Tisztelt Hírlevél Olvasó!

Novemberi számunkban olvashatnak a vevői jogokról, melynek keretében összehasonlítjuk, hogy mi a különbség a szavatosság és a jótállás között. Folytatjuk "Figyelő szemek" című rovatunkat, melyből megtudhatják, hogy a munkáltató milyen esetben ellenőrizheti alkalmazottai e-mailben történő levelezését. Megvizsgáljuk a mozgáskorlátozottakra vonatkozó KRESZ előírásokat, különösen a behajtási jogra, a megállásra és parkolásra vonatkozóan. Munkajogi rovatunkban beszámolunk arról a jogszabálytervezetről, melyben az alkalmi munkavállalói kiskönyvet az egyszerűsített foglalkoztatás váltja fel.

Kellemes olvasást kívánunk!

Vevői jogok cipők vásárlásakor
Sokaknak okoz bosszúságot, ha kis értékű árucikket, így például cipőt vásárolnak és az rövid használat után tönkremegy. A kereskedők gyakran nem veszik komolyan a termék minőségét firtató panaszokat, és a tulajdonos nem rendeltetésszerű használatára fogják a bekövetkezett hibát. Nagyobb értékű dolgok esetében kézenfekvőnek tűnik a perindítás, de egy legfeljebb húszezer forintos termék esetében más megoldásoknak is lehet relevanciája.

A per ugyanis egy nagyon hatásos megoldást kínál, ugyanakkor drága (különösen egy cipő újkori árához képest) és nagyon lassú. A pereskedés alternatívája éppen fordítva: olcsóbb, gyorsabb, viszont jogilag nem kikényszeríthető (a felek kölcsönös megegyezésén alapuló bizalmon alapul).

A cipő tehát a megvásárlását követően tönkremegy. A vevői jogok ilyenkor úgy alakulnak, hogy első lépcsőben kijavítást vagy kicserélést lehet követelni, második lépcsőben pedig árleszállítást vagy elállást. Már a hiba észlelésekor érdemes tisztázni, hogy ezeket a lehetőségeket milyen jogi alapon kíséreljük meg érvényesíteni. Kínálja magát a szavatosság, mely általános érvényű abban a tekintetben, hogy minden ilyen jellegű szerződésre vonatkozik.

A szavatosság esetén a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba már a termék megvásárlásakor benne volt a cipőben, vagyis hogy a hibát nem a vevő okozta, az szükségszerűen lépett fel, mivel már a vásárláskor rossz volt a cipő, csak ez nem volt észlelhető. A jótállás (közkeletű néven garancia) ezzel szemben kedvezőbb a vásárlóra nézve, ugyanis jótállás esetén a kereskedőnek kell bizonyítani, hogy a termék megvásárlásakor jó volt, vagyis hogy a hibát a vevő okozta, mert nem rendeltetésszerűen használta a cipőt. A jótállás - a szavatossággal szemben - nem általános, az bizonyos termékekre jogszabály alapján jár, a termékek többségére viszont a forgalmazó önszántából adja (valószínűleg vevőcsalogató céllal). A cipőre nem jár jogszabály alapján jótállás.

Jótállás esetén a vásárlónak sokkal könnyebb dolga van, hiszen elegendő bejelenteni az igényét, és mindaddig követelhet, amíg a kereskedő hitelt érdemlően nem bizonyítja a rendeltetésellenes használatot. Szavatosságnál ellenben a vásárlón van a sor, neki kell minden bizonyítékot összeszedni, amíg be nem bizonyosodik, hogy a cipő már eleve hibás volt.

Látható, hogy mindkét esetben azon a speciális szaktudást igénylő véleményen van a hangsúly, mely feltárja a hiba okait. Ehhez célszerű - mind a vásárlónak, mind a kereskedőnek - szakvéleményt készíttetni. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (www.nfh.hu) a következő szervezeteket ajánlja:

Az igényérvényesítés menete az alábbiak szerint írható le.

