Tisztelt Hírlevél Olvasó!

Hírlevelünk júniusi számában egy nagyon fontos és megtisztelő hírről szeretnénk beszámolni kedves Olvasóinknak. Idén a D.A.S. Jodvédelmi Biztosító Zrt. elnyerte a Superbrands 2009 díjat! Hogy mit jelent ez ügyfeleink és cégünk számára, elolvashatják cikkünkben. Beszámolunk továbbá a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szabályok változásáról, és a munkavállalókat érintő tanulmányi szerződésről. Ismét érintjük a bankkölcsönszerződéseket és ismertetjük a bankok kamatemelésére vonatkozó új szabályozást, valamint tájékoztatunk a fizetési meghagyásos eljárásokban bekövetkezett változásokról.

Kellemes olvasást kívánunk!

Superbrands 2009 - A D.A.S. a legjobbak között!
Herbária, Hertz, OTP, T-Mobile, Sláger Rádió - néhány a tavalyi magyarországi csúcsmárkák közül Nagy örömünkre szolgál, hogy 2009-ben a D.A.S. is bekerült a legjobb magyarországi márkák közé és elnyerte a világ számos országában a márkák "Oscar"-jaként jegyzett Superbrands kitüntetést.

A Magyarországon immár öt éve létező Superbrands státusz mára a márkaépítés igazodási pontjává vált. "2009-ben azok a márkák bízhatnak a sikerben, amelyek tisztelik a partnereiket, rugalmasak, képesek erős személyes márkákat felvonultatni és elhiszik, hogy győzhetnek." - mondta Dr. Serényi János a Superbrands Bizottság elnöke
A nemzetközileg elismert díjat - a márkamegítélést befolyásoló legfontosabb tényezők alapján - minden évben független szakértőkből álló zsűri ítéli oda a státusz elnyerésére méltónak tartott márkáknak.
A Superbrands Programot meghirdető független szervezetet, a Brand Council-t, 1995-ben Nagy-Britanniában hozták létre, jól érzékelve, hogy a márka szerepe már akkor jelentősen megnőtt mind az ügyfélkapcsolatokban, mind a cégek tőzsdei értékelésében. A ma már világszerte 82 országban működő program fő törekvése, hogy a nemzetközi elveken nyugvó szakmai értékelés alapján a leghitelesebb márkák kapjanak nyilvánosságot, ami azután elősegíti a márkatudatos fogyasztói döntéseket. Arról, hogy mely márkák használhatják a "Superbrands 2009" címet, a 14 főből álló Superbrands Bizottság tagjai döntenek. A grémium tagjai független és önkéntes szakemberek, a marketing szakma, a média és a tudományos élet vezető képviselői. Legfőbb feladatuk annak biztosítása, hogy csak az arra érdemes márkák kaphassák meg a Superbrands státuszt.
A magyarországi szupermárkák kiválasztásának alapja a Magyar Szabadalmi Hivatal adatbázisa, amelyben csaknem 95 000 nemzeti védbejegyzés található. A marketing szakma, a média és a tudományos élet vezető képviselőiből álló szakértők ebből a 95.000 márkából választják ki azt a kb. 300-at, melyeket érdemesnek találnak a Superbrand címre. Ebbe a szűk körbe tartoznak hazánk legsikeresebb márkái az üdítőital-gyártóktól a sportszergyártókig, az autóipar, építőipar, édesség, konzervipar vagy éppen a pénzügyi, biztosítási szektor legelismertebb szereplői.
A brand, a márka - különösen a szupermárka! - garancia. Garancia a minőségre és az állandóságra. Stílushű és pontos minden tekintetben. A fogyasztók számára egyaránt nyújt praktikus és érzelmi előnyöket. Egy márka annyira erős, amennyire azt a célcsoport komolyan veszi.
A D.A.S. számára a cím elnyerése azért számít rendkívüli eredménynek, mert jogi szolgáltatás területén Magyarországon elsőként Társaságunk kapta meg ezt a rangos díjat. Büszkeséggel tölt el bennünket az a tény is, hogy Európában a D.A.S. 80 éves történelmében elsőként a magyar D.A.S. érdemelte ki ezt a szakmai elismerést.
A Superbrands Szakértői Bizottság elnöke, Dr. Serényi János így nyilatkozott a D.A.S. - ről:
"A Superbrands kiemelkedő nemzetközi szakmai presztízsét, elismertségét jelzi, hogy ezen márkaminősítő rendszert a világ több mint 80 országában használják a legkiválóbb cégek, termékek, szolgáltatások díjazására. A rangos címet kizárólag azok az ismert, kedvelt márkák kaphatják meg, amelyek fogyasztóik, vásárlóik, üzleti partnereik számára folyamatosan magas minőséget, hitelességet, biztonságot garantálnak. A D.A.S. rendelkezik ezen jellemzőkkel, így méltán tagja a legjobb márkákat tömörítő körnek. A Superbrands cím rangos elismerést jelent a vállalat valamennyi munkatársa számára, és a jó választás örömét, garanciáját nyújtja üzletfeleinek."

