D.A.S. JogSzerviz - 2009. szeptemberi hírlevél

Kedves Olvasóink!

Szeptemberi számunkban olvashatnak a távoltartási törvény módosításairól, és megtudhatják, hogy jelenleg milyen védelmet nyújt a törvény a családon belüli erőszak ellen. Tájékoztatjuk Önöket arról, hogy mit tehetnek azok az utasok, akik a SkyEurope légitársaság járataira váltottak jegyet, és milyen esélyük van arra, hogy visszakapják pénzüket. Elindítunk egy cikksorozatot "Figyelő szemek" címmel, melyben azzal foglalkozunk, hogy a munkáltató hogyan, milyen módon és mértékben ellenőrizheti alkalmazottait. Beszámolunk a tervezett KRESZ módosításokról és munkajogi rovatunkban ismertetjük a munkaidő-átcsoportosítás új szabályát.

Kellemes olvasást kívánunk!

Aktuális

Alkotmányos problémák a távoltartási törvény körül
A távoltartás intézménye 2006. július 01-jével került bevezetésre a magyar jogrendszerbe, abból a célból, hogy nagyobb védelemben lehessen részesíteni a családon belüli erőszak áldozatait. Az a jogi megoldás, hogy a szabályozást a büntetőeljárási törvényben helyezték el annak módosításával, illetve a szabályozás tartalma heves vitákat váltott ki.

Több szakértő véleménye szerint a jogszabály ugyanis alkalmatlan az áldozatok hatékony védelmére, figyelmen kívül hagyja a jól működő külföldi mintákat és a nemzetközi ajánlásokat. A törvénnyel szemben megfogalmazott kritikák azon alapultak, hogy a távoltartást csak folyamatban lévő büntetőeljárás során lehet igénybe venni, nincs lehetőség azonnali rendőrségi közbelépésre, és legfeljebb harminc napra rendelhető el.
Sajnálatos módon a gyakorlat igazolta a hiányosságok meglétét. A távoltartás tulajdonképpen nem működő jogintézmény volt, mivel alkalmatlan volt a családon belüli erőszakkal fenyegetettek megvédésére. Mindezek alapján felmerült az igény az újraszabályozásra, hiszen az erőszak ezen formája nem ritkán súlyos testi és lelki sérüléseket, esetleg halált is okoz, továbbá - civil szervezetek véleménye szerint is - nagyon súlyos és gyakori jelenség a magyar társadalomban.
2008. decemberében az Országgyűlés elfogadott egy törvényt a távoltartásról, mely ezúttal már nem a büntetőeljárás felől közelített a kérdéshez. Ebben a törvényben arról van szó, hogy meghatározott személyi körön belüli erőszakos magatartás esetén a bántalmazottak lehetőséget kapnak arra, hogy a bántalmazót egyrészt a bántalmazottak személyétől, másrészt az addig esetlegesen közösen használt ingatlan használatától a rendőrség közreműködésével vagy bírósági úton távol lehessen tartani. Ez a törvény annyiban jelentett újdonságot a hazai szabályozásban, hogy az eddigiekhez képest árnyaltabban és összetettebben közelíti meg a hozzátartozók közötti erőszak kérdését, és újfajta állami beavatkozási lehetőséget teremtett a bántalmazottak oldalán.

A jogszabály azonban ismét megosztotta az érintetteket. A civil szervezetek rámutattak, hogy a jogszabály ebben a formában sem lesz képes hatékonyan kezelni a problémát, megvédeni az erőszaktól szenvedő áldozatokat. Másrészről alkotmányossági kifogások is felmerültek, ami miatt a köztársasági elnök nem írta alá a törvényt, hanem - élve a jogával - az Alkotmánybíróság döntését kérte.
A köztársasági elnök ezen magatartása miatt a politikai támadások céltáblájává vált, azzal vádolták, hogy az erőszakoskodók érdekeit védelmezi. Érdemes azonban áttekinteni a köztársasági elnök alkotmányossági kifogásait: a jogszabály alapján a rendőrség, illetve a polgári bíróság kitilthatja a hozzátartozóival szemben erőszakot alkalmazó személyeket a közösen használt ingatlanból, továbbá nagyon tágan határozza meg a hozzátartozó és az erőszak fogalmát is.

