Most összefoglaljuk a Kedves Olvasó számára mindazokat az intézkedéseket, melyeket egy ilyen baleset helyszínén és időpontjában feltétlenül meg kell tennie ahhoz, hogy később az igénye érvényesíthető legyen.

A vaddal való ütközés általában váratlanul éri a gépjárművezetőket, még akkor is, ha a "vadveszélyre" külön közlekedési tábla hívja fel a figyelmet. A vadakért való felelősséget a területileg illetékes vadásztársaság viseli, amiből következik, hogy a vaddal történt ütközést követően a kárigény is a vadásztársasággal szemben érvényesíthető. A törvény a kárigény bejelentésére határidőt szab, melyet a baleset bekövetkeztétől kell számítani, és amely 30 napot tesz ki (a határidő naptári napokat jelöl, melybe a hétvégi-, és az ünnepnapok is beleszámítanak). Ez a határidő úgynevezett jogvesztő határidőnek minősül, így ha a károsult ez idő alatt nem jelenti be a kárát, akkor a továbbiakban már nem is terjesztheti elő a követelését. Minden esetben javasoljuk, hogy az igény bejelentése írásban történjen, lehetőleg olyan módon, hogy a későbbiek során annak postai feladását és kötelezetti kézhezvételét is igazolni lehessen.

A káresemény helyszíne szerint illetékes vadásztársaság köteles megtéríteni a károsultnak a vad által okozott kárt. A vonatkozó bírói gyakorlat azonban igen szigorú követelményeket támaszt a vadásztársaság felelősségének megállapításához. Ilyen például az a körülmény, ha a vadásztársaság nem helyezett ki táblát a vadveszélyre vonatkozóan, és a gépjárművezető az útviszonyoknak megfelelően, a közlekedési szabályok betartásával vezette gépjárművét, és ezt rendőrségi dokumentum is igazolja. Ezen felül azonban akkor van esély a bírósági úton történő igényérvényesítésre, ha azt is lehet bizonyítani, hogy a vadásztársaság oldalán valamilyen "rendellenesség" lépett fel. Ilyen rendellenesség lehet például az, ha a vadásztársaság etetők elhelyezésével az út közelébe szoktatta az állatokat, vagy éppen a vadászati, vagy párzási idény van folyamatban.

A vadkároknál az igényérvényesítést leginkább az nehezíti, és egyben gyakran teszi lehetetlenné, hogy a káresemény időpontjában és helyszínén a károsult nem teszi meg azokat a szükséges lépéseket, melyeknek a későbbi bizonyíthatóság szempontjából vannak különösen nagy jelentőségük. A káreseményt követően fontos, hogy a rendőrség képviselőit a helyszínre hívjuk. Ezt azért javasoljuk megtenni, mert a rendőrség jogosult az esetről jegyzőkönyvet felvenni, fényképfelvételeket készíteni mind a helyszínről, mind a gépjármű sérüléseiről, egyben az elhullott vadról. A rendőrség az, mely elsődlegesen nyilatkozni tud arról, hogy az adott útszakasz melyik vadásztársaság illetékességi területén van. Fontos, hogy a jegyzőkönyvben az is feltüntetésre kerüljön, hogy vadveszélyre a figyelmeztető tábla ki volt-e helyezve vagy sem. Ha a hatóság a jegyzőkönyvet felvette és az esetről fotókat is készített, úgy a későbbiek során javasoljuk ezeket az iratokat kikérni. Célszerű ebben a helyzetben megkérdezni, hogy a helyszínre az intézkedő rendőrök, melyik rendőrkapitányságról érkeztek, és az iratokat honnan tudjuk kikérni. Ha a káreseményt tanúk is látták (például az utasaink), akkor a jelentésben a tanúk nevei is kerüljenek rögzítésre, azért, hogy egy későbbi jogvita során a káreseményről nyilatkozni tudjanak. Ezek az esetek sajnos nagyon sokszor végződnek a vad halálával. Ha az állat elhullott, akkor célszerű az illetékes vadásztársaság képviselőjét is a helyszínre riasztani, hiszen a vad tetemét át kell adni a részére. Itt fontos azt is megemlíteni, hogy ilyen esetben az elhullott vadat nem szállíthatjuk el magunkkal, így nem javasoljuk senkinek sem azt, hogy az autóba téve elvigye magával.

