Kedves Olvasó!

A nyár közeledtével egyre többen kapnak kedvet az extrém sportokhoz, mégis sokan nem tudják, hogy a felelősség és a veszélyviselés kire hárul, ezért ezt a kérdést most megválaszoljuk. Folytatjuk cikkünket a vezetékjogról, a megkeresésekre válaszolva bővebben is kifejtjük, hogy mi a teendő a már meglévő vezetékek esetén és milyen szabályozás vonatkozik rá. Munkajogi rovatunkban megvizsgáltuk, hogy mi történik abban a - ritka - esetben, ha a munkáltató tévedésből több munkabért fizet ki munkavállalóinak. Közlekedés rovatunkban pedig választ kaphat arra a kérdésre, hogy mi a teendő, illetve milyen kártérítés lehetséges, ha autónkra rádőlt egy fa.

Kellemes olvasást kívánunk!
Fókuszban

Faltól-falig - egy sportbaleset története
A (mű-)falmászás régóta ismert sport. A falmászók által használt technikai felszerelés és maga a műfal is sokat fejlődött a sportág kezdetei óta. A modern biztosítóeszközök és a szakképzett személyzet támogatása elérhetővé tette ezt a szabadidős tevékenységet a szélesebb közönség számára. A falmászás növekvő vonzereje ellenére veszélyes sport maradt, nemcsak a szó hétköznapi, hanem jogi értelmében is. A most ismertetni kívánt jogeset rámutat arra, hogy a felelősség, a veszélyviselés nemcsak a sportolóra hárul, ha baleset történik a pályán.

András egy hétvégén barátaival együtt felkeresett egy hazai sportlétesítményt. Andrásnak és barátainak volt már gyakorlata a falmászásban, ezért gondosan leellenőrizték eszközeiket a mászás előtt. Andrásnak jól ment a mászás aznap, éppen felért a legmagasabb fal tetejére egy negatív falrészhez, amikor érezte, hogy biztosítókötele elenged és karabinere felszalad a plafonig. András biztosítás nélkül, a puszta erejére támaszkodva "lógott" a magasban. Eközben a létesítményt üzemeltető vállalkozás alkalmazottai közül senki nem tartózkodott a teremben, sporttársai próbáltak meg a segítségére lenni. A fal tövében, illetve mellett sem szivacs, sem más mentőeszköz nem állt rendelkezésre, és mire egy másik mászó a segítségére siethetett volna, András lezuhant a falról. Eszméletlenül szállították kórházba, súlyos traumatikus sérülésekkel. András csodával határos módon maradandó egészségkárosodás nélkül felépült a balesetből. A gyógyulás azonban fájdalmas volt és anyagi áldozatot követelt, ezért András kártérítést kért az üzemeltetőtől.

A mászófalat és a sportlétesítményt üzemeletető vállalkozás elhárította felelősségét és ezzel András kárigényét. Érvelése szerint a falmászás extrém sport, fokozott veszéllyel járó tevékenység. A falmászó sportoló fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, ennek tudatában is van, ezért neki kell fokozottan ügyelnie a felszerelésére, a szabályok betartására és testi épségére. Az üzemeltető kétségbe vonta, hogy András egyáltalán jogszerűen tartózkodott-e a teremben, majd arra hivatkozott, hogy a karabiner csak abban az esetben akadhatott ki, ha eleve rosszul rögzítették.
A bírósági eljárás során kiderült, hogy valóban nem ügyelt senki a mászókra (a sporttársaikon kívül), semmilyen tervet nem dolgoztak ki egy vészhelyzetre vagy balesetre, mentőeszközök nem álltak rendelkezésre, a személyzet egy része pedig szakképzetlen és gyakorlatlan a falmászást illetően. Az üzemeltető pedig még ki is zárta a szerződési feltételeiben a saját kártérítési felelősségét egy esetleges balesetért.