Az Alkotmánybíróság tavasszal meghozott határozatával igazat adott a köztársasági elnöknek, kiemelte ugyanakkor, hogy a távoltartás intézménye elfogadható alkalmazását szükségessé teheti az a cél, hogy megvédjék a családon belüli erőszak áldozatainak testi-lelki épségét, méltóságát.
Ezen előzmények után került sor egy módosított tartalmú, pontosabb és garanciákat tartalmazó újabb távolságtartási törvény elfogadására júniusban. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán sajnos szűkült az erőszak áldozatának védelmi köre, remélhetőleg csak olyan mértékben, hogy még kellő biztonság legyen nyújtható a bántalmazóval szemben. Figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy a távoltartás intézménye, mely komoly szankciók alkalmazását teszi lehetővé, úgy tudjon hatékonyan működni, hogy visszaélésre ne adhasson alapot és megfeleljen az Alkotmánynak is.

Mindezek miatt pontosították a hozzátartozók közötti erőszak fogalmát. Hozzátartozók közötti erőszak egyrészt a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység, másrészt a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás.
A hozzátartozók körét is átdolgozták, hiszen már a volt házastárs, a volt bejegyzett élettárs, a gondnok, a gondnokolt, a gyám, a gyámolt is ide tartozik.
Fontos eredmény, hogy a júniusi törvény alapján már akkor is lehet távoltartást kérni a bántalmazó hozzátartozóval szemben, ha még nem történt bűncselekmény, csak fennáll a veszélye. A távoltartás elrendelése immár nem büntetőeljárás keretében zajlik.

Az ideiglenes megelőző távoltartás elrendeléséről a rendőrségnek a főszabály szerint már azonnal, a helyszínen döntenie kell indokolt esetben, nem várhatnak a bejelentéstől számított 12 óráig, ugyanis a kiérkező rendőr azonnal elrendelheti a 72 órás távolságtartást, amit a bíróság 30 napra tolhat ki. Az ideiglenes megelőző távoltartás, valamint a megelőző távoltartás elrendelése esetén korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülői felügyeleti jogát, valamint gyermekével való kapcsolattartási jogát. Akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles

magát távol tartani a bántalmazottól,
magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól,
magát távol tartani az ideiglenes megelőző távoltartó határozatban, illetve a megelőző távoltartó határozatban megjelölt más személytől, és
tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.

Több civil szervezet kifogásolta ugyanakkor azt, hogy a törvény kötelezettséget ír elő a bántalmazottak részére, például hogy családvédelmi koordinációs szervnél tréningeken vegyenek részt. Valószínűsíthető, hogy az új törvény működőképessége csak a gyakorlatban fog kiderülni, így sikertelensége esetén nem fogja tudni enyhíteni az áldozatok szenvedését. A legtöbb minden bizonnyal a jogalkalmazókon, a rendőrségen és a bíróságon múlik, hiszen csak ők tudják a törvényben írt intézkedéseket gyorsan és hatékonyan megvalósítani.
A törvény legkorábban október 01-jén lép hatályba.

Mindennapok

A felhők felett mindig kék az ég?
A SkyEurope felfüggeszti működését" olvasható a cég honlapján. Közép Európa első fapados légitársasága 2009. augusztus 31-én fizetésképtelenné vált, járatait szeptember 01-jével törölte, a külföldön rekedt utasokat sem tudta hazaszállítani.

Az egyébként szlovák honosságú SkyEurope Airlines a.s. vállalat június 22-én jelentette be, hogy csődvédelmet kér a hitelezőitől, de nem fizetésképtelen. A védelmet megkapta Szlovákiában, és - most már nyilvánvalóan eredménytelen - tárgyalások kezdődtek a cég talpra állítása iránt.

A meglepetésszerű bezárás rengeteg embernek okozott kellemetlenséget, azok, akiknek későbbi időpontra volt repülőjegyük még szerencsésnek érezhetik magukat a külföldön ragadtakhoz képest. A légitársaság mindössze egy szűkszavú közleményt tett közzé a honlapján tájékoztatás gyanánt.

Ebben azoknak, akik külföldön tartózkodnak, és érvényes jegyük van visszaútra, a SkyEurope mindössze azt tanácsolja, hogy - saját költségükre - válasszanak egy másik légitársaságot hazafelé. A cég felhívja a figyelmet, hogy a többletköltségek esetleg az utas biztosításának terhére is megtérülhetnek.

Elméleti lehetőség továbbra is létezik arra, hogy vissza lehessen követelni a repülőjegyek árát, illetve a további költségeket, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a cég szeptember 09-e óta felszámolási eljárásban van. A felszámolás eljárás elrendelésére azért került sor, mert a cég fizetésképtelenné vált, a tartozásai akkorára rúgnak, hogy azokat rendezni képtelen. A felszámolási eljárás végeredménye az lesz, hogy a légitársaság jogutód nélkül megszűnik.