A gépjárművünkben bekövetkezett kár érvényesítéséhez csak az első lépése az, hogy a helyszínen körültekintően járjunk el. A kárunk és annak összegszerűsége kapcsán a bizonyítási kötelezettség minket (mint károsultat) terhel. Ez azt jelenti, hogy a vadásztársasággal szemben csak azoknak a gépjárműsérüléseknek a kijavítási költsége érvényesíthető, amelyek a káreseménnyel kapcsolatosan keletkeztek. Abban az esetben, ha ennek költségét még számlával nem lehetséges bizonyítani (mert a kijavításra a 30 napos bejelentési határidőre tekintettel még nem kerülhetett sor), úgy a kárösszeget úgynevezett javítási árajánlattal is meghatározhatjuk. Ez mindössze arra alkalmas dokumentum, hogy előre kalkulálhatóvá váljon a kárunk, így a vadásztársaság felé jelezni kell azt is, hogy lehetséges, hogy a javítást követően a számla összege ettől eltérő, sok esetben magasabb lesz. Figyeljünk arra, hogy a javítást csak azt követően kezdjük meg, ha akár a casco-biztosítónk, akár a vadásztársaság felelősségbiztosítója a gépjárművet megszemlézte és arról kárfelvételi jegyzőkönyvet is felvett. Ennek is a bizonyíthatóság szempontjából van különösen fontos jelentősége.

A D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. közreműködésével jelenleg több vadkárral kapcsolatos per van folyamatban, mely eljárásokban Társaságunk vállalja át az egyébként - jogvédelmi biztosítás hiányában - a károsultat terhelő költségeket, úgy, mint a szakértői költség, ügyvédi munkadíj, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ezzel járulunk hozzá ahhoz, hogy a megalapozott igények valóban érvényesíthetővé váljanak és ezáltal a felmerült kár is megtérüljön. Bővebb információért forduljon jogászainkhoz!

Több éve lehetnek a fővárosiak tanúi annak, hogy mekkora mértékben nő azoknak a kerékpárosoknak a száma, akik a kerékpárt közlekedési eszközként használják. Gondoljunk csak vissza azokra a biciklis felvonulásokra, melyek minden év áprilisában és szeptemberében kerülnek megrendezésre. Ezeknek a felvonulásoknak természetesen nem az a célja, hogy a városokat ellehetetlenítsék, hanem komoly üzenetet hordoznak magukban, még pedig azt, hogy egy fejlett, előrehaladott nagyvárosban a kerékpárok a közlekedési kultúra részét képező tényezők, nem beszélve arról, hogy környezetkímélő megoldást jelentenek a közlekedés szempontjából, azaz alternatívát a gépjárművekkel szemben. Ez indokolja azt is, hogy a kerékpárosokra külön KRESZ szabályok irányadóak, melyeket nemcsak a kerékpározóknak kell betartaniuk, hanem az autósoknak is.

A KRESZ szabályai szerint a kerékpár egyértelműen járműnek minősül, azaz a közúti közlekedés része, így használata során nemcsak a rá vonatkozó szabályokat kell betartani, hanem használatakor járművezetésre alkalmas állapotban kell lenni. Ezért ahhoz, hogy biciklivel a forgalomban részt vehessünk, kerékpárunknak bizonyos műszaki követelményeknek is meg kell felelnie. Ezeket a feltételeket - bár sokan nem gondolnák - szintén jogszabály határozza meg. Jogszabályi követelmény egyebek mellett a könnyen kezelhető kormányberendezés, vagy a két, egymástól függetlenül működtethető fék, az első (fehér színű) és a hátsó (piros színű) lámpa, a vörös színű hátsó- és küllőprizma, csengő. Ezek csak azok a minimum felszerelések, melyekkel a kerékpárunknak rendelkeznie kell, és szinte maguktól értendőek. Természetesen a biciklire szerelhetünk gyermekülést (mely egyszerre egy, 10 év alatti gyermekek részére használható), valamint utánfutót is, azonban ezeket úgy kell elhelyezni, illetve rögzíteni, hogy a kerékpárost ne zavarják, valamint, hogy a lámpákat ne takarják el. Ezen felül az utánfutót el kell látni piros színű, háromszög alakú fényvisszaverővel, valamint hátsó lámpával is.
Külön meg kell említeni, hogy lakott területen kívüli kerékpáros közlekedésnél - éjszaka, vagy rossz látási viszonyok mellett - a vezetőnek láthatósági mellényt kell viselnie. Be kell látni, hogy a láthatóság a mi érdekünk, hiszen ezzel annak esélyét csökkenthetjük, hogy kivilágítatlanságunk miatt balesetet szenvedjünk. Mielőtt a telet követően először vennénk elő biciklinket, feltétlenül javasolom, hogy azt egy szervizben alaposan átvizsgálják, a fékeket beállítsák, azaz elvégezzenek minden olyan szervizelést, mely ahhoz szükséges, hogy biztonságosan használhassuk járművünket.

