Tisztelt Hírlevél Olvasó!

Weboldalunkon friss hírként már olvashattak a banki magatartás kódex aláírásáról, illetve a kerékbilincsekre vonatkozó új szabályozás bevezetéséről, melyeket - a nagy érdeklődésre tekintettel - bővebben is kifejtünk e havi hírlevelünkben. Így megtudhatják, hogy a kódex milyen tényleges változást hoz a hitelezésben, illetve, hogy az egységesített díjak mellett milyen szabályok vonatkoznak a gépjármű elszállítására, valamint kiderül, mi a szerepe a központi adat nyilvántartási rendszernek. A téli utazásokra tekintettel nem győzzük hangsúlyozni a légi utasok jogait és tárgyaljuk a munkabérre vonatkozó diszkrimináció tilalmát is. Szakértői rovatot indítottunk a Lánglovagok.hu tűzoltóportállal, melyről egy rövid bemutatkozót olvashatnak hírlevelünkben.

Kellemes olvasást kívánunk!

A banki magatartás kódex részletes szabályai
Korábban rendszeresen tudósítottunk a magatartás kódexszel kapcsolatos hírekről. De tulajdonképpen mit is várhatunk a kódextől? Milyen tényleges változást hoz a hitelezésben? Megkíséreljük a részletes szabályokat és azok gyakorlati hasznát bemutatni.

1. Felelős hitelezés általános normái

Az általános normák nem konkrét szabályok, csupán elvi rendelkezések, ezek megsértését rendkívül nehéz bizonyítani. A bankok kötelezettséget vállaltak, hogy a hitelbírálás alatt fokozottan vizsgálják az ügyfél tényleges teherbírását. Csak eszközfedezeti, jövedelemvizsgálat nélküli (például: jelzáloglapú) kölcsönöket a jövőben korlátozottan nyújtanak, gondos vizsgálat mellett. Mindemellett mindenre kiterjedő tájékoztatást nyújtanak, az ügyfél racionális döntése érdekében, átlátható termékeket, üzletszabályzatokat dolgoznak ki, és a kiválasztott hitelszerződés kockázatait is bemutatják.

2. Szerződéskötés előtti hitelezés általános elvei

Sajnos a hazai piacon a mai napig tapasztalható az ügyfelek félre- vagy alul-tájékoztatása. A polgári jog általános szabályai szerint a szerződést aláíró személy tökéletesen tisztában van a szerződés tartalmával, ez a megközelítés azonban rendkívül hátrányos a több száz oldalas, szakmai nyelvezetű hitelszerződések tekintetében. A kódex kötelezővé teszi a pénzügyi intézmény saját termékeit összehasonlító tájékoztatások közzétételét, emellett a PSZÁF mindenre kiterjedő összehasonlításaira külön fel kell hívni a figyelmet, erre a honlapra átlinkelési lehetőséget kell biztosítani. A szerződéskötéskor írásban kell az ügyfelet tájékoztatni a díjmenetes felmondás lehetőségeiről. Az akciós hitelek bemutatásakor az akciós időszakot követő törlesztőrészletet ugyanakkora betűmérettel kell feltüntetni. Amennyiben az ügyfélnek hitelfedezeti életbiztosítást is kötnie kell, erre csak pozitív hitelbírálatot követően kerülhet sor. Devizahitel esetén az ügyfélnek lehetőséget kell biztosítani, hogy a hitelt egy összegben, devizában is megfizethesse.

3. Szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításához kapcsolódó szabályok

Korábban beszámoltunk róla, hogy a pénzpiaci hitelezésről szóló jogszabály augusztus. 1. napjától szigorította a kamatemelés szabályait. A kódexet aláíró pénzügyi intézmények vállalták, hogy a jogszabály rendelkezésinél szigorúbb, és konkrétabb szabályoknak vetik alá magukat. A kódex meghatározza azokat az okokat, melyekre hivatkozva kamatot lehet emelni. Kamatemelésre alapvetően csak a jogszabályi környezet megváltozása, a pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása vagy az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása körében van lehetőség. A kódex az előbbi három csoporton belül is meghatározza azokat a konkrét okokat, melyekre nézve kamatemelés végezhető.

