D.A.S. JogSzerviz - 2009. július hírlevél

Tisztelt Hírlevél Olvasó!

Hírlevelünk júliusi számában olvashatnak arról, hogy mi a teendőjük, ha kisállatukat is magukkal szeretnék vinni nyaralni. Sokat foglalkoztunk már a gépjármű balesetekkel és az ehhez kapcsolódó kártérítésekről, de mi a teendő, ha gyalogosként, vagy kerékpárosként leszünk vétlen áldozatok? Megtudhatják azt is, hogy sebességtúllépés esetén milyen adatszolgáltatási kötelezettség terhel, és tájékozódhatnak a munkaerő - kölcsönzés szabályozásában bekövetkezett változásokról is.

Kellemes olvasást kívánunk!

Aktuális

Állati utazás
Hurrá nyaralunk! Igen ám, de a legtöbb esetben kis házi kedvencünk sem maradhat otthon. Külföldi nyaralás esetén fontos tudni, hogy 2004. október 1-jétől amennyiben az EU tagállamaiban kisállatainkkal együtt szeretnénk útra kelni, kisállat útlevelet (az ún. állatútlevél vagy pet passport) kell kiállítatnunk számukra. Ez az útlevél leginkább a kutyákra, macskákra illetve vadászgörényekre vonatkozik, de érdemes a kisebb állataink utaztatásáról szóló feltételeket is megérdeklődni. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy külön szabályok vonatkoznak az Egyesült Királyságra, Írországra és Máltára.

Az útlevél kiállítását az állatorvostól kell kérni. A kiállításra minden állatorvos jogosult, aki rendelkezik az illetékes állategészségügyi hatóságtól az ebek veszettség elleni védőoltásának végzésére vonatkozó engedéllyel. Az útlevélhez feltétlenül szükséges a veszettség elleni oltásról szóló orvosi igazolás, az állat azonosítását szolgáló microchip, illetve egy a Magyar Állatorvosi Kamara által kiszabott díj kifizetése is.

A microchip a legbiztonságosabb módja az állatok azonosításának. Maga a beültetett chip egy rizsszemnyi méretű, szövetbarát anyagból készült eszköz, melybe egy 15 jegyű számot kódoltak. Egyszerű, tűszúrásnyi, szinte fájdalommentes beavatkozással ültethető be az állat bőre alá, amit csak állatorvos végezhet el.

A Magyar Állatorvosi Kamara hatályos állatútlevél szabályzata 7. pontja szerint az állatútlevél kiállításával, ill. a bejegyzésekkel kapcsolatos javasolt díjtételek a következők: (nettó árak, nem tartalmazzák az állategészségügyi tevékenység ÁFA-ját)

Új állatútlevél kiállítása, elveszett állatútlevél pótlása (állatútlevél költsége, regisztrációs díj és az állatorvosi igazolás kiállításának díja) 4.000,-Ft,
Tulajdonos-változás bejegyzése (és regisztrációja): 1.500,- Ft.
Mikrochip behelyezés bejegyzése meglévő állatútlevélbe (regisztrációval): 1.500,- Ft. (Ebben az esetben a mikrochip regisztrációért a tulajdonosnak nem kell fizetnie.)
Veszettség elleni védőoltás igazolása az állatútlevélben (vakcinázáskor): térítésmentes.
Az utolsó veszettség elleni védőoltás igazolása az állatútlevélben (kiállításkor): térítésmentes.
Minden egyéb bejegyzés az állatútlevélbe, amely nem regisztráció-köteles (pl. egyéb vakcinázások, kullancsok- vagy endoparaziták elleni kezelések): térítésmentes

Az állatútlevél mérete 100 x 152 mm, fedőlapja kék színű, és a kibocsátó tagállam hivatalos nyelvén állítják ki. Az útlevél fedőlapján megjelenítik az útlevél számát, a kibocsátó tagállam ISO-kódját és egy egyedi számot is. Ezenkívül feltüntetik benne az állat legfontosabb adatait: nevét, nemét, születési dátumát, fajtáját, illetve választhatóan egy igazolványkép is belekerülhet az okiratba. Ezentúl az állat jelenlegi és előző tulajdonosának neve, címe, telefonszáma és állampolgársága szükséges az útlevél elkészítéséhez.
Az útlevél érvényességét a benne igazolt veszettség elleni védőoltás érvényessége adja meg, ezért, ha a bejegyzés elmarad vagy lejár, az útlevél is érvényességét veszti. Hazánkban 3 hónapos, először oltott kölyök esetében fél év, egyéb esetekben egy év az érvényességi idő.

A kedvenceket akkor is átvizsgálhatja az adott ország hatósága, ha útlevéllel rendelkezik. Ilyenkor ugyanis ellenőrzik, hogy valóban megfelelő-e az állat egészségügyi állapota. Ha pedig a kiszabott feltételeknek mégsem felel meg, akkor az állatot jogukban áll visszaküldeni a származási országába.