Az elsőfokú bíróság még csak azt állapította meg, hogy az üzemeltető semmi esetre sem zárhatja ki előre a saját kártérítési felelősségét az általa fenntartott mászólétesítményekkel kapcsolatosan, az ezzel ellentétes szerződési feltétel semmis. Érdemes erre felhívni a figyelmet, mivel a mai napig számos vállalkozás előszeretettel próbál így kibújni a felelősség alól. A másodfokú bíróság ennél is továbbment, amikor leszögezte, hogy nemcsak a falmászó sportoló tevékenysége jár fokozott veszéllyel, hanem ilyennek tekintendő a fal fenntartása, üzemeltetése is. Ennek alapvetően az az oka, hogy ennél a tevékenységnél nagyon fontos a használt felszerelés kifogástalan állapota, rendszeres ellenőrzése és karbantartása, mivel aránylag kis hiba is aránytalanul nagy kárt vagy hátrányt okozhat. A döntés nyomán a műfalakat üzemeltető vállalkozások tevékenysége a jövőben szigorúbb megítélés alá fog esni, ha egy-egy baleset kapcsán a felelősség kérdését kell vizsgálni. A másodfokon eljárt bíróság rámutatott, hogy alapvető mulasztások sora vezethetett oda, hogy András leessen a falról, ami akár az életébe is kerülhetett volna. Bármilyen erős is a kötél és gondos az előzetes ellenőrzés, mindig fennáll a veszélye, hogy akár a mászó, akár az őt biztosító személy hibázik, az anyag elfárad vagy más veszélyhelyzet adódik, ezért az üzemeltetőnek fel kell készülnie a balesetek megelőzésére, következményeik enyhítésére és a segítségnyújtás előzetes megszervezésére. Ha ezeket elmulasztják, kártérítő felelősséggel tartoznak a balesetet elszenvedő sportoló felé.


Andrásnak óriási szerencséje volt a történetben, könnyen lebénulhatott vagy meg is halhatott volna az eséstől. Akkor pedig már semmilyen pénzbeli kártérítés nem kompenzálja a veszteséget. A falmászás nem az egyetlen veszélyes tömegessé váló szabadidős sport. A bíróságok által lefektetett elvek más sportágakra is figyelembe vehetők, ezért a jogesetből levonható tanulságok más sportbaleseteknél is alkalmazhatók. András története óvatosságra és körültekintésre kell, hogy intsen minden falmászót és üzemeltetőt.


Közlekedés
 

Autóra dőlt fák - ki téríti meg a kárt?
Az elmúlt hét viharos időjárását követően megkezdődött a károk felmérése és biztosítók részére történő bejelentése. A vihar következtében számos ingatlanban és ingóságban is kár keletkezett. Az ingóságok közül a gépjárműveket vizsgáljuk cikkünkben és megválaszoljuk az Ügyfeleink által feltett legfontosabb kérdést: mi a teendő abban az esetben, ha egy fa dőlt a járművünkre?

A kár észlelését követően - miután túljutottunk az első sokkélményen - az egyik legfontosabb teendő, hogy készítsünk fényképeket. Célszerű több képet is készíteni, külön az autóról, külön a fáról és magáról a helyszínről is. Abban az esetben, ha volt a káreseménynek szemtanúja is, akkor kérjük el tőle elérhetőségeit. A biztosítási ügyintézést még inkább segíti, ha a tanúk az általuk látottakat írásbeli tanúvallomás formájában rögzítik, és e nyilatkozat benyújtásra kerül a biztosítókhoz.

A fáról készült felvételek különösen fontosak. Az ilyen fényképek vagy felvételek készítése során arra törekedjünk, hogy minél aprólékosabb, a fa belső szerkezetére is kiterjedő felvételek készítsünk. Egy későbbi jogvita esetén ugyanis szakértői kérdésként merülhet fel a fa állapota. A káresemény helyszínét ekkor már csak fényképfelvételek alapján lehet rekonstruálni, illetve a szakértő is a felvételek alapján tud majd jogilag megalapozott szakvéleményt adni.