Ezt követően tekintsük át azokat az evidens szabályokat, amelyek a biciklisekre vonatkoznak. A KRESZ alapján kerékpárral közlekedni alapvetően az erre kijelölt kerékpárutakon, illetve -sávban lehet. Ezzel a helyzettel természetesen önmagában nem is lenne semmi baj, ha a nagyvárosok megfelelő hosszúságú és kialakítású kerékpárutakkal lennének behálózva. Mivel ebben igen elmaradottak vagyunk pl. Berlinhez, vagy Amszterdamhoz képest, ezért külön kell figyelni arra, hogy biciklinkkel hol, milyen feltételekkel közlekedhetünk. Sajnos a gyakorlatlan kerékpáros - ha nincs kerékpárút és forgalomban nem mer részt venni - sokszor arra kényszerül, hogy járdán közlekedjen. A KRESZ szerint azonban járdán nem lehet kerékpározni. Ez alól kivételt képeznek a 12 év alatti gyermekek, valamint az a helyzet, amikor az úttest a kerékpáros közlekedésre alkalmatlan, illetve amikor a kerékpárral tilos az úttesten való közlekedés. Ez esetben - lakott területen belül - legfeljebb 10 km/h-val lehet haladni, és több kerékpáros közlekedése alkalmával egy sorban haladva. Kerékpárral úttesten közlekedni kifejezetten akkor lehet, ha ezt az út és forgalmi viszonyok lehetővé teszik. Ebben az esetben a jobbra tartási kötelezettség megtartásával kell közlekedni. Az úttesten azonban sok veszélynek van kitéve a közlekedő (úgy, mint az útszéli kátyúk, csatornafedelek vagy az út mentén parkoló autóból kiszálló személyek, hogy csak a legfontosabbakat említsem), mely miatt elsősorban azt javasolom, hogy nagy óvatossággal, de az útviszonyoknak megfelelően tartsuk meg a jobbra tartási kötelezettséget. Inkább legyünk jól láthatóak a forgalomban, inkább számoljanak velünk a gépjárművezetők, így ők is jobban tudnak ránk figyelni. Az úttesten felmerül a buszsávban való közlekedés lehetősége, mely azonban - eloszlatva az erről kialakult nézeteket - a KRESZ szerint tiltott terület a kerékpárosok számára! Ez alól csak akkor van kivétel, ha jelzőtábla kifejezetten megengedi a buszsávban a kerékpáros közlekedést.

Gyakori problémaként merül fel, hogy a zebrán a kerékpáros áthajt. Ez elsősorban a jobbra kanyarodó autók elsőbbségadása során felmerülő probléma, mely rengeteg baleset forrását jelenti. A jobbra kanyarodó autónak a gyalogosok, valamint a kerékpárúton haladó kerékpáros vonatkozásában elsőbbségadási kötelezettsége áll fenn. A zebrán az elsőbbségadás azonban csak a gyalogosra vonatkozik, így a biciklisnek a kerékpárjáról leszállva, gyalogosként kellene a zebrán átkelnie, hisz ilyen módon válik jogosulttá az elsőbbségre. Nagyon fontos, hogy az ilyen jellegű kereszteződésekben legyünk különösen óvatosak, és körültekintőek, hisz egy esetleges ütközés során védtelenek vagyunk az autó erejével szemben és egy kis koccanás is rendkívül komoly sérüléseket okozhat.

Egy a lényeg: bringára fel! Élvezzük a tavaszt, használjunk kevesebb autót, de mindeközben figyeljünk arra, hogy kerékpározás közben ne hozzuk magunkat olyan veszélyhelyzetbe, mely egy kis körültekintéssel elkerülhető. És kedves autósok! Sokkal jobban figyeljünk oda a bringásokra és még inkább vigyázzunk rájuk!

