Tisztelt Hírlevél Olvasó!

A tél beköszöntével megkezdődött a síszezon is, ezért szeretnénk felhívni figyelmét a síelés során kötendő balesetbiztosítás előnyeire. Az ünnepek rohamos közeledtével az egész ország nagy ajándékvásárlási lázban ég, és sokan döntenek úgy, hogy internetről rendelik meg a karácsonyi meglepetést, ezért foglalkozunk az online vásárlást érintő fontosabb szabályozásokról. Olvashat az üdülési jogról, valamint megtudhatja, hogy mi a teendő gépjármű kárrendezés során, ha a károkozó személye, illetve gépjárműve ismeretlen. Munkajogi rovatunkban pedig a pihenőidő fajtáiról és kiadásának szabályairól számolunk be.

Jó olvasást kívánunk!

Jó, ha tudja: síszezonban
Az év vége felé megkezdődött a klasszikus síszezon, amikor is tömegével kerekedünk útra a legjobb külföldi síparadicsomok felé, hogy önfeledt hangulatban élvezzük ki a síelés szépségét. Azonban sose feledjük! A sérülés veszélye mindig jelen van és balesetbiztosítás nélkül akár igen tetemes kezelési költségeket is kifizethetünk az orvosi ellátásért. Tekintsük hát át, hogy mire kell figyelni a balesetbiztosítás megkötésekor, és a biztosító szolgáltatásának igénybevételekor.

Már-már közhelynek tűnhetnek azok a riogatások, melyek mindig a síszezon kezdetén figyelmeztetetnek a balesetbiztosítási szerződések megkötésére. Ennek okai ismertek, mégis sokan biztosítási szerződés nélkül indulnak útnak, holott egy esetleges sérülés során az orvosi kezelések költsége horribilis összeget is kitehetnek, melyet balesetbiztosítás hiányában a külföldi kórház akár velünk is kifizettethet. Ilyenkor jó, ha rendelkezünk érvényes balesetbiztosítással, vagy sportbiztosítással, hiszen a biztosító - a szerződési feltételeiben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően - helyettünk viselheti a kezelési és egyéb, a balesettel összefüggő (például a hazaszállítással kapcsolatos) járulékos költségeket is.

A biztosítás megkötésekor nagyon fontos, hogy teljeskörűen feltárjuk a biztosító képviselője, vagy az utazási iroda munkatársa előtt a biztosítással kapcsolatban felmerült igényeinket, valamint azt, hogy milyen tevékenységet fogunk folytatni az utazás során. Ez azért fontos, mert lehetséges, hogy egy egyszerű utasbiztosítás (amely tökéletes lehet egy városnézésre vonatkozó külföldi kiruccanásra), nem fogja egy síbaleset, vagy egy más sportbaleset során keletkezett igényeinket (pl. térdműtéttel kapcsolatos költségeket) megtéríteni. Az utasbiztosítások általános jellegű biztosítások, melyek baleset,- poggyász-, szállítás-, részleges jogvédelmi biztosítást tartalmazhatnak (az egyes biztosítók termékei a részleteket tekintve eltérőek). Ehhez képest speciális biztosítást jelentenek a balesetbiztosítások, illetve szezon jellegüknél fogva a sí balesetekre köthető biztosítások is. Ez utóbbi biztosítási szerződések jelentősége abban van, hogy az általános jellegű utasbiztosításhoz képest akár sokkal nagyobb összeghatárig képesek a szolgáltatásra, azaz a kifizetésre és kifejezetten olyan kockázatokra is kiterjedhetnek, melyekre egy általános utasbiztosítás nem. Nyilván a nagyobb kockázatvállalás, és a magasabb kifizetési határ a biztosítási díjban is megjelenik, így ezek a biztosítások drágábbak is lehetnek. Érdemes az egyes biztosítási szerződéseknél azt is megvizsgálni, hogy van-e külön felelősségbiztosítási záradékuk, ugyanis elképzelhető, hogy a sípályán éppen mi okozunk kárt másnak. Ezeknél a baleseteknél egyes országokban a károsult megdöbbentően nagy összegű kártérítési igénnyel élhet közvetlenül velünk szemben, így ez a biztosítási alakzat ezeket az igényeket hivatott helyettünk átvállalni és a károsult felé teljesíteni. A fentiek ismeretében mindig legyünk inkább körültekintőek és érdeklődjünk arról, hogy az általunk végzett tevékenyéghez, sporthoz, mely biztosítási termék illik a legjobban, és az milyen részletes előírásokat támaszt. A megfelelő biztosítási szerződés kiválasztása azonban csak az első lépés ahhoz, hogy "ne maradjuk magunkra egy kiszolgáltatott helyzetben".

