Kedves Olvasó!

Beköszöntött a tavasz, a jó idő, és ezzel együtt a jókedv is. Örömmel megyünk ki a szabadba az immáron lengébb, tavaszi öltözetben, de vigyázat, mert ilyenkor könnyű igazán megbetegedni! Kíváncsiak voltunk, hogy egy-egy ilyen megfázás során a munkavállalók elmennek-e betegállományba, vagy inkább a munkát választják? Megvizsgáltuk, hogyan változott a táppénzes állomány az elmúlt évtizedek során és bemutatjuk a táppénz területén bekövetkezett változásokat. A tavasz beköszöntével számos teendőnk akad gépjárművünkkel, ezért összeírtuk, hogy mire kell figyelnie egy gépkocsi tulajdonosnak a tél elmúltával, miért érdemes ilyenkor a gépkocsit átvizsgálni.
Körüljárjuk a tulajdonjog témakörét és bemutatjuk a munkavállalók lehetőségeit munkakörülményük védelmének érdekében.

Kellemes olvasást kívánunk!

Fényűző táppénz
Betegség ide vagy oda, ki mer napjainkban táppénzre menni? A táppénz fokozatosan szigorodó szabályai miatt egyre kevesebb munkavállaló engedheti meg magának a táppénzes állományt, ill. a táppénzes állományban töltött napok száma egyre kevesebb.
A táppénz szabályai két lépcsőben változtak meg. Elsőként 2009. augusztus 1-től szigorodtak jelentősen. Majd a baleseti táppénzre vonatkozó változások 2010. január 01-jével léptek hatályba.

A szigorítás a törvénymódosításhoz tartozó indokolás szerint az Egészségbiztosítási Alap egyensúlyának megtartása érdekében történt.

A táppénz és a baleseti táppénz legfontosabb szabályait a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény tartalmazza.
Nézzük, milyen változásokról van szó!

Rövidebb lett a passzív táppénz és a méltányossági alapon igénybe vehető táppénz időtartama
2009. július 31-ig a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően, tehát amikor megszűnik az illető munkavégzésre irányuló jogviszonya, 45 napon át járt. Ez utóbbi időtartam, az ún. passzív táppénz időtartama lerövidült 30 napra.

A jogszabály szerint táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a jogszabályokban meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

A biztosítási jogviszony akkor tekinthető folyamatosnak, ha nincs benne legalább harminc napot meghaladó megszakítás. Ez általában azt jelenti a gyakorlatban, hogy amíg a munkavállaló folyamatosan munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, addig jogosult a táppénzre.

Amennyiben a munkavállaló jogviszonya megszűnik, és regisztrálja magát az illetékes munkaügyi központban, úgy ez is biztosítási jogviszonynak számít, amennyiben álláskeresési támogatásban részesül. Az álláskeresési támogatás leghosszabb időtartama 270 nap. Az álláskeresési támogatás olyan biztosítotti jogviszonyt hoz létre, amelyben nem jogosult táppénzre az érintett, csak egészségügyi ellátás igénybevételére. Fontos azonban, hogy az álláskeresési támogatás megszűnését követően még harminc nap eltelhet úgy, hogy a biztosítási jogviszonyt megszakítottnak tekintse a jog.

Amennyiben ugyanis egy megszakított biztosítási jogviszony után újabb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít a munkavállaló, úgy a táppénz mértéke a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 50%-a lesz, míg ha ilyen megszakítás nincs a biztosítási jogviszonyban, 60%-os táppénzre jogosult a munkavállaló.

Aki nem rendelkezik megfelelő biztosítási jogviszonnyal, annak lehetősége van az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetésben meghatározott keretei között az OEP-től méltányossági alapon táppénzt igényelni. Ennek időtartama a korábbi 45 nappal szemben 30 napra módosult, amelyre természetesen a biztosítási jogviszony lejártát követően van lehetőség - jellemzően annak meghosszabbításaként.

Csökkent a táppénz és a távolléti díj mértéke is
Eddig a táppénz összege legalább kétéves biztosítási idő esetén a jövedelem 70 %-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 60%-a volt. A módosítás után ezek a mértékek 60 illetve 50%-ra csökkentek.

