Kedves Olvasó!

Januári számunkban összefoglaljuk az idei évben várható, néhány esetben már hatályos, legaktuálisabb változásokat, melyek széles réteget érintenek, ezért érdemes odafigyelni rájuk!
Olvashat a jelenlegi parkolási rendeletekben, illetve a parkolási rendszer szabályaiban bekövetkezett változásokról. Egy megtörtént eset alapján végig kísérheti egy gépjárművezető szokatlan, mégis sikeres történetét, hogyan tudta érvényesíteni követelését az Állami Autópálya Kezelő Zrt. - vel szemben. Mivel több ügyfelünk is érintett az ügyben, beszámolunk a PPO elektronikus szolgáltatásokat nyújtó cég és az általuk levont éves regisztrációs díj hátteréről, és jogi szempontból megvizsgáljuk a helyzetet. "Közlekedés" c. rovatunkban olvashat a már hatályos, legfontosabb KRESZ módosításokról, "Munkaügyi" rovatunkban pedig a foglalkoztatás elősegítése céljából bevezetett új támogatási formákról számolunk be.

Kellemes olvasást kívánunk!

Parkolópályán - alkotmányellenes jogszabályi alapok
November derekán hozta meg az Alkotmánybíróság (AB) nagy horderejű határozatát a jelenlegi parkolási rendszer jogszabályi alapjaival kapcsolatosan. A különféle híradások különbözőképpen számolnak be a határozat tartalmáról, ezért az alábbiakban megkíséreljük röviden és érthetően összefoglalni, hogy miről is szól az ominózus határozat.

A parkolás országos és kiváltképpen fővárosi helyzete már hosszú ideje foglalkoztatja az autós társadalmat. Ügyvédek és bírák egyaránt úgy vélték, hogy a jelenlegi szabályozás, továbbá a meghonosodott gyakorlat sérti a közlekedők alkotmányos jogait és emberi méltóságát. A mostani AB határozat megértéséhez érdemes tudni, hogy a parkolással kapcsolatos szabályozási rendszer szerint a közúti közlekedésről szóló törvény, továbbá az önkormányzati törvény bizonyos passzusai hatalmazzák fel az önkormányzatokat (nem csak a fővárost!), hogy helyi rendelet útján alakítsák ki a parkolási zónákat, szabják meg a díjakat, pótdíjakat, adjanak mentességet. Az AB-hoz érkezett indítványok részben ezeket a felhatalmazó rendelkezéseket támadták, részben pedig a díj- és pótdíjbeszedés jogbiztonságot sértő szabályozási hiányosságait. Az AB - utalva számos korábbi határozatára - azt állapította meg, hogy azok a törvényi felhatalmazások, amelyek alapján az önkormányzatok kialakították a maguk parkolási rendeleteit, nem felelnek meg bizonyos alkotmányos előírásoknak és alkotmányos alapelveknek, ezért az AB azokat 2010. június 30. napjával megsemmisítette. Mivel a felhatalmazó rendelkezések megsemmisítésre kerültek, alkotmányellenessé váltak az azok alapján kiadott önkormányzati rendeletek is. Az AB már korábban is "hangsúlyozta, hogy a szolgáltatás nyújtására és/vagy annak megszervezésére kötelezett önkormányzat lényegében árhatósági jogkört gyakorol, amikor a közszolgáltatás igénybe vételével létrejövő polgári jogi szerződés ellenszolgáltatásra (díjra) vonatkozó szabályait rendeletben jogosult megállapítani. Ilyenkor a törvényi felhatalmazó rendelkezés funkciója, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztókat védje a díj mértékében gazdaságilag érdekelt önkormányzattal, és a monopolhelyzetben lévő szolgáltató céggel szemben. A semleges törvényi szabályozás ezért a kiszolgáltatott fogyasztók érdekvédelmének egyik garanciája ..."

A felhatalmazó rendelkezések alkotmányellenesek "részben azért, mert a törvényi rendelkezések nem határozzák meg a díjmegállapítás kereteit, szempontjait, és korlátait, ami a fővárosi közgyűlés (és az önkormányzati képviselő-testületek) jogalkotási jogkörét önkényessé teszi. Részben pedig azért, mert a felhatalmazó rendelkezések nincsenek tekintettel sem az önkormányzatok díjmegállapításban fennálló és a szolgáltató kilététől független, tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig az önkormányzatok árhatósági funkciójára, amely a közszolgáltatást igénybe vevők, a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgálná."

Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi szabályozás csak 2010. június 30. napjával került megsemmisítésre. Amennyiben a jogalkotó addig nem hoz alkotmányosan is elfogadható új törvényi szabályozást, akkor ezen időponttól egyáltalában nem lehet parkolási díjat szednie az önkormányzatoknak. Addig viszont hatályban maradnak a jelenlegi szabályok, tehát senki ne gondolja, hogy az AB határozat nyomán ezentúl díjmentesen és megkötések nélkül várakozhat. Mivel a jelenlegi országgyűlésben a politikai erőviszonyok képlékenyek, és jövő tavasszal országgyűlési választások lesznek, nem elképzelhetetlen, hogy a törvényhozás nem tudja tartani a megszabott határidőt. Az autósok számára ez az eshetőség semmi jót nem tartogat, mivel egy esetleges, akár átmeneti díjmentesség esetén is kezelhetetlen helyzet állhat elő a közterületeken. A mostani határozat alapján mindenképpen előnyös elmozdulás várható a szabályozásban. Nagy kár, hogy erre két évtizedig kellett várnunk.

Késő bánat? - A PPO éves szolgáltatási díja
Ez év január elején a PPO elektronikus szolgáltatásokat nyújtó cég ügyfelei hirtelen azon kapták magukat, hogy a cég 2490,- Ft-tal terhelte meg ügyfelei egy részének számláját éves szolgáltatási díjként.
A probléma társaságunk több ügyfelét is érinti, ezért az ügy eddig ismert legfontosabb részleteit az alábbiakban foglaljuk össze.

Mi is az a PPO?
A PPO (pre paid online=interneten kiegyenlített kényelmi szolgáltatás) 2004 óta nyújt elektronikus, digitális kereskedelmi szolgáltatásokat. Először a három mobilszolgáltató termékeit forgalmazták, segítségével többek között telefonegyenlegeket lehetett feltölteni, később több új termékkel bővült kínálati palettájuk, így pl.: online autópálya matrica vásárlás, online fax, sms, iq teszt, biztosításkötés és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása.

A szolgáltatás minden mozzanata elektronikus úton történik, a szerződéskötéstől kezdve a számlázásig.
2008. novemberéig minden vásárláshoz meg kellett adni a bankkártya adatokat. Majd bevezették a PPO bankkártya regisztrációt és a hozzá kapcsolódó PPO csomagválasztást. Az ügyfelek a legközelebbi vásárlásokkor a beregisztrált bankkártya terhére tudtak vásárolni. A vásárlásokat a regisztrációkor megadott jelszóval kellett jóváhagyni.
Ez a jelszóval védett rendszer működik a PayPal fizetési rendszerében is. A tagsági díjfizetés a választott díjfizetési módon és díjszabás szerint automatikus terheléssel kerül kiegyenlítésre.

A regisztrációs időszakkal párhuzamosan 2008. novemberében három különböző szolgáltatási szinthez kötött előfizetői csomagot vezettek be, amelyek a PPO Light, Basic és Prémium szolgáltatás csomagok esetében díjkötelesek.

A szolgáltatás ellenértéke
Bizonyos szolgáltatások díjmentesen, éves regisztrációs díj ellenében vehetők igénybe (PPO Light szolgáltatási csomag). Meghatározott szolgáltatási csomagok tekintetében a PPO regisztrált tagok számára előfizetői díj ellenében az ebbe beszámított regisztrációs díj megfizetésével érhetőek el (PPO Basic, Prémium).

Kiket is érint a regisztrációs díj?
A most regisztrációs díjlevonással meglepett ügyfelek leginkább a régi ügyfelek közül kerültek ki, akik 2008 novemberétől 2009. január 20-ig a PPO Light csomagra szerződtek, és a PPO oldalán kártyaregisztrációt hajtottak végre, valamint éltek a PPO által kínált egyedi ajánlattal, amely szerint a PPO Light 2009 akciós díjcsomagot 2009. december 31-ig térítésmentesen használják. Ezen időszak után regisztráló ügyfelek már a PPO Light díjcsomagnak megfelelő díj megfizetése után tudták használni a portált.

Az ügyfelek véleménye
A PPO ügyfelei szerint ők egy ingyenes szolgáltatásra regisztráltak, és a cég nem értesítette őket az éves díjról, ill. nem megfelelő módon értesítette. A cég általános szerződési feltételei 2009. novemberében megváltoztak, és a korábban ingyenes szolgáltatás éves díja 2.490,-Ft lett.
A változást megelőző kommunikáció e-mailben zajlott a cég és ügyfelei között, ezt a változtatást azonban csak a cég honlapján tüntették fel. Így tehát azok az ügyfelek, akik 2009. novembere óta nem látogattak a cég honlapjára, nem értesülhettek a változásról. A cég nem értesítette őket sem e-mail-ben, sem egyéb módon tájékoztatást nem kaptak arról, hogy a szerződési feltételeket a cég egyoldalúan megváltoztatta.