Ha biztosításunkat megkötöttük, feltétlenül vigyük magunkkal a biztosítási kötvényünket, valamint az ahhoz tartozó szabályzatot (az a bizonyos kisbetűs rész), illetve a biztosító "nonstop" elérhetőségét (zöldszám, faxszám). Lehetőség szerint ezeket az iratokat, elérhetőségeket mindig próbáljuk magunknál tartani. Ezeknek a biztosítóhoz való baleset bejelentése és szolgáltatás igénybevétele során van különösen nagy jelentőségük, ugyanis a cselekvés általában az ilyen esetekben mindig sürgős, így közvetlen elérhetőségen keresztül lesz mód a biztosítóval felvenni a kapcsolatot.

A biztosítók ugyanis a szabályzatukban pontosan meghatározzák a szolgáltatás igénybevételének és a kifizetés teljesítésének forgatókönyvét. A szabályzatok részletesen tartalmazzák azt az eljárást, ahogy az igényt a biztosító részére be kell jelenteni (itt van jelentősége a nonstop telefonos, faxon keresztüli elérhetőségnek, melyek ma már magyar nyelven is igénybe vehetőek), illetve azokat a feltételeket is, amelyek fennállásakor a biztosító a külföldi kezelés költségeit megtéríti. A biztosítók által megadott zöldszámok általában éjjel-nappal hívhatóak. Ha az ügyféltől jelzés érkezik egy balesettel, vagy kórházi ellátással összefüggésben, akkor a biztosítók általában felveszik a kapcsolatot a kezelő kórházzal és beszerzik a kezelő orvos szakvéleményét az esettel kapcsolatban (milyen sérülések vannak, milyen ellátás indokolt, hazaszállítható állapotban van-e a biztosított vagy sem), szükség esetén pedig a konzultációba bevonják a saját orvos szakértőjüket is. A biztosítók általában azt is meghatározzák, hogy mely kórházakban történő kezeléshez járulnak hozzá. Így fordulhat elő, hogy bár a biztosító egy sürgős ellátás során egy meghatározott állami kórházban engedélyezi a műtétet és vállalja át ennek költségeit, azonban már egy magánkórházi kezelést nem tart indokoltnak, annak magas költségei miatt. Ez azt is jelenti, hogy ha a biztosított nem a biztosítási szerződésnek és a biztosító iránymutatásai alapján jár el, könnyen juthat arra az eredményre, hogy a biztosító a szolgáltatását megtagadja, vagy csak részben teljesíti, amely végül akár meddő pereskedéshez is vezethet.

Ha a bejelentés során a biztosító minden olyan adat birtokában van, melyek alapján nyilatkozni tud a helytállásáról, és semmilyen akadálya nincs a szolgáltatás megtagadására, akkor a kezelésre megadja az engedélyt a biztosítási szerződés terhére, és végső soron rendezi a kórház felé a számlát.

Az alábbi példák természetesen csak egy szeletét érintették a balesetbiztosításokkal összefüggésben felmerült gyakori jogviták tárgyának, azonban szemlélteti, hogy a felek közötti szerződések igen részletesen meghatározzák a biztosító szolgáltatásának alapjait. A fentiek alapján különösen nagy jelentősége van annak, hogy a balesetet és a szolgáltatás iránti igényünket haladéktalanul bejelentsük a biztosító részére azon a módon, ahogy az a szabályzatban szerepel, és a kórházi kezelés, vagy műtét igénybevételét folyamatosan egyeztessük, azaz a lehetőségekhez mérten a biztosító ajánlásai alapján járjuk el.