Amennyiben úti célunk nem uniós tagország, állatútlevélre ugyan nincs szükség, de kiviteli engedéllyel rendelkeznünk kell, amit szintén az állatorvosnál lehet igényelni.
Érdemes kiemelni Horvátországot, amely a magyarok kedvelt úti célja. Horvátország nem tagja az Uniónak, un. harmadik ország, de elfogadják az érvényes európai állatútlevelet.
Az egyes országokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat illetően hasznos információkat találhatunk a Magyar Állatorvosi Kamara honlapján, ill. az ott nem említett országok esetében az adott ország külképviseletén érdemes érdeklődni az esetleges külön szabályokról.

Szinte minden légitársaságnak más és más az állatok utaztatására vonatkozó szabályzata. Ha repülővel utazunk, mindig érdeklődjük meg az aktuális szabályokat, hogy ne a repülőtéren érjen bennünket kellemetlen meglepetés.
A kis állat repülővel történő szállítása esetén pluszköltségekre és bonyolult procedúrára kell számítanunk.
Az európai légitársaságok csak tiszta, egészséges, kétnyelvű orvosi igazolással és az Európai Unióban előírt állatútlevéllel rendelkező állatot szállítanak fedélzetükön. Általános szabály, hogy kisállatot csak megfelelő szállítóeszközben (pl. kennel, ketrec) lehet szállítani, amiből a repülőút alatt kivenni nem szabad.

Témánkhoz érdemes megemlíteni, hogy hazánkban is megjelent a kutyák és macskák védelmére köthető biztosítás baleset és betegség esetére.
A biztosítás általános biztosítási feltételei szerint alapbiztosítás esetén a biztosítási fedezet kizárólag a Magyarország területén nyújtott állatorvosi ellátás költségeire terjed ki. A magasabb biztosítási összegű és szélesebb szolgáltatást nyújtó biztosítási csomag választása esetén a biztosított kérheti a biztosítási ajánlaton a biztosítás területi hatályának a kiterjesztését Európa területére (Ez a biztosítási feltételekben meghatározott országokat fedi, többek között az Európai Unió tagállamait, valamint Horvátországot és Szerbiát is). Ebben az esetben az európai utazások során történt balesetek és betegségek kezelésére is érvényes a megkötött biztosítási szerződés.

Mindennapok

Lakáshitel-támogatási program
A beköszöntött gazdasági és pénzügyi válság következtében sokan nehéz helyzetbe kerültek felvett lakáshiteleikkel. Azoknak az adósoknak, akik ebből kifolyólag nem képesek tartozásaikat törleszteni és emiatt lakhatásuk is veszélybe került, a kormány egy újonnan kidolgozott lakáshitel-támogatási programmal kíván könnyítést nyújtani.

A könnyítések két alanyi kört érintenek. Egyrészről azokat, akik még képesek törlesztő részletet fizetni, másrészről azokat, akiknek a hitelszerződését már felmondták a pénzintézetek, és emiatt folyamatban van a fedezetként szolgáló ingatlanuk árverése. Előbbi alanyi kör esetén áthidaló hitel felvételére van lehetőség, utóbbiak esetén a települési önkormányzatok kapnak elővásárlási jogot a kényszerértékesítés során.
I. Az áthidaló hitel két évre jelent könnyítést és a munkanélkülieken kívül, a nem munkanélküli, de átmenetileg fizetési nehézségekkel küzdők is hozzájuthatnak. A javaslat elkészítése során kibővítették a pénzügyi konstrukciók körét, így a végleges program kiterjed a szabad felhasználású jelzáloghitelekre és a lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingre is. I/A.) Az áthidaló kölcsön folyósítása érdekében a munkájukat elvesztett adósnak többek között a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony 2008. szeptember 30-a után szűnt meg a munkáltató érdekkörében felmerült okból,
az állami foglalkoztatási szerv által igazoltan álláskeresőnek minősülnek,
a lakáscélú kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlan a nehéz helyzetbe került háztartás tagjainak a lakóhelye vagy tartózkodási helye, és ezen kívül a háztartás tagjai nem rendelkeznek más lakóingatlannal ( Nem kell figyelembe venni azt a lakóingatlant, amely a háztartás tagjain kívüli személy haszonélvezeti jogával terhelt, vagy amelynek a háztartás tagjain kívüli személy is a tulajdonosa.)
vállalni kell legalább havi tízezer forint összegű törlesztés megfizetését,
a felvett lakáscélú kölcsön összege nem haladhatja meg a húszmillió forintot (más devizanem esetén a tartozás összegét a folyósítás napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani),
a lakóingatlan piaci értéke a lakáscélú kölcsön folyósításának időpontjában nem haladhatja meg a harmincmillió forintot.