A keresőképtelenség első 15 munkanapjára járó betegszabadság idején járó ellátás mértéke szintén csökken: a távolléti díj jelenlegi 80 százalékáról 70 százalékra.

A táppénz maximuma
További szigorítás, ami leginkább a magasabb jövedelmű munkavállalókat érinti, hogy a táppénz összegét 2009. augusztus 1-jétől a törvény maximalizálta. A biztosítási jogviszony fennállásának ideje alatt az egy naptári napra járó összeg a törvény alapján nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának harmincad részét, azaz 2009-ben a maximum 9,533,33 forint lehetett. A táppénz nem munkanapra, hanem naptári napra jár, ezért számol a jogszabály harmincad résszel.
A biztosítási jogviszony megszűnését követően, tehát a passzív táppénz esetén ez az összegplafon a minimálbér 150 százalékának harmincad része, azaz maximum 3575 forint.

E rendelkezéseket a 2009. július 31-ét követően bekövetkező keresőképtelenségre kell alkalmazni.

A baleseti táppénzre vonatkozó szabályok 2010. január elsejétől
A baleseti táppénzre vonatkozó változások 2010. január 01-jével léptek hatályba. A jövőben is üzemi balesetnek minősül a biztosítottat foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben érő baleset, azonban a biztosítottat a munkába vagy onnan a lakására (szállására) menet közben érő baleset kikerül ebből a körből, és úti baleset néven önálló társadalombiztosítási tényállássá válik. Az üzemi baleset esetén járó 100%-os táppénz mellett az úti baleset esetén csupán 90%-os mértékű baleseti táppénzre tarthatnak igényt a 2010. január 1-től balesetet szenvedő biztosítottak.

A táppénzzel kapcsolatos szigorítás hatása
A táppénzes állományban töltött napok évenkénti száma a rendszerváltást követően folyamatosan csökken. A Központi Statisztikai hivatal felmérése szerint egy átlagos magyar állampolgár évi 9 napot tölt táppénzes állományban. Ez a rendszerváltást követően még 22 nap volt.
Úgyszintén csökkent az egy-egy betegség kapcsán táppénzes állományban töltött napok száma. A rendszerváltást követően 1994-ben 45 napot engedtek meg maguknak egy betegség kapcsán a magyar állampolgárok, még ez a szám 2008-ban már csak 28 nap volt.

A legfrissebb számok még nem állnak rendelkezésünkre. A környezetünkben élők, ill. ügyfeleink problémái alapján azonban egyértelműen megállapítható, hogy a szigorodó szabályok hatása nyilvánvalóan legalább kettős. Az Egészségbiztosítási Alap egyensúlyának megtartási kísérlete, és a lehetőség szerint munkavégzésre ösztönző hatása mellett a szigorítás azt eredményezi, hogy a társadalom meghatározott része - többek között anyagi helyzete miatt- akkor sem tud és mer táppénzes állományt igénybe venni, amikor egészségi állapota miatt arra szüksége lenne.

Tulajdonjogi korlátozások
Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény szerint minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit nem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.

Az Alkotmánybíróság szerint az Alkotmány a tulajdonjogot, mint az egyéni cselekvési autonómia hagyományos anyagi alapját részesíti védelemben. Kimondta, hogy az alkotmányos tulajdonvédelem a polgári jogi értelemben vett tulajdonvédelmen túlterjeszkedve biztosítja azt, hogy a tulajdonhoz való jog alanyai az életviszonyokat és gazdasági kapcsolatokat alakító gazdasági döntéseket önállóan és szabadon hozzák meg. Ez magyarázza, hogy az alkotmányos tulajdonvédelem nemcsak a polgári jogilag a tulajdon közvetett tárgyának minősülő dolgokra terjed ki, hanem az egyéb dologi jellegű vagyoni jogokra és egyes nem dologi jellegű vagyoni jogosultságokra is.

A polgári jog tudománya szerint a tulajdonjog ún. abszolút jog, vagyis a legteljesebb, legerősebb jog, mely elméletileg korlátozhatatlan. A polgári jog számos eszközzel biztosítja a tulajdonjog védelmét. A tulajdonjogot a rendelkezés, a birtoklás, a hasznosítás és a hasznok szedése részjogosultságokra bontják fel.