Karácsonyi ajándék az internetről
A karácsonyi ajándékvásárlás sokak számára a zsúfolt bevásárlóközpontokban hömpölygő embertömeget, kígyózó sorokat és sok-sok idegeskedést jelent. Ma már azonban ennek nem feltétlenül kell így lennie. A vásárlásnak egy jóval kényelmesebb, időt és energiát megtakarító fajtáját vehetjük igénybe: az internetről történő rendelést. Az on-line vásárlásra azonban speciális szabályok vonatkoznak, amivel jó, ha minden fogyasztó tisztában van. A legfontosabbakat cikkünkben áttekintjük.

Az internetes vásárlás egyre nagyobb népszerűségre tesz szert, hiszen számos előnye van a hagyományos vásárlással szemben. Kényelmesen vásárolhatunk a nyitvatartási időre tekintet nélkül a nap 24 órájában, hiszen nem kell személyesen felkeresni az üzlethelyiséget, ezzel rengeteg időt is megtakarítva. Az interneten megtalálható ajánlatokat könnyen összehasonlíthatjuk, így kiválaszthatjuk a legkedvezőbb áru terméket vagy szolgáltatást. A vásárlást követően pedig a terméket házhoz szállítják.

A számos előny ellenére azonban érdemes megfontoltan, körültekintően választani. Fontos, hogy a termék megrendelése előtt szerezzünk be minden fontos információt a kereskedőről, a kiválasztott termékről és a vásárlás feltételeiről egyaránt. Olvassuk el a weboldalon található általános szerződési feltételeket, hogy ne a vásárlást követően érjen minket meglepetés. Tájékozódjunk az áru vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a fizetésről és a szállítás vagy a teljesítés feltételeiről! Ezen adatokat a kereskedő köteles megadni. Webáruházból történő vásárlás során ugyanis speciális fogyasztóvédelmi szabályok érvényesülnek, melyekről az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. Törvény, valamint a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.%.) Kormányrendelet rendelkezik. Ez alapján a webáruházat előzetes tájékoztatási kötelezettség terheli, továbbá a vásárló számára elállási lehetőséget kell biztosítania. A weboldalon fel kell tűntetnie azokat az adatokat, amelyek alapján a kereskedő személye és tevékenysége beazonosítható. Köteles az általános szerződési feltételeket megjeleníteni és köteles információt szolgáltatni az általa kínált termékekről, szolgáltatásokról és azok áráról, valamint az egyéb járulékos költségekről. Ezért csak olyan webáruházban vásároljunk, melynek weboldalán ezen információk rendelkezésre állnak.

A kiválasztott termék megrendelése után a kereskedő köteles azt 48 órán belül elektronikusan visszaigazolni. Ez még nem jelenti a szerződés létrejöttét, hiszen ez csak azt igazolja, hogy megrendelésünk megérkezett a kereskedőhöz. (Ezek a visszaigazolások általában amúgy is automatikus válaszok). A szerződés akkor jön létre, ha a kereskedő a visszaigazolást követően egy újabb e-mailben értesíti a fogyasztót a megrendelés teljesítéséről, a termék postára adásáról vagy az üzlethelyiségben történő átvehetőségéről.

Mi történik azonban, ha a megvásárolt termék az átvétel után mégsem tetszik? Meggondolhatjuk magunkat és visszaléphetünk a vásárlástól? Visszakapjuk a termék árát? Ezekre a kérdésekre a válaszunk: igen. Az internetes vásárlás során ugyanis indoklás nélküli elállás illeti meg a fogyasztót. Ez azt jelenti, hogy jogszabályi felhatalmazás alapján egyoldalúan visszaléphetünk a szerződéstől, döntésünket nem vagyunk kötelesek megindokolni a kereskedőnek, és a termék visszaküldése esetén követelhetjük a kereskedőtől az általunk kifizetett összeg visszatérítését. Termék rendelése esetén a kézhezvételtől, szolgáltatás igénybevétele esetén pedig a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződés megkötésétől számított 8 munkanapon belül élhetünk elállási jogunkkal. Elállás esetén az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket ugyan nekünk (a vevőnek) kell állni, egyéb díjat, költséget azonban nem követelhet a kereskedő. A kereskedő pedig köteles a kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő 30 napon belül visszatéríteni. Fontos megjegyezni, hogy az elállás nem csak felbontatlan, használatlan termékekre vonatkozik. Az elállási jognak éppen az a lényege, hogy a fogyasztónak lehetőséget adjon arra, hogy a termék kipróbálása után gondolhassa át vásárlási szándékát.
Az elállási jog kompenzálja azt, hogy a vásárlás előtt nem volt lehetőségünk a termék megvizsgálására, kipróbálására, illetve üzembe helyezésére.