I/B.) Áthidaló kölcsönhöz a nehéz helyzetbe került, de munkaviszonnyal rendelkező adósok is hozzájuthatnak. Nekik igazolniuk kell a fizetési nehézséget, így nyilatkozniuk kell a háztartás vagyoni, jövedelmi helyzetéről, arról, hogy a megváltozott körülmények következtében a háztartás teherviselő képessége átmenetileg nem teszi lehetővé a kölcsön szerződés szerinti törlesztését, és a munkanélküliekhez képest, a következő plusz feltételeknek kell megfelelniük:

vállalniuk kell havonta legalább a háztartás nettó havi jövedelmének 30 %-ával azonos összegű törlesztés megfizetését,
a lakáscélú kölcsön folyósításkori első, nem akciós törlesztő részlete vagy az áthidaló kölcsön felvételének kezdeményezése időpontjában fizetendő törlesztő részlete nem haladja meg a háztartás nettó havi jövedelmének 40 %-át,
a felvett lakáscélú kölcsön összege nem haladhatja meg a 10 millió forintot (ha a háztartás tagjainak száma 5-nél kevesebb), illetve a 20 millió forintot (ha a háztartás tagjainak száma 5 vagy annál több).

A magyar állam készfizető kezességet vállal pénzügyi intézmény által folyósított áthidaló kölcsön és kamatai összegének a 80%-áért (munkanélküliek esetében), illetve a 70%-áért (a többiek esetében).
Az áthidaló kölcsön érdekében a korábban kölcsönt nyújtó bankba kell bemenni, ahol forintban történik meg a folyósítás. A munkanélkülieknek tíz év alatt, a nem munkanélkülieknek öt év alatt kell visszafizetniük. Előtörlesztés esetén, az előtörlesztésként fizetett összeget az áthidaló kölcsön fennállása alatt (2 év) a lakáscélú kölcsönre, ezt követően pedig az áthidaló kölcsön és kamatai visszafizetésére kell fordítani.
Ilyen jellegű áthidaló kölcsönszerződés megkötését 2009. július 28-tól 2010. június 30-ig lehet kezdeményezni.

II. Akiknél a hitelszerződést már felmondták és folyamatban van az ingatlan árverése, a program azzal kíván segítséget nyújtani, hogy lehetővé teszi a települési önkormányzatoknak, hogy megszerezhessék az ingatlant, és ilyen módon megszerzett ingatlant az ott lakó adós részére bérbe adják.

Az önkormányzatok lakásvásárlását két módon kívánják elősegíteni. Egyrészt meghosszabbították azt az árverést megelőző időszakot, amely alatt létrejöhet egy árverésen kívüli, árverési vétel hatályával történő eladás, másrészről, ha már megindult a kényszerértékesítés, akkor elővásárlási jogot biztosítanak az önkormányzatnak, amelynek segítségével árverési vevővé válhat.

Az elsődleges cél, hogy a lakóingatlanokat árverésen kívüli, árverési vétel hatályával történő eladással lehessen értékesíteni. Ennek akkor van helye, ha ezt az árverést megelőzően a felek (adós, végrehatást kérő) kérik, vagy az adós egyoldalú nyilatkozata alapján akkor, ha a vételárból valamennyi követelés kielégíthető.
Mindemellett az állam pénzügyi források biztosításával is igyekszik segíteni az önkormányzatokat.
A települési önkormányzat az árverésről az árverési hirdetményből értesül (ez tartalmazza az ingatlan lényeges adatait), amelyet a végrehajtó küld meg a jegyzőnek. Ezzel párhuzamosan a hirdetményt közzé teszik az elektronikus árverési rendszerben is. A közzététel időtartama eddig 30 nap volt, amelyet a jelen szabályozás 60 napra emelt fel azzal a céllal, hogy több idő maradjon az önkormányzatoknak és a feleknek arra, hogy előkészíthessenek egy árverésen kívüli vételt.

A hirdetményben kötelezően közzé kell tenni az elővásárlási jogról szóló tájékoztatást is. A települési önkormányzat az elővásárlási jogát a vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat megtételével gyakorolhatja. A gyakorlatban az önkormányzati elővásárlási jog érvényesítése egyfajta árverési vételi ajánlat megtételét jelenti, ami abban különbözik a többi licittől, hogy azok összegét nem kell meghaladnia (elég csak tartania).

Az önkormányzat az elővásárlási jogának gyakorlásával megvásárolt lakóingatlant az adós kérelmére, részére bérbe adja. Ennek során az önkormányzat a lakóingatlan megvásárlásáról értesíti az adóst, akinek a bérbeadás iránti kérelem előterjesztésére az értesítés kézbesítésétől számított 90 nap áll rendelkezésére. A határidő elmulasztása miatt nincs lehetőség igazolás előterjesztésére.

A bérleti jogviszony vagy szociális alapon történő bérbeadást (ha az adós arra az önkormányzati rendeletben foglalt feltételek szerint jogosult), vagy piaci alapú bérbeadást jelent.
A lakáshitel-támogatási program zöld utat kapott az Európai Bizottság részéről is. Összegzésként megállapítható, hogy a program segítségével a kényszerhelyzetbe került adósok átmeneti lélegzetvételnyi időhöz juthatnak.

