Tisztelt Hírlevél Olvasó!

Mivel még nyár végén is sokan indulnak - last minute akció keretében megvásárolt - külföldi útra, áttekintjük, milyen kellemetlenségek érhetik az utasokat, és mi a teendő ilyen esetben. Foglalkozunk az anyagilag nehéz helyzetbe került családok lehetőségeivel, az általuk igényelhető egyszeri, vissza nem térítendő támogatással és ennek feltételeivel. Megtudhatják, hogy a munkanélküliség kapcsán milyen támogatásokat igényelhetnek, illetve, hogy mit érdemes tudni a hitelfedezeti biztosításról.

Kellemes olvasást kívánunk!

Rémálmaink utazása
Ami a belföldi turizmust érinti, augusztus 20. napjával hivatalosan véget ért a nyári szezon, ellentétben a külföldi last minute utakkal, melyek a nyár végével a legkelendőbbek. Gazdasági nehézségek ide, megszorítások oda, emberek tömegei indultak meg a nyáron belföldi és külföldi nyaralásukra, annak érdekében, hogy szabadságukat minél kellemesebb és nyugodt környezetben töltsék el.

Ekkor jöhet azonban a feketeleves, amikor is a pihenni vágyó arra eszmél, hogy a lefoglalt szálloda nem is úgy néz ki, ahogy az a katalógusban szerepel, vagy nem azt a szolgáltatást kapja, melyre leszerződött, esetleg további összeget követel tőle az utazási iroda. Ebben a cikkben azokat a gyakorlati tapasztalatainkat szeretnénk megosztani a Kedves Olvasókkal, melyek szinte minden utazási szerződésből eredő hibás teljesítés esetén előfordulnak, különös tekintettel az új jogszabályi változásokra.

Az esetek nagy számában az emberek úgynevezett utazási csomagot vásárolnak meg, utazási iroda közreműködésével. Ezek a csomagok nemcsak a szállást, hanem az utazás (repülő jegy, illeték), ellátás díját is magukban foglalják, mely ellenértékét a katalógusban meghatározott összeg szerint kell megfizetni. Számtalan probléma merül fel abból kifolyólag, hogy az utazási iroda (vagy közvetítő) az előre meghirdetett díjon felül további összeget követel az utastól. A 2009. januárjában hatályba lépett jogszabályi módosításból kifolyólag ma már ez nem tehető meg korlátlanul. Főszabály szerint az utas által az utazási szerződés alapján fizetendő teljes díj nem emelhető, kivéve, ha a díjemelés lehetőségéről a szerződés rendelkezik. A díj emelésére ekkor is csak három esetben van lehetőség, még pedig akkor, ha időközben a szállítási vagy üzemanyagköltségek, vagy a szerződésben vállalt szolgáltatások költségei emelkednek (úgy mint, az adó vagy reptéri illetékek összege), vagy a deviza és a forint közötti árfolyam közötti ingadozásból keletkezik többletköltség. A díjemelésnek azonban ekkor is arányosnak kell lennie a költségek emelkedésének mértékével, és a szerződésben pontosan meg kell határozni a módosított díj számításának módját is. Az utazási irodának természetesen a díjemelkedéssel kapcsolatosan haladéktalan tájékoztatási kötelezettsége áll fenn az utas irányába, és ami nagyon fontos, hogy a módosítás jogát nem gyakorolhatja korlátlan ideig, hanem legfeljebb az utazás megkezdését megelőző 20. napig.

Az utasnak is bővültek a jogi a szerződéstől való elállás kapcsán. Ugyanis, abban az esetben, ha az iroda a szerződés lényeges feltételeit az indulás előtt rajta kívül álló okból kívánja jelentős mértékben módosítani, akkor az utas elállhat a szerződéstől. A jogszabály jelentős okként jelöli meg azt az esetet, amikor a díjemelés meghaladja a 8%-os mértéket. Ha a fenti eset miatt történt az elállás, akkor az utasnak további jogi lehetőségei vannak, ugyanis az utas ekkor igényt tarthat az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra. Azonban, ha az iroda ezt a helyettesítő szolgáltatást nem tudja nyújtani vagy az utas a felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, akkor az utazási iroda az utazási díjat és annak késedelmi kamatát vissza kell, hogy fizesse az utas részére. Ez az igényérvényesítés azonban egy kötelező sorrendiséget is megkövetel.

A fenti példa azokra az esetekre vonatkozik, amikor az utas a szerződést már megkötötte, és a díjat kifizette, de az utazást még nem kezdte meg. Azonban az ördög sosem alszik, és az utasokat sokszor a helyszínen éri a csalódottság, mivel ekkor szembesülnek azzal, hogy a szolgáltatás nem egészen olyan formában valósul meg, mint ahogyan arról szerződéskötéskor szó volt. Ez az a klasszikus hibás teljesítéssel összefüggő kör, mely az utazási szerződésekkel kapcsolatos perekben is felmerül. A leggyakoribb problémaként a szállás (pl. koszos fürdőszoba, rendezetlen berendezés, bogarak, szemetes szállodai partszakasz), illetve az ellátás minősége (pl. bár all inclusive ellátást fizettek, mégsem ezt nyújtja a szálloda) jelentkezik.