1. Az igényt annál a kereskedőnél kell bejelenteni, ahol a cipőt megvásárolták. A vásárlás tényének igazolásául elegendő az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot (számla, nyugta) felmutatni.
Az igény bejelentéséről a kereskedő jegyzőkönyvet vesz fel, mely tartalmazza a következőket:

• a fogyasztó nevét és címét,
• a hibás termék megnevezését és vételárát,
• a vásárlás időpontját,
• a hiba bejelentésének időpontját,
• a hiba leírását,
• a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
• a kifogás rendezésének módját, és amennyiben a kifogást a fogyasztó igényétől eltérően rendezi, ennek indokát is.
  

A kereskedő a jegyzőkönyv egy példányát ezt követően át kell, hogy adja a vásárlónak, és legkésőbb három munkanapon belül köteles közölni az igénnyel kapcsolatos álláspontját.

2. Ha az igény elutasításra kerül, jótállás esetén a kereskedőnek kell beszereznie az elutasítást indokoló szakvéleményt, szavatosságnál pedig a vevő feladata az igényét alátámasztó szakértői álláspont beszerzése.

3. Ha a szakvélemény alátámasztja a vevő igényét, de a kereskedő ennek ellenére sem tesz semmit, alapvetően három lehetőség közül lehet választani:

• a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz lehet fordulni panasszal,
• békéltető testületi eljárást lehet kezdeményezni,
• végső soron bírósághoz kell fordulni.
  

A vásárló számára leginkább megfelelő eljárást a békéltető testületek kínálják, de ennek csak akkor lesz eredménye, ha a kereskedő és a vásárló együtt tud működni egy egyezség létrehozása érdekében. Konszenzus híján a bíróság fog végrehajtható döntést hozni.

Figyelő szemek
A Munka törvénykönyve alapján munkáltató jogosult a munkavállaló munkavégzését ellenőrizni. Ez az általános kijelentés azonban felveti azt a kérdést, hogy vannak-e korlátai a munkáltató ellenőrzési jogkörének, és ha igen, akkor melyek azok? A feltett kérdésre adott válaszként kijelenthető, hogy korlátok márpedig léteznek, melyek megtalálásában és kijelölésében az ombudsmani vélemények és állásfoglalások bírtak és bírnak nagy szereppel.

A munkáltató jogosult a munkavállaló munkavégzését ellenőrizni. Ellenőrzése során ma már széles eszköztárból válogathat. A munkaáltató ellenőrzése azonban nem korlátozhatja aránytalanul az érintetett munkavállaló személyiségi jogait.

Napjainkban már a levelezések nagy része elektronikus formában, e-mail útján zajlik. Az ombudsmani állásfoglalás alapján az e-mail tartalma - ugyan úgy, mint a papír alapú levélé - személyes adatnak minősül. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 3. § (1) bekezdése alapján személyes adat csak abban az esetben kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy ha azt törvény elrendelte. A törvény 2. § (6) bekezdése alapján a hozzájárulás az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen hozzájárulását adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez. Az érintett munkavállaló hozzájárulását külön nyilatkozatban, vagy az adatkezelővel kötött szerződésben is megadhatja. A szerződésben tájékoztatni kell a munkavállalót az adatkezelésre vonatkozó lényeges információkról és arról, hogy aláírásával hozzájárulását adja adatai kezeléséhez. Az adatok kezelője a munkáltató. Adatkezelésének pedig a korábbiakban ismertetettek szerint, meg kell felelnie egyrészt a célhoz kötöttség elvének, másrészt a szükségesség és arányosság követelményének.

Az elektronikus levelezések körében - az ombudsmani állásfoglalás alapján - el kell határolni egymástól a munkavállaló személyes használatára adott - esetlegesen nevét vagy nevének töredékét tartalmazó - e-mail címeket (személyes e-mail) és az olyan e-mail címeket, melyek a munkahely ügyeinek intézésre szolgálnak és nem a munkavállalók személyéhez kötöttek (hivatalos e-mail). Ez az elhatárolás képezi a munkáltató ellenőrzési jogkörének alapját.