A felszámolási eljárásban a felszámolandó céggel szemben fennálló követeléseket be kell jelenteni. A légitársaság felszámolóbiztosát 2009. szeptember 09-én jelölték ki, ettől a naptól kezdve 45 napon belül lehet megtenni egy szlovák nyelvű formanyomtatványon a bejelentést. Ezt a nyomtatványt valamennyi olyan utasnak - a fizetés módjától függetlenül - ki kell töltenie, aki visszatérítést szeretne kérni, majd eredetiben postára kell adni a felszámolóbiztosnak és a felszámolást elrendelő bíróságnak. Valamennyi magyarországi fogyasztóvédelmi szervezet, továbbá az Európai

Fogyasztói Központ magyar szervezete is azt közölte, hogy készséggel segít az utasoknak jogaik érvényesítésében. A nyomtatványt és kitöltésével kapcsolatos információkat a következő helyen lehet megtalálni: http://www.efk.hu/inet/ecc/hu/menu/SkyEurope-panaszok.html

A gyakorlatban sajnos komoly esélye van annak, hogy az utasok egyáltalán nem fognak hozzájutni a pénzükhöz, hiszen a SkyEurope tartozása többszöröse a vagyonának.

A fenti, hitelezői igény bejelentésére szolgáló nyomtatvány kitöltésén és postázásán túl azok a légiutasok, akik bankkártyával vásárolták meg a jegyüket, megkereshetik a kártyát kibocsátó bankot, hogy visszakaphassák a jegyük ellenértékét. A visszautalást 120 napon belül írásban lehet kérni a kártyát kibocsátó banktól. A bank ugyanis zárolhatja a légitársaság számlájára a későbbi járatok jegyeire beérkezett összegeket és ebből a tartalékból kerülhet sor a visszatérítésre. Szerencsés körülménynek mondható ezért, hogy a fapados repülőjegyek vásárlásánál a leggyakrabban bankkártyával szoktak fizetni.

Akik nem bankkártyával vásároltak (hanem pl. átutalással vagy készpénzzel) és már megkapták a jegyüket, csak a felszámolási eljárásban bízhatnak.
Ha a jegyet utazási irodán vagy más szervezeten keresztül vásárolták, először ezt a szervezetet vagy utazási irodát kell megkeresni a fennálló problémával.

Több konkurens légitársaság viszont kedvező ajánlattal élt a bajbajutott SkyEurope utasok felé. A Malév számos európai járatán 99 euróért lehetett utazni szeptember 01-jén és 02-án érvényes SkyEurope jegy felmutatása esetén.

A Wizz Air a 2009. szeptember 01. és 2010. március 26. közötti időszakra érvényes SkyEurope jeggyel rendelkezők számára 2009. szeptember 15-ig azt a lehetőséget kínálta fel, hogy 30 euróért lehet jegyet vásárolni a budapesti vagy a prágai járatokra.

A Ryanair a 2009. szeptember 01. és 2009. december 17. közötti időszakra érvényes SkyEurope jeggyel rendelkezők számára 2009. szeptember 15-ig lehetővé tette, hogy 25 euróért Pozsony és számos európai célpont közötti járataira jegyet válthassanak.

Fókuszban

Figyelő szemek I.
Egyre gyakrabban alkalmazott megoldás, hogy a munkáltatók műholdas helymeghatározó készülékkel (a továbbiakban: GPS) követik nyomon elsősorban céges autóik mozgását. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy vajon jogszerű-e a munkáltató részéről az ilyen típusú adatlekérdezés, másképpen "nyomon követés". A témával az adatvédelmi biztos több állásfoglalás keretében foglalkozott és törekedetett a válaszok megadására.

A kiindulópontot a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény képezi.
A törvény alapján személyes adatnak minősül bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Egy személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. Az adatvédelmi biztos egyértelműen leszögezi, hogy a gépjárművekbe beszerelt GPS készülék által sugárzott adat a gépjárművet vezető személy személyes adatának minősül.