A hibás teljesítésért az utazásszervezője felel. Abban az esetben, ha az utas észleli a hibás teljesítést, akkor köteles a kifogását haladéktalanul az utaskísérővel vagy az iroda képviselőjével jelezni, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni. A látható hibákról (pl. szemetes part) mindig célszerű fényképfelvételeket készíteni, annak érdekében, hogy egy későbbi jogvita esetén bizonyítani lehessen a hibás tejesítés tényét. Természetesen a fotók mellett a jegyzőkönyv másolati példánya is ezt a célt szolgálja. Mivel nem minden esetben van utaskísérő, ezért az utasoknak minden esetben célszerű maguknál tartani az utazási iroda elérhetőségeit (fax, telefonszám, esetleges zöld szám, e-mail cím), azért, hogy kifogásaikat a lehető legrövidebb úton tudják jelezni az utazási iroda felé. Ebben a jegyzőkönyvben célszerű minél részletesebben rögzíteni a problémát, és az utas igényét is. De vajon melyek lehetnek ezek az igények?

Ha az utazási iroda a szolgáltatását jelentős részben nem tudja a szerződés szerint teljesíteni, akkor köteles azt hasonló értékű más résszolgáltatással pótolni. Gyakorlati példával szemléltetve ez azt jelenti, ha egy mozgáskorlátozott személy kifejezetten akadálymentesített szobát foglalt, de ezt mégsem tudják a helyszínen biztosítani, akkor az utazásszervezőnek gondoskodnia kell egy számára megfelelő másik szoba biztosításáról. Abban az esetben, ha a hasonló értékű, helyettesítő szolgáltatásról mégsem tud intézkedni, vagy egyébként az utas jogszerűen, kellő indokkal tagadja meg annak elfogadását, akkor végső soron köteles a már megfizetett utazási díjat a résszolgáltatás díjával, arányosan csökkenteni.

Az utazási szerződésekkel kapcsolatos perek a legváltozatosabb okokból alakulnak ki. Az új jogszabály azonban a korábbihoz képest pontosabban meghatározza az utazásszervezők kötelezettségeit, és mentesüléseinek feltételeit, ezzel is erősítve szolgáltatás követelményeinek rendszerét.

Krízisben, avagy az egyszeri, vissza nem térítendő támogatás
A gazdasági válság kapcsán krízisbe jutott személyek támogatására a kormányzat egyszeri, vissza nem térítendő támogatási rendszert dolgozott ki. Vajon ki igényelheti a támogatást? Mi ennek a módja, és a folyamata? Meddig igényelhető a támogatás? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásával foglalkozik ez a cikk.

Amit a hitelfedezeti biztosításról tudni kell
A gépjármű-finanszírozás területén a közelmúltban elterjedtek az olyan szerződések, amelyeknél az adós nem köteles a vásárolt kocsira vagyonbiztosítást - Casco-biztosítás - kötni. Ennek oka részben az, hogy a jelenlegi magas Casco-díjak számos ügyfelet elriasztanak a gépjárműhitel felvételétől. A Casco nélküli hitel első látásra igen kedvezőnek tűnik, mert a jelenlegi vagyonbiztosítások borsos díjai tetemesen növelhetik a hitel járulékos költségeit, ezért sokan választják ezt a megoldást.

Munka nélkül? Hogyan tovább?
Sokakban merülhet fel e cikk címében feltett kérdés, hisz nap, mint nap sajnálatos módon egyre többen veszítik el az állásukat, és maradnak munka nélkül. Kevesen vannak azonban tisztában azzal, hogy milyen lehetőségeik vannak, milyen támogatásra jogosultak munka nélkül, pedig évek óta jól működő rendszerben jelenik meg a munkanélküliek, pontosabban az álláskeresők támogatása. Jelen cikk célja, hogy áttekinthető tájékoztatást adjuk Olvasóink részére a munkanélküliség kapcsán igényelhető támogatások vonatkozásában.

A klasszikus értelemben vett munkanélküli segély ma már összetettebb, tagoltabb támogatási rendszerben mutatkozik meg, mint a korábbi években. Első ízben két területre tagolódik a támogatási rendszer: egyrészről a munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői viszonyban foglalkoztatottakra (továbbiakban: munkaviszony), másrészről pedig a vállalkozókra. Első ízben a munkaviszonnyal kapcsolatos támogatások körét tekintsük át!

A munkaviszony megszűnésekor a munkáltatónak ki kell adnia - többek között - azokat az iratokat is, melyek ahhoz szükségesek, hogy a volt munkavállalót álláskeresőként nyilvántartásba vegyék. A volt munkavállaló a kilépő iratokkal ekkor a lakhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségéhez fordulhat. A szolgálat, illetve központ kirendeltségei jól lefedik az ország területét, így mindenki számára könnyen elérhetőek. Első ízben a nyilvántartásba vétel úgynevezett álláskeresőként történik meg. Álláskeresési járadékra az a személy jogosult, aki álláskereső, és az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap, azaz egy év munkaviszonnyal rendelkezik, és rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Ezeknek a feltételeknek a megvalósulását a hivatal vizsgálja. Az elbírálás körülbelül 30 napot vesz igénybe, azonban abban az esetben, ha a kérelmező megfelel a követelményeknek, akkor az álláskeresői járadék folyósítására a kérelem benyújtására visszamenőleges hatállyal kerül sor.