Fókuszban

Adatszolgáltatási kötelezettség sebességtúllépés esetén
2009. május 1-től megváltozott a sebességtúllépés miatti bírság kiszabásának elve. A bírságot már nem a százalékos módszer alapján állapítják meg, hanem előre meghatározott sebességtartományokhoz rögzítették, valamint bevezetésre került az objektív felelősség elve is. De vajon mi történik, ha gyorshajtáson értek, mi a teendőnk, kit büntethetnek meg és milyen adatszolgáltatási kötelezettség terheli az üzembentartót?

A téma fontosságának érzékeltetése és megértése végett először egy érdekes esetet hozok olvasóinknak, amely nem egyedi eset, sajnos eddig már több ízben fordult elő társaságunk gyakorlatában:

Egyik ügyfelünk ügyében a rendőrkapitányság megállapította, hogy ügyfelünk gépkocsijával ismeretlen személy lakott területen belül a megengedett 50 km/h sebességet túllépve 67 km/h sebességgel közlekedett. Az intézkedő rendőrök a jármű sebességét automatikus ellenőrző készülékkel mérték és rögzítették.
A járművezető személyének megállapítása céljából a rendőrkapitányság előadója adatkérő nyilatkozatot küldött ügyfelünknek, a gépjármű üzembentartójának.
Ügyfelünk az adatkérő nyilatkozatot a megjelölt határidőn belül kitöltve és aláírva visszaküldte. Nyilatkozata szerint 'Az autót a fenti időben és helyen egy családtagom vezette." megjegyzéssel küldte vissza.
A hatóság megállapítása szerint ezzel az adatszolgáltatást jogos ok nélkül megtagadta, és ezen cselekményével a közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértést követte el, amelyért 10.000,-Ft pénzbírsággal sújtották.
Ügyfelünk a pénzbírságot befizette abban hiszemben, hogy ezzel az ügy el van intézve.

Innen kezdődött azonban az igazi kálvária.

Hamarosan megérkezett a jegyző határozata, miszerint az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt a gépkocsiját a forgalomból ideiglenesen kivonták.

Ügyfelünk a történteket érthetetlenül szemlélte, és teljes tanácstalanságában fordult társaságunkhoz.

A hatóságok eljárását megdöbbentőnek találtam, és két szálon kellett azonnal elindulnunk:

Egyrészt a szabálysértési eljárásban, amelyben ügyfelünk az adatszolgáltatási kötelezettséget állítólag megszegte,
Másrészt a közigazgatási eljárásban, ahol járművét a forgalomból kivonás fenyegette.

1. A szabálysértési határozat már rég jogerőre emelkedett, ezért a jogorvoslati határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet adtunk be, valamint magát a jogorvoslati kérelmet, ami ezen eljárásban a kifogás.
Az igazolási kérelemben csak egy dologra lehetett hivatkozni, miszerint a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfél nem értette, hogy milyen szabálysértést követett el, és ezért nem nyújtott be kifogást.

A kifogásban előadtuk, hogy ügyfelünk nem jogban járatos személy, ezért az adatszolgáltatás során, önhibáján kívül nem fogalmazott pontosan.
Továbbá előadtuk, hogy továbbra sem tudja megnevezni azon hozzátartozóját, aki a szabálysértés időpontjában a gépkocsit vezette, de társaságunk jogtanácsosa, mint az ügyben eljáró jogi képviselő tájékoztatta, hogy a helyes megfogalmazás az lett volna a Szabálysértésekről szóló törvény 57 § (1) bek. b) pontja alapján, hogy "hozzátartozómra terhelő vallomást nem teszek."

2. A közigazgatási eljárásban a határozattal szemben határidőben fellebbezést nyújtottunk be, nehogy az igazolási kérelem és a kifogás elbírálása közben a járművet a forgalomból tényleg kivonják.

Röviden összefoglalva az eljárások eredménye a következő:

1. A szabálysértési eljárásban az igazolási kérelemnek a másodfokú bíróság helyt adott, a kifogást elbírálta, és határozatával az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt indított szabálysértési eljárást megszüntette.

2. Fentiek eredményeként a szabálysértési eljárással szorosan összefüggő közigazgatási eljárásban az elsőfokú hatóság határozatát a másodfok megsemmisítette.

Az adatkérő lapok lényege és a szerepe a gyorshajtás mértékétől függően az alábbi:

1. A kisebb mértékű gyorshajtás miatti bírságolást elkerülhetik a gépkocsivezetők, ha az adatkérő lapot megfelelően kitöltve nem árulják el, ki vezette az autót, a Szabálysértésekről szóló törvény 57.§ (1) bek.-re hivatkozva:

"57. § (1)A tanúvallomást megtagadhatja:
a) az eljárás alá vont személy hozzátartozója;
b) az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben."