A szolgáltató álláspontja
A cég szerint jogszerűen terhelték meg a számlákat, az ügyfelek is tudtak erről, amikor aláírták a szerződési feltételeket. A díjemelésről pedig a feltételekben meghatározott módon kommunikáltak.

A PPO honlapja szerint a cég stratégiai partnere az OTP Bank. A bank azonban ebben a konstrukcióban egy kártyaelfogadó, az ügyfél és a cég közötti jogviszonyban félként nem szerepel.

Jogi szempontból vizsgálva az eddigieket, valószínű, hogy az éves díj ilyen módon történt levonása nem jogszerű.
A szolgáltató ugyanis általános szerződési feltételeket alkalmazott, amelyek lényeges módosítása esetén a Polgári Törvénykönyv értelmében két feltételt is teljesíteni kell:

Amennyiben tehát az általános szerződési feltételek közé olyan új feltétel, jelen esetben az éves regisztrációs díj kerül, ami eltér a felek között korábban alkalmazottaktól, akkor ahhoz, hogy a változtatás hatályos legyen, és így a díj levonhatóvá váljon, egyrészt külön, figyelemfelhívó tájékoztatást kell közölni a változásról, másrészt szükséges az érintett ügyfél nyilatkozata, hogy a változást kifejezetten elfogadja.
Az első feltétel teljesülését még esetleg megmagyarázhatja a szolgáltató, azonban a második feltétel nem teljesült.

Az ügyben számtalan bejelentés, panasz, feljelentés érkezett a különböző hatóságokhoz. Jelen pillanatban minden érintett hatóság, így a rendőrség, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a fogyasztóvédők és a Versenyhivatal is vizsgálódik az ügyben.

Az adatvédelmi biztos azért vizsgálja a cég adatkezelését, mivel a hozzá érkezett panaszok szerint a PPO rögzített olyan adatokat is, amire nem volt jogosult - a bankkártyával való fizetés során a bankkártya adatokat - illetve, hogy nem tudták törölni regisztrációjukat a cég honlapján.

A rendőrség csalás gyanúja miatt indított eljárást, a cég pénzügyi tranzakciós tevékenysége miatt.

A PPO jogi képviselője azt nyilatkozta, hogy ha a vizsgálatok azt mutatják, hogy jogszerűtlenül vették le az éves regisztrációs díjat az ügyfelek számlájáról, akkor visszafizetik a pénzt.

A hatóságok a vizsgálatok ideje alatt egyelőre az ügyfelek türelmét kérik.
Társaságunk is arra kéri tisztelt ügyfeleit, hogy a hatósági vizsgálatok lezárulásáig legyenek türelmesek.

Új megítélés az autópályán történt balesetekre?
2008. telén egy gépkocsivezető gépjárművével az M3-as autópályán, egy csomópont közelében elütött két nagy testű kutyát. A kutyák hirtelen kerültek a gépkocsi elé, a sötétben sem számítani nem lehetett rájuk, sem észrevenni nem lehetett őket: a baleset elkerülhetetlen volt. A gépkocsivezető autója az ütközés következtében olyan súlyosan megsérült, hogy mintegy négyszázezer forint kár keletkezett benne.

A gépjármű sofőrje természetesen kártérítést akart kérni, amihez a Polgári Törvénykönyv 339. § (1) bekezdése szerinti általános kárfelelősségi alakzat (aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni) elemeit kellett megvizsgálni, melyek a következők: jogellenes magatartás, felróhatóság, kár bekövetkezése és mértéke, okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár bekövetkezése között.

Jogi szempontból kézenfekvő lett volna a kutyák gazdáitól követelni a kár megtérítését, ez azonban azért volt lehetetlen, mert nem lehetett kideríteni, hogy a kutyák kihez tartoznak, valószínűleg kóbor állatok voltak.

