Kedves Olvasó!

Az elmúlt hetek, hónapok időjárása rengeteg kárt okozott. Az árvíz, belvíz és esőzések következtében számos település víz alá került, az ingatlanokban súlyos károk keletkeztek, az emberek vagyona odaveszett. Hírlevelünkben nekik szeretnénk segítséget, jogi tanácsot nyújtani, hogy megkönnyítsük a kárrendezés menetét. Megtudhatják, hogy mit fedez egy-egy lakásbiztosítás, mire kell figyelni a kárbejelentés, a kárszemle során, és mit lehet még tenni, ha a biztosító elutasítja a kár megtérítését.
A nyár beköszöntével ismét foglalkozunk a szabadság kiadásának szabályaival, és érdekességként összehasonlítjuk munkajogunkat az angoléval, választ adva a sokak által feltett kérdésre: tőlünk nyugatra tényleg több szabadság jár a munkavállalóknak? Beszámolunk a megváltozott parkolási szabályokról, és bővebben kifejtjük a kerékpárosokra vonatkozó új KRESZ szabályokat, hiszen a jó időnek köszönhetően egyre több kerékpárossal találkozhatunk az utakon.

Szeretnénk továbbá felhívni minden kedves Ügyfelünk figyelmét, hogy a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. új székhelyre költözik:

2010. augusztus 2-tól székhelyünk új címe: 1082 Budapest, Futó utca 47-53., VI. emelet

Kellemes olvasást kívánunk!
Fókuszban

Árvíz után: hogyan segít a biztosító?
Az utóbbi egy hónapban Magyarországon az időjárás olyan jelenségeket produkált, hogy főleg a heves esőzés és a viharos szél miatt rengetegen súlyos károkat szenvedtek, főleg az árvíz sújtotta területeken az emberek minden vagyona odaveszett.

A veszély elhárultával kezdődhet meg az újjáépítés, a kérdés csak az, hogy milyen forrásból. A magyar jogrendszer, csakúgy mint valamennyi európai állam jogrendszere előírja, hogy a károkozásért kártérítést kell fizetni. Sok esetben azonban nem nevezhető meg olyan károkozó, akinek a felelősségét meg lehetne állapítani. Ilyen esetekre alkalmazzák a kárveszélyviselés elvét, vagyis hogy végső esetben a tulajdonos viseli a dolgában bekövetkezett kárt. Mivel a kárveszélyviselés elve nyilvánvaló hátrányokat jelent a tulajdonosnak, kialakult a tulajdonosok kockázatközössége, a biztosítás. Végül megemlíthető, hogy vannak olyan össztársadalmi szempontból is súlyos események, amikor az állam siet a károsultak segítségére.

Káresemény esetén a biztosítással rendelkezők első feladata, hogy bejelentést tegyenek a biztosító felé. Tapasztalatunk szerint valamennyi vagyonbiztosító honlapján fő helyen található meg a kárbejelentésre vonatkozó link. Ezt követően kerülhet sor a kárszemlére, ahol is a biztosító szakértője jegyzőkönyvben rögzíti a bekövetkezett károkat. Fontos, hogy valamennyi kár részletesen és pontosan felvételre kerüljön, mivel a biztosító a továbbiakban ezen jegyzőkönyv alapján fogja a kártérítést nyújtani. Mivel elsőre - különösen megbontás nélkül - nem minden esetben lehet észlelni, hogy milyen károk következtek be, lehetőség van pótszemlére is. Ebben a körben is az a legfontosabb, hogy a károk teljeskörűen felvételre kerüljenek.
Előfordulhat, hogy a biztosítók a kárfelvételi jegyzőkönyv elkészítését követően további dokumentumok bemutatását kérik. Mindez a kár bekövetkezésének, illetve a kár mértékének igazolását szolgálja. Épületkárnál tételes javítási, helyreállítási számla, árajánlat, költségvetés, kivitelezővel kötött szerződés becsatolása lehet szükséges, míg ingókárnál beszerzési számla, garancialevél, műszaki leírás, fényképfelvétel lehet szükséges.
Lényeges kitérni arra is, hogy a biztosítók kizárólag a biztosítási szerződés keretei között nyújtanak kártérítést, esetlegesen gyakorolnak méltányosságot. Javasoljuk tehát a károsultaknak, hogy legkésőbb a bejelentést követően, de méginkább azt megelőzően tanulmányozzák át a biztosítási feltételeket, hiszen csakis ebből a forrásból derülhet ki az, hogy meg fog-e térülni a káruk (kiterjed-e az adott kárra a biztosítási szerződés).
Különös jelentőséggel bírnak a biztosítási feltételekben a kizárások, vagyis azon események, melyekre a biztosító egyértelműen kijelenti, hogy nem fizet kártérítést. Sajnálatos módon sok esetben ebbe a körbe tartoznak a rendkívül természeti jelenségek is. Egy népszerű vagyonbiztosítás feltételei szerint, felhőszakadásra vagy árvízre kiterjed a biztosítás, de a biztosító nem téríti meg az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkat, illetve a belvíz és a talajvíz által keletkezett károkat. Mentesül a biztosító akkor is, ha a kárt a biztosított jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Álláspontunk szerint utóbbi körbe tartozik, ha az ingatlant engedély nélkül, ártéri területre építették.
Amennyiben a biztosító nem fizet, vagy nem megfelelő mértékben állapítja meg a kártérítést, célszerű kifogásolni a véleményét: végső soron pert kell indítani.
Ha a biztosító elutasítja a kár megtérítését, egy tisztán jogi jellegű vita lefolytatására kell számítani, vagyis arra, hogy a jogszabályok, illetve a biztosítási feltételek egyes fogalmainak az értelmezésére kerül sor (az adott káreseményre melyik általános szabály vonatkozik.) Amennyiben a károsult a kártérítés mértékével nem elégedett, a vita egy szakkérdés körül összpontosul: mekkora kár következett be. Ilyenkor igazságügyi műszaki szakértő segítségével lehet a kérdést eldönteni, mivel a szakvélemény alapján dönthető el, hogy a kifogás megalapozott-e. Megalapozott állítások esetén valamennyi per nyerhető!