2. Amennyiben azonban a gyorshajtás mértéke eléri a közigazgatási bírság határát (pl. 50 km/h sebességnél a 66 km/h sebességet), akkor a közigazgatási eljárásban a 2008. május 1-én bevezetett objektív felelősség elve alapján az üzembentartót mindenképpen felelősségre vonják.
Nagyon fontos, hogy az adatkérő lapot kitöltve ebben az esetben is vissza kell küldeni, a felelősségre vonást azonban nem lehet elkerülni.

3. Meg kell még említenünk, hogy nem lehet nyugodtan közlekedni abban a hiszemben, hogy a sebességtúllépés szabálysértés határán belül van. Ennek is lehet következménye, ha a szabálytalanságot elkövetőt megállítja a rendőr. Ez esetben az elkövető megvan, és szabálysértési eljárás keretében marasztalható (akár helyszíni bírsággal, akár a szabálysértési eljárás kezdeményezését követően szabálysértési bírsággal sújtható).

Fentiekből következik, hogy mindössze 3 km/h-s sebességtúllépés esetén lehet büntetlenségről beszélni, amely tolerancia a mérési készülék esetleges mérési hibájából adódik.

A magas szintű jogszabályon alapuló adatszolgáltatást az adatszolgáltatásra kötelezett személy jogos ok nélkül nem tagadhatja meg, illetőleg ha mégis ezt teszi, emiatt kemény szankcióval sújtható. Ennek az a magyarázata, hogy bizonyos ügyekben a hatóság az ügyfél által szolgáltatott adatok hiányában gyakorlatilag képtelen ellátni a törvényben meghatározott feladatát.
Persze a másik oldalon álláspontunk szerint jogosan merül fel az igény, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett által kitöltött, és a hatóság részére megküldött adatkérő lapot a hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfél esetleges pontatlanságát számításba véve méltányosan bírálja el.

Közlekedés

Gyalogos és kerékpáros a kártérítésben
Az újságokból és az elektronikus híradásokból gyakorta értesülünk súlyos közlekedési balesetekről. Ezek többségében gépjárművek ütköznek egymással, az út műtárgyaival vagy épülettel, fákkal. Közúti balesetek azonban nemcsak két gépjármű között, hanem gépjármű és kerékpáros vagy gyalogos között is gyakran előfordul. Ebben a cikkben áttekintést kaphat az olvasó arról, hogy mire érdemes ügyelni a baleset bekövetkezése után, milyen jogcímen és mekkora összegű kártérítésre tarthat igényt a közlekedés vétlen résztvevője.

Először néhány számadat

Idén csak az első negyedévben több mint 4 és fél ezren szenvedtek közúti balesetet. Közülük 170 személy életét vesztette, a súlyosan megsérültek száma túllépte az 1200-at, a könnyen megsérülteké pedig a 3100-at. A baleset során meghalt személyek 47%-a vétlen áldozat volt. Bár szinte minden balesettípus csökkenést mutatott, így is több ezer emberről van szó és közel kétszáz halottról. A KSH adatai szerint a balesetek 71%-át okozták személygépkocsik, 9%-át teherszállító járművek, 8%-át gyalogosok, 6%-át pedig kerékpárosok. A 2008. év I. negyedének adataihoz viszonyítva a gyalogosok okozta balesetek csökkentek a legnagyobb mértékben, 35%-kal és a személygépkocsik okozta balesetek a legkevésbé, 11%-kal.

A felelősség

Látható tehát, hogy a személyi sérüléssel is járó közlekedési balesetek döntő részéért a gépjárművezetők felelnek, a balesetek 14%-a, tehát minden hetedik baleset pedig a gyalogos vagy a kerékpáros hibája. Azokban az esetekben, amikor a gyalogos és a kerékpáros vétlen, az okozó jármű kötelező felelősségbiztosításának terhére bár ugyanolyan jogszabály alapján igényelhető kártérítés, mint ha gépjárművek ütköztek volna, de mégsem ugyanolyan szabályok szerint! A beépített erőgép által meghajtott gépjárművel történő közlekedés ugyanis veszélyes üzemi tevékenységnek minősül, szemben a gyalogos és kerékpáros közlekedéssel. A gépjármű üzembentartója szigorúbb felelősségi forma alapján áll helyt az okozott kárért. A cikk további részében kitérünk arra, hogy miben is állhat az okozott kár. A kártérítést a gépjármű felelősségbiztosítójától, ennek hiányában a Magyar Biztosítók Szövetségétől, de akár magától az üzembentartótól (aki nem feltétlenül azonos a jármű vezetőjével!) is igényelhetjük.

A balesetből eredő vagyoni károk

A gyalogost vagy a kerékpárost a balesetből eredően vagyoni- és nemvagyoni természetű károsodás érheti. A kettőben csak annyi a közös, hogy mindkettőt pénzben lehet- és kell megtéríteni. A vagyoni kár körében külön igényt lehet tartani az elszakadt ruházat, táska, szemüveg, mobiltelefon, kerékpár, bukósisak értékére, avagy más olyan dologban esett kár megtérítésére, amely a balesettel okozati összefüggésben sérült meg. Fontos, hogy a károsodott dolgokat őrizzük meg, amíg azt a biztosító szakértője szemle keretében meg nem tekinti, és nem dokumentálja. A kár nagyságát vita esetén a károsultnak kell bizonyítania, de legalábbis valószínűsítenie. Figyelembe kell vennünk azt, hogy egy régen használt, esetleg kopottas ruházatot, kerékpárt a biztosító nem köteles annak új értékén megtéríteni. Ha kerékpár, műszaki cikk vagy szemüveg sérült, szükség esetén szakvéleményt kell beszerezni annak javíthatóságáról és a kárkori értékéről.