Tudatában vagyunk annak is, hogy egy ilyen rangos nemzetközi cím elnyerése nem csak öröm és óriási lehetőség, de hatalmas felelősség is. A Superbrands díj rendkívül nagy tekintélynek és elismerésnek örvend az egész világon. Azzal, hogy méltónak találtattunk a Superbrands 2009 díj elnyerésére, a kiváló termékek és szolgáltatások mellett azt is vállaltuk, hogy ügyfeleink partnerségünk révén a jogi érdekképviselet területén erősebbnek, cselekvőképesebbnek érezhessék magukat.
Sokat jelent számunkra, hogy kiérdemeltük ezt a díjat, hiszen ez fontos, objektív visszaigazolása, megerősítése a mindennapi munkánknak. Csak az tudja szakértő tanáccsal és egyénre szabott szolgáltatással ellátni ügyfelét, aki felismeri ügyfelei igényeit. Ez a tulajdonság segíti, hogy a piaci versenyben sikeresen, hosszútávon megállja helyét. A Superbrands díj számunkra nemcsak az elismerés jele, hanem emellett arra is ösztönöz bennünket, hogy tovább haladjunk a jelenlegi úton és további fejlődésre törekedjünk. Ez a díj - különösen a globális gazdasági válság idején - azt mutatja, hogy jó úton járunk, amikor Magyarország egyetlen jogvédelmi specialistájaként azon fáradozunk, hogy anyagi vagy egyéb okból ne kelljen senkinek lemondania az őt megillető jogi védelemről.
Hisszük, hogy megvannak az eszközeink ügyfeleink jogi érdekképviseletének hatékony támogatására. Célunk, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is tartalmas és minőségi szolgáltatást nyújtsunk ügyfeleinknek. Ennek érdekében ügyfeleink igényeit szem előtt tartva folytatjuk az innovatív fejlesztési munkát, amely újabb és újabb termékek születéséhez vezet és folyamatos minőségi ügyfélkiszolgálást tesz lehetővé Európa vezető jogvédelmi specialistájánál.

Ezúton köszönjük minden kedves Ügyfelünknek, hogy minket választottak és ránk bízták egyik legfontosabb értéküket, saját illetve családjuk jogainak képviseletét. Ez a bizalom nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy 2009-ben a D.A.S. megkaphatta ezt a rangos kitüntetést. Köszönjük!

Közjegyzők a porondon - fizetési meghagyások új helyszínen
2009. június 4-én adtunk számot a "Bírósági túlterheltség, megszaporodott peres ügyek száma" című gyorshírünkben arról, hogy a bíróságok túlterheltsége milyen mértékben megnőtt, és mennyire kívánatos lenne a racionalizálás. A héten bombaként robbant a hír, hogy a fizetési meghagyásos eljárások lefolytatása a helyi bíróságok helyett a közjegyzőkhöz kerül át és az ezt szabályozó jogszabály főbb rendelkezései 2010. június 1. napjától lépnek hatályba. Ebben a cikkünkben arra vállalkoztam, hogy ezzel az újdonsággal megismertessem az olvasót. Lássuk hát!