A bankkölcsönszerződésről általában

A szerződés mindig egy pénzügyi intézmény és egy magánszemély vagy cég között jön létre, szinte kizárólag határozott futamidőre. A bank ajánlatának tartalmaznia kell a teljes hiteldíj mutatót, ami a kölcsön összes költségét tartalmazza. Ez alól kivételt képeznek a prolongálási költség, az esetleges késedelmi kamat, a biztosítási és garanciadíjak, valamint az átutalási díjak illetve minden egyéb olyan költség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik. Leszögezendő, hogy a szerződést meg lehet támadni feltűnő értékaránytalanság címén akkor, ha a kamat (mint a hitel ellenértéke) az adott viszonyokhoz képest indokolatlanul magas. A kölcsönre nem csak az aláírt szerződés, hanem a bank üzletszabályzata is kötelező szabályokat tartalmaz. Az üzletszabályzat minden bank weboldalán megtalálható, áttanulmányozása a szerződés aláírását megelőzően rendkívül indokolt.

A szerződés felmondása a bank által

Mind a bank, mind a magánszemély fel tudja mondani a kölcsönszerződést, amire jellemzően csak szerződésszegéskor kerül sor. A Ptk. tartalmaz néhány felmondási okot, de ezeken kívül a felek bármilyen egyéb okot, feltételt is meghatározhatnak, erre általában az üzletszabályzatban tér ki a bank. A Ptk-ban nevesített felmondási okok minden szerződésre vonatkoznak, akkor is, ha azok nincsenek még az üzletszabályzatban sem feltüntetve. Ezért nagyon fontos, hogy a kölcsön felvételekor tisztában legyünk ezekkel.

Az alábbiakban áttekintjük a Ptk-ban nevesített felmondási okokat:

1. A kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen
A bank azonnali hatályú felmondási joga abban az esetben áll fenn, ha a szerződésben a felek meghatározták a célt, például egy autó, vagy lakás megvásárlását, és a kölcsönnek erre a célra való fordítása a kölcsön folyósítását követően válik lehetetlenné.

2. A kölcsön összegének a szerződésben meghatározott céltól eltérő használata
Ez az azonnali hatályú felmondási jog is csak abban az esetben illeti meg a bankot, ha a szerződés tartalmazza a kölcsön célját.

3. A biztosíték értékének jelentős csökkenése
A bank rendszerint biztosítékot is követel a kölcsön visszafizetésének biztosítékául. Ha a szerződés megkötése és a kölcsön folyósítása között a biztosíték értéke jelentősen csökken, a hitelező köteles felhívni az adóst a biztosíték értékének helyreállítására. Ha az ügyfél ennek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget, a hitelező megtagadhatja a kölcsön folyósítását, és azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönszerződést. Például, ha a jelzáloggal terhelt ház megsérül, ezáltal csökken az értéke, a bank élhet a felmondási jogával, ha az állapotát nem állítják helyre. Természetesen a kölcsön folyósítása után bármikor sor kerülhet a biztosíték értékének csökkenésére, és erre hivatkozva a bank élhet felmondási jogával. Amennyiben a kölcsön összege a törlesztés miatt már kevesebb, vagy egyenlő, mint a biztosíték lecsökkent értéke, erre hivatkozva nem lehet felmondani.

4. Az adós vagyoni helyzetének romlása, fedezetelvonás
Az előző pontban leírt indokok támasztják alá ezt az azonnali hatályú felmondási okot is. Ha a kölcsön folyósítása előtt a hitelező azt tapasztalja, hogy az ügyfél hitelképessége, (bonitása) jelentősen megváltozott, és ez a kölcsön visszafizetését veszélyezteti, jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

5. Az adós súlyos szerződésszegése
A bank az ügyfél súlyos szerződésszegése esetén is felmondhatja azonnali hatállyal a kölcsönszerződést. Maga a törvény nem határozza meg, hogy mi minősül olyan súlyú szerződésszegésnek, amely ilyen jogkövetkezményt vonhat maga után. A kölcsönszerződések tartalmazzák azonban az adós súlyos szerződésszegésének fogalmát vagy az ilyen esetek felsorolását. Gyakorlatilag bármilyen indokolható feltételt be lehet emelni a szerződésbe (üzletszabályzatba), azonban ha a meghatározása tisztességtelen, nem indokolható, akkor az adós megtámadhatja a szerződést, vagy a felmondás utáni perben hozhatja fel indokait. A törlesztő-részlet késedelmes fizetése is ezen pontra hivatkozva kerül a szerződésbe.