Vannak azonban olyan, jogszabályban meghatározott esetek, amikor a fogyasztó nem gyakorolhatja elállási jogát. Ez vonatkozik azon - webáruházban vásárolt - termékekre, amelyek a vásárló személyéhez kötöttek, illetve amelyeket a vásárló kérésére állítottak elő, a romlandó termékekre (pl. nem tartós élelmiszerek, vágott virág), valamint a természeténél fogva vissza nem szolgáltatható termékekre (pl. parfümök, étrendkiegészítők, higiéniai termékek). Az utóbbi termékkör esetében azonban érvényesíthetjük elállási jogunkat, amennyiben a csomagolást még nem bontottuk fel.

Karácsonykor sokan koncertjegyet, vagy még inkább számítógépes szoftvert rendelnek az interneten. Ilyen ajándék választása előtt jó, ha tudjuk, hogy szabadidős szolgáltatások (koncertjegy, belépőjegy megrendelés) igénybevételére irányuló online szerződéseknél nem gyakorolhatjuk elállási jogunkat, számítógépes szoftver vásárlása esetén pedig csak akkor, ha a terméket még nem bontottuk ki.

Az internetes vásárlásra vonatkozó szabályoknak csak a legfontosabb részét érintettük cikkünkben, a szabályozás ennél jóval részletesebb. Reméljük, hogy ezen információkkal segítségükre lehettünk.

Üdülési jog
Tapasztalatunk szerint az utóbbi időben elszaporodtak azok az esetek, amikor a már meglévő üdülési joggal rendelkező ügyfelek számára úgy ajánlanak új üdülési jogot megvételre, hogy vállalják a régi eladását, és a kapott vételárat beszámítják. A konstrukció előnyei magától értetődőek, szinte ingyen lehet cserélni a megunt üdülőhelyet, de jogi szempontból számos veszélyt tartogat.

Fontos tudni, hogy nincs a világon olyan szerződés, amit azonnal meg kellene kötni. Komoly üzletember nem kívánhatja, hogy ügyfelei gondolkodási idő nélkül írják alá a szerződést. Sajnos értékesítési stratégia, hogy a potenciális vevőt nem hagyják gondolkodni, vagy a szerződést átolvasni. Felfokozott hangulatot gerjesztve azt a látszatot keltik, hogy kihagyhatatlan lehetőségre lelt a szerencsés kiválasztott. Nagyon fontos leszögezni, hogy az üzletkötő szóbeli előadásának jogi szempontból nincsen relevanciája, csak az aláírt szerződésből lehet kiindulni, mivel aláírásukkal a felek azt fogadták el, még ha a szóbeli tájékoztatáson más is hangzott el. Ezért aláírás előtt nélkülözhetetlen a szerződés elolvasása és értelmezése. Ha a szöveg nem egyértelmű, akár több nap gondolkodási időt is lehet kérni, hivatkozva a cikkünk elején leírtakra, miszerint nincs olyan reális indok, ami azonnali döntést igazolhatna. Ha valaki mégis ezt állítaná, akkor nagy eséllyel komolytalan ajánlattal van dolgunk. Amennyiben megfelelő időt szánva az értelmezésre, még mindig kétségeink vannak, akkor lehetőség van a szöveg átfogalmazását kérni.