Felmerül a kérdés, hogy mi lesz ennek az eljárásnak a jövőben a menete? Az elfogadott törvény alapján a fenti eljárás lefolytatása közjegyzői hatáskörbe fog tartozni. Ennek elsődleges oka az volt, hogy a közjegyzők már a jelenlegi feladatkörükben is egy jól kiépített nyilvántartási rendszerben dolgoznak, és több, úgynevezett nemperes eljárást is lefolytatnak. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeket bármelyik közjegyzőnél elő lehet terjeszteni szóban, vagy írásban a megadott űrlapon, illetve elektronikus formában is.

A kérelem, ahogy benyújtásra került, külön ügyszámot fog kapni, és rögzítésre fog kerülni a nyilvántartási rendszerben. Ha elektronikus úton nyújtották be a kérelmet, akkor azt a közjegyző 3 napon belül bocsátja ki, azonban, ha szóban vagy írásban, űrlapon keresztül került benyújtásra, akkor 15 nap alatt fogják azt kibocsátani. Fontos cél az is, hogy a gazdasági társaságok kizárólag elektronikus úton nyújthatják majd be a fizetési meghagyás iránti kérelmeket, és számukra is majd elektronikus úton lesz kézbesíthető. Természetesen ez a kezdeti, átmeneti időszakra még nem érvényes, így ez a kizárólagosság a későbbiekben kerül bevezetésre. A magánszemélyek az elektronikus benyújtásra az ügyfélkapu-rendszerét használhatják majd, mely lehetővé teszi azt, hogy akár otthonról is intézkedjenek a kérelem előterjesztése iránt.

Az így benyújtott kérelmeket a tervezet szerint 3 és 15 nap alatt kell majd kibocsátani, nagyrészt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által kiépítendő elektronikus rendszer segítségével. A kibocsátás azt jelenti, hogy 3 és 15 nap alatt kell a kötelezett számára a kérelmet megküldeni, aki arra - annak kézbesítését követő - 15 napon belül mondhat ellent. Az ellentmondást szintén a közjegyző felé kell benyújtani. Abban az esetben, ha a kötelezett nem él ellentmondással, akkor a fizetési meghagyás jogerőssé és végrehajthatóvá válik, azaz ugyanolyan erővel fog bírni, mint egy bíróság által meghozott ítélet. A végrehajtási eljárást - a tervek szerint - a jogerős fizetési meghagyás kibocsátását követő 10 éven belül lehetséges kérni. A végrehajtási kérelmet szintén a közjegyzőnél kell előterjeszteni, azonban az csak elektronikus formában lesz lehetséges.

A fizetési meghagyásos eljárás alapszabálya azonban nem fog változni, azaz, abban az esetben, ha a kötelezett a kézbesítéstől számított 15 napon belül ellentmondással él, akkor az eljárás perré alakul és a közjegyző a nemperes eljárásban keletkezett iratokat meg fogja küldeni az illetékes bíróság részére, annak érdekében, hogy az a peres eljárást lefolytassa. A közjegyzőnek amellett, hogy az iratokat megküldi a bíróság részére, tájékoztatási kötelezettsége van a jogosult felé annak kapcsán, hogy a kérelmére a kötelezett ellentmondott. Ezt a közjegyzőnek az ellenmondás beérkezésétől számított 8 napon belül kell megtennie. Mindez a gyakorlatban nagy jelentőséggel bír, mivel jelenleg a legtöbb esetben a jogosult hónapokkal később kap arról tájékoztatást, hogy az ügye perré alakult.

A fizetési meghagyásos eljárás jelenleg is költségekkel jár, melyet a jogosultnak kell megelőlegeznie. Ennek összege, a követelt összeg 3 %-a, de legalább 3.000,- Ft. A jogszabályi módosításnak megfelelően a továbbiakban is költségekkel járó eljárásról lesz szó, és várhatóan a minimálisan lerovandó eljárási költség 3.000,- Ft-ról 5.000,- Ft-ra fog nőni. Ezt az eljárási költséget azonban a közjegyzői kamara fogja beszedni, melyet várhatóan csekk, illetve banki átutalás útján is teljesíteni lehet majd.