A dologi károkkal azonban nem merült ki a vagyoni kárigény köre. Ha keresőképtelenné válunk rövidebb- vagy hosszabb időre, és nem üzemi balesetről van szó (amikor is 100%-os táppénzre vagyunk jogosultak), a korábbi keresetünknek csak egy részéhez jutunk hozzá a felépülés időtartama alatt, a különbözetet pedig a biztosító köteles megtéríteni számunkra. A gyógyulás elősegítése érdekében orvosi segédeszközökre, gyógyszerekre, kötszerekre, gyógytornászra, ápolóra lehet szükségünk. Ezeknek a társadalombiztosítás által nem térített költségrészét ugyancsak megtéríttethetjük a felelősségbiztosítás terhére. Ha kórházba kell járnunk többszöri kontrollra vagy kezelésre, a kórházba járás többletköltségét (pl. benzin ára vagy tömegközlekedés díja, saját gépjármű többletkopásának költsége, taxiköltség), a segítő családtag feláldozott szabadidejének vagy kieső jövedelmének megtérítését is igényelhetjük.

A vagyoni kárigény kapcsán nagyon oda kell figyelni arra, hogy a lehetőségekhez mérten, ésszerűen elvárható körültekintést tanúsítva igyekezzünk minden költségünket és kiadásunkat számlával, bizonylattal igazolni. A legtöbb biztosító ugyanis nem olyan nagyvonalú, hogy bemondás alapján megtérítené költségeinket. Ha pedig esetleg perre kerülne sor, a bíróság is az okirati bizonyítékokat részesíti előnyben a kár összegszerűségének megállapítása során.

A balesetből eredő nemvagyoni kár

Miként azt a statisztikából is láthattuk, a közlekedési balesetek gyakran járnak könnyű vagy súlyos személyi sérüléssel. Nemvagyoni kárigényt gyakorlatilag a súlyosabb, azaz a nyolc napon túl gyógyuló sérülések esetén állapít meg a biztosítói- és a bírói gyakorlat. A személyi sérülés foka és jellege, a szerzett egészségkárosodás tartóssága és életminőségre gyakorolt hatása, a másodlagosan kialakuló szövődmények, a lelki megrázkódtatás, valamint a visszamaradó esztétikai hátrány (pl. nagyobb hegesedés) együttes figyelembevételével lehet megállapítani az egyénnél bekövetkezett nemvagyoni károsodás fokát, az ehhez igazodó kártérítés mértékét. A nemvagyoni kártérítésre nincs táblázatos jogszabályi iránymutatás, sőt, tulajdonképpen azon kívül, hogy a törvény előírja a nemvagyoni kár megtérítését, semmilyen más(!) jogszabályi fogódzó nincs, jelenleg teljes egészében a biztosítók és a bíróságok gyakorlata határozza meg a feltételeket és a kártérítés mértékét. Ebben a körben a kártérítési összegnek az az elvi célja, hogy részben vagy egészben kompenzálja a károsultat az egészségében, életminőségében bekövetkezett hátrányos változásért arra az időtartamra, amíg az fennáll.

A kártérítés formája

A kár megtérítését egy összegben, járadék formájában vagy ezek kombinációjaként is igényelhetjük. Járadékot rendszerint költségpótlás, keresetkiesés miatt állapítanak meg. A jog ismeri a természetben (pl. valamely termény vagy termék szolgáltatásával) történő kártérítést is, de erre a mai viszonyok között már nem találunk gyakorlati példát.

Megegyezés vagy per

A baleset okozta traumán kívül sajnos gyakran a biztosítók magatartása is közrehathat abban, hogy a károsult testi-, de főleg lelki egészsége lassabban áll helyre. Amennyiben a fentiek szerint jártunk el, mindent dokumentáltunk a vagyoni kár körében, akkor kérhetjük a biztosítót, hogy a kárrendezés vagyoni részét kifizetési javaslatát ismertetve zárja le. Ebben az esetben már "csak" a nemvagyoni kár megtérítése marad függőben, csökkentve ezzel is a károsultnak a balesettől történő elszakadás nehézségét. A biztosítókkal ugyanúgy egyezkedhetünk, mintha magánszeméllyel tárgyalnánk, meggyőzhetjük és kompromisszumot köthetünk a gyorsabb kárrendezés érdekében. Rendszerint csak akkor érdemes perelni, ha a reálisnak vélt álláspontunk és a biztosító ajánlata között áthidalhatatlan a távolság.
Végezetül ne feledjük, hogy a kár bekövetkeztének napjától a kár megtérítésének napjáig törvényes késedelmi kamatot igényelhetünk, amelynek mértéke féléves váltakozásban a jegybanki alapkamathoz igazodik.

