Kedves Olvasó!

Februári hírlevelünkben összefoglaljuk a jótállásra vonatkozó legfontosabb szabályokat, valamint felhívjuk a lakásvásárlók, építők figyelmét az építési-szerelési biztosítás jelentőségére. Beszámolunk az új kötelező felelősségbiztosítási törvény aktualitásáról és a teljesítménybér legfontosabb jellemzőiről.

Kellemes olvasást kívánunk!

Jótállás
Termékek vagy szolgáltatások vásárlása során sajnos előfordulhat, hogy a megvásárolt áru nem az elvárt minőséget nyújtja. Abban az esetben, ha az eladó nem szerződésszerűen, vagyis hibásan teljesít, a vevő az árura vonatkozó szavatosság és jótállás szabályai alapján kérhet jogorvoslatot. Cikkünkben a jótállásra vonatkozó fontosabb szabályokat tekintjük át, hogy hasonló helyzetbe került Olvasóink minél felkészültebben tudják érvényesíteni jogaikat.

A köznyelvben garanciának nevezik az új termékekre vonatkozó jótállást, amely ugyanúgy a hiba kijavítására irányul, mint az általános szavatosság. Korábban tanulmányainkban részletesen kitértünk a jótállás szabályaira, akit mélyebben érdekel a kérdés, weboldalunkon további információkra lelhet.

A jótállási kötelezettség alapulhat jogszabályon vagy a felek megállapodásán, de alapulhat a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint is. A jogszabályon alapuló jótállás a termékek meghatározott körére vonatkozóan általános jelleggel biztosítja a szerződéseket, s kötelezi fokozott helytállásra a termék szolgáltatóját.

Polgári törvénykönyvünk szerint a jótállás az eladót olyan feltételek szerint terheli, amilyeneket a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződés vagy jogszabály, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklám meghatároz.

A jótállás általános tartalma a következő:

Az eladó csak annak bizonyításával mentesül a vállalt felelősség alól, ha a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Nem a hiba jelentkezésének az ideje tehát a lényeges, hanem az az időpont, amikor a hiba oka keletkezett. A jótállás alapján az eladó akkor is köteles helytállni, ha a hiba csak a teljesítés után jelentkezett ugyan, de a hiba oka már a teljesítés előtt is megvolt a dologban.

A jótálláson alapuló kötelezettség a jótállás időtartama alatt áll fenn. Ez az idő a felek megállapodásától (azaz az eladó vagy gyártó meddig vállalta a jótállást), illetőleg a jogszabály rendelkezésétől vagy a reklám tartalmától függ. Ilyennek hiányában a jótállási idő a tényleges teljesítéssel kezdődik. A jótállás időtartama a szavatossági határidőnél - mely fogyasztóknál két év, általánosan pedig 6 hónap - lehet hosszabb, de lehet rövidebb is. Ha a jótállási időtartam a szavatosságinál rövidebb, az eladót a jótállás időtartama alatt a fent említett fokozott felelősség terheli, a jótállási idő lejárta és a szavatossági határidő lejárta közötti időben pedig az általános szavatosság szabályai szerint felelős a hibás teljesítésért.

A felek megállapodásától, illetőleg a jogszabály rendelkezésétől vagy a reklám tartalmától függ, hogy a jótállás az egész szolgáltatásra vagy pedig annak csak egy részére vonatkozik-e. Az utóbbi esetben a szolgáltatás egyéb részét illetően szintén az általános szavatosság szabályai jönnek figyelembe.