A jogszabályi változások életbelépéséhez mi jogászok nagy reményeket fűzünk, mivel várhatóan egy gyorsabb, és rugalmasabb eljárásban lesz nekünk és ügyfeleinknek is része, és végre európai viszonyoknak megfelelően javul a nemperes és peres eljárások színvonala.

Kontroll alatt a kamatemelés
Hazánkban szinte nincs olyan háztartás, ahol legalább egy kölcsönszerződés részletei ne terhelnék meg a családi kasszát. Az utóbbi időkben a gazdasági válság és a forint gyengülése miatt hatalmas kamatemelések történtek, szinte elviselhetetlen terhet róva a lakosság vállára. Sokszor értetlenül állunk a kamatemelési értesítő előtt, és amikor kívánságunkra a bank tájékoztat annak okáról, a tanácstalanság csak fokozódik. Az Országgyűlés 2009. március 23 - án fogadta el azt a törvényjavaslatot, mely végre korlátok közé szorítja a bankok kamatemelési hajlamait.

A megszavazott módosítás újításaival megkísérli egyenrangú szintre emelni az ügyfelet a bankkal szemben. Sajnos az új szabályozást leghamarabb 2009. július 31. napjától kell alkalmazni. Első, és talán a legfontosabb változás, hogy magánszemély, vagy mikrovállalkozás esetén kamat-, díj- vagy költségemelési feltételként a kölcsönszerződésre kihatással bíró, az emelést indokoltá tevő feltételt kell beemelni az üzletszabályzatba. Így csak olyan feltétel (pénzügyi mutató) teljesülésére lehet hivatkozni, amely valóban indokolja a kamat emelését, és abban a mértékben indokolja, ahogy a bank az emelést végrehajtotta. Remélhetőleg így megszűnik az a jelenlegi helyzet, hogy a bank olyan pénzügyi mutatók megváltozásától teszi függővé az emelést, ami a kölcsönszerződésre minimális hatással van, nem is beszélve arról, hogy a kamat vagy egyéb költség emelése ritkán áll arányban a gazdasági helyzet "fokozódásával".

Ha a kamatemelési feltétel változása a csökkentést teszi indokolttá, akkor a csökkentést is végre kell hajtani, a kamat, díj, vagy költség csökkentése akár bírói úton is kikényszeríthető. Ha az ügyfél vitássá teszi a kamatemelés jogosságát, akkor a banknak kell bizonyítania, hogy az emelést az üzletszabályzat ilyen mértékben lehetővé teszi. Ezért bíróság, vagy más hatóság előtt nem az ügyfélnek kell a kamatemelési feltétel tisztességtelenségét bizonyítania, mint korábban, hanem a banknak azt, hogy az üzletszabályzat szerint járt el, az emelés indokolt és megfelelő mértékű volt. A bankon van tehát az úgynevezett bizonyítási teher, hogy megfelelően járt el, az ügyfél állításával szemben bizonyítékok felvonultatásával kell védekeznie. Remélhetőleg így visszaszorulnak az akár indokolatlan kamatemelések.

Korábban az ügyfél csak a banki értesítésből szerzett tudomást arról, hogy mennyit kell fizetnie. A
jövőben kamat, díj és költség megemelését és a törlesztőrészlet ebből adódó változását a módosítást megelőző hatvan napon belül postai úton közölni kell a magánszemély vagy mikrovállalkozás ügyféllel, de lehetőség van arra is, hogy más módon, akár e-mail vagy fax útján történjen a tájékoztatás, ha a konkrét szerződésben így állapodtak meg a felek. A tájékoztatás kézhezvétele után az ügyfél a szerződést felmondhatja, mégpedig külön költség, vagy díj nélkül. Nyilvánvaló, hogy kevés hitel fog így megszűnni, de a rendelkezésnek igazából az elvi súlya jelentős. Jobban érvényesül az, az egyéb magánjogi viszonyokban általános elv, hogy a feleket a szerződés fennállása alatt tájékoztatási kötelezettség terheli a változásokról, érvényesülni fog a szabad döntés joga, nem kész tényekkel szembesülnek az ügyfelek. Az előzetes tájékoztatásnak előremutató jelentősége van, ez az az irány, amit a jövőben folytatni kell.