Az utóbbi idők módszere szerint a már üdülési joggal rendelkezőknek egyfajta csereként ajánlanak fel új jogot a régi helyett. A legtöbb esetben két szerződés készül; az ügynök az egyikben adásvételi szerződést köt a vevővel az új üdülési jogra, a másikban megbízásra kerül, hogy adja el a régi jogot és a vételárat számítsa be az új árába. Hiába hangzik el szóban, hogy a két szerződés egymással összefügg, valójában nem így van. Az adásvételi szerződés létrejön a másiktól függetlenül, az abban foglaltak kötik a vevőt, fizetnie kell az esedékes részleteket. A másik szerződésben a bizományosként eljáró ügynök megpróbálja értékesíteni a régi üdülési jogot, tisztázza, hogy élő jog-e egyáltalán és esetleg zálogjoggal van-e terhelve, ezek után elméletileg sor kerülhet arra, hogy a jog érékesítésre kerüljön. Ha az értékesítés határidőn belül nem történik meg, akkor a megbízási szerződés megszűnik, de az adásvételi szerződés továbbra is érvényes marad. Általában részletekben kell fizetni a vételárat, és a régi üdülési jog értékesítéséből várt összeg elmaradása esetén a vevőnek kell fizetnie, vagy bankkölcsönt kell felvennie az összeg biztosítékául. A vevő nem hivatkozhat arra, hogy szóban azt a tájékoztatást kapta, vagy azt a következtetést vonta le, hogy egy szerződésről volt szó, mert két külön és egymástól független szerződést kötött meg. Ha a régi jog értékesítése nem sikeres, akkor a vevő két üdülési jog boldogtalan tulajdonosa lesz, és nem lehetséges az adásvételi szerződést a téves tájékoztatás miatt semmissé tenni.

A megoldás az lehet, ha egy úgynevezett vegyes típusú szerződést kötnek a felek, azaz egy szerződésben veszi meg a vevő az új üdülési jogot, és az ügynök ebben a szerződésben vállalja a jog értékesítését. A felek megállapodhatnak abban, hogy az adásvételi szerződés hatályosulásának feltétele a régi jog eladása, és ha ez a meghatározott határidőn belül nem történik meg, akkor a teljes szerződés érvényét veszti. Ily módon a vevő és az ügynök kötelezettségei, a vételár vevő általi megfizetése és a régi jog ügynök általi eladása egyenrangú kötelezettségekké vállnak. Nyilvánvalóan a vevők nem kötnének szerződést, ha tisztán mérlegelhetik a kockázatot, hogy nagy eséllyel két üdülési jog terheit kell viselniük.

Semmiképpen nem szabad a két szerződéses konstrukciót választani, ha mégis ragaszkodik hozzá a másik fél, akkor is úgy kell az adásvételi szerződést megfogalmazni, hogy az ne hatályosuljon a régi jog eladásáig, és megszűnjön, ha az nem teljesül határidőre. Egyéb esetben semmi nem védi az eladót.

Az üdülési jog jó befektetés lehet, és garantált minőségű nyaralásokat biztosíthat. Az értékesítők többsége tisztességes, az ügyfelek érdekeit szem előtt tartó politikát folytat, munkájukat ezen cikk sem kívánja rossz színben feltüntetni. Néhány üzletkötő által végzett tevékenység azonban előbb utóbb a teljes piacot rossz színben tüntetheti fel. Az utóbbi időkben elterjedő gyakorlatot kizárólag a vevők jogtudatos és meggondolt eljárása tudja megakadályozni, nincs igazi segítség, ha a baj már megtörtént. Ne higgyék el senkinek, hogy húsz perc alatt kell dönteniük, mindig van idő arra, hogy egy évtizedekig fennálló, többmilliós összegű szerződést megfontolhassanak. Aki mást állít, egyszerűen nem mond igazat!

Az ismeretlenség átka, avagy mit tehetünk ismeretlen gépjármű károkozók esetén
Egyre gyakrabban okoz komoly nehézséget a gépjármű kárrendezés során az, amikor a károkozó személye, illetve gépjárműve nem beazonosítható. Ilyenkor a károsult komoly nehézségekbe ütközik kárának megtérítése során. Hogy milyen lépéseket lehet ilyen esetekben tenni, illetve milyen irányban érvényesíthető a kárigény? Ezt mutatjuk be Olvasóinknak!