A kamatemelés mellett a hitelszerződés részét képező jutalékot, költséget, díjat csak maximálisan az inflációval lehet megemelni.

4. Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelésé körében alkalmazandó eljárások

Amikor késedelemmel fizetnek az ügyfelek, előbb-utóbb nyilvánvalóan felmondásra kerül a szerződés, és az eddigi részletek helyett egy összegben követelhető a felvett kölcsön. A legtöbb bedőlt hitelt ebben a stádiumban még meg lehetne menteni, ami mindkét félnek előnyére válna. A mentéshez az ügyfél és a bank fokozott együttműködése kell, a kódex ezt kísérli meg segíteni. Sajnos kevés konkrét szabályt határoz meg, méltatlanul alul szabályozottá téve ezt az igen fontos területet. A kódex kötelezővé teszi áthidaló módszerek kidolgozását, amikről írásban kell tájékoztatást nyújtani. Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a hosszabb futamidejű kölcsön egyben drágább is.

5. A végrehajtási eljárás előtt és alatt alkalmazandó felelős hitelező magatartás általános elvei

A felmondott hitel összegét végrehajtási eljárás során lehet beszedni. A végrehajtási eljárás és az azt esetlegesen megelőző bírói szakasz viszont igen drága, ezek költségét végső soron az ügyfél fogja megfizetni. Összességében tehát cél a költséges jogi eljárások elkerülése.

A kódex már a behajtás előtt a fizetési késedelemkor kötelezővé teszi, hogy a pénzügyi intézmény felvegye a kapcsolatot az ügyféllel, és alternatív megoldásokra biztassa. A fizetési felszólításban részletezni kell a teljes fennálló tartozás összegét, a kamat és késedelmi kamat mértékét és az ügyfelet tájékoztatni kell a tartozás behajtása esetén követendő jogi eljárásokra, valamint az ezekkel járó költségekre.

A végrehajtás során is együtt kell működni az ügyféllel, a végrehajtásra történő átadáskor a tőkét és a kamatot, késedelmi kamatot összegszerűen ki kell mutatni, nem csak százalékban jelölni. A kódexet aláíró intézmények kötelezték magukat, hogy az ingatlanra vonatkozó vételi jogot csak 90 nap moratórium után vegyék igénybe. A moratórium alatt az ügyfél maga értékesítheti az ingatlant, vagy egyéb módon egyenlítheti ki a tartozást.

Kártérítés a levegőből, avagy kis abc a légi utasok jogairól
A tömegközlekedés egyre gyakoribb módja lett a légi utas szállítás. Mivel jellegüknél fogva ez a népszerű utazási mód nemzetközi viszonyokat is átfog, ezért a laikus emberek számára átláthatatlan a szabályozás kérdése. Ennek akkor van igazán jelentősége, amikor a járat törlése, vagy jelentős mértékű késése kapcsán kárigényünk keletkezik. Ismételten olyan témát feszegetünk, mely során jó, ha tisztában vagyunk a jogainkkal.

A légi közlekedésről és a légi utasok jogairól az Európai Unión belül külön rendelet szól. A 261/2004 EK rendelet szabályai valamennyi európai uniós légi szállítóra kötelező, így annak rendelkezéseit be kell tartaniuk. Ez az a rendelt, mely a légi utasok jogainak ismertetését, és érvényesíthetőségének feltételeit is tartalmazza, és amely a későbbi jogvitákra is iránymutatást ad.

A gyakorlatban a járatok törlésétől kezdve, a jelentős késedelmen át, többféle olyan probléma is felmerülhet, mely az utas igényérvényesítésére lehetőséget ad. Azonban ez sosem korlátlan, ugyanis a rendelet pontosan és részletesen szabályozza azokat a feltételeket, melyek fennállása során az utas kártalanítást, illetve egyéb juttatást, ellátást követelhet.

A rendelet külön rendezi a beszállás visszautasításának, a járat törlésének, valamint a késés esetét, és azokat az igényeket, melyek az utasokat megilletik.