Valójában maga a Polgári Törvénykönyv is biztosítja a tulajdonjog korlátozását. A 177. § (1) bekezdése szerint ingatlant kivételesen, közérdekből - törvényben megállapított esetekben, módon és célokra - lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár. A kisajátítás célja (a közérdek) a következő lehet:

• állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, közgyűjteményi, közművelődési, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése;
• város- és községrendezés;
• állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóház építés;
• bányászat;
• honvédelem;
• közlekedés;
• posta és távközlés;
• közcélú erőmű létesítése, a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése, ha a létesítés, illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható;
• vízgazdálkodás;
• a régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása;
• műemlékvédelem és természetvédelem, ha a védelem másként nem biztosítható;
• véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés;
• építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése;
• a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 17. §-ának (2) bekezdése alapján az egyház részére történő átadás;
• hőtermelő létesítmény és szolgáltatói hőközpont létesítése;
• hulladékgazdálkodási közszolgáltatási létesítmény elhelyezésére, ha az másképpen nem biztosítható, és az ingatlanra vonatkozó hatályos terület-, illetve településrendezési terv az ingatlant ezen területfelhasználási egységbe sorolta;
• szénhidrogén-szállító, gázelosztó vezeték és tartozékainak létesítése, ha a létesítés másként nem biztosítható.

A tulajdonjog korlátozásának további eklatáns példája a telki szolgalom intézménye. A Ptk. 166. § (1) bekezdése szerint telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Telki szolgalmat

• átjárás,
• vízellátás és vízelvezetés,
• pince létesítése,
• vezetékoszlopok elhelyezése,
• épület megtámasztása céljára vagy
• a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani.

Telki szolgalom csak az ingatlan-nyilvántartás fogalmai szerint önállónak minősülő ingatlanok terhére (szolgáló telek), illetve javára (uralkodó telek) jöhet létre. A telki szolgalom alanyai az uralkodó, illetve szolgáló telek mindenkori birtokosai (a tulajdonos, a haszonélvező, a bérlő, a haszonbérlő stb.). A telki szolgalom gazdasági rendeltetése, hogy az uralkodó telek használhatóságát fokozza.

Telki szolgalom szerződéssel, jogszabály rendelkezése folytán és bíróság vagy más hatóság határozatával keletkezhet.
A jogszabály rendelkezése folytán keletkező telki szolgalomra jó példa a vezetékjog intézménye. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerint a közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a Magyar Energia Hivatal vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.
A Magyar Energia Hivatal a jogerős határozattal megkeresi a földhivatalt a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A vezetékjog a jogerős határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

Autózás tavasszal
Az autósok számára a tél a legnehezebb: nehezebben indul a motor a hidegben, csúszósak, síkosak az utak, könnyebben alakul ki balesetveszélyes szituáció. Márciusban még bárkit utolérhet a tél egy-egy erőtlenebb támadása, de azért már érezhetően közeleg a tavasz.
A következőkben arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy mire kell figyelniük a gépkocsi tulajdonosoknak a tél elmúltával.

A munkavállalók lehetőségei munkakörülményeik védelmében
Munkabért vagy idő alapú elszámolással lehet meghatározni, vagy az elvégzett teljesítmény szerint. Idő alapú elszámolás esetén elegendő meghatározni, hogy ledolgozott órák, hetek vagy hónapok után mennyi munkabér jár a dolgozónak, de teljesítménybér esetén már számos kérdést vet fel.

A gazdasági válság eredményeként a munkáltatók is szorosabbra húzzák a nadrágszíjat. A megszorító intézkedések keretében a munkavállalók munkakörülményei sem javulnak. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) 2009 első harmadára vonatkozó felmérése szerint az elvégzett ellenőrzések eredményeként több szabálytalanságot tapasztaltak a munkaügyi és munkavédelmi területen. Gyakori a munkavállalók feketén foglalkoztatása (a hatóság felé történő bejelentés elmaradása és a munkavállalók munkaszerződés nélkül történő alkalmazása), a nyilvántartási kötelezettségek, a munkaidő, pihenőidő, a rendkívüli munkavégzés szabályainak és a munkavédelmi előírások megszegése.
Olvasóink gyakori kérdése munkavállalóként, mit is tehetnek, hova fordulhatnak a területen tapasztalt szabálytalanságok esetén.