Pihenőidő
Jó munkát csak az tud végezni, aki megfelelően kipihent állapotban koncentrálni tud feladataira. Egy, a jövőre is gondoló munkáltatónak nem célja fáradt, munkakerülő dolgozókat foglalkoztatnia, közös érdek a gyors, hatékony munkavégzés. A legtöbb munkavállaló nem ismeri a kötelező pihenőidő mértékének és kiadási módjának szabályait, pedig egyebek mellett a pihenőidő törvényben való rögzítése az egyik legfontosabb munkajogi vívmánya a modern kornak.

A munkáltatónak a napi munkavégzési időn belül, továbbá a napi munkavégzések között a munkavállaló egészségének, pihenésének biztosítása érdekében az alábbi pihenőidőket kell biztosítani:

• munkaközi szünet, legalább 20 perc,
• napi pihenőidő, legalább 11 óra,
• heti pihenőidő, 2 nap,
• munkaszüneti nap.

Pihenőidő a munkavégzés közben

A napi munkavégzés során, ha a munkaidő napi 8 óra teljes munkaidő, akkor a munkavállalónak jogos igénye, hogy ezen időtartamon belül étkezhessen. Erre szolgál a munkaközi szünet, amelynek legalább húsz percnek kell lennie és a tényleges munkavégzést ezen időtartam alatt meg kell szakítani. A munkavégzés megszakítása egyben azt is jelenti, hogy ekkor munkavégzés nem történik. A munkaközi szünet ideje a munkaidőnek nem része, ezért ennek időtartamával a munkaidő meghosszabbodik. A munkaközi szünet idejére a Munka törvénykönyve alapján díjazás nem jár. Ettől eltérően kollektív szerződés, belső szabályzat rendelkezhet úgy, hogy a munkaközi szünet időtartama a munkaidő része, ezáltal a munkaidő nem hosszabbodik meg és erre az időtartamra díjazás jár. A munkaközi szünet időtartamát is lehet növelni, például az ebédidőt 30 percben meghatározni.
Előfordulhat, hogy a munkáltató működése szempontjából még a munkaközi szünet kiadása is veszélyeztetné a biztonságos üzemelést, ezért mindig szükséges a folyamatos munkavégzés. Ebben az esetben a munkaközi szünet kiadására műszakonként, munkakörönként, személyenként eltérő időpontban kerülhet sor, sőt a munkáltató rendelkezhet arról, hogy hol kell tartózkodni a munkaközi szünetben (pl. a munkavégzés helyén nem lehet maradni).
Készenléti jellegű munkakörben történő alkalmazás esetén a fenti szabályok nem irányadóak, készenlét esetén ugyanis a munkaközi szünet a munkaidőbe beleszámít.
A 20 perc munkaközi szünet hat órát meghaladó munkavégzés esetén irányadó. Amennyiben a munkavégzés ezt meghaladóan folytatódik (pl. hosszabb teljes munkaidő, vagy túlmunkavégzés elrendelése miatt), akkor minden további 3 óra után biztosítani kell munkaközi szünetet. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Munka Törvénykönyve alapján a fentiektől eltérő szabályozás, kedvezmény jár a fiatal munkavállaló foglalkoztatása esetén, ugyanis az ő részükre legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani, minden négy és fél órát meghaladó munkaidő esetén.

Napi pihenőidő

A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti pihenőidőnek a klasszikus napi 8 órás munkaidő esetén legalább a 11 órát, de egyes munkakörökben minimum a 8 órát el kell érnie. A napi, minimális 8 óra pihenőidőt csak kollektív szerződés írhatja elő (a felek megállapodása nem) és csak a meghatározott munkakörben (készenlét), illetve megszakítás nélküli, illetve többműszakos munkarend, idénymunkát végzők esetében. A napi pihenőidő meglétére különösen ügyelni kell rendkívüli munkavégzés elrendelése során, ugyanis a napi pihenőidőt mindig egybefüggően kell kiadni. Ha a munkáltató a napi munka befejezésétől a másnapi rendes munkakezdés időpontjáig az előírt napi pihenőidőt rendkívüli munkavégzés elrendelése miatt nem biztosította, a munkavállaló csak olyan időpontban köteles munkába állni, ami biztosítja a rá irányadó pihenőidő igénybevételét. Ezáltal a másnapi munkát jogszerűen kezdi meg későbbi időpontban a munkavállaló.