Jótállás alapján érvényesíthető jogok

Mivel a jótállást szerződés vagy jogszabály hozza létre, a jótállás alapján érvényesíthető jogok is attól függnek, hogy a jótállás a felek megállapodásán, jogszabály rendelkezésén vagy pedig a szolgáltatásra vonatkozó reklámon alapul-e.
Ha a feleknek van megállapodása a jótállásról, de az az érvényesíthető jogokról nem rendelkezik, a vevő azokat a szavatossági jogokat érvényesítheti, amelyek őt hibás teljesítés esetén a törvény erejénél fogva megilletik. A jótállásból és a törvény által garantált szavatosságból eredő igények között - eltérő megállapodás hiányában - tehát nincs különbség. A szavatosságról szóló tanulmányban részletesen elemzésre kerültek ezek a szavatossági jogok, mint a kicserélés, a kijavítás, az árleszállítás és az elállás, ezek tekintetében a szabályok tehát ugyanazok. Ha a felek megállapodása ettől eltérően határozza meg az eladóra jótállás alapján háruló kötelezettségeket, a vevő a megállapodás szerinti jogokat érvényesítheti. A jótállás kikötése viszont nem akadálya annak, hogy a vevő helyette szavatosságra alapítsa jogait, vagy hogy a szavatossági jogait gyakorolja azokra a hibákra, amelyekre a jótállás nem terjed ki, például mert a jótállás csak a termék bizonyos részeire vonatkozik. A vevő - hacsak megállapodás vagy jogszabály másként nem rendelkezik - a választott jótállási jogról áttérhet más jótállási jog érvényesítésére.
Ha jogszabály által elrendelt kötelező jótállásról van szó, a jótállási idő alatt felmerülő szavatossági jogokat a jótállásra vonatkozó jogszabály szerint kell elbírálni. A jótállási idő eltelte után a törvényes szavatosság alapján fennálló jogok gyakorolhatók, ha erre az adott esetben még lehetőség van. A törvényes szavatossági jogok érvényesítésére sor kerülhet a jótállás időtartama alatt is, ily módon a vevő joga nem csorbulhat, mert a teljes szavatosság megilleti. A jótállás tehát nem fogható fel a törvényes szavatosság korlátozásaként.

A jótállás és a szavatosság kapcsolata

A jótállás nem helyettesíti a szavatosságot, a jótállás gyakorlatilag abban különbözhet a szavatosságtól, hogy jótállás alatt vélelmezni kell azt, hogy a hiba a termék átadásakor már jelen volt. A jótállás mellett a szavatosság párhuzamosan létezik, és fogyasztói szerződések esetében a teljesítéstől számított hat hónapig ugyanúgy vélelmezni kell, hogy a hiba már a dolog átadásakor megvolt. Ha a jótállásra kikötött határidő (1-2 év ) már eltelt, a vevő ugyanúgy követelheti szavatossági igényként a hiba kijavítását, ha a szavatossági határidő még nem telt le, és tudja bizonyítani, hogy a hiba már a dolog átadáskor is jelen volt. Fogyasztói szerződéseknél a szavatossági idő legalább két év, de rejtett hiba esetén tartós használatra rendelt dolog esetén három év áll rendelkezésre a hiba bejelentésére.

Építkezés és biztosítás, avagy az építési-szerelési biztosítások új nemzedéke
Ha az ingatlant és a biztosítást hozzuk párhuzamba, sokaknak a már kész ingatlanra vonatkozó lakásbiztosítások köre jut eszébe. Azonban kevesen tudnak arról, hogy a már épülő ingatlanokra is lehetséges biztosítási szerződést kötni, mely nem utolsó sorban az ingatlan kivitelezésével kapcsolatban nyújt fedezetet. Hogy mi értelme van ennek a típusú biztosításnak? Mi különbözteti meg a sima lakásbiztosítástól? Ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ, és látjuk el Olvasóinkat hasznos információkkal.

A biztosítási piac immáron a 21. században, termékeit is tekintve egyre összetettebb és változatosabb alternatívát, termékeket kínál számunkra. Pár évvel ezelőtt jelent meg az úgynevezett építési-szerelési biztosítás a piacon, mely szinte minden vagyonbiztosítással egyébként is foglalkozó biztosító társaságnál megtalálható. Sokan azonban nem tudják, hogy mi adja ezen biztosítás lényegét. Az már szinte közhelynek tűnik, hogy az egyes lakásokra, családi házakra lakásbiztosítási szerződés köthető, mely több (úgy, mint amilyen a tűz, lopás, vagy egyéb károk) biztosítási eseményre is fedezetet nyújt. Nyílván a lakásbiztosítási szerződések már kész, használatba vételi engedéllyel rendelkező ingatlanokra köthetőek. Azonban felmerül az a kérdés, hogy vajon az éppen kivitelezés alatt álló ingatlanok, mennyiben biztosíthatóak, mennyiben terjed ki egy félkész ingatlanra a lakásbiztosítás? Sajnos a válasz ezekre a kérdésekre egyértelmű nem, azaz a lakásbiztosítások körébe a kivitelezés, építkezés állapotában lévő ingatlanok be sem vonhatóak, azaz nem biztosíthatóak. Azt azonban mindenki tudja, hogy a félkész ingatlanokat sem az elemi károk (tűz, víz, villám), sem egyéb, lopással, rablással összefüggő cselekedetek nem kerülik el. És itt jön "képbe" az építkezési-szerelési biztosítás jogintézménye.