A törvény előírása alapján személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett személy hozzájárult, vagy ha ezt törvény elrendelte. Maga az adatkezelés gyűjtőfogalom, amely alatt többek között az adatok gyűjtését, felvételét, rögzítését, tárolását, felhasználását, továbbítását, nyilvánosságra hozatalát is értjük.
A fentiek alapján a gépkocsik GPS-szel történő nyomon követéséhez minden esetben szükséges az érintett munkavállaló önkéntes és tájékoztatáson alapuló hozzájárulása. A hozzájárulás megadható külön írásbeli nyilatkozatban vagy a munkavállalóval írásban kötött szerződés keretében is (pl. ilyen lehet a munkaszerződés). A szerződésben tájékoztatni kell az érintett munkavállalót az adatkezelésre vonatkozó lényeges információkról és arról, hogy aláírásával hozzájárulását adja adatainak kezeléséhez. Az ombudsman egy ügy kapcsán kifejtette, hogy nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek és az érintett határozott és önkéntes hozzájárulásának sem az a munkáltatói eljárás, ha az érintett dolgozókat csak szóban tájékoztatja az adatkezelésről. A GPS eszközök üzemeltetése kapcsán csak azt követően tekinthető az adatkezelés jogszerűnek, miután a munkáltató beszerezte az érintett munkavállaló hozzájáruló nyilatkozatát.

A Munka törvénykönyve alapján a munkavállaló kötelességei közé tartozik, hogy az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenjen, munkaidejét munkában töltse és ez idő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére álljon.
A munkáltatónak alapvető jogosultsága, hogy ellenőrizze a munkavállalói munkavégzését. A munkáltató ellenőrzési jogköre azonban nem azonos a munkavállaló megfigyelésével. A munkáltató megfigyelése nem korlátozhatja indokolatlanul és aránytalanul a munkavállaló magánszféráját.

A munkáltató adatkezelésének a célhoz kötöttség elvének is meg kell felelnie. Ennek értelmében személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása vagy kötelezettség teljesítése érdekében lehet, és e célnak az adatkezelés minden szakaszában meg kell felelni. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, alkalmas a cél elérésére és csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig történhet.

A célhoz kötöttség mellett érvényesülnie kell a szükségesség és arányosság követelményének is. A munkáltató változó munkahely esetén (tipikusan gépjárművek), logisztikai célból ellenőrizheti és kezelheti a gépjármű tartózkodási helyét. Ez azonban nem azt jelenti, hogy jogosult lenne minden változó munkahelyre alkalmazott munkavállalót GPS-szel vagy más eszközzel nyomon követni. Csak azoknál a dolgozóknál alkalmazható ez a megoldás, akiknél az ellenőrzés a munkakörükből fakadóan szükséges és az ezzel járó korlátozás más, enyhébb korlátozást eredményező módon nem valósítható meg.

Fontos korlát, hogy a munkaidő letelte után a munkáltató már nem jogosult kezelni a dolgozó személyes adatait, azaz nem használhatja a GPS-t. A gyakorlatban értelmezési nehézségek adódhatnak a kötetlen munkaidő, illetve az olyan jellegű gépjárművek esetén, amelyek hivatalos és magánhasználatra egyaránt rendelkezésre állnak. Az adatvédelmi biztos ennek érdekében lehetséges megoldásként azt ajánlja, hogy célszerű az ilyen járműveket külön kapcsolóval ellátni, amelynek segítségével a műholdas nyomon követést a munkavállaló aktiválhatja, illetve inaktiválhatja a munkaidő leteltét követően.

Nem kizárt az sem, hogy a munkáltató a munkavállaló km és benzinköltség térítés ellenében használt saját járművét szereltesse fel műholdas nyomkövetővel. Ez esetben is teljesülniük kell a fenti követelményeknek. A munkaidőn kívüli nyomon követés azonban minden esetben jogellenesnek minősül, ahhoz a munkáltatónak sem jogalapja, sem adatkezelési célja nincs.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a gyakorlati megoldások sokfélesége miatt és abból kifolyólag, hogy minden eset más és más, a GPS és más nyomon követő rendszerek használata jogszerűségének elbírálása mindig az adott eset konkrét körülményeitől függ.

Közlekedés

A tervezett KRESZ módosításokról
A KRESZ módosításának tervezete már elkészült, ám jelenleg elfogadásáról még egyeztetések folynak. A tervezet a meglévő rendelkezéseket számos ponton módosítja, illetve teljesen új rendelkezésekkel egészíti ki. A jelenleg ismertté tett változtatások érintik a KRESZ szinte valamennyi fejezetét. A jelen cikk a teljesség igénye nélkül a tervezett főbb változások bemutatását tűzi ki célul.