Fontos, és minden magánszemélyt, valamint céget érintő változás, hogy a már fennálló szerződéseket nem lehet új költség, vagy díj bevezetésével módosítani, ha a díj vagy költség összegét valamilyen számítás határozza meg, a számítási módot sem lehet egyoldalúan az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani.

A törvénymódosítás alapjaiban változtatja meg a mai hitelpiacot, bár csak a magánszemélyekre és a kisebb vállalkozásokra nézve tartalmaz igazán jelentős rendelkezéseket, de a megkezdett út egy jóval ügyfélbarátabb, partneri viszonyon alapuló szemlélethez vezethet. Tájékoztatjuk a tisztelt olvasóinkat, hogy a Társaságunknál családi jogvédelmi biztosítással rendelkező ügyfeleink biztosítása kiterjed a cikkben vázolt ügyekre is, hasonló problémájukkal forduljanak hozzánk bizalommal.

Kötelező újítások autósoknak
Néhány hónappal ezelőtt még szkeptikusan olvastam azt az Országgyűlés előtt lévő tervezetet, mely a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szabályok megreformálásáról szólt. Ekkor még csak legyintettem, és álmodoztam arról, hogy bárcsak egy olyan új szabályozás születne ebben a tárgyban is, mely felismerve az eddigi rendszer hiányosságait sokkal rugalmasabb és alkalmazhatóbb lesz az állampolgárok számára. Örömmel hallottam a minap azt az új hírt, hogy a jogszabály tervezet immáron elfogadásra került, és 2010. január 1. napjával hatályba is lép!

A másik nagyobb horderejű változás a biztosító tájékoztatási kötelezettsége területén keresendő. Az új szabály szerint ugyanis 50 nappal az évforduló előtt a biztosító köteles lesz arról értesíteni ügyfelét, hogy a biztosítási szerződése le fog járni, és bónuszként közölnie kell majd a következő év új díját is. Ez a szerződő felek számára azért előnyös, mivel a változásról biztosan értesítést kapnak, és így még időben dönthetnek a biztosító váltásról. A biztosítási szerződés felmondásának szabályai egyebekben nem változnak, mely azt jelenti, hogy változatlanul 30 napos felmondási idővel kell számolni, azaz a biztosítási szerződést a biztosítási év utolsó napjára, azt megelőzően legalább 30 nappal írásban, indokolás nélkül lehet felmondani.

Továbbra is élő szabályozásként maradt meg a gépjármű felelősségbiztosítási szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése. Ez azt jelenti, hogy amennyiben például negyedéves díjfizetési kötelezettsége áll fenn a szerződőnek, és annak határidőben nem tesz eleget, akkor a szerződése díjnemfizetés miatt - az esedékességtől számított 30. nap elteltével - automatikusan megszűnik. Az új szabályozás alapján a biztosítóknak a díj esedékességétől számított 30 napon belül fel kell szólítaniuk a szerződőket, hogy díjelmaradásuk van, és mi lesz annak a következménye, ha az esedékességtől számított 60 napos póthatáridőn belül nem fizeti be az esedékes biztosítási díjat. A következmény azonban egyértelmű, azaz a szerződés a 60. nap eredménytelen elteltével megszűnik. Az új szabályozás alapján azonban a biztosítónak nemcsak előzetes, hanem utólagos értesítési kötelezettsége is fennáll, ugyanis a felelősségbiztosítási szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül értesítéssel kell élnie az üzembentartó felé, hogy a szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt. A 60 napos póthatáridő tűzése egyben azt is jelenti, hogy az eddigi 30 nap helyett, az esedékességtől számított 60 napig áll még kockázatban a biztosító. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi van abban az esetben, ha a károsult olyan gépjárművel ütközik, melynek a baleset időpontjában nincs érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződése? Ekkor változatlanul a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt Kártalanítási Számla terhére kell bejelenteni a károkat, és a károsult így nyerhet végső soron kielégítést.