A Kormány intézkedése értelmében az árvízvédelemben közreműködő állami szervezetek és önkormányzatok költségei teljes mértékben megtérítésre kerülnek, csakúgy mint azok a károk, amelyeket az árvízi védekezés során az állami szervek anyagok igénybevételével, gátátvágással vagy vízkormányzással okoztak. Szintén állami segítséget fognak nyújtani az önkormányzati vagyonban és a középületekben keletkezett károk helyreállításához.
A magánházakban keletkezett károkkal kapcsolatban egyelőre csak annyit tudni, hogy a Kormány egyeztetni szeretne a biztosítókkal a kártalanítások összehangolása érdekében.

Dr. Lukács Botond

Segítsünk együtt a természeti katasztrófák áldozatainak!

Az egész országot megrázták az utóbbi hetek drámai történései, az árvíz és a viharok okozta katasztrófák, a természeti katasztrófák sújtotta településeken élő emberek küzdelme és tragédiája. Az elemek nem egyszerűen házakat és utakat, hanem életeket romboltak szét. A helyzet súlyos, a hírek, tudósítások torokszorítóak.
Együttérezve a sok helyen tragédiába torkolló emberi sorsokkal, felismerve azt, hogy egy ilyen súlyos helyzetben a társadalmi felelősségvállalás minden segíteni tudó és akaró emberre és vállalatra is kiterjed, a D.A.S., munkatársai és tanácsadói körében, pénzbeli támogatás gyűjtésére szervezett akciót, és nyitott bankszámlát a pénzadományok kezelésére. A számlán összegyűlő pénzt közvetlenül rászorulóknak juttatjuk el, és nyomon követjük, hogyan hasznosulnak az általunk felajánlott forintok.

A D.A.S. hűen a Superbrands elismeréshez a CSR területén is csatlakozott a társadalmi felelősségvállalásban élenjáró cégek sorához és további adományként fertőtlenítőszert is vásárolt a rászoruló településeken lakók számára.

Úgy gondoljuk, e természeti csapás több ezer érintettjének megsegítéséhez az együttérzésen túl anyagiakkal is hozzá kell járulni.

Éppen ezért - csatlakozva számos egyéb civil kezdeményezéshez - mi is arra kérjük minden ügyfelünket és hírlevél olvasónkat, hogy lehetőségéhez mérten pénz - és/vagy természeti adomány formájában nyújtson segítséget a kilátástalan helyzetbe került emberek kárának enyhítéséhez! Ez valamennyiünk erkölcsi kötelessége. - Felhívjuk figyelmét, hogy a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. adományokat nem kezel, ezért kérjük, hogy jó szándékú felajánlásaikat ne nekünk, hanem az erre a célra létrehozott adományvonalakon és/vagy civil jóléti szolgálatokon keresztül tegyék meg.

A rászorulók nevében köszönjük ha segít, ha segített!