Különbséget kell tenni ugyanis aközött, hogy egészséges vagy korhadt fáról van-e szó.
Abban az esetben, ha egy teljesen egészséges fa dőlt ki a vihar következtében - melynek a kidőlésével a tulajdonosnak nem kellett számolnia - akkor csak abban az esetben fog megtérülni a járműben keletkezett kár, ha volt a járművön casco.
Abban az esetben viszont, ha egy beteg (elkorhadt) fa dőlt a járműre, akkor felmerülhet a tulajdonos kártérítési felelőssége. Így még a káresemény helyszínén szükséges annak tisztázása is, hogy kinek a területén áll a fa és ki annak a tulajdonosa. Ha magánterületen álló fáról van szó, akkor a földhivatal segíthet annak megállapításában, hogy ki az ingatlan tulajdonosa. Közterületen álló fa esetében pedig az illetékes önkormányzathoz kell a kárigényt mielőbb beterjeszteni.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a saját udvarunkon álló fa okoz kárt a saját gépjárművünkben. Ebben az esetben csak akkor remélhetünk kártérítést, ha rendelkeztünk casco vagy lakásbiztosítással. Akár a casco, akár a lakásbiztosítás területén belül is többféle módozatról lehet szó. A biztosítóktól kártérítést csak akkor lehet megalapozottan követelni, ha a károsult és a biztosító között érvényben levő szerződési feltételek alapján az adott esemény káreseménynek minősül, melyre kiterjed a biztosító kártérítési kötelezettsége.

Természetesen a legnagyobb biztonságban akkor vagyunk, ha rendelkezünk casco biztosítással. Számos casco szerződés esetén a viharkár elemi kárnak számít, így még az önrész sem terheli a biztosítottat. Célszerű tehát a káreseményt követően elővenni a szerződési feltételeket, és azt gondosan átolvasni ebből a szempontból is.

A fenti eset mellett előfordulhat az is, hogy a szomszédban található fa okoz kárt a gépjárművünkben. Abban az esetben, ha a fa korhadt vagy elhanyagolt állapotban volt, felmerülhet a szomszéd kártérítési felelőssége. Ebben az esetben vagy a szomszéd lakásbiztosítójától - ha a szerződési feltételek alapján erre az eseményre szolgáltatni köteles - vagy lakásbiztosítás hiányában magától a szomszédunktól remélhetjük kárunk megtérítését. A szomszéd kártérítési felelőssége azonban csak abban az esetben merülhet fel, ha elmulasztotta azt a gondosságot, amely a fa ápolása, gondozása, ellenőrzése mellett elvárható lenne (pl.: nem gondoskodott a korhadt ágak levágásáról).

Mindennapok

Vezetékjog bejegyzése: pro és kontra
Áprilisi hírlevelünkben bemutattuk a vezetékjog fogalmát és az erre vonatkozó legfontosabb szabályokat. Mivel számos megkeresést kaptunk a témával kapcsolatban, úgy gondoltuk, hogy e havi számunkban folytatjuk cikkünket és elsősorban a már korábban kiépített, meglévő vezetékekre vonatkozó szabályokat ismertetjük részletesebben.

Ismételjük át először, hogy mit is értünk vezetékjog alatt:
Az áramszolgáltatók működési területén több tízezer kilométer hosszúságú, különböző feszültségszintű közcélú villamos vezetékhálózat található.
A közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére az áramszolgáltató javára a hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.
A közcélú hálózat (ide értve a tartószerkezeteket és a rajtuk elhelyezett vezetékeket, berendezéseket is) többféle módon érinthet egy ingatlant: lehet föld feletti légvezeték nyomvonala, föld alatti kábel nyomvonala, illetve ezek biztonsági övezete.

A vezetékjog a villamos hálózatra, és annak biztonsági övezete által érintett területre vonatkozik. A biztonsági övezet - ahogy neve is elárulja - garantálja az ott lévő személyek, építmények, területek biztonságát, védelmét. Gyakran előfordul, hogy egy adott ingatlanon, vagy felette vezeték nem látható, a tulajdoni lapon mégis szerepel vezetékjogi bejegyzés, mivel a villamos vezeték biztonsági övezete érinti az adott ingatlant.

A vezetékjog jogintézményének jelentőségét mutatja a következő eset. Egyik ügyfelünk esetében az építési engedély megadását követően az áramszolgáltató jelezte, hogy a föld alatt erősáramú kábelek húzódnak, és ezek felméréséig, ill. a biztonsági övezet meghatározásáig az építési engedélyt a hatóság visszavonta, ill. az eljárást felfüggesztette.