Külön újításként értékelhető, hogy bevezette a jogalkotó az úgynevezett kártörténeti nyilvántartás jogintézményét. Ez a kárnyilvántartás lehetőséget teremt arra, hogy a károkozókra vonatkozó adatokat hosszútávon, befolyásmentesen tárolják, és a rendszerből ezek az adatok lekérhetőek legyenek. A kártörténeti nyilvántartást központilag a Magyar Biztosítók Szövetsége által működtetett Információs Központ kezeli. A jogalkotó hosszú távú célja ezzel kapcsolatosan az volt, hogy a bonus-malus rendszert végső soron kiváltsa, és helyette egy igazságosabb rendszert hozzon létre. Azt azonban a jelenlegi szabályozás alapján nem lehet megmondani, hogy a bonus-malus rendszer szabályozására hogyan fog sor kerülni, mivel a törvény külön rendeletre bízta ennek a szabályozását, mely jelenleg még tervezet szintjén sem áll a rendelkezésünkre.

Az új jogszabály törvény formájában 2010. január 1. napján fog hatályba lépni, mely előrevetíti azt, hogy a változásokat fokozatosan érzékeljük majd. Bízom benne, hogy mind a biztosítók, mind pedig az állampolgárok számára is sokkal letisztultabb szabályozást és értelmezést fog hozni, mint az eddigi kormányrendelet.

A tanulmányi szerződés
A gazdasági életben résztvevő cégek, és a szakmai tudást igénylő állami szervek elemi érdeke, hogy a munkát megfelelően képzett dolgozók lássák el. Egy távlatokban gondolkozó szervezet minden lehetséges eszközzel előmozdítja a munkavállalók képzését. Ennek legjobb eszköze a tanulmányi szerződés. De milyen kötelezettséget ró egy ilyen szerződés a munkavállalókra, és milyen jogaik lehetnek? Cikkünkben ennek járunk utána.

Tanulmányi szerződést a munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében köthet, mely szerződés keretében a dolgozó vállalja a meghatározott tanulmányok folytatását, cserébe a munkáltató meghatározott támogatást biztosít. Tanulmányi szerződés csak írásban köthető, és a megkötéskor még nem kell munkaviszonynak fennállnia. A tanulmány gyakorlatilag bármilyen képesítést adó képzés lehet, nem kell kötelezően iskolarendszerűnek lennie. A munkáltató által nyújtott támogatást a törvény nem határozza meg bővebben, ezért akármilyen természetbeni vagy pénzbeli juttatás annak minősülhet, amiben a felek megállapodnak. Példának okáért a tandíj megfizetése, vagy a többlet szabadság kiadása is ilyen támogatásnak minősül. Feltétel viszont, hogy nem lehet támogatásként meghatározni azokat a kedvezményeket, melyek egyébként is járnak a tanulmányait végző munkavállalónak, de ezekről még lesz szó a továbbiakban. A munkavállaló köteles megfelelő eredménnyel részt venni az oktatásban és a képzés végeztével a szerződésben meghatározott időtartamig a munkavállalónál dolgozni. A kötelezően ledolgozandó idő maximum 5 év lehet, amibe nem számít bele a munkaviszony szünetelésének időtartama, ha ezalatt szabadság nem illeti meg a dolgozót. Ilyen például a sorkatonai szolgálat vagy a 30 napnál hosszabb szabadság időtartama. Beleszámít viszont a keresőképtelenséget okozó betegség, a szülési szabadság, a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság (csak az első éve), a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság és a tartalékos katonai szolgálat időtartama. Tehát ezek alatt bár nem terheli munkavégzés a dolgozót, mégis telik a kötelezően ledolgozandó idő.

Ha a munkavállaló nem megfelelő eredménnyel végzi a tanulmányait, illetve a végzettség megszerzését követően nem lép munkába, akkor a szerződést fel lehet mondani, és az összes igénybe vett támogatást vissza kell fizetni. Amennyiben a szerződésben meghatározott időtartam egy részét nem dolgozza le a munkavállaló, akkor a támogatások arányos részét kell visszatérítenie.