Másodlagos lehetőségként a gépkocsivezető az út kezelőjével, az Állami Autópálya Kezelő Zrt-vel szemben indított eljárást, arra hivatkozva, hogy az autópálya-kezelő nem tett eleget azon jogszabályi kötelességének, hogy az út biztonságos közlekedésre alkalmas legyen (1988. évi I. törvény 34. § (1) bek.). A közút megrongálódását a közút kezelője köteles kijavítani, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevőket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetőleg a közutat lezárni (1988. évi I. törvény 34. § (4) bek.). Már itt érdemes figyelemmel lenni arra, hogy a törvény az út kezelőjének felelősségére a polgári jog általános szabályait (Ptk. 339. § (1) bek.) rendeli alkalmazni (1988. évi I. törvény 35. §). A Ptk. már idézett 339. § (1) bekezdése pedig úgy folytatódik, hogy a károkozó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Az alperes autópálya-kezelőnek látszólag könnyű dolga volt, hiszen a kutyák akár másodpercekkel a baleset előtt, egy felhajtóról is az úttestre kerülhettek, ennek kivédése pedig egyáltalán nem elvárható (csak úgy lenne megvalósítható, ha az egész autópálya be lenne kamerázva, azt folyamatosan monitorokon figyelnék és az autósokat mátrixtáblákon értesítenék a veszélyről). Ennek megfelelően az alperes szerint önmagában az a tény, hogy a megfelelően kialakított védelmi berendezés nem képes teljes mértékben visszatartani az állatokat az autópályára jutástól, nem alapozza meg az alperes vétkességi felelősségét. Mivel a baleset az alperesnek nem volt felróható és az okozati összefüggés sem került bizonyításra, az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A gépkocsivezető azonban fellebbezést nyújtott be, így az ügy a Fővárosi Bíróság elé került.

A fellebbezés szerint a csomópont forgalmi rendjének kialakítása az alperes kötelezettsége. Az alperes ennek ellenére nem tett eleget annak a kötelezettségének, hogy a közlekedők részére a fokozott veszélyt előre jelezze. Az alperes semmilyen táblával vagy mátrixtáblával nem hívta fel az autósok figyelmét arra, hogy az úton állatok kóborolnak, illetve kóborolhatnak. Az alperes e kötelezettsége elmulasztásával összefüggésben okozott kárt a felperesnek.

A Fővárosi Bíróság a fellebbezésnek helyt adott és megítélte a gépkocsivezető követelését.
A másodfokú bíróság szerint az 1988. évi I. törvény 34. § (1) bekezdése arról szól, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmassága a közúttal szemben támasztott olyan követelmény, amely mindenkor egy biztonságos állapotot jelent, amelyet a kezelőnek megszakítás nélkül biztosítania kell. Ennek során tehát nem elegendő a biztonságos állapot elérésére törekedni, illetve ennek érdekében a különböző szintű normákban előírt, vagy akár azt meghaladó intézkedéseket megtenni, hanem a közút kezelőjének a törvény által előírt biztonságot, mint eredményt létre kell hoznia, és azt folyamatosan fenn kell tartania. Amennyiben a közút a jogszabályok által megkívánt és a kezelő által meg is tett intézkedések ellenére sem alkalmas bármely ok miatt a biztonságos közlekedésre, úgy ez az autópályát nyereségszerzés céljából fenntartó és üzemeltető közútkezelő, mint gazdasági vállalkozás üzleti kockázatának körébe esik.

Az az autópálya szakasz, amelyen nagy testű kutyák tartózkodnak közvetlenül az útpályán, nem felel meg a biztonságos közlekedésre alkalmasság követelményének, különösen akkor, ha a közút kezelője erre a veszélyhelyzetre az 1988. évi I. törvény 34. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettsége ellenére nem figyelmezteti a forgalomban résztvevőket, illetve az ezzel kapcsolatos további intézkedések megtételére sem kerül sor.
Az ítélet további érdekessége a bíróság meglepő (legalábbis a joggyakorlatból nem következő) eszmefuttatása az autópálya veszélyes üzemi jellegéről. A Fővárosi Bíróság eljáró tanácsa gyökeresen szakít az uralkodó állásponttal, amikor kijelenti, hogy az olyan közút üzemeltetése és fenntartása, ahol a járművek osztott pályán akár 130 km/h sebességgel közlekedhetnek, fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül.

Az ügy jogi megítélésében további fordulatot hozhatott volna, ha a Legfelsőbb Bíróság elé kerül. Mivel a vitatott érték az egymillió forintot nem haladta volna meg, felülvizsgálati eljárást nem lehetett indítani. Az ítélet jogerejére tekintettel az alperes megfizette a gépjárművezető részére a kártérítést.

Januári változások a KRESZ-ben
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet több ponton változott 2010. január 01-jével: a legjelentősebb módosítások a gyalogosokat és a kerékpárosokat érintik.