A hivatalos e-mail címen folytatott levelezésbe a munkáltató jogosult betekinteni, még akkor is, ha ezen keresztül a munkavállaló magánjellegű levelezést folytatott. Ennek alapját az képezi, hogy a munkavállaló tudatában volt ennek ellenőrizhetőségét illetően. Ezzel szemben a személyes e-mail postafiókon folytatott levelezést - mely csak az érintett munkavállaló és a rendszergazda számára hozzáférhető - úgy kell megítélni, mint a hagyományos személyes levelezést vagy telefonálást. A munkáltató ennek megfelelően nem jogosult a munkavállaló személyes e-mail címére érkező és onnan elküldött levelek tartalmának megismerésére (azok továbbítására és törlésére sem) addig, amíg ahhoz az érintett munkavállaló hozzájárulását nem adja.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy számos munkáltató ellenőrzi munkavállalói tudta és beleegyezése nélkül elektronikus levelezésüket, megsértve ezzel a törvényi előírásokat. A cégek által biztosított hivatalos e-mail címeken bonyolított magánlevelezésekbe a rendszergazdák bármikor belenézhetnek. Ez csak akkor tekinthető szabályosnak, ha a munkavállaló szerződésében kikötötték, hogy magáncélra nem használhatja a munkahelyi e-mail rendszert, és ezt ellenőrizni is fogják.

Összefoglalva a munkáltató azon e-mailek tartalmát jogosult megismerni, amelyeket a munkavállaló a munkáltató megbízásából, munkavégzés céljából hivatalos ügyekben ír és fogad. Az ombudsman felhívta a figyelmet arra is, hogy a munkáltató általi közvetlen betekintés még ebben az esetben is korlátozott.

Ezen belül további különbséget kell tenni a munkahelyen belüli, egyes munkavállalók közötti és a munkahelyen kívülre irányuló, munkavállaló és nem munkavállaló közötti e-mail forgalom ellenőrzése között. Elektronikus levelezés esetén érintett személynek kell tekinteni a levelet küldő, és az azt fogadó személyt is. Az e-mail adatainak kezeléséhez mind a küldő, mind a fogadó személy hozzájáruló nyilatkozatát be kell szerezni. Az ellenőrzést ebben az esetben a nem munkavállaló harmadik személynek a személyes adatok védelméhez, továbbá magántitokhoz és levéltitokhoz való joga korlátozza, aki az e-mailt a munkavállalónak küldte vagy azt tőle kapta. A munkáltatónak biztosítania kell a levelezésben érintett harmadik személy arra vonatkozó jogát, hogy az adatkezelésről és annak részleteiről felvilágosítást kapjon.

Az ellenőrzés gyakorlati megvalósításával kapcsolatban az adatvédelmi biztos kimondta, hogy a munkáltató nem jogosult a levél kinyitására és arra sem, hogy az érintett munkavállalón kívül mással nyitassa ki azt. Kivételt képez az az eset, ha vírusvédelem miatt van szükség a levél kinyitására. Ilyen esetben az informatikus kinyithatja azt, azonban a benne található információt nem adhatja tovább. A munkáltató jogosult arra kérni a munkavállalót, hogy beérkező, illetve a kimenő hivatalos tárgyú elektronikus leveleket számára nyomtatott formában adja át. Arra is jogosult a munkáltató, hogy egy konkrét levél kiadását kérje munkavállalójától. A munkavállaló az ilyen levelek átadását csak a harmadik személy jogát sértő levéltitokra történő hivatkozással tagadhatja meg. Abban az esetben, ha a munkavállaló hosszabb időn keresztül nem tartózkodik a munkahelyen és indokolt az e-mail postafiókjának ellenőrzése, akkor az általa kijelölt másik munkavállaló, ha pedig ilyen nincs, akkor a rendszergazda tekinthet be az e-mail postafiókba. Amelyik levélről megállapítható, hogy hivatalos tárgyú, azok átadhatók a munkáltatónak. Minderről az érintettet tájékoztatni kell.

Mozgáskorlátozottak jogosítványai a KRESZ-ben
Kevesen tudják, hogy milyen bevezető rész nyitja meg a jelenleg hatályos közlekedési szabálygyűjteményt, ezért érdemes azt felidézni: "A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben." A cikkben áttekintést adunk arról, hogy a magasztos alapelveken felül milyen szabályok segítik vagy hivatottak segíteni a mozgáskorlátozott személyek gépjárművel történő közlekedését.