Mindennapok
 

Új szabályok a parkolásban
Ahogy honlapunkon már beszámoltunk róla, végre központi jogszabály is lefekteti a parkolás alapvető szabályait. A korábbi önkormányzati szinten megvalósuló parkolási rendeletek önmagukban azt a helyzetet idézték elő, hogy a díjak bevételében érdekeltek saját maguk dönthettek az összes kritériumról, ami mindenképpen kerülendő egy jogállamban.

Az alulszabályozottság velejárója, hogy a parkolási jogviszonyt korábban az általános polgári jogi rendelkezések és a közúti közlekedési törvény szintén általános normái határozták meg.
Az állampolgárok széles körét érintő jelentős területről van szó, ami már okkal kiáltott korábban is komolyabb beavatkozásért. A törvényalkotó így az önkormányzatokról szóló törvényt és a közúti közlekedés alaptörvényét módosította. Cikkünkben a fontosabb változásokat tekintjük át.

Önkormányzati oldal

A hétköznapokban kevésbé lesz talán érezhető, de mindenképpen dicséretes, hogy a jövőben parkolással foglalkozó feladatokat kizárólag önkormányzatok, vagy önkormányzat által létrejött költségvetési szervek, valamint 100%-ig önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok, vagy ezek tulajdonát képező társaságok végezhetnek a jövőben. Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatává vált a parkolás biztosítása, ami értelmezésünk szerint a parkolóhelyek tisztántartását is jelenti, tehát ezt a feladatot vagy a parkolóhely előbbiekben meghatározott üzemeltetője vagy az önkormányzat maga köteles elvégezni.

Általános szabályok a közlekedési törvényben

Az első, mindenképpen jelentős változás, hogy a parkolás végre külön nevesített része lett a közlekedési tevékenységnek. Természetesen a KRESZ a kezdetek óta ismeri a megállás és várakozás fogalmát, illetve a díjfizetésre felhívó tábláról is rendelkezik, de eddig külön nevesítés, és szabályozás nem létezett hazánkban. A törvény rögzíti, hogy a parkolóhely igénybevételével polgári jogi jogviszony jön létre, amelyben a jármű üzembentartóját terheli a felelősség a díj fizetésére, függetlenül az elkövető tényleges személyétől. A gyakorlatban ez nem jelent különösebb újdonságot, az önkormányzati rendeletek is így működtek, de jogi szempontból sokkal szerencsésebb, hogy az üzembentartó kötelező felelősségét törvény mondja ki. A kiszabott pótdíj alól az üzembentartó egyébként csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a jármű jogellenesen került ki a birtokából (például ellopták) és a hatóságnál megtette a megfelelő bejelentést.

Parkolóhelyek

Továbbra is az önkormányzatok jelölhetnek ki díjfizetési zónákat, de új övezeteket csak olyan helyen szabad létrehozni, ahol az adott időszakban a várakozásra alkalmas helyek átlagos foglaltsága a 70%-ot meghaladja. A törvény maga is kimondja, hogy a korábban kijelölt zónákra ezt nem kell alkalmazni, bár kétség kívül népszerű intézkedés lehetne. Követve a vonatkozó uniós normákat, legalább 50 helyre kell jutnia lehetőségekhez képest legalább egy mozgáskorlátozott helynek. Bár az ilyen helyek létrehozása továbbra sem kötelező.

Díjszámítás

Az önkormányzat továbbra is rendeletben határozhatja meg a díj összegét, és elvi alapon tekintettel kell lennie a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányára, de vigyáznia kell, hogy a beszedett díj legalább a parkolóhelyek fenntartására elegendő legyen. A konkrét rendelkezés szerint az egy órára meghatározott várakozási díj nem lehet magasabb mint a tavalyi év szeptember 1-napján és azt az megelőző 11 hónapban az APEH által kiadott 95-ös ólommentes benzin árának kétszerese. Sajnos ettől még a parkolási díj akár több mint 600 forint is lehet, de legalább az arányosítási törekvés felfedezhető a szabályozásban. Jegykiadó automatából, és mobiltelefonnal minimum 15 percre elegendő díjat kell majd fizetni, míg előre váltott jegynél ez az idő 30 perc, helyben vásároltnál pedig egy óra. Fontos szabály, hogy P+R parkolókban csak akkor lehet díjat kérni, ha ezért többletszolgáltatás is megvalósul, ekkor a díj legfeljebb a helyi tömegközlekedés legolcsóbb jegyének árát érheti el.