Az álláskeresési járadék összegét a munkaviszony megszűnését megelőző egy év átlagkeresetének alapulvételével kell kiszámítani. Az álláskeresési támogatás folyósítása két részre osztható. Az első szakaszban, melynek időtartama legfeljebb 91 napot tehet ki, a folyósítás legnagyobb összege a kérelmező átlagkeresetének a 60 százaléka. A folyósítás második felében a járadék összege már nem az átlagkeresethez igazodik, hanem a mindenkori minimálbér összegéhez, melynek a 60 százaléka kerül kiutalásra.

A fentiek alapján jól látható, hogy a járadék folyósításának időtartama, és összege minden kérelmezőnél más és más, a megállapítása pedig attól függ, hogy mekkora szolgálati időt és jövedelmet tud a kérelmező iratokkal igazolni. Az álláskeresési járadék időszaka alatt a cél az, hogy az álláskereső minél hamarabb el tudjon helyezkedni. Ebben a munkaügyi központ is segítséget tud nyújtani, hisz akár a honlapján, akár a kirendeltségen a friss álláshirdetések folyamatosan közzétételre kerülnek.

A támogatás második szakaszába akkor lépünk, amikor az álláskeresési járadék-fizetésre meghatározott időtartam eredménytelenül telik el, és a kérelmező nem tudott elhelyezkedni. Ekkor nyílik meg a lehetőség az álláskeresési segélyre, mely főszabály szerint kilencven napig folyósítható. Az álláskeresési segély folyósításának három típusa van. Az első csoportba tartoznak azok a kérelmezők, akik legalább 180 napig álláskeresési járadékra voltak jogosultak, és a járadék folyósítási idejét kimerítette, és a járadék megszűnését követő harminc napon belül a segély megállapítását külön kérelmezte. A második csoportba azok a kérelmezők tartoznak, akik bár nem részesültek álláskeresési járadékban (mert például nem jogosultak erre), azonban a munkaviszonyuk megszűnését megelőző négy évben legalább 200 nap munkaviszonyt igazolni tud.

A harmadik csoport tagjai azok a kérelmezők lehetnek, akiknek legfeljebb öt évük hiányzik az öregségi nyugdíj korhatár betöltéséhez, legalább 140 napig részesült álláskeresési járadékban, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges feltételekkel egyébként rendelkezik.

Felmerülhet a kérdés, hogy milyen lehetőségeik vannak azonban a vállalkozóknak? A munkavállalók mintájára hasonlóan működik a regisztráció, valamint a kérelem előterjesztése is. Vállalkozói járadékra jogosult az a személy, aki, álláskereső, az ezt megelőző négy éven belül legalább 365 nap időtartamig egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként folytatott tevékenységet, és e tevékenység folytatása alatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett. Itt is feltételként jelenik meg, hogy nem részesül táppénzben, nyugdíjban, és, hogy munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

A vállalkozói járadék összegét szintén a befolyt jövedelem összegének alapulvételével kell kiszámítani. Bonyolultabb szabályként jelenik meg ennek a meghatározása, ugyanis azt az utolsó naptári évnek a jövedelmét kell figyelembe venni, amelyben a kérelmező legalább hat hónapon keresztül vállalkozói járulékot fizetett. A vállalkozói járadék összege ennek a jövedelemnek 65 százalékát teszi ki.

Miért fontos a fentiek szerinti nyilvántartásba vétel? Azért, mert így nemcsak arra van lehetőség, hogy képzettségünknek, igényünknek megfelelően kereshessünk állást, hanem azért is, mert a kisesett, munka nélküli hónapokra némi támogatást nyerhet a rászoruló, ezzel segítve át Őt a nehéz időszakon.

...jogvédelmi biztosítás nélkül?
Ügyfelünk újépítésű társasházban vásárolt lakást. Az adásvételi szerződés részét képező műszaki feltételek szerint az eladó a lakáshoz ajándék plazma TV-t biztosít. A lakás átadása megtörtént, az eladó a plazma TV-t azonban nem adta át ügyfelünknek.

A felek a helyszínen, ahogy módjukban állt biztonságosan megállni, félreálltak, és szemrevételezték a gipszkarton és kőfelverődésből eredő károkat. A sofőr a károkozásért való felelősségét külön nyilatkozatban elismerte, és megadta a felelősségbiztosítója nevét és elérhetőségét. A biztosító peren kívüli felszólításunk eredményeképpen megtérítette Ügyfelünk teljes gépjárműkárát, késedelmi kamattal növelt összegben.

Nyilvántartási azonosítónk: 01640-0001

Amennyiben nem kíván több hasonló tartalmú levelet kapni, itt mondhatja le.
Leíratkozas: leiratkozas_das@hirlevelgyar.hu