A beszállás visszautasítására akkor kerülhet sor, amikor például a légitársaság több jegyet adott el a járatra, mint ahány ülőhelyet biztosítani tud.

Az az utas, akinek a beszállását visszautasította a légitársaság, kártalanítást követelhet, ellátást igényelhet, végső soron pedig, ha az utazás okafogyottá vált a beszállás megtagadása miatt, akkor a jegy összegének visszatérítésére is igényt tarthat. A kártalanítás összege korlátozott, melynek differenciálására a tervezett út kilométerének nagysága alapján került sor. Így például legfeljebb 250 eurót lehet követelni, ha a repülőút nem haladja meg az 1.500 kilométert.

Abban az esetben, ha a légitársaság a járatot törli, a károsult vagy kérheti a jegy árának visszatérítését, vagy a továbbszállítást, valamint az ellátás biztosítását, és végső soron - ha annak feltételei fennállnak - akkor kártalanítást. Nem követelhető azonban kártalanítás akkor, ha a járat törléséről a légitársaság az utast előre értesítette, és az értesítéssel egyidejűleg olyan járatra foglaltak helyet az utas számára, amelyikkel az eredetileg tervezettel megközelítőleg azonos időben éri el úti célját.

Ugyanígy kizárt a kártalanítás követelése akkor, ha olyan rendkívüli körülmény eredményezte a járat törlését, mely a legnagyobb gondosság ellenére sem küszöbölhető ki. Ilyen például egy jelentős vihar, vagy bármilyen olyan biztonsági kockázat, mely a repülést az adott járaton nem teszi lehetővé. Itt jön szóba sajnos a sztrájk esete is, mely sok esetben vagy a járatok törlését, vagy jelentős késését eredményezi.

A leggyakoribb probléma azonban a járatok késése, és az ebből eredő igények érvényesítése. Nyilvánvaló, hogy ennek okai több mindenre visszavezethetőek, úgy, mint az ellenőrzés, vagy valamely műszaki hiba kijavítása, esetlegesen az időjárási viszonyok megváltozása. A közfelfogással ellentétben a járat késése estén nincs lehetőség kártalanításra. Ez az igény a járatok törlésénél és a beszállás visszautasításánál állhat fenn.

A rendelet szerint még nem alapozza meg az igényérvényesítést az, ha a gép felszállása például egy órát tesz ki. Ugyanis a késésnek az 1500 kilométernél rövidebb repülőút esetén legalább két órát, az ennél hosszabb, az Európai Unión belüli vagy egyéb, 1500 és 3500 kilométer közötti repülőút esetén legalább három órát, illetve az Unión kívüli, 3500 kilométernél hosszabb repülőút esetén legalább négy órát el kell érnie.

Ekkor a légitársaságnak gondoskodnia kell az utasok ellátásáról. Akkor, ha a késést az öt órás időtartamot eléri, a jegy ára is visszakövetelhetővé válik.

Természetesen a légitársaságokat nagyon szigorú tájékoztatási kötelezettség terheli a fenti jogokról és azok érvényesíthetőségéről, mely tájékoztatás általában a reptereken kerül közzétételre, ezért érdemes mindig figyelemmel kísérni a tájékoztató hirdetményeket. Ami viszont gyakorlati problémát jelent a fenti jogok érvényesítése tárgyában az az, hogy a járat törlése, vagy jelentős mértékű késése esetén az utasok nem teszik meg azokat a lépéseket, melyekkel az igényeiket bizonyítani tudják. Így minden esetben javasoljuk az igények előterjesztése érdekében az eseményről szóló igazolást kikérni a légitársaságtól. Ha bármilyen probléma felmerülne (például nem kapják meg az ellátást, nincs elhelyezés), a lehetőségekhez képest minden esetben javasoljuk, hogy valamilyen írásos nyoma legyen a probléma felvetésének, közlésének. Ez akár jegyzőkönyv, akár panasz formájában is alkalmas lehet a későbbi bizonyításra. Ha az egyes igények előterjesztésére a reptéren nem kerülhetett sor, javasoljuk azt később a légitársaság terhére bejelenteni.

Reméljük, hogy a fenti cikkel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a Kedves Olvasó a hasonló esetekben is érvényesíteni tudja jogait.