A korábbiakhoz képest a járműveket érintően változás, hogy a jármű vezetőjének mielőtt járművével elindulna, a kormányberendezésen, a fékberendezésen, a gumiabroncsokon, a világító - és fényjelző berendezések működésén kívül a hatósági jelzések (rendszámtáblák) meglétét, állapotát is ellenőriznie kell. Ez utóbbiakat a járművön a felszerelésére kijelölt helyen, jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni, letakarni, vagy jogosulatlanul eltávolítani tilos.

Kiegészítést jelent, hogy a jelzőőr mellett a polgárőr piros fényű lámpával vagy jelző tárcsával adott jelzésére is meg kell állni.

A tervezet alapján az eddig sok kérdést felvetett, autópályákon kihelyezett hóesésére vagy esőzésre utaló kiegészítő tábla is teljes értelmet kap. A tábla alatt elhelyezett hóesésre vagy esőzésre utaló kiegészítő jelzőtábla azt jelzi, hogy a sebességkorlátozás csak a megjelölt időjárási körülmények vagy nedves útburkolat esetében érvényes. Kiegészítő táblával jelezhetik azt is, hogy a sebességkorlátozás meghatározott időszakra vagy bizonyos járműkategóriákra vonatkozik.

Az autópályákon gyakran találkozunk mind táblával jelzett, mind szöveggel különböző nyelveken kiírt "torlódás" felhívással. A tervezet ezt a táblát is bevezeti a veszélyt jelző táblák közé, amely azt jelzi, hogy az úton forgalmi akadályt képezhetnek a feltorlódott járművek. Szintén új táblaként jelenik majd meg a magánút tábla, amelyet a mindkét irányból behajtani tilos jelzőtábla alatt helyeznek el, ezzel jelezve, hogy az út a közforgalom elől el van zárva.
A tájékoztatást adó jelzőtáblák között bővítésre kerül a várakozóhelyet jelző tábla, amely alatt kiegészítő tábla jelezheti egyrészt a várakozó helyen való kötelező elhelyezkedés módját (pl. jobb oldali kerekekkel a járdára állva kell várakozni), másrészt azt, hogy a várakozóhely bizonyos járművek (pl. csak személygépkocsik, csak kerékpárok stb.) részére van fenntartva

Új tábla a nyitott kerékpársávot jelző tábla, amely a kerékpárosok egyirányú közlekedésére kijelölt kerékpársáv úttesten történő elhelyezkedését jelzi.
Nem változott az a szabály, hogy az autópálya és autóút úttestén - forgalmi okból szükséges megállást kivéve - továbbra is tilos megállni. Tilos azonban a leállósávon megállni vagy várakozni, kivéve, ha a jármű műszaki hiba miatt továbbhaladásra képtelen, a jármű a forgalmat ellenőrzi, útfenntartást, úttisztítást végez, a továbbhaladásra képtelen jármű elszállítását vagy a műszaki meghibásodásának elhárítását végzi, vagy megkülönböztető jelzést adó berendezését működtetik.

A korábbi elképzelésekkel ellentétben nem kell megállni a gyalogátkelőhelyek előtt, hanem azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a jármű vezetője elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni és amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni.

A tervezetben pontosításra kerül a gyermekülés használata. A gépkocsiban vagy mopedautóban utazó 150 cm-nél alacsonyabb gyermek a testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermekbiztonsági rendszert kialakításától függően a járműnek erre a célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz, vagy ennek bekötési pontjaihoz kell csatlakoztatni. A gyermeket hevederekkel, pántokkal is rögzíteni kell a rendszerhez. A gépkocsi első üléséhez a jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel, vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták. 3 évnél fiatalabb gyermek csak ilyen rendszerbe rögzítve szállítható.

Motorkerékpáron és segédmotoros kerékpáron utazó személynek becsatolt bukósisakot kell viselni.
A rendőrség és a közút kezelője mellett a közterület felügyelet - az üzembentartó értesítése mellett és költségére - is jogosulttá válik elszállíttatni azt a járművet, amely többek között megállást vagy várakozást tiltó jelzőtábla hatálya alá tartozó területen szabálytalanul várakozik, illetve a mozgáskorlátozottak gépkocsija részére fenntartott jelzőtáblával vagy útburkolati jellel megjelölt várakozó helyen várakozik jogosulatlanul. A jármű elszállításáról a közterület felügyeletnek, illetve az út kezelőjének értesítenie kell a rendőrséget is.

Változást hoz, hogy a hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet mellékútvonalon, közterület-használati engedély nélkül a jelenlegi 30 nap helyett legfeljebb 10 napig szabad csak tárolni. A rendelkezést megsértő járműveket a rendőrség, a közterület felügyelet, a közút kezelője a tulajdonos költségére szintén eltávolíthatja.

