy felkeresse az illetékes munkaügyi központot és kérelmezze álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét. A központban be kell mutatni a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TAJ kártyát, a tb-kiskönyvet és a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos papírokat. Magán nyugdíjpénztári tagság esetén a záradékolt belépési nyilatkozatot és a bankszámlaszámot is magunkkal kell vinni.

Az álláskeresési járadék azt illeti meg, aki álláskereső, és az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni, de álláskeresése eredménytelen volt, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

A munkaügyi kirendeltségnek a járadék megállapítása előtt az kell vizsgálnia, hogy fel tud-e ajánlani az álláskeresőnek megfelelő munkahelyet vagy sem. A kulcskérdés, hogy mit értünk megfelelő munkahely alatt. Lényeges, hogy a felajánlott munkakör igazodjon az álláskereső képzettségéhez, és az álláskereső egészségügyi szempontból is legyen alkalmas, illetve az elérhető kereset megfelelő nagyságrendje is fontos szempont. A várható kereset akkor megfelelő, ha eléri az álláskeresési járadék összegét, vagy a minimálbért (71.500 Ft nettó ).
A felajánlott munkahely elhelyezkedése is meghatározó, hiszen az utazási idő tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén nem haladhatja meg a 3 órát.
Az új szabályok értelmében 90 napot meg nem haladó munkalehetőség, rövid időtartamú közhasznú munka is felajánlható.
A munkanélküliség első hónapjaiban jóval nagyobb az esély az újbóli elhelyezkedésre, mint a tartós munkanélküliség esetén. Erre figyelemmel a törvény az álláskeresési járadék folyósítási idejét két szakaszra bontja:
Az első szakasz a folyósítási idő feléig, de maximum 91 napig terjed, a második szakasz az ezt követő idő, maximum 179 nap. A folyósítás leghosszabb időtartama 270 nap lehet, de csak akkor, ha munkahely elvesztése előtti 4 évben legalább 365 napot dolgozott. Ha a munkanélküli nem dolgozott 4 éven belül 200 napnál többet, akkor csak álláskeresési segélyre jogosult. Az álláskeresési járadék összege az első szakaszban a korábbi átlagkereset 60%-a, alsó határa a minimálbér 60%-a, felső határa a minimálbér 120%-a. A második szakaszban a járadék összege egységessé válik, függetlenül az átlagkeresettől a minimálbér 60%-ra csökken az összeg.
Az álláskeresési segély összege ennél lényegesen kevesebb, mindössze, a hatályos minimálbér 40%-a, vagy ha a megelőző átlagkereset ezt sem érte el, akkor az álláskeresési segély összege megegyezik a korábbi átlagkeresettel.

A munkaügyi központ, mint kifizető szerv a támogatás után nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, és egészségügyi hozzájárulást fizet. A jogosulttól nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadót vonnak le. A járadék folyósítása szünetelhet is, például gyed, gyes igénybevétele esetén, közhasznú munkavégzéskor, előzetes letartóztatás vagy szabadságvesztés ideje alatt, illetve 90 napot meg nem haladó bejelentett munkaviszony alatt sem jár. Aki keresetpótló juttatást kap, vagy kék könyvvel végez munkát, szintén nem jogosult járadékra. Amennyiben nem sikerül munkát találni, célszerű mihamarabb felkeresni a munkaügyi központ kirendeltségét, mert a járadék folyósításának kezdő napja az első jelentkezési nap. Fontos, hogy ez nem érvényesül abban az esetben, ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg (munkavállalói rendes felmondással, közszolgálati jogviszonyról való lemondással), vagy neki felróható okból szüntetik meg a munkaviszonyát (munkáltatói rendkívüli felmondással, közszolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, elbocsátással való megszüntetésével). Ezekben az esetekben csak 90 nap elteltével kezdődhet el a járadék folyósítása. A 90 napos időtartamot a munkaviszony megszűnése utáni naptól kell számítani. Felhívnám a figyelmet, hogy a 90 napos kiesett idő azt jelenti, hogy később kezdődik a járadék folyósítása, de nem csökkenti a folyósítás időtartamát.
A gyors elhelyezkedés elősegítése érdekében, ha az álláskeresési járadékban részesülő még azelőtt talál új állást, hogy a járadék folyósítási ideje letelik, megkaphatja a hátralévő összeg felét egy összegben. Ezt azonban kérelmezni kell. A kérelemhez csatolni kell az új munkahely által kiállított igazolást, amellyel igazolja a munkaviszonyt. Abban az esetben, ha 270 nap letelte után sem sikerül a munkavállalónak elhelyezkednie, rendszeres szociális segélyt kérhet a települési önkormányzatától. A rendszeres szociális segélyt akár évekig is fel lehet venni.

Fontos része a rendszernek, hogy az álláskeresőnek járó támogatás az első hónapokban a legmagasabb. Jelentős előrelépés, hogy korábban a juttatások határa a lényegesen kisebb ellátást biztosító nyugdíjminimumhoz kötődött, míg most a magasabb (és minden évben emelkedő) minimálbérhez igazodik. Az új intézkedések arra ösztönözik a munkájukat elveszítőket, hogy addig keressenek rendkívül intenzíven állást, amíg tudásuk, lendületük friss, hiszen ekkor van a legnagyobb esélyük arra, hogy ismét munkába álljanak.

Társaságunk fizetési meghagyást, majd a kötelezett ellentmondása folytán keresetlevelet nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, melyben kértük az Ügyfelünket ért kár megtérítését. A biztosító alábbhagyott elutasító állásfoglalásával, a legelső tárgyaláson ugyanis nyilatkoznia kellett a részletes kereseti kérelmünkre, melyet sem jogalapjában, sem összegszerűségében vitatni nem tudott, így a legelső tárgyaláson pernyertesnek ítélte a bíróság az Ügyfelünket, kötelezve a Biztosítót 166.000,- Ft javítási költség megfizetésére.

Ekkor tett írásos kárbejelentést Ügyfelünk a jogi osztályunkhoz, segítségünket kérve. Jogászkollégánk bekérte az üggyel kapcsolatos iratokat az ügyféltől, e-mailben meghatalmazást küldött az Ügyfélnek, és az ügy Társaságunkhoz való beérkezésétől számított 1 héten belül ki is küldtünk egy felszólítást a bútorkereskedelmi nagyáruház felé. A felszólításban felhívtuk az eladó figyelmét az őt terhelő kimentési bizonyítás kötelezettségére, és beidéztük a jótállásra - köznyelven garanciára - vonatkozó jogszabályokat. A felszólított, mivel levelünk egyértelművé tette számára, hogy a peres eljárásban őt terhelné a bizonyítási kötelezettség, valamint, hogy a nyerési esélyei csekélyek, el akarta kerülni a bírósági eljárást, ezért 1 hónapon belül egy vadonatúj kanapét küldött Ügyfelünknek.

Minden jog fenntartva. Copyright: D.A.S Jogvédelmi Biztosító