6. Az adós hitelképtelenné válása
A hitelképtelenség nem egyértelműen meghatározható jogi kategória. Általában hitelképtelennek kell minősíteni azt az adóst, akinek az e szempontok alapján felmért anyagi helyzetéből a felvett kölcsön megtérülésének realitására nem lehet okszerű következtetést levonni. Magánszemélyek esetében is lehet azonban erre az indokra hivatkozni, azonban a hitelképesség fogalmát meg kell határozni az üzletszabályzatban

7. A pénzintézet megtévesztése
A pénzintézet az adós megtévesztő magatartására hivatkozva akkor jogosult a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani, ha a megtévesztés befolyásolta a pénzintézetnek a kölcsönről (például a kölcsön nagyságáról) való döntését.

8. A pénzintézet vizsgálatának akadályozása
A pénzintézetek alapos vizsgálat alapján döntenek a kölcsönszerződések megkötéséről. A kölcsön folyósítását követően is jogos igénye a hitelezőnek a folyósítás folyamatos fennállásának, és az adós szerződésszerű magatartásának az ellenőrzése. Ha az adós a hitelezőnek ezt az ellenőrzését akadályozza, a hitelező jogosult a szerződés azonnali hatályú felmondására.

Az ügyfél általi felmondás

Az ügyfél a kölcsön összegének átvétele előtt elállhat a szerződéstől, azonban köteles a pénzintézetnek okozott kárt megtéríteni. Az elállással okozott kár mindig az adott esetben meghatározható, mértékét a banknak kell bizonyítani. Egyes banki üzletszabályzatok erre az esetre előre meghatározott kötbért kötnek ki, amit elálláskor meg kell fizetni.

A szerződés fennállása alatt is felmondhatja az ügyfél a szerződést, de a Ptk. nem nevesíti azokat az eseteket, amikor ez lehetséges. Ezért felmondás előtt ügyfeleink minden esetben forduljanak hozzánk tanácsért. A parlament már megszavazta azt a törvényjavaslatot, mely szerint, ha a bank egyoldalúan kamatot emel, erről előzetesen értesítenie kell az ügyfelet, aki felmondhatja a szerződést. A módosítás sajnos még nem hatályos, nincs kihirdetve.

Mi történik a felmondás után?

Ha a bank vagy az ügyfél felmondja a szerződést, az megszűnik, és a kölcsönt egy összegben meg kell fizetnie az ügyfélnek. Az üzletszabályzat meghatározhatja azokat a költségeket, amivel a tőke összege növekszik felmondás esetén. A bank először határidő kitűzésével felszólítja az ügyfelet a tartozás megfizetésére, ennek eredménytelensége esetén bírósági eljárást kezdeményezhet. Ha a kölcsönszerződés (és a felmondás is) közjegyzői okiratba van foglalva, akkor nem kell bírósági eljárást indítani, gyakorlatilag azonnal végrehajtás indulhat az ügyfél ellen.

Ha a bank jogosulatlanul mondja fel a szerződést, akkor a bank által indított perben lehet kifogásolni az intézkedését. Ha a bíróság megállapítja a jogellenes felmondást, akkor a szerződés nem szűnik meg, változatlan tartalommal érvényes marad. Közjegyzői okiratba foglalt szerződés esetén viszont a felmondás után nem indul per, ezért az ügyfélnek kell peres eljárást indítani a bank ellen, felmondás megtámadása iránt.

A pénzügyi jogviszonyok bonyolultsága miatt minden esetben javasoljuk szakember igénybevételét. Társaságunk a kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogvitákban is tud segíteni, számos esetben sikeresen képviseltük ügyfeleinket. Támaszkodjon a DAS jogászainak tapasztalatára!