Pótdíj

Természetesen a legtöbb vita a pótdíjak elrugaszkodott számításából eredt. A jövőben az egy órát el nem érő díjrendezett időszaknál 5 perces túllépés esetén, míg egy óránál hosszabb időszaknál 15 perces túllépés esetén lehet pótdíjat (és további egy óráért várakozási díjat) kiszabni. Amennyiben a pótdíjat a delikvens 15 napon belül megfizeti, akkor a pótdíj összege nem lehet magasabb, mint az adott nap teljes díjköteles időszakában fizetendő várakozási díj és további két órának megfelelő várakozási díj összege. Ha például a parkolási díj 300 Ft/óra, és napi 8 óra a díjköteles időszak, akkor a pótdíj összege legfeljebb 3.000,-Ft lehet. 15 napon túli befizetés esetén a pótdíj összege az egy órai várakozási díj 40 szerese lehet. A pótdíj-igény egy év alatt évül el, ha az önkéntes teljesítés elmarad, bírósági úton lehet érvényesíteni, de érte késedelmi kamat nem érvényesíthető. További szigorú feltétel, hogy befizetés elmaradása esetén 60 napon belül fel kell szólítani az üzembentartót a befizetésre. A határidő jogvesztő, ha elmulasztják már nem lehetséges a bírósági igényérvényesítés, a felszólításnak igazolható postai küldeményként kell kézbesítésre kerülnie, ily módon csak az ajánlott vagy tértivevényes levél jöhet szóba. A korábban már bevezetésre került szabályozást megerősítve a módosítás is kimondja, hogy kizárólag az üzembentartó lakhelye szerinti bíróságon lehet parkolási pótdíj iránt pert kezdeményezni.

Összességében el lehet mondani, hogy a törvénymódosítás tartalmaz az autósokra vonatkozó kedvező szabályokat és mindenképpen dicséretes újításokat. De sajnos azt is el kell mondani, hogy ennél azért jóval több központi rendelkezést kellene felállítani, és minél jobban az egységes és átlátható szabályozás felé terelni az önkormányzatokat.

Dr. Vizi András


Munkajog

A szabadság szabályai a magyar és az angol munkajogban
Nyár elején egyre nagyobb aktualitása van a szabadságolásnak. Tapasztalatok szerint hazánk dolgozói szabadságuk jelentős részét a meleg hónapokra időzítik. A szabadság igénybevétele a legtöbb munkahelyen nem jelent problémát, de érdemes tisztában lenni a törvény által lefektetett szabályozással. Sokat lehet hallani arról, hogy tőlünk nyugatra sokkal több szabadság jár a dolgozóknak. A kérdés, hogy tényleg így van-e a gyakorlatban? Hogy erre választ kapjunk, cikkünkben a magyar munkajog szabályait az angollal hasonlítjuk össze a szabadságolás lényeges kérdéseiben.

A szabadság mértéke

Magyarországon az alapszabadság évente minimum 20 nap, ami a munkavállaló életkorától függően emelkedik. A munkavállalót 25 éves korától 31 éves koráig három évenként további 1 nap illeti meg, 33. életévétől a szabadnapok száma kétévenként emelkedik egészen 45 éves korig, amikor a maximális 30 nap szabadság áll rendelkezésre. Pótszabadságra a következő munkavállalók lehetnek jogosultak: 16 és 18 év közötti munkavállaló (5 nap), gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló szülő (5 nap), vakoknak (5 nap), föld alatt dolgozó, illetve ionizáló sugárzásnak kitett dolgozóknak (3 nap). Szakszervezet és a munkáltató kollektív szerződésben további pótszabadságot is meghatározhat, de annak sincs akadálya, hogy konkrét munkaszerződésben az alapszabadságot emeljék meg a felek, ez akár béralku tárgya is lehet.

Angliában 5,6 hét szabadság jár kötelezően a munkavállalóknak, ami öt napos munkahetet feltételezve 28 nap szabadságot jelent. A kötelező szabadságot mindenképpen ki kell adnia az angol munkáltatónak is, de ennél többet is megállapíthat a munkaszerződésben, kevesebbet azonban nem. Az angol és a többi nyugat-európai munkajogban általánosan ismert a többletszabadság prémiumként való alkalmazása, azaz az előbbinél magasabb szabadság akár béralku tárgya is lehet, vagy a vállalati szabályok határozzák meg. Az angol munkajog is ismer egyes pót és különös szabadság-fajtákat (pl. a szülési és örökbefogadási szabadságot, vagy az anyákat egy évig megillető "anyasági szabadságot), de sokkal szűkebben alkalmazza, a minimumon felüli adható szabadságmértéket legtöbbször a felek megállapodására bízza.