• "Mindkét irányból behajtani tilos"
• "Motorkerékpárral behajtani tilos"
• "Járműszerelvénnyel behajtani tilos"
• "Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos"

• a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el és
• a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, továbbá
• a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg

Egyszerűsített foglalkoztatás alkalmi munkavállalói kiskönyv helyett
A téma vizsgálatát az teszi indokolttá, hogy amennyiben a parlament a napokban elfogadja az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló jogszabálytervezetet, jelentősen megváltoznak az 1997. óta élő alkalmi munkavállalás szabályai.

A jelenleg hatályos jogszabály számos ágazatban (pl. állattenyésztés, növénytermelés) nehezítik az alkalmi munkavállalók, vagy más néven idénymunkások foglalkoztatását. A szabályok ugyanis kevéssé rugalmasak, és nem veszik figyelembe az ágazati sajátosságokat.

A legnagyobb probléma jelenleg a mezőgazdasági idénymunka körében áll fenn. Itt ugyanis olyan időszakos hullámhegyek vannak a munkavégzés során (mint pl. a termés betakarítás, szüret, kukorica kapálás stb.), amikor az alkalmi munkavállalók segítsége nélkülözhetetlen. A ma hatályos munkaügyi rendelkezések azonban számos akadályt gördítenek foglalkoztatásuk elé.
Például: amikor cseresznye érik, kb. két hét áll rendelkezésre, hogy jó minőségű gyümölcsöt szedjenek. Öt nap alkalmi munkavégzés után azonban kötelező egy pihenőnapot kiadni a munkavállalónak, a havi maximum munkavégzés is csak 15 nap. A jogszabályok betartása érdekében azonban a gyümölcsök nem állnak az éréssel...

Ezen túlmenően a jelenlegi szabályok hatalmas adminisztrációs terhet rónak az alkalmi munkavállalót foglalkoztató munkáltatóra. Így minden reggel munkaszerződés, bélyegragasztás, jelenléti ív, munkavédelmi eligazítás, és egyéb más adminisztrációs teendők, amelyek igencsak időigényesek.

Az új jogszabály az alkalmi munkavállalás feltételeit kívánja egyszerűbbé tenni. Nézzük hát, milyen változások várhatóak.

Megszűnik a papír alapú adminisztráció
A változás legfontosabb momentuma, hogy egyszerűsíti a jogszabály az alkalmi foglalkoztatás szabályait, így megszűnik a papíralapú adminisztráció, és az alkalmi munkavállalói könyv (AM könyv) is.

Mi is az egyszerűsített foglalkoztatás?
Az új jogszabály bevezeti az egyszerűsített foglalkoztatás munkajogi fogalmát. Ebbe a kategóriába tartozik majd a háztartási munka, az idénymunka, a mezőgazdasági idénymunka, növénytermesztési idénymunka, valamint a kiemelten közhasznú szervezetnél végzett munka és az alkalmi munka. Az AM könyv helyett úgynevezett blanketta szerződés lesz, amely jelentősen egyszerűsíti az adminisztrációt, mivel akár az internetről is letölthető.

Az alkalmi munkavállalói könyvet felváltó, egyszerűsített blanketta szerződést öt napon túli -növénytermesztési idénymunkánál harminc napon túli- foglalkoztatás esetén kell kitölteni, ezentúl ez rögzíti a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszonyt.

A dokumentum elektronikusan letölthető, de a munkaügyi kirendeltségeken is beszerezhető. Az öt nap alatti foglalkoztatási szándékot a módosítás értelmében interneten vagy részben telefonon kell bejelenteni, blanketta szerződésre nincs szükség.

Ha valaki már normál munkaviszonyban dolgozik, akkor nem lehet azt a munkaviszonyt egyszerű foglalkoztatássá alakítani.

Bejelentési kötelezettség
A munkáltatóknak interneten az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH) kell bejelenteniük a foglalkoztatási szándékot a munkavállalást megelőző napon, de legkésőbb a munka megkezdése előtt. Ha a munkaadó 3 vagy annál kevesebb embert kíván foglalkoztatni, akkor telefonon is bejelentheti ezt a szándékát, és sms-ben visszaigazolást kap a bejelentésről, így a munkaügyi ellenőrzésnél igazolni tudja a bejelentést. A központi ügyféltájékoztató központ napi 24 órában fogadja a telefonos bejelentéseket.