2009. április 2-án jogerős lett az a jogszabály, ami enyhülést hoz az igencsak szigorú sebességtúllépési szabályokon. 2007-ben került bevezetésre a sávosan növekvő bírság rendszere, ami szerint a megengedett sebesség bizonyos százalékkal történő túllépése esetén előre meghatározott összegű bírságot kellett kiszabnia a hatóságnak. E szerint például azon az útszakaszon, ahol maximum 30 Km/h volt a megengedett sebesség, egy 39 Km/h-val haladó gépkocsi vezetőjének 30 ezer forintot kellett büntetésként lerónia. Amennyiben a vezető a 30 Km/h sebességet 9 Km/h-val (!) , a 40 Km/h sebességet 12 Km/h-val, az 50 Km/h-t pedig 15 Km/h-val túllépte már a 30 ezer forintos bírság kiszabásra került, függetlenül attól, hogy a relatív kicsi túllépést akár egy rosszul kalibrált mérőóra, vagy a forgalmi helyzet is indokolhatta.

A különböző sávok és a miattuk kiszabható bírságok egy táblázatba kerültek meghatározásra, ezáltal a hatóságnak nem volt mérlegelési lehetősége a bírság megállapításakor. Gyakorlatilag kizárttá vált a büntetés egyéniesítése, azaz a cselekmény elkövetésének körülményei és az azt elkövető személyhez igazodó büntetés kiszabása. Mindez a magas bírságokkal együttesen sok esetben méltánytalan helyzetet teremetett.

A szabályozás elveti a túllépés mértékének százalékos meghatározását, ezentúl előre meghatározott sebesség-tartományokhoz lesz rögzítve a bírság. Ezért a relatív kisebb túllépést elkövető autósok már nem részesülnek aránytalanul nagy büntetésben és egyes büntetési tételek is csökkennek. Az új szabályozás megtartja a táblázat alkalmazását, tehát egyéniesíteni most sem lehet a bírságot, azonban a korábbi nagyon szigorú sebességhatárokat enyhíti. A minimális sebességtúllépés ezen túl akkor büntethető, ha a gépkocsivezető a megengedett sebességet több mint 15 Km/ h-val, 100 Km/h megengedett sebesség felett 20 Km/h túllépi, ekkor a már ismert 30 ezer forint kerül kiszabásra. A legnagyobb, 300.000 forintos bírságot lakott területen -sebesség korlátozó tábla hiányban - 125 Km-es száguldással lehet elérni. Lakott területen kívül 195 Km/h, autópályán 240 Km/h lesz az új határ, ahol a maximális bírság kiszabásra kerül.

A jogszabály három osztályba sorolja a túllépéseket a megengedett legnagyobb sebességet alapul véve. Igazodva a korábbi szabályozásokhoz, nagyobb megengedett sebességnél enyhébben büntetendő a gyorshajtás.

Az új "tarifatáblázat" egészében így néz ki:

Osztályok	A megengedett sebesség feletti túllépés	Bírság összege
1.	50 Km/h sebességig
	15 Km/h felett 25 Km/h-ig	30.000,-Ft
	25 Km/h felett 35 Km/h-ig	45.000,-Ft
	35 Km/h felett 45 Km/h-ig	60.000,-Ft
	45 Km/h felett 55 Km/h-ig	90.000,-Ft
	55 Km/h felett 65 Km/h-ig	130.000,-Ft
	65 Km/h felett 75 Km/h-ig	200.000,-Ft
	75 Km/h felett	300.000,-Ft
2.	50 Km/ felett 100 Km/h sebességig
	15 Km/h felett 30 Km/h-ig	30.000,-Ft
	30 Km/h felett 45 Km/h-ig	45.000,-Ft
	55 Km/h felett 60 Km/h-ig	60.000,-Ft
	60 Km/h felett 75 Km/h-ig	90.000,-Ft
	75 Km/h felett 90 Km/h-ig	130.000,-Ft
	90 Km/h felett 105 Km/h-ig	200.000,-Ft
	105 Km/h felett	300.000,-Ft
3.	100 Km/h sebesség felett
	20 Km/h felett 35 Km/h-ig	30.000,-Ft
	35 Km/h felett 50 Km/h-ig	45.000,-Ft
	50Km/h felett 65 Km/h-ig	60.000,-Ft
	65 Km/h felett 80 Km/h-ig	90.000,-Ft
	80 Km/h felett 95 Km/h-ig	130.000,-Ft
	95 Km/h felett 110 Km/h-ig	200.000,-Ft
	110 Km/h felett	300.000,-Ft