Balesetmentes közlekedést kívánunk!

Munkajog

Változás a munkaerő-kölcsönzés szabályozásában
Egy alkotmánybírósági döntés hatására jelentősen megváltozik a munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmazott munkavállalók jogi státusa, bővülnek eddigi, munkaviszonnyal kapcsolatos jogaik. Jogviszonyuk ugyan továbbra is jelentősen különbözik a nem kölcsönzött munkavállalókétól, de a mostani döntés nagymértékű előrelépést jelent számukra.

Előzmények

A munkaerő-kölcsönzés keretei között foglalkoztatott munkavállalók, valamint a bevont ágazatok száma a rendszerváltást követően folyamatosan bővült. A rendszerváltás utáni időszakban gyors átrendeződés vette kezdetét az ipar szerkezetében, egyre nagyobb igény mutatkozott a szakképzett munkaerő iránt, és egyes térségekben hiány alakult ki. Ezért a rugalmasabb, korszerűbb munkaerő közvetítés elősegítése érdekében hazánkban is bevezették a munkaerő kölcsönzés szabályait. Bár munkaerő-kölcsönzésre korábban is volt lehetőség, a Munka törvénykönyvébe csak 2001-től került be erre vonatkozóan egy külön fejezet. Mindezek hatására az 1990-es évektől fejlődésnek indult a munkaerő-kölcsönzés. 2005-re már kb. 65.000 fő dolgozott ilyen formában, a felmérések szerint főleg alacsonyabb végzettségűek, illetőleg a fiatalabb korosztályok.

A jogviszony alulszabályozottsága és a munkaadók, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek találékonysága azonban olyan gyakorlathoz vezetett, amely alapján a kölcsönzött munkavállalók ugyanazt a munkát lényegében alacsonyabb bérért, és jelentősen kedvezőtlenebb jogi keretek között végezték. Bár a jogalkotó néhány évvel ezelőtt lépéseket tett a visszás helyzet munkavállalói szempontú javítása érdekében, ez nem bizonyult kellően hatékonynak.
Nemrégiben azonban az Alkotmánybíróság is górcső alá vette a jogterület szabályait és alapvető jelentőségű határozatot hozott a munkaerő-kölcsönzés törvényi szabályainak részbeni megsemmisítésével. A taláros testület döntése nyomán olyan joghátrányok szűnnek meg, amelyek eddig a kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás szükségszerű velejárói voltak, elsősorban a felmondási védelem megteremtésével.
A jogalkotó néhány évvel ezelőtt részben megszigorította a munkaerő-kölcsönzés szabályait. Ez a szigorítás azonban nem a kölcsönzött munkavállalók jogainak és munkafeltételeinek javítására helyezte a hangsúlyt, hanem az érdekelt vállalkozások számára írt elő szigorúbb feltételeket. A nemrégiben kihirdetett alkotmánybírósági határozat azonban kifejezetten a kölcsönzött munkavállalók munkajogi helyzetét értékelte, amikor alkotmányellenesnek ítélt az ilyen munkavállalókat sújtó egyes munkajogi szabályokat.

Civil szervezetek indítványai

Az Alkotmánybírósághoz (AB) több oldalról is érkeztek, egymást részben átfedő indítványok, amelyek megkérdőjelezték a kölcsönzött munkaerő hátrányos megkülönböztetését. Az indítványokat több szempontból is alaposan megvizsgálta az AB, és számos kifogást elutasított. Két lényeges kérdésben mégis az indítványozókkal azonos álláspontra helyezkedett: a felmondási védelmi időszak eltérő szabályai és a szabadság kiadásának szabályai tekintetében. Határozatban a testület leszögezi, hogy "a megkülönböztetés tilalma nem jelenti azt, hogy minden megkülönböztetés tilos, a tilalom arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie".

A felmondási védelem

A klasszikus munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalókat a Munka törvénykönyve (Mt.) 90.§-ában megállapított felmondási védelem illeti meg. Ez a védelem a kölcsönzött munkavállalóra eddig nem vonatkozott. Döntés előkészítő munkája során az AB abból indult ki, hogy "a felmondási tilalmak (…) olyan esetekhez kötődnek, amikor a munkavállaló a jogviszonyból származó kötelezettségeit betegsége, gyermekvállalása, gyermeke betegsége, vagy közeli hozzátartozója súlyos betegsége miatt nem tudja ellátni", ezek "olyan élethelyzeteket, illetve állapotokat írnak le, amelyek a munka világában, a munkavállalás terén hátrányokkal járnak, amelyekben a munkavállalók kiszolgáltatottsága, sérülékenysége fokozottan jelentkezik". A felmondási védelem arra irányul, hogy a munkavállaló önhibáján kívüli okok miatti akadályoztatása ne eredményezze az érintettek számára munkájuk elvesztését, illetve, hogy az ettől való félelem ne befolyásolja a nőket a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseik meghozatala során. Az AB verdiktje szerint a jelenlegi szabályozás az állapotuk miatt azonosan sérülékeny, és azonos okok miatt kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók között tett - alkotmányosan indokolhatatlan - különbséget.