A legfontosabb a szabálytalanságok megelőzése, a munkavállalók és a munkáltatók közötti párbeszéd kialakítása és a kialakuló konfliktusok kezelése. Ennek érdekében Magyarországon a munkavédelemről szóló törvény 1994-ben történt hatálybalépése óta a munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül munkavédelmi képviselőt választani.
Az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál nem kötelező ugyan munkavédelmi képviselő választást tartani, de a szakszervezetnek, üzemi tanácsnak, vagy a munkavállalók többségének ez esetben is joga van a választás tartásának kezdeményezésére, a munkáltató pedig ebben az esetben is köteles a választást lebonyolítani és a szükséges feltételeket biztosítani.
A munkavállalók érdekképviseleti jogának gyakorlását könnyíti meg a törvény, amikor előírja, hogy a megválasztott munkavédelmi képviselő személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell.

Az OMMF által végzett ellenőrzések tapasztalatait figyelembe véve indokolt lenne a munkavédelmi képviselet fejlesztése. Így a munkáltató és a munkavállalók közötti jobb együttműködést lehetne kialakítani, a munkavállalók fokozottabb bevonását a munkavédelmi előírások végrehajtásának ellenőrzésébe, a hiányosságok feltárásába, azok megszüntetésébe.

Leginkább a következő munkavédelmi hiányosságot tapasztalhatóak az ellenőrzések során:

• munkahelyek biztonsága nem az előírások szerinti (pl. az építőipar területén a magasban végzett munkavégzés, tetőszerkezeti munkák esetén nem alakítják ki a védelmet),
• számtalan súlyos kockázat figyelhető meg a munkahelyeken (pl. fenti esetben a munkavállalók nem viselnek sisakot, zuhanás gátlókat)
• a munkavédelmi előírások figyelmen kívül hagyása (pl. a villamos berendezések nem megfelelő használata),
• nem megfelelő a munkavállalók és a munkát irányítók munkavédelmi képzése, sőt a gazdasági válság eredményeként sajnos a munkavédelmet szolgáló emberi és anyagi erőforrások, így a megelőzés hatékonysága csökken,
• a munkáltatóknál is gyakran tapasztalják a munkavédelmi ismeretek hiányát,
• gyakori a figyelmetlen munkavégzés.

A munkahelyi munkavédelmi érdekérvényesítés három formáját határozza meg a munkavédelemről szóló törvény:

• a munkáltató általános jellegű tanácskozása a munkavállalókkal;
• a munkavédelmi képviselet, képviselői jogok gyakorlása egyéni vagy bizottsági formában;
• a paritásos munkavédelmi testület működése.

A munkavédelmi képviselő jogainak gyakorlása a fent említett problémák megoldását segítheti elő (pl. jogosult meggyőződni a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról, vannak-e egyáltalán védőeszközök, az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról).

További segítséget jelenthet a megelőzésben a munkavédelmi szakemberek alkalmazása. Az OMMF tapasztalatai szerint a válság miatt sok vállalat elbocsátotta munkavédelmi szakembereit. Ez a későbbiek folyamán problémát jelenthet, mert a munkáltatók a munkavédelmi szakértelem nélkül maradnak. Így romolhat a munkaeszközök biztonsági állapota, kevesebbet- vagy egyáltalán nem költenek egyéni védőeszközökre, elmarad továbbá a munkavédelmi kontroll.