A témánkkal érintett ingatlan esetében az áramszolgáltatók földhivatali vezetékjogi bejegyzési eljárást kezdeményeztek a már korábban kiépített, meglévő vezetékekre.

A kérdéses vezetékeket még 1994 előtt, az akkori jogszabályoknak megfelelően létesítették. Ekkor azonban a vezetékeket nem kellett bejegyeztetni a telekkönyvbe, csupán vezetékjogi engedélyt kellett benyújtani.
1994 után azonban változott a szabályozás, s ekkor már az engedély mellett be is kellett jegyeztetni a telekkönyvbe a vezetékjogot. Az ennél korábban létesített vezetékek bejegyzése gyakorlatilag azóta folyik, a villamos energia törvény 2007-es módosítása szerint pedig 2012. december 31-ig kell lezárulnia az összes eljárásnak (2007. évi LXXXVI. tv. A villamos energiáról).
Az áramszolgáltatók tájékoztatása szerint azért gyorsították fel a bejegyzés folyamatát, hogy egyrészt az ingatlantulajdonosok mihamarabb tisztában legyenek a hálózat és ingatlanuk kapcsolatával, és erről ne többféle okiratból, hanem egy helyről tájékozódhassanak, másrészt a hálózat üzemeltetése során maradéktalanul eleget tegyenek az élet- és vagyonbiztonság követelményének.
Az áramszolgáltatók kiemelik továbbá, hogy "az utólagos bejegyeztetési folyamat nem keletkeztet többletjogokat és -kötelezettségeket, hiszen sok évtizede ott álló vezetékekről van szó, amelyekért a múltban már fizettek, így újabb kártérítés sem jár".

Más a helyzet új vezeték létesítésekor, ilyenkor az áramszolgáltató kártalanítja az érintett terület birtokosát, mivel így jártak el minden, 1994 óta épült vezeték esetében is.

A meglévő közcélú villamos vezetékhálózatoknál a vezetékjog eddig is létezett, csak az az ingatlan-nyilvántartásba nem volt bejegyezve.
A szolgáltatók elindították a meglévő hálózatokhoz kapcsolódó vezetékjogok ingatlan-nyilvántartásba történő utólagos bejegyzési folyamatát.

A bejegyzési eljárás során nem veszik fel közvetlenül a kapcsolatot az érintett tulajdonosokkal, hiszen a szolgáltatók álláspontja szerint nem új, hanem régóta meglévő vezetékről, illetve azok vezetékjogáról van szó. Új vezeték létesítése esetén természetesen megkeresik a tulajdonosokat.
A meglévő vezetékhálózatok vezetékjogának bejegyeztetésével többlet jogok és kötelezettségek nem keletkeznek, ezért a szolgáltatók álláspontja szerint kártalanítás sem igényelhető.

Maga a bejegyeztetési folyamat a teljes hálózat geodéziai felmérésével veszi kezdetét, majd a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Területi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által lefolytatott engedélyezési eljárással folytatódik, és végül az illetékes Körzeti Földhivataloknál zárul a vezetékjogot bejegyző határozattal.

A földhivatal határozatával szemben a kézhezvételtől számítottan 22 munkanapon belül lehet a megyei földhivatalokhoz jogorvoslatot benyújtani, fellebbezni, Az eljárás illetékköteles, aki fellebbezni szeretne, 10.000,-Ft-ot kell megfizetnie.
Nyilvánvaló, hogy mint minden szolgalmi jellegű jogosultság, úgy a bejegyzett vezetékjog is negatív befolyással bírhat az ingatlan értékének megállapításánál, adásvétel vagy éppen a banki fedezetértékelés esetén.
Aggályos lehet az is, ha az ingatlant a vezetékjog keletkezését követően, azonban annak bejegyzését megelőzően, tehermentesen vásárolták meg. A vezetékjog ténye, illetve annak bejegyeztetése ugyanis két súlyos problémát von maga után: egyrészről az ingatlanban értékcsökkenés keletkezik, amely az ingatlanforgalmazók és banki szakemberek szerint 10%-ra becsülhető, másrészt az ingatlan az eddigi tehermentességgel ellentétben terhessé válik. Mindez a bankkölcsönnel vásárolt ingatlanok esetében további nehézségeket jelent. Ebben az esetben ugyanis a pénzintézet előzetes engedélye nélkül történt későbbi vezetékjog bejegyzés alapul szolgálhat további fedezet bevonásának előírására, vagy a kölcsönszerződés bank részéről történő egyoldalú felmondására is

Azért is célszerű függőben tartani a bejegyzést, mert a villamos energiáról szóló törvény érintett rendelkezése jelentősen befolyásolja a tulajdonjogot, így akár az alkotmányellenesség is szóba kerülhet, és nem tudni, mi lesz a jogszabály sorsa.