Az építési-szerelési biztosítás nemcsak a nagy kivitelező, építtető cégek által köthető szerződés, hanem éppúgy bármilyen magánkivitelező számára is fennálló lehetőség. Kezdetben a lakóparkok kivitelezői által vált igazán elterjedt konstrukcióvá, mivel a nagyberuházások még a generálkivitelező esetében is csak jelentős hitellel valósulhatott meg. A bankok pedig egyfajta biztosítékként kötötték ki a kivitelezés időtartalmára az építés-szerelési biztosítási szerződés megkötését, azzal a céllal, hogy ha bármilyen, nem várt esemény következne be (például leég a már legalább 60%-os készültségi fokban lévő ingatlan), akkor a kár egy része megtérüljön. E konstrukció így egyre inkább az úgynevezett családi házas kivitelezéseknél is megjelent.

A biztosítási szerződés tulajdonképpen nemcsak a létesítményre köthető, hanem a kivitelezést elősegítő eszközökre (például betonkeverő, egyéb munkagépek), valamint az építési anyagokra is. Ezen felül a kockázat a legtöbb szerződés esetében kiterjed a káreseményekkel összefüggő többlet költségek megtérítésére is. Arról, hogy az egyes munkaeszközök miként vonhatóak be a biztosítási szerződésbe, illetve a szerződés megkötésének melyek az alapfeltételei, általában a szerződési feltételek, ügyfél tájékoztatók rendelkeznek. A legtöbb biztosító jogerős építési engedélyt (és így engedélyeztetett tervdokumentációt is) kér a szerződés megkötéséhez, és az is elmondható, hogy általában a munkaeszközöket külön, beazonosítható módon meg kell nevezni az ajánlaton.

Az építési-szerelési szerződések a biztosítási díj megfizetését követő nap 0 órájától lépnek hatályba, ugyanúgy, mint a többi vagyonbiztosítási szerződés. Azonban ettől a felek eltérhetnek. Van olyan szerződés mely a biztosítási díjfizetésen felül a hatályba lépésének kezdeti időpontjához megköveteli az építési munkálatok megkezdését, vagy az építkezéshez szükséges anyagok, eszközök építési területen történő elhelyezését. Általában a szerződés határozott időre jön létre (1-2 évre köthető), figyelemmel arra, hogy a kivitelezés egy bizonyos, előre kalkulálható időtartamon belül megvalósul. A biztosítási szerződés megszűnésének oka általában a használatba vételi engedély jogerőssé válása, vagy a birtokbaadás.

Biztosítási események köre egyrészről felöleli a klasszikus lakásbiztosítások körét is, úgy, mint a betöréses lopás, vagy a tűzkárok. Ezek az építési-szerelési biztosításokban az építkezés folyamán nyernek értelmet, hisz az építési teljesítésben (beépített anyagokban, munkában) hirtelen, balesetszerű, előre nem látható módon bekövetkező dologi károkra vonatkozik. Ezen felül a szerződések további fedezetet nyújtanak az építési anyagok és egyéb biztosított vagyontárgyak betöréses lopás és lopás káraira is. Nem utolsó sorban ez a biztosítási alakzat is tartalmaz a legtöbb esetben felelősségbiztosítást. Azt, hogy a felelősségbiztosítás az alapszerződés része, vagy külön biztosítási díj ellenében plusz szolgáltatásként köthető, mindig külön meg kell érdeklődni az adott biztosító társaságnál.

Az építési-szerelési biztosítás egy "időszakos" szerződés, azaz a kivitelezési folyamat végével, az ingatlan felépítésével értelmét veszíti, ezért sose feledkezzünk meg arról, hogy az új ingatlanra már a klasszikus lakásbiztosítási szerződést kell megkötni. Ugyanis az meglehet, hogy az újonnan kivitelezett ingatlan használatba vételi engedélyének jogerőssé válását követően megvalósuló tűzkárra ez a szerződés már nem fog kiterjedni, de a lakásbiztosítás már fedezetet nyújtana.