Megszűnik a munkavállalóknál az időbeli korlát is
További változtatás, hogy a munkavállalóknál megszűnik az időbeli korlátozás, míg a munkáltatóknál megmarad. Ennek eredményeképpen a munkavállalók több jogszerző időt gyűjthetnek. A munkáltatóra vonatkozó időbeli korlát értelmében idénymunka esetén az azonos felek közötti folyamatos munkaviszony nem haladhatja meg a 31 napot, egy éven belül pedig a 90 napot. Alkalmi munkavégzés esetén azonos munkáltatónál egy év alatt maximum 90 nap, egy hónapon belül 15, egy héten belül pedig 5 nap az időbeli korlát.

Járulékfizetés
Fő szabályként a nettó munkabér 40 százalékát kell befizetni járulékként. A munkáltatók a járulékot utólag, a havi bevallással befizethetik a Magyar Államkincstárnak. A járulékokat elektronikusan kell bevallani, kivéve a háztartási és idénymunkát: itt választható az év végi, papír alapú bevallás is.

A 40 százalék közteher nyugdíjra, baleseti egészségügyi ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosít. A befizetés 91,8 százaléka a nyugdíj alapé, 1,4 százalék az egészségbiztosítási-, 6,8 százalék pedig a munkaerő piaci alapé.

Ha a munkavállalónak az éves jövedelme ebből a foglalkoztatásból nem haladja meg az évi 840 ezer forintot, bevallást sem kell tennie.

A várakozások…
Az alkalmi foglalkoztatás szabályainak egyszerűsítésétől azt remélik, hogy csökken a be nem jelentett foglalkoztatás, ezzel együtt fehéredik a munkaerőpiac, és erősödik a munkavállalók jogbiztonsága.
Előfordulhat azonban, hogy az alkalmi munkavállalás adminisztrációs nehézségein valóban egyszerűsítő jogszabály a megemelt közteher és az előlegfizetés miatt nem éri el a kívánt eredményt az ilyen típusú foglalkoztatásban érdekelt munkaadói és munkavállalói körben.

...jogvédelmi biztosítás nélkül?
Ügyfelünk slusszkulcsát a családi házából ellopták és a slusszkulcs segítségével a betörő a család autójával elhajtott. A kiérkező rendőrség egyértelműen rögzítette, hogy a kertkaput befeszítették, ujjlenyomatokat is találtak, de az elkövető kilétét sajnos nem tudták kideríteni.

Ügyfelünk ezt követően bejelentette casco biztosítójánál a történteket és minden szükséges dokumentumot megküldött részükre. A biztosító azonban hosszas várakoztatást követően közölte ügyfelünkkel, hogy sajnos nem tudja megtéríteni a kárt. Az elutasítás indoka abban állt, hogy ügyfelünk nem zárta be maga mögött a kaput, majd nem zárta be a lakás ajtaját, továbbá könnyen elérhetővé tette a besurranó tolvaj számára a jármű kulcsainak elvételét, tehát nem mutatott kellő elővigyázatosságot. Ügyfelünk nem nyugodott bele az elutasításba, jogi segítséget kért Társaságunktól és együtt bírósághoz fordultunk.
A perben a rendőrség segítségével bizonyítottuk, hogy a kertkapu be volt zárva, azt a tolvaj erővel feszítette be, illetőleg az is, hogy a lakás ajtaja is csukott - ha nem is zárt - állapotban volt, a bíróság elfogadta ügyfelünk érvelését és megítélte a kártérítést.

…jogvédelmi biztosítás nélkül?
Ügyfelünk idegenhibás közlekedési balesetet szenvedett. A gépjármű kárból, valamint egyéb járulékos költségekből Ügyfelünknek kára keletkezett. A károkozó fél a kárigényt peren kívül elutasította. Emiatt kereseti kérelmet terjesztettünk elő a bíróságon, melyet miután az alperes felelősségbiztosítója részére kézbesítettek, felvette Társaságunkkal a kapcsolatot egyezségkötés céljából. Mielőtt még az első tárgyalást megtartotta volna a bíróság, a biztosítóval aláírásra került az egyezségi megállapodás 550.000,- Ft kártérítési összeg vonatkozásában.