Munkajog

Túlfizetés - több munkabért kapott, mint ami jár?
Bizony néha az is előfordul, hogy munkáltatónk tévedésből többet fizet. Legutóbb a Budapesti Közlekedési Vállalat dolgozói lepődhettek meg, mert éppen a fizetésük kétszeresét utalták számlájukra.
No de, mit is tegyünk egy ilyen helyzetben? Szabad-e örülve a tényeknek ölbe tett kézzel várni, hátha a munkáltatónak nem szúr szemet a tévedés?

Kiindulási pontként fontos leszögeznünk, hogy a munkavállaló részére bérfizetéskor részletes írásbeli elszámolást kell adni, és abban mind a munkabér kiszámítását, mind pedig a munkabérből való egyes levonásokat, azok jogcímét és összegét fel kell tüntetni. Ez kötelező szabály, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Csak így tudhatja meg a munkavállaló, mi is az, ami őt pontosan megilleti.

Munkavállalói tartozásnak tekintendő ugyanis, ha a munkáltató jogalap nélkül fizetett ki munkabért a munkavállalónak.
A munkabér megélhetést szolgáló célja miatt az ilyen tartozás megfizettetésére szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a nem munkabér jellegűekre. Míg az utóbbiak megfizetésére a munkajogi elévülési időn, azaz három éven belül lehet a munkavállalót felszólítani, erre a munkabérnél csak kivételesen, meghatározott feltételek mellett van mód.

A legjobb megoldókulcs: időben észbe kapni! A téves kifizetéstől számított 60 napon belül ugyanis a munkavállaló minden különösebb feltétel nélkül felszólítható a visszafizetésre.
Ha a 60 nap már eltelt, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló számára nem ezen a határidőn belül kézbesítették a felszólítást, azt kell vizsgálni, tudhatott-e a munkavállaló a túlfizetésről, illetve van-e szerepe a jogalap nélküli kifizetésben.
Csak akkor köteles a visszafizetésre, ha a téves kifizetésről tudott vagy azt ő idézte elő. Ilyenkor az elévülési időn belül érvényesítheti a követelését a munkáltató. Amennyiben tehát a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie (szokásos bére ötszörösét kapta különös indok nélkül), vagy a többletkifizetést maga idézte elő (pl. nem megfelelő elszámolással), akkor a munkáltató az elévülési időben kézbesített fizetési felszólítással érvényesítheti igényét a munkavállalóval szemben.

A 60 napos határidő elmulasztását annak jogvesztő jellege miatt a munkáltató nem mentheti ki. Ha a jogalap nélküli kifizetéssel kapcsolatos írásbeli felszólítást a kifizetést követő 60 napon belül nem kézbesítették a munkavállalónak, és a munkavállaló a kifizetés alaptalanságát nem ismerhette fel, illetve azt nem maga idézte elő, akkor a túlfizetés nem követelhető vissza, és beszámításra sem használható fel.
A munkavállalónak a tévedésről való tudomását vagy a téves kifizetés okozását a munkáltatónak kell bizonyítania. Ha a bérkifizetéskor kapott elszámolás kellően részletező volt, alappal lehet arra következtetni, hogy a munkavállaló tudott a tévedésről, mert ellenőrizhette a kifizetés pontosságát.
Tévesen kifizetett munkabér vagy díjazás jóhiszemű felvétele esetén - az erről történt értesítés átvétele tényének és időpontjának vitatásakor annak megtörténtét és időpontját egyértelműen tisztázni kell.