A bírság kiszabásának rendje továbbra sem változott. Ha a gyorshajtót trafipaxal észlelik, vagy megállítják, és helyszíni bírság kerül kiszabásra, vagy eljárást indítanak. Az objektív felelősség elve miatt a hatóság jóindulatán múlik, hogy a gépkocsi üzembentartóját (vagy tulajdonosát) felhívják-e arra, hogy közölje, ki vezette a járművet, vagy közvetlenül az üzembentartóra szabják ki a bírságot. Fontos, hogy az adatkérő űrlapot 8 napon belül, lehetőleg ajánlott vagy tértivevényes levélben kell visszaküldeni a hatóságnak, mert a határidő elmulasztása (és a nem ajánlottan feladott levél "eltűnése" is) a gépjármű fogalomból való kivonását eredményezi. A bírságot elsődlegesen a gyorshajtás bejelentett elkövetője ellen szabják ki, azonban ha olyan közeli hozzátartozója követte el, akit nem köteles vádolni, akkor a közigazgatási bírság megfizetésére közvetlenül az üzembentartót kötelezik.

Rendkívüli felmondás

Rendkívüli felmondással a munkáltató akkor szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A rendkívüli felmondás előtt vizsgálni kell, hogy a másik fél valóban munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét jelentős mértékben megszegte-e és ennek során fennállt-e a szándékossága, vagy súlyos gondatlansága. Szándékosság akkor valósul meg, ha a munkavállaló előre látja magatartásának következményeit, és azokat kívánja, vagy azokba belenyugszik. Gondatlanság akkor, ha a fél tudott, vagy tudnia kellett volna magatartásának helytelen voltáról, de bízott a következmények elmaradásában. Mindkettő megvalósulhat akár tevőleges magatartással, akár mulasztással. A munkáltató élhet a rendkívüli felmondás jogával, ha a munkavállaló például a munkáltató sérelmére bűncselekményt követ el, a munkáltató gazdasági érdekeit súlyosan veszélyezteti, munkahelyéről igazolatlanul több ízben hiányzott stb. Kollektív szerződésben, munkaszerződésben meg lehet határozni azokat a további eseteket, melyeknél rendkívüli felmondásnak van helye, ennek hiányában mérlegelés kérdése, hogy az adott magatartás elkövetése megalapozza-e a rendkívüli felmondást. Rendkívüli felmondással csak a cselekmény elkövetéséről való tudomásszerzéstől számított 15 napig, de legfeljebb az elkövetéstől számított egy évig lehet élni. A felmondás előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak, hogy védekezhessen az ellene felhozott vádak ellen. Az ismétlődő szabályszegés többet nyom a latba, ezért kialakult gyakorlat, hogy az első szabályszegés esetén írásbeli figyelmeztetésben részesítik a munkavállalót. Ezt az intézkedést a munkavállaló 30 napon belül akár a munkaügyi bíróságon is megtámadhatja. Rendkívüli felmondás esetén a munkaviszony azonnali hatállyal megszűnik, sem felmondási idő, sem végkielégítés nem jár a munkavállalónak.

Rendes felmondás

Rendes felmondással akkor szüntethető meg a munkaviszony a munkáltató által, ha az indok a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok. A munkavállaló képességeire viszonylag ritkán szoktak hivatkozni, mert nehéz valóságtartalmát bizonyítani, de például egy maradandó fogyatékosság, ami a munkaviszony alatt keletkezett, olyan objektív indok, ami megfelelő lehet. A legelterjedtebb indok a munkáltató működésével összefüggő ok, tipikusan a létszámleépítés, átszervezés. Rendes felmondással nem szüntethető meg munkaviszony az alábbi esetekben:

A felmondási védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének az időpontja az irányadó. A felmondási tilalom időtartama alatt a munkáltató által rendes felmondás jogszerűen nem közölhető. A felmondási tilalom alapjául szolgáló körülmény megszűnését követően (pl. azon a napon, mikor a táppénzről a munkavállaló visszajön) akár a következő napon lehetőség van a felmondás közlésére. Viszont amennyiben a felmondási tilalom időtartama a 15, illetve a 30 napot meghaladta, úgy a felmondási idő is csak ezt követően 15, illetve 30 nap elteltével kezdődhet. Például több mint 15 nap betegszabadság esetén akár az első munkában töltött napon lehet közölni a felmondást, de a felmondási idő csak az első munkanaptól számított 15 nap eltelte után kezdődhet el. Tizenöt napnál rövidebb felmondási tilalom esetén (pl. 5 napig tartó betegszabadság) azonban a felmondási idő akár a védelem megszűnését követő első napon is indulhat.