Kerékbilincsek új módija
2009. november 1. napjától hatályba lép a kerékbilincsekre vonatkozó új szabályozás. A jogszabály jelentősége abban rejlik, hogy az utóbbi időben a visszaélések miatt maga a Főváros sem alkalmazta már a kerékbilincselés eszközét. Azonban egy új, egységes szabályozást követően ismételten alkalmazásra kerülnek a kerékbilincsek, így nem árt azok tervezett szabályaival megismerkedni. Miért van ennek nagy jelentősége? Miben ad újat a jogszabály? Cikkünkben megválaszoljuk a témával kapcsolatban felmerült legfontosabb kérdéseket.

A diszkrimináció tilalmának megvalósulása munkabérek esetén
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Esélytv.), a társadalom egészére, általános jelleggel határozza meg a diszkrimináció tilalmát. A törvény meghatározza, hogy különösen mely esetekben kell ügyelni a hátrányos megkülönböztetés tilalmának betartására.

Így például a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben, a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben, a jogviszony létesítésében és megszüntetésében, a munkabér megállapításában és biztosításában, a kártérítési, valamint a fegyelmi felelősség érvényesítése során. Példálózó jelleggel felsorolja a diszkriminációra okot adó tulajdonságokat, például a nemre, vallásra vonatkozó, vagy akár szakszervezeti, faji hovatartozást. Cikkünkben a munkabérre vonatkozó szabályokat mutatjuk be, különös tekintettel a nemi hovatartozással. Tapasztalatunk szerint hazánkban a mai napig nem valósult meg a nemek közötti egyenlőség, a férfi munkavállalók rendszerint többet keresnek hölgy társaiknál.

Mikor beszélhetünk munkabérre vonatkozó diszkriminációról?

Az egyszerű válasz az lehetne, hogy amikor a diszkriminációra okot adó körülménnyel rendelkező munkavállaló indokolatlanul kevesebbet keres azonos munkát végző kollégáinál.. Az első probléma a munkabér meghatározása, mivel nem csak a munkaszerződésben feltüntetett személyi alapbért, hanem a mérlegelési jogkörben adott prémiumot, jutalmat, egyéb juttatást is vizsgálni kell. Fontos megjegyezni, hogy az a munkáltató, aki az azonos munkát végző, azonos tapasztalattal rendelkező és hasonló teljesítményű dolgozók személyi alapbérét különbözően állapítja meg, késhegyen táncol. A személyi alapbérrel kapcsolatos diszkrimináció ugyanis a legkönnyebben bizonyítható, előfordulása ezért elég ritka.

Prémiumot lehet szabályzat útján folyósítani, ebben az esetben az mindenkinek járó juttatás, ha azonban diszkrimináció miatt mégis elmarad kifizetése (mert például a teljesítményhez arányosított prémium tekintetében a munkáltató a szabályzat alapján mérlegelési jogkörében mégis megtagadta a kifizetést) az összeg érvényesítése viszonylag egyszerű. A szabályzat szerint járó juttatást gyakorlatilag nem lehet mérlegelés útján megvonni, csak akkor, ha a szabályzatba foglalt konkrét kizáró körülmény áll fenn. Például a prémium feltétele az, hogy a munkáltató cég nyereséges legyen, de az egy évnél rövidebb ideje munkaviszonyt létesítő dolgozók nem részesülhetnek kifizetésben.

Más a helyzet a nem szabályzatban rögzített juttatásoknál. Ilyen esetben a sikeres igényérvényesítéshez az is kell, hogy a munkáltató egyéb dolgozóinál alkalmazott gyakorlatból az általánosság levezethető legyen. Azaz a legtöbb azonos jellemzőkkel rendelkező munkavállaló megkapja a juttatásokat, közel azonos mértékben.

Mikor indokolt a megkülönböztetés?