Éppen ezért fontos, hogy Olvasóink mindig tisztában legyenek a biztosítási szerződések sajátosságaival, valamint azzal, hogy az egyes szerződés típusok mire valóak, mikor van értelmük azokat megkötni.

Az új kötelező felelősségbiztosítási törvény aktualitásai
2009. júniusban megjelenő hírlevelünkben már tájékoztattuk Kedves Olvasóinkat a 2010. január 1. napjával hatályba lépő gépjármű kötelező felelősségbiztosítási törvény főbb rendelkezéseiről. Mivel azonban megújult szabályok alkalmazása még kezdeti időszakban van, ezért a jelen cikkünkben ismét összefoglaljuk Olvasóink számára, hogy 2010 februárjában mire is kell odafigyelniük. Egy kis általános tájékoztatáson felül lássuk a vonatkozó rendelkezéseket!

A teljesítmény alapú munkabér
Munkabért vagy idő alapú elszámolással lehet meghatározni, vagy az elvégzett teljesítmény szerint. Idő alapú elszámolás esetén elegendő meghatározni, hogy ledolgozott órák, hetek vagy hónapok után mennyi munkabér jár a dolgozónak, de teljesítménybér esetén már számos kérdést vet fel.

Teljesítménybérezési formánál a 100%-os teljesítmény eléréséhez meghatározott bér tartozik. A teljesítmény-követelmény azt a darabszámot, árubevételt vagy más olyan mérhető eredményt jelenti, amely elérését kiköti a munkáltató, az ehhez kapcsolódó teljesítménybér tényezők pedig meghatározzák az elért teljesítményt. Például teljesítmény-követelmény lehet a meghatározott idő alatt meghatározott darabszám elérése, és teljesítménytényező, hogy naponta 10 darab termék elkészítése a 100% teljesítmény.

A teljesítmény-követelményt és a teljesítménybér tényezőket a munkáltató állapítja meg, majd ezeket alkalmazásuk előtt a munkavállalókkal írásban közölni köteles. Vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a teljesítmény-követelmény meghatározása során nem sértette-e meg a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét. Az előírt teljesítmény-követelménynek objektív mérésen és számításon kell alapulnia, a munkavégzés, a munkaszervezés és a technológia objektív figyelembe vételével, továbbá az eljárás során vizsgálni kell a teljesítmény-követelmény rendes munkaidőben történő 100%-os teljesíthetőségét. Teljesítménybérezés esetén előfordulhat, hogy a 100%-os teljesítmény-követelmény olyan irreálisan magas szinten lett meghatározva, hogy a munkavállalók jelentős része nem tudja teljesíteni és ezért még a minimálbért sem tudja megkeresni. Ilyen esetben az érdekvédelmi szervezetnek vagy az üzemi tanácsnak indokolt tárgyalást kezdeményezni, esetleg kollektív szerződésben szabályozni (újraszabályozni) a teljesítmény-követelményt. A munkaügyi ellenőrzést végző felügyelők - akár bejelentést követően is - e szabályok betartását is ellenőrizhetik, és bírságot is szabhatnak ki.

Amikor a teljesítmény elérése nem csak a munkavállalón múlik, kötelező úgynevezett garantált bért is meghatározni. A garantált bér akkor is megilleti a munkavállalót, ha teljesítménye nem éri el az ilyen mértékű bérhez tartozó teljesítményt. (Pl. bútoráruházban dolgozó eladók teljesítményarányos bére a forgalom függvénye, s mivel nemcsak a munkavállalón múlik a teljesítmény-követelmény elérése, ezért garantált bért is meg kell állapítani részükre.)

A minimálbérnek megfelelő összegű munkabérre akkor jogosult a teljes munkaidővel foglalkoztatott munkavállaló, ha a teljesítmény-követelményt teljesíti, vagy ha annak teljesítése nem csak rajta múlik, és ezért a teljesítmény alapján járó munkabért ilyen összegű garantált bérrel egészíti ki a munkáltató. A munkáltatónak azonban nincs olyan kötelezettsége, hogy a munkavállaló a garantált bérrel minden esetben elérje a minimális bért, vagyis a garantált bér összegének nem kell havonta (elszámolási időszakonként) változnia. A garantált bér tehát a minimálbérnél alacsonyabb összeg is lehet, mivel a minimálbér biztosítása a teljes személyi alapbér tekintetében kötelező, másrészt a teljesítmény-követelmény elmaradása esetén a minimálbér nem irányadó.