Heti pihenőnap

Általános szabály, hogy a munkavállalónak heti két pihenőnap jár, amelyből az egyiknek vasárnapra kell esnie. E szabály betartása nem okoz gondot, ha a munkavállaló ún. általános munkarendben dolgozik, azaz hétfőtől-péntekig tartó munkavégzést követően kerül a heti két pihenőnap kiadásra. Viszont amennyiben a munkaidő munkaidőkeretben kerül ledolgozásra, az alkalmazott munkaidőkeret függvényében eltérően alakulhat a pihenőnapok, illetve a vasárnap kiadása.

Munkaszüneti nap

A Munka Törvénykönyve szerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Munkaszüneti napon a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen munkakörben foglalkoztatható, egyéb esetekben csak rendkívüli munkavégzés keretében lehet munkára kötelezni a dolgozókat. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben lehet elrendelni, kizárólag a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében.

...jogvédelmi biztosítás nélkül?
Ügyfelünk egy országos hálózattal rendelkező, nemzetközileg is elismert utazási irodában befizetett 2 fő részére egy síutat. A katalógus szerint, a választott szállás a sílifttől mindössze 150 m távolságra található. Ez azért volt elsődleges szempont ügyfelünk számára, mert felesége gyermeket várt és nem akartak minden nap hosszan gyalogolni a sífelszereléssel. A szállásra megérkezve azonban azt tapasztalták, hogy a szállás és a sílift távolsága majdnem 2 km, amit minden nap saját gépjárművükkel kellett megtenniük, mivel síbusz ezen a szakaszon nem közlekedett.
Ügyfelünk panaszával hazaérkezést követően azonnal megkereste az utazási irodát, akik elismerték a hibájukat és összesen 6.000 Ft díjvisszatérítést ajánlottak fel. Ezt ügyfelünk nem fogadta el, mert az utazás értékéhez képest (150.000 Ft volt 2 főre) méltánytalanul alacsonynak találta, így a D.A.S.-hez fordult segítségért. A D.A.S. jogásza a hibás teljesítésből fakadó szavatossági igényt peren kívül érvényesítette az utazási irodával szemben. A többszöri egyeztetés eredményeként az utazási iroda az utazási díj 30%-át visszafizette ügyfelünk számára.

…jogvédelmi biztosítás nélkül?
Ügyfelünk a jeges, havas járdán munkavégzés közben elesett és lába olyan súlyosan megsérült, hogy műtéti beavatkozás vált szükségessé. Ügyfelünk rendelkezett balesetbiztosítással, ezért a balesetet követően azonnal bejelentette azt biztosítójának, és megküldte az összes orvosi iratot. Ügyfelünk a balesetbiztosítási szerződési feltételeknek megfelelően írásban tájékoztatta a biztosítót a műtét szükségességéről is. A biztosító a műtét előtt 2 nappal táviratban értesítette ügyfelünket, hogy megítélése szerint a műtétre nincs szükség, ezért nem fizeti meg ügyfelünknek a biztosítási szerződése alapján járó pénzbeli térítést.
Ügyfelünk a biztosító állásfoglalásával nem értett egyet, ezért családi jogvédelmi biztosítása alapján Társaságunkhoz fordult. Társaságunk jogásza a biztosítóval szemben peres eljárást indított, amelyben a kirendelt orvosszakértő kétséget kizáróan megállapította, hogy ügyfelünk orvosi kezelése megfelelő volt, a műtéti beavatkozás hiányában pedig nagyon súlyos, hosszú távú mozgáskorlátozottsággal kellett volna ügyfelünknek számolnia, ezért a műtét szükséges volt. A bíróság a szakértői vélemény alapján megítélte ügyfelünknek a balesetbiztosítás alapján neki járó pénzbeli szolgáltatásokat és azok törvényes késedelmi kamatát is.