Új támogatási formák a foglalkoztatás elősegítésére
A Központi Statisztikai Hivatal közzétett adatai alapján 2009-ben a munkanélküliek száma egyre növekvő tendenciát mutatott. 2009. szeptemberében és novemberében a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3.788.000 volt, a munkanélkülieké 455.000 fő volt, ami 10,5%-s munkanélküliségi rátát eredményezett. Ez a ráta 2,7 százalékponttal meghaladta az 1 évvel korábbit. A férfiak munkanélkülisége 3,1 százalékponttal, a nőké 2,3 százalékponttal nőtt.

Ez a ráta 2,7 százalékponttal meghaladta az 1 évvel korábbit. A férfiak munkanélkülisége 3,1 százalékponttal, a nőké 2,3 százalékponttal nőtt. A munkanélküliek 43,3%-a egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A KSH adatai alapján a munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap. A munkanélküliek számának növekedése nem meglepő az elmúlt évi válság következményei miatt, sőt elemzők idénre 11%-os rátát várnak.

A számok alapján szükségessé vált a beavatkozás a Kormányzat részéről. A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében ezért 2010. január 1-től két új támogatási forma került bevezetésre.

1. A rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek foglalkoztatásának támogatása.

Ezen támogatási forma igénybevételével párhuzamosan ugyanazon munkavállaló után más foglalkoztatási támogatási forma nem vehető igénybe (kivéve csoportos személyszállítás támogatása, helyközi utazás támogatása, Start Extra Kártyával rendelkező személyhez kapcsolódó járulékkedvezmények). A támogatás igénybevételének kérelmezéséhez űrlap készült, amely megtalálható az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. A kérelmet a munkáltató székhelye, illetve telephelye szerint illetékes regionális munkaügyi központ kirendeltségéhez kell benyújtani a foglalkoztatás megkezdését megelőzően.

2. A válság következtében munkahelyüket elvesztő személyek foglalkoztatásának elősegítését célzó támogatás.

...jogvédelmi biztosítás nélkül?
Ügyfelünk balesetet okozott a gépkocsijával. A másik fél kárát, kb. 10 millió forintot (komoly személyi sérülés történt) azonban nem a saját biztosítója, hanem a MABISZ fizette ki, mivel az ügyfelünk saját biztosítója úgy nyilatkozott a károsultnak tévedésből, hogy ügyfelünknek nem volt érvényes kötelező felelősségbiztosítása. A biztosító megismételte a hibáját, amikor ugyanígy nyilatkozott a MABISZ felé is. Ezt követően a MABISZ beperelte Ügyfelünket, aki semmiről sem értesült, mivel időközben elköltözött, azonban lakcímváltozását nem jelentette be. Ügyfelünk azt tapasztalta 2 évvel a baleset után, hogy egy bírósági végrehajtó letiltatta a fizetése egyharmadát, zároltatta számláit. Ügyfelünk sem a teljes fizetéséhez, sem megtakarításaihoz nem fért hozzá, elesett az állami támogatásoktól és közműtartozást halmozott fel. Ezen a ponton keresett meg bennünket. 3 hét alatt kiderítettük, hogy volt érvényes biztosítása a baleset idején, az igazolást megküldtük a MABISZ-nak, leállíttattuk a végrehajtási eljárást és visszafizettettük az ügyfelünktől elvont pénzösszegeket, kb. 1 millió forintot. E nélkül Ügyfelünk minden vagyona valószínűleg évtizedekig végrehajtás alatt állt volna, pusztán egy biztosítói tévedés miatt.

…jogvédelmi biztosítás nélkül?
Egy Németországban történt közlekedési balesetben a gépjárművet vezető sofőrnek súlyos kézsérülése következett be. Az osztrák károkozó kötelező felelősségbiztosítója a csekély maradandó sérülés miatt az osztrák jogszabályok szerint minimális, 3 millió Ft-os kártérítési összeget állapított meg Ügyfelünk részére. A gépjárművezető azonban a kenyérkereseti lehetőségét veszítette el, mivel hivatásos sofőr volt, és a baleset után nem tudta a kormányt tartani. A sofőr munkanélküli lett, a hosszas, javarészt külföldön lefolytatott eljárásban idegileg elfáradt, sajnos az idegeskedés miatt volt egy enyhe szívinfarktusa, melynek következtében rokkantnyugdíjas lett. Társaságunk felmérve az ügyfél kilátástalan helyzetét, valamint, hogy a rokkantosítás bekövetkezése összefüggésbe hozható a korábbi balesettel, felvette a kapcsolatot az osztrák biztosító magyarországi kárrendezési megbízottjával, és ismételt orvosszakértői vizsgálatot kértünk. A magyar biztosítóval folytatott többszöri személyes egyeztetés eredményeképpen a gépjárművezető úr részére további 2 millió Ft-ot fizettek ki, mindezt peren kívüli eljárás során.