A visszaéléseket hivatott megakadályozni a bérkiigazítás jogintézménye. Amennyiben a naptári hónap átlagában az azonos teljesítmény-követelmény hatálya alá tartozó munkavállalóknak legalább fele nem éri el a százszázalékos teljesítményt, és a dolgozók tényleges átlagos teljesítménye száz százaléknál kevesebb. A munkáltató köteles az azonos teljesítmény-követelmény hatálya alá tartozó valamennyi munkavállaló tárgyhavi teljesítményének azonos arányú kiigazítására oly módon, hogy átlagos teljesítményük a százszázalékos szintet elérje. A tárgyhavi teljesítménybért a kiigazított teljesítmény alapján kell megállapítani. Például, ha három dolgozó tartozik azonos teljesítménybér követelmény alá, és a követelmény 100 db termék, viszont ebben a hónapban 60, 70, 70 db terméket gyártottak le, akkor az átlagos teljesítményük 67 db termék a kiigazítás miatt, ezt kell 100% teljesítmény-követelménynek venni, és a bért ehhez igazítva megfizetni.

Fontos kizáró körülmény, hogy a bérkiigazítás alkalmazása során nem kell figyelembe venni a technológiaváltást, továbbá a frissen munkába állt, illetve az új munkakörben betöltött munkavállalók teljesítményét az ezt követő két naptári hónapban.

A teljesítménybér-kiigazítás érdekében a munkáltató naptári hónaponként köteles nyilvántartani az alábbi adatokat:

1. az egyes munkavállalók tényleges teljesítményszázalékát,
2. az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalók átlagban mekkora százalékot érnek el,
3. az egyes munkavállalók kiigazított teljesítményszázalékát,
4. a kiigazított teljesítményszázalék alapján a bekezdés alkalmazásával megállapított kiigazított teljesítménybért.

...jogvédelmi biztosítás nélkül?
Ügyfelünk 2009 májusában vásárolt egy új notebookot, amelyre az eladó 24 hónap jótállást vállalt. A készülék 10 nap múlva meghibásodott. Ügyfelünk visszavitte a készüléket az eladónak javításra, azonban a gépet akkumulátor nélkül kapta vissza, továbbá a gép fedőlapján külsérelmi nyomok, karcolások voltak láthatók. Ügyfelünk jelezte az eladónak, hogy cserét szeretne igényelni, mivel munkavégzéséhez, megjelenéséhez hozzátartozik a kifogástalan minőségű és kinézetű notebook, hiszen foglalkozását tekintve kapcsolatot tart saját ügyfeleivel. Az eladó nem válaszolt Ügyfelünk többszöri megkeresésére, így Ügyfelünk hozzánk fordult igényével.
Az eladót ezt követően felszólítottuk és felhívtuk figyelmét a nem szerződésszerű teljesítés következményeire.

Az eladó a levelünk hatására egy teljesen új akkumulátort biztosított Ügyfelünk részére, továbbá kicserélte a fedlapot és kijavította a korábban felmerült hibákat.

…jogvédelmi biztosítás nélkül?
Ügyfelünk gépjárművével idegenhibás balesetet szenvedett. A károkozó gépjármű felelősségbiztosítója azonban Ügyfelünk kártérítési igényét peren kívül elutasította. Ügyfél képviseletében Társaságunk 973.125,- Ft kártérítés és járulékai megfizetése iránt fizetési meghagyásos eljárást indított a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.
A felek tárgyalásokat követően egymásnak kölcsönösen engedve egyezséggel megállapodtak abban, hogy biztosító Ügyfelünk kárigényének jogalapját a továbbiakban nem vitatja, és a részére járó kártérítés összegét 629.069 Ft tőkeösszegben és járulékaiban állapítják meg. A biztosító ennek megfelelően vállalta, hogy megfizet Ügyfelünk részére 629.069,-F tőkét, valamint ennek kamatait. Vállalta továbbá a perköltség és a mérsékelt illeték megfizetését. A keresettől fenti összegek utalását követően elálltunk.