A tévesen kifizetett munkabér visszakövetelésére vonatkozó rendelkezések kivételesek, ezért megszorítóan alkalmazandóak.
Nem vonatkoznak ezért a nem munkabér jellegű kifizetések tévedéseire, illetőleg akkor érvényesülhetnek, amikor nem tévedésből fizetett a munkáltató, hanem kötelező határozat alapján, de azt később hatálytalanították. Mindezekben az esetekben az általános elévülési időn belül érvényesíthető a munkáltató igénye. Így pl. ha egy feladat teljesítésére kitűzött prémium kifizetése csak a mérleg jóváhagyásakor esedékes, az előre kifizetett prémium csak prémiumelőlegnek minősül, amely az általános elévülési időn belül követelhető vissza

A tévesen kifizetett munkabér visszakövetelésénél a munkáltató csak az általa ténylegesen kifizetett összegre, a nettó munkabérre tarthat igényt. Ilyen esetben a levont adót a munkáltató igényelheti vissza.
Ettől eltérően, amennyiben az adó megállapításáról és levonásáról, valamint befizetéséről nem a munkáltató, hanem a munkavállaló intézkedett, a bevallás módosításával az adót ő igényelheti vissza, ezért ekkor a munkáltató a bruttó összeget követelheti vissza.
Nem tévesen kifizetett munkabér az a munkáltató által a munkavállalónak jogerős ítélet alapján kifizetett összeg, amely utóbb a felülvizsgálati kérelem folytán hozott döntés szerint visszakövetelhető a munkavállalótól.

Kétségtelen, hogy a munkavállalók a többletmunkabérhez a korábbi bírósági ítéletek alapján jutottak. Annak kifizetését nem ők idézték elő, ezért ebben az esetben a jogalap hiányát nem ismerhették fel. Őket a többletmunkabér a Legfelsőbb Bíróság ítéletét követően azonban már nem illette meg. Ez, a munkavállalókat végül meg nem illető munkabér azonban nem minősül tévesen kifizetett munkabérnek, hanem tartozásnak, melyet a munkáltató az elévülési időn - három éven - belül visszakövetelhet.

A jogalap nélkül kifizetett munkabér mellett a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyával összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. A munkavállaló tartozásainak megtérítésére külön szabályok vonatkoznak, eltérően a munkáltató kártérítési igényének érvényesítésétől. Tartozás ebből a szempontból minden olyan, a munkavállalónak a munkaviszonyból eredő pénzbeli fizetési kötelezettsége, amelynek jogalapja nem károkozás. Tartozásként érvényesíthető például a tanulmányi szerződés megszegéséből eredő munkáltatói igény, a vissza nem adott munkaruha ellenértékének megtérítése, ha a munkaviszony a kihordási idő előtt megszűnik.

A munkáltató a tartozást fizetési felszólítással érvényesítheti, ami ellen a munkavállaló munkaügyi jogvitát indíthat. A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a követelés összegét, jogcímét és tájékoztatni kell a munkavállalót az igénybe vehető jogorvoslatról is. A jogszabály szerint a felszólítást meg is kell indokolni. A felszólítás ellen határidőben benyújtott jogorvoslatnak a végrehajtásra halasztó hatálya van.

A korábbi ítélkezési gyakorlat szerint, ha a munkáltató e szabály figyelmen kívül hagyásával a követelését közvetlenül bírósági úton érvényesítette, a pert meg kellett szüntetni Az ilyen igény korábban bírói úton sem fizetési meghagyással, sem keresettel nem volt érvényesíthető, a munkáltató fizetési felszólításával szemben kizárólag a munkavállaló indíthatott keresetet mentesítése érdekében.
A Polgári perrendtartás 1999. január elsejével e téren változást hozott. A módosított rendelkezés szerint bármely fél pénzkövetelését a munkaviszony keretében is érvényesítheti fizetési meghagyás útján, de csak akkor, ha ez az igény:

  • nem függ össze a munkaviszony létrejöttével, módosításával vagy megszüntetésével, illetve
  • nem a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésének, vagy fegyelmi vétkességének jogkövetkezménye.

Mindezekből az következik, hogy - amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak - kizárólag a felet illeti meg a választás joga abban, hogy követelését

  • fizetési felszólítás (Mt. 162. §),
  • fizetési meghagyás (Pp. 313-315. §) útján, vagy
  • keresetlevél (Pp. 121. §) benyújtásával érvényesíti.