Új fogalomként definiálásra kerül a quad és mopedautó, valamint az iskolabusz fogalma is.
A módosításokat az európai uniós irányelvekben meghatározott rendelkezések átvétele is indokolta. A felsorolt változások egyrészt a KRESZ egyértelműbbé tételét, másrészt a balesetek megelőzését szolgálják. Vezessenek figyelmesen!

Munkajog

A munkaidő-átcsoportosítás új szabályáról
A gazdasági válság okozta hatások az élet szinte minden területén megjelentek. Nem maradt érintetlenül a munkaügy területe sem, ahol a válság jelentős foglalkoztatási gondokat generált. Számos munkáltató kényszerült radikális lépések megtételére, így elbocsátásokra, csoportos létszámcsökkentésre, de emellett találkozhatunk áthidaló megoldásokkal is (pl. részmunkaidős foglalkoztatás, rövidített munkahetek bevezetése, távmunka stb.). A válság hatásainak enyhítése érdekében - elsősorban a munkahelyek megtartása céljából - a jogalkotó is beavatkozni kényszerült, és új szabályokat iktatott be a Munka törvénykönyvébe.

A módosítások 2009. június elsején léptek hatályba, melyek elsősorban a munkaidőre, pihenőidőre és a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályokat tették rugalmasabbá.

A Munka törvénykönyvében megfogalmazott hüvelykujj szabály alapján a teljes munkaidő mértéke napi nyolc, illetve heti negyven óra. A teljes munkaidő mértékének törvényben rögzített meghatározása rendkívül fontos. Gyakori, hogy a felek elfeledkeznek arról, hogy meghatározzák a munkaszerződésben a teljes munkaidő mértékét. Ilyen esetben a törvényben előírt mérték lesz az irányadó. Emellett a minimálbérre vonatkozó szabályok betartása érdekében is fontos a teljes munkaidő pontos rögzítése. A hüvelykujj szabálytól van lehetőség eltérésre: a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása ennél rövidebb teljes munkaidőt is előírhat.

A napi nyolc óránál, heti negyven óránál rövidebb teljes munkaidőt azonban nem szabad összetéveszteni a részmunkaidővel. Az egyik lényeges eltérés abban áll, hogy ez utóbbi esetben nem teljes munkaidős foglalkoztatásról, hanem részmunkaidőben (például napi 4 órában) történő foglalkoztatásról van szó. Ennek megfelelően a minimálbért is arányosan kell számításba venni. A másik lényeges eltérés a személyi alapbér tekintetében áll fenn, amelyről a későbbiekben esik bővebben szó.

A gazdasági válság miatt számos munkáltató csökkentette a teljes munkaidőt (például napi 8 óráról 6 órára vagy a heti munkaidőt 40 óráról 20 órára). A bevezetett új szabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a válság miatt a rövidebb teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók 2009. április 1-je és 2011. december 31-e között ledolgozhatják a kiesett korábbi munkaidőt úgy, hogy felemelik a teljes munkaidő mértékét.

A munkavállalók munkaidejének időtartama összességében legfeljebb annyi órával emelkedhet 2010 és 2011-ben, mint ahány órával 2009 és 2010-ben összességében csökkent, de egy évben maximum 208 órával. Ez nem minősül rendkívüli munkavégzésnek.

A felhasználás időtartama nem függ attól, hogy a rövidebb teljes munkaidő mennyi időn keresztül volt érvényben. Ennek megfelelően a munkáltató a rövidebb teljes munkaidőből "nyert" órákat szabadon oszlathatja el legkésőbb 2011. december 31-ig. Szabadon dönt a munkáltató arról is, hogy heti egy, két, három vagy négy órával emeli fel a munkavállaló munkaidejének heti mértékét. A munkaidő fenti módon történő felemelése esetén is, továbbra is alkalmazandó szabály, hogy a napi munkaidő mértéke nem haladhatja meg a 12 órát (ügyelet esetén a 24 órát), a heti munkaidő mértéke pedig a 44 órát (ügyelet esetén a 48 órát).