Egyszerűen akkor, ha a megkülönböztetés a munkaviszonyból eredő, objektív indokból ered, például női zuhanyzóban indokolt női fürdőfelügyelőt alkalmazni. Ha kimutatható, hogy egy munkavállaló kevésbé hatékonyan végzi a munkáját, vagy viszonylag rövid ideje áll fenn a munkaviszonya, és ezzel együtt a többiek prémiuma a hatékony munkavégzés vagy a munkaviszony fennállása alapján lett meghatározva, a juttatás indokoltan megvonható. Amennyiben azonos osztályon dolgozó kollégák közül nem mindenki megy helyszínre, vagy telefonál munkaügyben munkahelyén kívül, a céges autó vagy telefon sem jár mindenkinek.

Eljárási szabályok

Nyilvánvaló, hogy a munkavállaló soha nem lesz abban a helyzetben, hogy a sokszor titokként kezelt juttatásokba betekinthessen, akár bíróság előtt bizonyítékként azokat felhasználhassa, ezért az egyenlő bánásmód megsértése miatti eljárások különleges szabályokon alapulnak:

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén a munkáltatóval szemben pl. munkaügyi per, munkaügyi ellenőrzési eljárás kezdeményezhető. Az eljárás során a sérelmet szenvedett félnek csak azt kell bizonyítania, hogy a jogsértéskor rendelkezett azzal a tulajdonsággal (pl. azzal a fogyatékossággal), amely miatt hátrány érte, természetesen, ha a megkülönböztetés oka a nemre vagy egyéb nyilvánvaló tulajdonságra vezethető vissza, a bizonyítás nem szükséges. Mindemellett a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az egyenlő bánásmód követelményét betartotta. Az általános szabályok szerint annak kell bizonyítania valamit, akinek érdekében áll, hogy a bíróság azt igaznak fogadja el. A diszkriminációra hivatkozó munkavállalónak azonban elegendő a diszkriminációra okot adó körülményt bizonyítani, és előadnia, hogy milyen okból véli a munkáltató gyakorlatát diszkriminálónak. Ezek után a munkáltatónak úgy kell védekeznie a munkavállaló állításai ellen, hogy saját maga csatolja például a kifizetett prémiumok, egyéb juttatások jegyzékét, vagy felhozza azokat az okokat, melyek a kifizetések közötti különbséget indokolttá tették. Ha a munkáltató nem tudja bizonyítani azt, hogy betartotta az egyenlő bánásmód követelményeit, akkor a munkavállaló kérelmének ad helyt a bíróság, azaz például kötelezi a munkáltatót a prémium kifizetésére.

Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését az Egyenlő Bánásmód Hatóság ellenőrzi és jogsértés megállapítása esetén különféle intézkedéseket hozhat: például elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, a jogsértést megállapító határozatát nyilvánosságra hozhatja, magas összegű bírságot szabhat ki.

Társaságunk fokozottan figyelemmel kíséri, hogy ügyfelei ne szenvedjenek jogsérelmet. Sajnos hazánkban még nem tudatosultak egyes Európában már régóta magától értetődő elvek, mint az egyenlő bánásmód követelménye. Ha Ön is tapasztal diszkriminációt munkahelyén, forduljon szakértőhöz. Ügyfeleink számára családi jogvédelmi biztosításunk keretei között természetesen teljes körű munkaügyi jogvédelmet biztosítunk.

...jogvédelmi biztosítás nélkül?
Ügyfelünk balesetet szenvedett, jobbra kanyarodás közben egy rendőrlámpánál az előtte egyenesen elszáguldó teherautóval ütközött össze. A rendőrség a teherautó sofőrje ellen indított szabálysértési eljárást megszüntette (mondván, nem követett el szabálysértést). Ennek ellenére a peres eljárásban sikerült bebizonyítani, hogy a teherautó sofőrje haladt át a piros jelzésen, és így a szabálysértési határozattal szembehelyezkedve a bíróság helyt adott a kártérítés iránti igényünknek.

…jogvédelmi biztosítás nélkül?
Ügyfelünk férje halálát követően sajnos jogtalanul vette fel kéthavi nyugdíját. A nyugdíjfolyósító egy összegben rövid határidő kitűzésével követelte vissza. Levelünkre a nyugdíjfolyósító olyan mértékű részletfizetést engedélyezett, amely idős ügyfelünknek maximálisan elfogadható.