Mikor támadható a felmondás?

A felmondás a munkavállalóval való közlésekor lép életbe, ettől az időponttól számított 30 napig van lehetőség a munkaügyi bíróság előtti megtámadására, amivel egy bírósági peres eljárás veszi kezdetét. Ha a munkavállaló nem venné át a felmondást, akkor a munkáltató jogosult jegyzőkönyvet felvenni erről, majd a felmondást postán kiküldeni. A jegyzőkönyv megírásával a felmondást kézbesítettnek veszi a gyakorlat.

A felmondásokat két indokból lehet támadni: ha a kötelező jogszabályi rendelkezéseket nem tartották be a felmondáskor, illetve ha az indoklásuk nem megfelelő. A jogszabályi rendelkezések megsértése közé tartozik például, ha felmondási tilalom fennállásakor közlik a rendes felmondást, vagy ha a csoportos létszámcsökkentés szabályait nem tartják be.

A rendes és a rendkívüli felmondást is köteles a munkáltató megindokolni, az indoklásnak valósnak és okszerűnek kell lennie. Az indoklás akkor valós, ha valós tényeken alapul, és akkor okszerű, ha a tényekből ered a felmondás szükségessége, a tények alapozzák meg a felmondás indokát. Például, ha a rendkívüli felmondásnál a bíróság megállapítja azt, hogy a munkavállaló a cselekményt nem követte el, vagy ha azt állapítja meg, hogy a cselekményével nem szegett meg munkaviszonyból származó lényeges kötelezettséget, akkor az indoklás nem valós. Valótlan a rendes felmondás indoklása például akkor, ha indoklásként létszámleépítés szerepel, de munkáltató az elbocsátott munkavállaló helyére új alkalmazottat keres.

Sikeres peres eljárás végén a bíróság a felmondást semmisnek nyilvánítja, és a munkavállalót visszahelyezi eredeti munkakörébe. A munkavállaló kérheti azt is, hogy a bíróság ítélete napján szűnjön meg a munkaviszonya, és a munkáltató az eddig járó összes járandóságát, és maximum 12 havi átlagkeresetével megegyező kártérítést fizessen.

A DAS Családi Jogvédelmi Biztosítása kiterjed a munkajogi jogvitákra is, amennyiben a jogvédelmi biztosítási szerződés megkötésétől számított 3 hónap türelmi idő eltelt. Munkajogi jogvédelem terén már sok ügyfelünk sikeres képviseletét láttuk el, ha Önnek hasonló ügyben segítségre van szüksége, bizalommal forduljon hozzánk

Ügyfelünk így felmondott régi munkahelyén és letöltötte felmondási idejét. Ezt követően szerette volna megkezdeni új munkaviszonyát, amikor is az új munkáltató arról tájékoztatta, hogy mégsem foglalkoztatná Ügyfelünket. Ügyfelünk igényét bejelentette Társaságunkhoz, és még aznap felszólító levelet írtunk az új munkáltató részére, melyben nettó 1.710.000,- Ft igényt terjesztettünk elő. A munkáltató a felszólító levél eredményeként már másnap felvette Ügyfelünkkel a kapcsolatot és maradéktalanul megfizette részére az elmaradt munkabért és kártérítést.

A gépjárművezető azonban a kenyérkereseti lehetőségét veszítette el, mivel hivatásos sofőr volt, és a baleset után nem tudta a kormányt tartani. A sofőr munkanélküli lett, a hosszas, javarész külföldön lefolytatott eljárásba idegileg elfáradt, sajnos az idegeskedés miatt volt egy enyhe szívinfarktusa, melynek következtében rokkantnyugdíjas lett. Társaságunk felmérve az ügyfél kilátástalan helyzetét, valamint, hogy a rokkantosítás bekövetkezése összefüggésbe hozható a korábbi balesettel, felvette a kapcsolatot az osztrák biztosító magyarországi kárrendezési megbízottjával, és ismételt orvosszakértői vizsgálatot kértünk. A magyar biztosítóval folytatott többszöri személyes egyeztetés eredményeképpen a gépjárművezető úr részére további 2 millió Ft-ot fizettek ki, mindezt peren kívüli eljárás során.

Minden jog fenntartva. Copyright: D.A.S Jogvédelmi Biztosító