A rövidebb teljes munkaidő azon a ponton is eltérést mutat a részmunkaidőhöz képest, hogy nem érinti a munkavállalók munkaszerződésben megállapított személyi alapbérét. A rövidebb teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére továbbra is a munkaszerződésében meghatározott személyi alapbére jár. E logika mentén haladva a törvényalkotó szándéka arra irányult, hogy a munkavállaló személyi alapbérét a munkaidő felemelése sem érintheti. Ha a munkáltató 2010-2011-re hosszabb teljes munkaidőt állapít meg, akkor ez a munkavállalók személyi alapbérét szintén nem érintheti. Tehát, ha korábban a heti 20 óra volt a teljes munkaidő, abban az esetben is a heti 40 órára járó személyi alapbért kellett megfizetni, de ha az új szabályok alapján a munkavállalót heti 44 órában foglalkoztatják - ledolgozva ezzel a korábbi kiesett időt - akkor is heti 40 órára járó személyi alapbérre lesz jogosult, nem kap arányosan többet a negyven óra feletti munkaidő után. Nem lehet érvényesen olyan megállapodást kötni, hogy a rövidebb teljes munkaidő kimondásával egyidejűleg csökkentésre kerül a személyi alapbér azzal, hogy az ily módon kieső összeget majd a megemelt mértékű munkaidő alkalmazásakor fogja visszakapni a munkavállaló.

Fontos szabály, hogy azok a munkavállalók, akiket a munkáltató heti negyven óránál hosszabb teljes munkaidőben foglalkoztat a munkaidő-átcsoportosítás következtében, felmondási védelem alatt állnak. Ez közelebbről annyit jelent, hogy 2011. december 31-ig nem lehet munkaviszonyukat a munkáltató működési körében felmerült okból rendes felmondással vagy csoportos létszámcsökkentés keretében megszüntetni. Abban az esetben, ha ez a törvényi rendelkezés ellenére mégis megtörténne, akkor a felmondás jogellenesnek minősül.

Az új szabályok előnyösek lehetnek mind a munkáltatók, mind a munkavállalók vonatkozásában és a gyakorlati tapasztalatok alapján a munkáltatók egy része már alkalmazza is, illetve alkalmazni tervezi ezt a lehetőséget.

Ön mit tett volna?

...jogvédelmi biztosítás nélkül?
Ügyfelünk a délutáni csúcsforgalomban a 61. számú főúton Kaposfőre indult személygépkocsijával.
Kaposmérőben az egyik kereszteződésben egy kamion a jobboldali keresztutcába akart befordulni, ezért lassítani kezdett. A közvetlenül a kamion mögött haladó gépkocsi sofőrje ezt későn vette észre, de még időben elkezdett fékezni és végül sikerült biztonságosan megállnia. A mögötte haladó gépjárműveknek - köztük Ügyfelünknek is - azonban már intenzívebben kellett fékeznie, de mivel 40km/h-val haladtak, sikerült megállniuk, igaz egymástól mindössze 0,5-1 méterre. Ügyfelünk előtt kb. 10 kocsi torlódott fel. Ügyfelünk épp megnyugodott, hogy sikerült elkerülni a bajt, mikor a belső visszapillantó tükörben egy közeledő járművet észlelt, majd sorozatos csattanást hallott. A hátulról érkező gépkocsi már nem tudott megállni, beleütközött Ügyfelünk autójába, mely továbbtolta az előtte lévő gépkocsikat.

Így a sorozatkarambol során négy autó ütközött, személyi sérülés azonban nem történt. Mivel a karambol okozója a helyszínen elismerte felelősségét, rendőri intézkedést senki nem kért.

Ügyfelünk felhívta a D.A.S. jogsegély szolgálatát, ahol jogász kolléganőnk azonnal tanáccsal látta el, hogy mi a teendője ebben a helyzetben. Ügyfelünk így lefényképezte a sérült járműveket, ezt azonban a baleset okozója sérelmezte, és igyekezett hibát találni Ügyfelünk gépkocsijában, vitás helyzet alakult ki. Ennek eredményeként az éppen arra járó rendőr mégis kihívta a közlekedésrendészet munkatársait, akik lefolytatták a helyszínelést, mindenkit megszondáztattak és felvették a vallomásokat.

Másnap Ügyfelünk felkereste a baleset okozójának biztosítóját. Itt kiderült, hogy a sofőr már nem ügyfelük, ráadásul a neve és a lakcíme sem az, amit a rendőrségnek a jegyzőkönyv felvételekor megadott. Sikerült kideríteni, kinél van a kötelező felelősségbiztosítása, így Ügyfelünk felkereste a biztosítót és kitöltötte a kárbejelentőt. A baleset okozója ezt elolvasta, de már nem értett vele egyet. Azt elismerte, hogy Ügyfelünknek ment, de azt nem, hogy továbbtolta, mert állítása szerint már történt egy baleset, melyet Ügyfelünk okozott, ő csak ebbe szaladt bele. Ügyfelünknek osztott károkozást ajánlottak fel, melyet, ha elfogad, nem kerül sor perre, ellenben pert indítanak ellene és ezt még személyiségi jogi perrel is kiegészítik, mivel Ügyfelünk a baleset okozóját szavaival megsértette. Ekkor derült ki, hogy a sofőr jogász egy állami intézménynél.