A szabadság kiadása

Egy indítványozó kifogásolta azt is, hogy az Mt. a szabadság kiadása időpontjának a munkáltató általi előzetes közlését három napra rövidíti, ezáltal megfosztja a munkavállalókat attól a lehetőségtől, hogy a szabadságot a családon belül megfelelő előrelátással szervezhessék. Ezen szabályozás a döntés indokolása szerint az alkotmányos követelményeknek nem felel meg, aránytalan sérelemhez vezethet, ezért az Alkotmánybíróság az Mt. ezen rendelkezését is megsemmisítette.

Összefoglalva tehát a határozat lényegét elmondható, hogy a munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján alkalmazott munkavállalókat ezentúl megilleti ugyanaz a törvényes felmondási védelem, amely a többi munkavállalót, továbbá a szabadság kiadásának szabályai is kedvezőbbé váltak számukra. Mindezek hatására érdemben és jelentősen javul több tízezer hazai munkavállaló munkajogi helyzete, csökken kiszolgáltatottságuk és hátrányos megkülönböztetésük.

Ön mit tett volna?

	...jogvédelmi biztosítás nélkül? Ügyfelünkkel szemben a parkolási társaság fizetési meghagyást nyújtott be a bíróságon parkolási díj és pótdíj megfizetése iránt. A fizetési meghagyással érintett gépkocsit ügyfelünk már eladta. A vevő kötelezettsége lett volna az okmányirodánál eljárni a tulajdonjog változásával kapcsolatban az adásvételtől számított 15 napon belül.
Sajnos azonban ezt a vevő nem tette meg, ezért a jegyzőnél ügyfelünk kezdeményezte a jármű forgalomból kivonását. A jegyző a járművet a forgalomból átmeneti időszakra kivonta. Ezután a parkolási társaság felszólította ügyfelünket a parkolási díj és pótdíj megfizetésére. Ügyfelünk a társaságot telefonon tájékoztatta, hogy a gépkocsit már eladta. A szóbeli tájékoztatást követően ajánlott küldeményként az adásvételi szerződést és a forgalomból kivonó határozatot megküldte. Ügyfelünk ismét felszólításokat kapott, ezt követően ismét telefonált, a társaságot az eladásról harmadszor is tájékoztatta. Ott közölték vele, hogy a felszólításokat tekintse tárgytalannak. Ezt követően megdöbbenéssel vette át a bíróság által kibocsátott fizetési meghagyást. A gépkocsi tulajdonjoga az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában a vevőre átszállt, és a pótdíjazási események ezt követően történtek. A fizetési meghagyással szemben ellentmondást nyújtottunk be, aminek hatására a bíróság ügyfelünket a perből elengedte, és a vevővel szemben folytatták az eljárást.
	...jogvédelmi biztosítás nélkül? Ügyfelünk 238.800,-Ft vételárért vásárolt egy projektort. Ügyfelünk a vásárláskor sajnos csak számlát kapott, garancialevelet nem. Így a jótállás feltételeiről, időtartamáról nem volt tudomása. Telefonos érdeklődésére közölték vele, hogy a számla egyben jótállási jegy is. A számla azonban a jótállás feltételeit nem tartalmazza.
A projektor egy évvel később meghibásodott, és nem volt üzemképes. Ügyfelünk azonnal jelezte, így a készüléket végül elszállították. Ezt követően ügyfelünk további információval nem rendelkezett, még azt sem közölték vele, hogy mi a projektor hibája. Kiderítettük, hogy az izzó hibásodott meg, amelyre a garanciaidő már rég letelt. Felszólító levelünk hatására az eladó jó hírnevére hivatkozva a hibás izzót, amelynek értéke kb. 100.000,-150.000,-Ft, mégis kicserélte.

R E K L Á M	R E K L Á M

Minden jog fenntartva. Copyright: D.A.S. Jogvédelmi Biztosító

*Ezt a levelet a hírlevélgyár.hu, küldte Önnek, online direct-marketing rendszerén keresztül. a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító megbízásából. A Hírlevélgyár garantálja, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben és a Kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és e-mail adatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvényben foglalt valamennyi kötelezettségnek eleget tesz. - 1992. évi LXIII. törvény - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (a továbbiakban Avtv., adatvédelmi törvény);
- 2008. évi XLVIII. törvény - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szól, melyeket maradéktalanul betart.

Nyilvántartási azonosítónk: 01640-0001

Amennyiben nem kíván több hasonló tartalmú levelet kapni, itt mondhatja le.
Leíratkozas: leiratkozas_das@hirlevelgyar.hu