Sajnos sok esetben a cégek tanulmányi szerződéssel akarják "röghöz kötni" dolgozóikat. Ráveszik őket egy drága képzés elvégzésére, majd a munkaviszony megszűnése esetén visszakövetelik a támogatást. Fontos szabály, hogy ha a munkaadó kötelezi a tanulmányok elvégzésére a munkavállalót, akkor nem köthető tanulmányi szerződés. Lehetséges az is, hogy a munkavállaló utólag bizonyítja a munkaadónak a képzés megszerzését előíró utasítását, ebben az esetben a tanulmányi szerződés bírói úton semmisnek nyilvánítható. Munkáltatói utasítás alapján végzett tanulmányok esetén egyébként kötelező minden költséget megtéríteni a dolgozónak.

A munkaadó kötelessége a támogatás biztosítása. Ha ezt, vagy más, a tanulmányi szerződésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, akkor a munkavállaló automatikusan mentesül a saját kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő kárát is érvényesítheti.

Vannak viszont olyan kedvezmények, amelyek minden nappali vagy levelezős iskolarendszerű képzésben résztvevő munkavállalónak alanyi jogon járnak. Ezeket nem kell, sőt nem is szabad tanulmányi szerződés keretében "juttatni" a dolgozónak. Az oktatási intézmény a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról igazolást bocsát ki, az így igazolt napokra a munkavállalót szabadidő illeti meg. Vizsgánként a vizsga napjával együtt 4 munkanap, diplomamunka (szak és évfolyamdolgozat) esetén 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani. A szabadidő nem fizetett szabadnapot jelent, azaz ezekre a napokra nem jár munkabér, kivéve, ha a dolgozó általános iskolás tanulmányait folytatja. A nem iskolarendszerű tanulmányok miatt nem jár szabadidő, kivéve, ha a felek ebben megállapodnak, vagy tanulmányi szerződést kötnek.

Az utóbbi időben ügyfeleink számos esetben tapasztalták, hogy a munkáltatók visszaélnek a tanulmányi szerződéssel létrejött függő helyzettel, sokszor kifejezetten azért kötik meg a dolgozóval, hogy maradásra bírják. Mindenkinek javasoljuk, hogy a szerződés aláírása előtt vegyen igénybe szakértői segítséget. Ügyfeleink természetesen nyugodtan fordulhatnak hozzánk is, felkészült szakértőink szívesen állnak rendelkezésükre.

Gépjármű hibás teljesítés
Ügyfelünk felsőkategóriás gépjárművében az ülések erősen nyikorogtak. A hiba garanciális időtartam alatt jelentkezett. A hiba jelenséget bejelentettük az eladó részére, kérve a kijavítást, aki azonban ezt nem tudta teljesíteni, mivel a hiba kijavítására nem állt rendelkezésre megfelelő gyári technológia.

A táppénz, illetőleg a munkanélküli állapot miatt beállt a biztosító helytállási kötelezettsége, hogy a keresőképtelenség, illetőleg a munkanélküliség idejére ő fizesse az Ügyfél helyett az Ügyfél által felvett hitel törlesztő részleteit a banknak.

A biztosító arra való hivatkozással utasította el Ügyfelünk kérelmét, hogy az orvosi papírjai szerint volt már epekövesség kialakulását elősegítő előzménybetegsége a szerződés megkötését megelőzően. Az apró betűs általános szerződési feltételeikben azonban konjunktív feltételként írták elő azt is, hogy a betegséget a szerződéskötést megelőző 1 éven belül kellett volna diagnosztizálni, illetve kezelni, ez a feltétel pedig Ügyfelünk esetében nem állt meg, mert évekkel korábban állt fenn az előzménybetegsége. Jogászunk érvelésére a biztosító megváltoztatta álláspontját, és méltányosságból eleget tett a fizetési kötelezettségének az Ügyfél helyett a bank felé, annak ellenére, hogy sem a táppénzes, sem a munkanélküli állapot időtartama nem érte el az általuk kikötött minimum 60 napot.

Nyilvántartási azonosítónk: 01640-0001

Amennyiben nem kíván több hasonló tartalmú levelet kapni, itt mondhatja le.
Leíratkozas: leiratkozas_das@hirlevelgyar.hu