Ügyfelünkhöz ezután kárszakértő érkezett, aki felmérte a gépkocsi állapotát. Ügyfelünk elmondása alapján: "A hátsó szélvédőnél láttam, hogy kitörli az eredetileg készült képeket, amikor meglátta a D.A.S. matricát és újakat készített."
A kárszakértő véleménye szerint, a kár nagyságából ítélve az Ügyfelünk mögött haladó gépjármű kb. 70-80 km/h - ás sebességgel haladhatott.

A biztosító a kárszakértő véleménye ellenére is osztott kárt javasolt Ügyfelünknek.
Ügyfelünk ekkor döntött úgy, hogy Társaságunk segítségét kéri, és ezt közölte a biztosító képviselőjével is: "…amennyiben ragaszkodik az álláspontjához, akkor találkozunk a bíróságon, de ebben az esetben a következő megbeszélésünkre nem én fogok jönni, hanem a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító ügyvédei. Ezt követően felálltam, elköszöntem és otthagytam az elképedt ügyfelest. "

Ezután Ügyfelünket felkereste a biztosító képviselője és még azon a héten átutaltak Ügyfelünk számlájára 585.000Ft-ot (a gépjármű akkori értéke mindössze 500.000Ft volt), valamint felajánlották, hogy segítenek Ügyfelünknek értékesíteni a roncsot, és ha új autót vesz, átvállalják az átírás költségét.
Ügyfelünk eladta a roncsot 300.000Ft-ért, így a gépkocsiért összesen 858.000Ft-ot kapott. Végül vásárolt egy használt autót, melynek átírási költségét (35.000Ft) a biztosító állta.

"Az egészet lezavartuk nem egészen két hét alatt, amikor minden ismerősöm fél évet és perek sorozatát jósolta.
Úgy érzem, hogy a D.A.S. passzív segítsége nélkül nem tudtam volna ilyen gyorsan és viszonylag gördülékenyen elintézni a káromat, mivel több, mint fél év után zárta le a rendőrség a vizsgálatot.

Ez a vizsgálat megállapította a mögöttem haladó hölgy egyértelmű felelősségét, mivel nem az útviszonyoknak, a forgalmi helyzetnek, valamint a KRESZ lakott területre előírt sebességhatárának megfelelő sebességgel vezette a járművét. Ezért 40.000 Ft szabálysértési bírságot és 3 büntetőpontot kapott.

Remélem hosszúra nyúlt történetemet érdemesnek találják a publikálásra."

Ezúton köszönjük a tanulságos történetet, és arra bíztatjuk minden Kedves Ügyfelünket, hogy osszák meg velünk és Kedves Olvasóinkkal történeteiket, melyeket a tortenet@das.hu e-mail címre, vagy a 1074, Budapest, Rákóczi út 70-72. postacímünkre várunk 2009. november 27-ig. Az általunk legjobbnak ítélt történet beküldőjének különdíja egy kétszemélyes wellness hétvége a Hotel Pilisben, Dobogókőn!

A pályázat résztvevője hozzájárul, hogy az általa beküldött történetet, vagy annak egy részletét a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. kiadványaiban és weboldalán felhasználja.

R E K L Á M	R E K L Á M

Minden jog fenntartva. Copyright: D.A.S. Jogvédelmi Biztosító

*Ezt a levelet a hírlevélgyár.hu, küldte Önnek, online direct-marketing rendszerén keresztül. a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító megbízásából. A Hírlevélgyár garantálja, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben és a Kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és e-mail adatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvényben foglalt valamennyi kötelezettségnek eleget tesz. - 1992. évi LXIII. törvény - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (a továbbiakban Avtv., adatvédelmi törvény);
- 2008. évi XLVIII. törvény - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szól, melyeket maradéktalanul betart.

Nyilvántartási azonosítónk: 01640-0001

Amennyiben nem kíván több hasonló tartalmú levelet kapni, itt mondhatja le.
Leíratkozas: leiratkozas_das@hirlevelgyar.hu