A fizetési meghagyás iránti kérelem a bíróságon vagy az interneten is beszerezhető, és erre a célra rendszeresített nyomtatvány (űrlap) kitöltésével kell előterjeszteni. A pénzkövetelés értékhatárra tekintet nélkül érvényesíthető.

Megjegyzendő, hogy a munkavállaló pénzkövetelését a munkáltatóval szemben fizetési felszólítással nem érvényesítheti, mivel ezt a lehetőséget jogszabály csak a munkáltató számára biztosítja.

Ha pedig a munkavállaló tartozását elismeri, ennek érvényességéhez írásba foglalás szükséges. Ha ilyenkor a munkavállaló vitatja tartozása fennállását, ennek bizonyítása az elismerést követően a munkavállalót terheli.

Fentieket követően kanyarodjunk vissza a BKV dolgozóihoz. Jelen esetben a tévedés - amely egy banki-informatikai hiba eredménye- az áprilisi munkabéreket érinti, és májust írva máris észlelték. A 60 napos jogvesztő határidő az így kifizetett dupla béreknél még semmiképpen sem telt el. Így azon dolgozók esetében, akik az írásbeli felszólítás ellenére sem fizetik vissza a túlfizetett bérrészt, a BKV akár bíróság előtt is jogszerűen érvényesítheti igényét.

Ön mit tett volna?

...jogvédelmi biztosítás nélkül?

Rendkívüli jégeső következtében Ügyfelünk ingatlanjának tetőszerkezete súlyosan megsérült. Mivel Ügyfelünk a káresemény időpontjában érvényes lakásbiztosítással rendelkezett, a kár megtérítését ez alapján kérte. Az elvégzett kárfelmérés alapján a tető javítására biztosító 668.400,- Ft kártérítési összeget fizetett ki Ügyfelünknek.

Az ingatlanban azonban beázások is történtek, mely Ügyfelünk ingatlanjában további károkat okozott. A járulékos károk megtérítését levélben kérte a biztosítótársaságtól, azonban a biztosító részéről intézkedés sajnos nem történt. Ekkor fordult Ügyfelünk Társaságunkhoz a problémájával.

Levelünket követően a biztosító 133.600,- Ft kártérítési összeget fizetett ki Ügyfelünknek a járulékos károk megtérítése tekintetében.


…jogvédelmi biztosítás nélkül?

Ügyfelünk 2007 augusztusában vásárolt egy PDA készülékét megközelítőleg 90.000-Ft értékben. A PDA-ra az eladó 24 hónap jótállást vállalt. A készülék a szerviz által kiállított munkalapok szerint több alkalommal meghibásodott, először 2008 februárjában, majd 2008. április elején, ezt követően 2008. április végén.

Minden alkalommal ugyanaz a hibajelenség állt elő, Ügyfelünk rendeltetésserűen használta a készüléket, ennek ellenére rendszeresen leállt, a bekapcsolás nehézkessé vált. Ügyfelünk 2009 áprilisában jelezte az eladónak, hogy cserét szeretne igényelni, azonban az eladó az igényt elutasította. Ügyfelünk ekkor jelentkezett Társaságunknál.

Az eladót felszólítottuk a kicserélésre, majd rövid egyeztetés után Ügyfelünk egy új készüléket vehetett át az eladótól.
Ajánlom ismerősömnek
Leiratkozás a hírlevélről
*Ezt a levelet a hírlevélgyár.hu, küldte Önnek, online direct-marketing rendszerén keresztül. a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító megbízásából. A Hírlevélgyár garantálja, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben és a Kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és e-mail adatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvényben foglalt valamennyi kötelezettségnek eleget tesz. - 1992. évi LXIII. törvény - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (a továbbiakban Avtv., adatvédelmi törvény);
- 2008. évi XLVIII. törvény - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szól, melyeket maradéktalanul betart.

Nyilvántartási azonosítónk: 01640-0001
R E K L Á M
R E K L Á M
Minden jog fenntartva. Copyright: D.A.S. Jogvédelmi Biztosító