A megtörtént vagy fennálló szabálytalanságok esetén az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez lehet fordulni.
Az 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről megteremti a munkavédelem két, szakmailag egybe tartozó ága a munkabiztonság és munkaegészségügy szervezeti integrációjának jogi kereteit. A témával kapcsolatos feladat- és hatáskörök az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség égisze alatt egyesülnek.
A felügyeletnél névtelenül is lehet panaszt tenni. A munkaügyi ellenőrzésekre és az eljárások lefolytatására legtöbbször hivatalból kerül sor, még akkor is, ha munkavállalói panasz vagy közérdekű bejelentés alapján indul meg. Panasznak minősül a munkavállaló azon bejelentése, ami saját munkaviszonyára vonatkozik, pl. nem kapta meg a neki járó éjszakai pótlékot. Ha a munkavállaló bejelentése arról szól, hogy a munkáltatója rendszeresen megsérti a jogszabályi előírásokat pl. folyamatosan kettős munkaidő nyilvántartást vezet, közérdekű bejelentés lesz. Kérelemként kezelik a bejelentést, ha a munkavállaló olyan szabálysértést jelöl meg, amely miatt eljárás a jogszabály szerint kizárólag kérelemre indulhat és egyben ő a jogsértés elszenvedője, pl. az egyenlő bánásmód elvének megsértése esetén.

Fontos tudni, hogy a névtelen bejelentés kivizsgálása nem kötelező az alábbi esetekben:

• a munkavégzési hely be nem azonosítható,
• a bejelentésben foglalt adatok alapján a munkáltató kilétének megállapítása előre láthatóan csekély valószínűségű,
• a munkáltatónál a bejelentést megelőző hat hónapon belül a bejelentésben foglaltakkal azonos tárgykörű ellenőrzés már történt,
• a bejelentés stílusából, tartalmából arra lehet következtetni, hogy hátterében valamely munkáltatóval szembeni személyes bosszú, indokolatlan zaklatási célzat áll,
• a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő, panaszos által tett ismételt bejelentés.
  A jogszabály szerint mellőzhető a vizsgálat akkor is, ha a munkavállaló a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után tesz bejelentést (elévülési határidő). A tudomásszerzéstől számított egy éven túl pedig a panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani (jogvesztő határidő).

A hatóság jogosult az ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében meghatározott intézkedés és felelősségre vonás alkalmazására, munkavédelmi bírságot szab ki, figyelemfelhívást alkalmaz. A hatóság célja az eljárás során elsősorban nem a bírságolás, hanem a törvényes foglalkoztatás minél teljesebb megvalósítása.

...jogvédelmi biztosítás nélkül?
Ügyfelünk 2009 májusának reggelén arra lett figyelmes, hogy a parkolóban álló gépjárművén több karcolás keletkezett, amely miatt megközelítőleg 60.000,-Ft kára keletkezett. A rendőrségi nyomozást követően a hatóság megállapította, hogy a kiskorú elkövető megszökött egy bentlakásos intézményből, majd többek között elkövette a fenti rongálást. Ügyfelünk igényét a kiskorú törvényes képviselője elutasította, arra hivatkozással, hogy elkövetőnek nincs saját jövedelme.
Ezt követően Ügyfelünk Társaságunkhoz fordult. A törvényes képviselő figyelmét felhívtuk, hogy a kiskorú cselekményéért ő tartozik felelősséggel, így a kár megtérítése kötelezettségi körébe tartozik.

Felszólításunkra, további egyeztetés nélkül Ügyfelünk kára maradéktalanul megtérült.

…jogvédelmi biztosítás nélkül?
Ügyfelünk 2007. augusztus 23. napjától állt munkaviszonyban munkáltatójánál, mely munkaviszonyát a munkáltató 2010. január 6. napján kelt rendes felmondással 2009. február 5. napjára megszüntette. Személyes ügyfélfogadás alkalmával kérte tanácsunkat a felmondással kapcsolatban, mely során megállapítást nyert, hogy a munkáltató a rendes felmondásban nem tett eleget indokolási kötelezettségének, így a rendes felmondás jogellenesnek minősül.
A munkáltatónak írt levelünkben felhívtuk a figyelmét a rendes felmondás jogellenességére, és kértük ügyfelünk 6 havi átlagkeresetének megfizetését jogellenes felmondás miatti kártérítés címén.

A munkáltató levelünk hatására 490.000,- Ft kártérítési összeget fizetett ki Ügyfelünknek, peren kívüli egyezség alapján.