Fizetett ünnepek

A magyar munkajogban a munkaszüneti napokat a felelős miniszter állapítja meg (2010-ben 10 ilyen nap van, amiből 4 hétvégére esik). A nem pihenőnapra (ezt a munkarend határozza meg, általában szombat vagy vasárnap) eső munkaszüneti napokra a szabadságnál is járó távolléti díjra jogosult a munkavállaló. A munkaszüneti napokra nem kell szabadságot kivenni, a szabadság mértékét nem csökkentik.

Más a helyzet az angol munkajogban, ahol nem jár automatikusan munkaszünet a nemzeti ünnepekre, csak ha a munkaszerződésben így állapodtak meg a felek. Ha a munkavégzés alól meg is kapja a dolgozó a felmentést, egyáltalán nem kötelező munkabért fizetnie a foglalkoztatónak. Bonyolítva a helyzetet, a munkaszerződésben és egyedi intézkedésben is kiköthető, hogy az ünnepnapokra kötelező szabadságot kivenni. Gyakorlatilag az angol munkajogban érdemes a szerződésben rögzíteni az ünnepnapokra vonatkozó szabályokat, vagy a vállalati szabályzatokat tanulmányozni.

A szabadság kiadása

Mindkét jogrendszerben egyező, hogy szabadság akkor jár maradéktalanul, ha a munkaviszony egész évben fennállt, aki évközben kerül a munkáltatóhoz, vagy évközben szűnik meg a munkaviszonya, csak az év munkaviszonyban töltött napjai után arányosan járó szabadságot veheti ki.

Magyarországon a munkavállaló törvényesen csak az alapszabadság negyedével rendelkezhet szabadon, ha igénybe kívánja venni, akkor erről 15 nappal előtte kell a munkáltatót tájékoztatni. A szabadság maradék háromnegyedét a munkaadó adhatja ki, erről egy hónappal előbb tájékoztatni kell a dolgozót. Az így kiadott szabadságot kettőnél több részletben csak akkor lehet kiadni, ha azt a munkavállaló kéri.

Az angol munkajogban a dolgozó és a munkáltató is a teljes szabadsággal rendelkezhet, kettejük megállapodása a döntő. Amennyiben a munkáltató adja ki a szabadságot (annyi részletben és tartamig, amíg akarja), köteles az értesítést a kiadandó szabadság időtartamánál kétszer hosszabb határidőben közölni. Például ha egy hetes szabadságot akar kiadni, akkor a kiadás előtt két héttel tájékoztatnia kell a munkavállalót. Ha a dolgozó akarja kivenni a szabadságát, akkor szintén a kivenni kívánt napoknál kétszer hosszabb határidő alatt már rendelkeznie kell a munkáltató engedélyével.

A ki nem vett szabadság

Gyakori probléma a következő évbe átnyúló szabadság kérdése. A jelenlegi hazai szabályozás csak kivételes esetben engedi meg ezt, legkésőbb március 31. napjáig, kollektív szerződés rendelkezése esetén június 30-ig ekkor is ki kell adni. Tilos pénzben megváltani a szabadságot, erre csak akkor van lehetőség, ha a munkaviszony már megszűnt. A szabadság alatt, és a pénzben megváltott szabadság után távolléti díj jár a dolgozónak, ez a személyi alapbér, valamint a bérpótlékok összegének időarányos átlaga. Teljesítménybérezés esetén ez az összeg nem a valóságos munkabért jelentené, ezért ilyenkor a távolléti díjat meg kell szorozni a tárgyévi teljesítménytényezővel.

Angliában a kötelező 5,6 hetes szabadságot mindenképpen ki kell adni a dolgozónak, az nem csúsztatható át másik évre. Kizárólag a szerződésben a kötelező szabadság fölött járó napoknál és a munkaviszony megszűnéskor van arra lehetőség, hogy a következő évre tegyék át, de ilyenkor - kizárólag a többletszabadság tekintetében - arra is van mód, hogy azt pénzben fizessék meg. Az angol munkajogban egyébként szintén azt a munkabért kell fizetni szabadság alatt is, mint a munkával töltött napokon.

Az angol szabályokat tanulmányozva nem szembetűnő a különbség. Az igazi eltérés a két jogrendszer és a gazdaság nézőpontjában keresendő. Az angol rendelkezések ténylegesen csak a minimumszabályokat rögzítik, amit aztán a szerződő felek kedvezőbben módosíthatnak, figyelemmel a munkakörre és a személyi feltételekre. Hazai jogszabályunk szintén engedné a munkavállalóra nézve a kedvezőbb eltérést, de ez szinte sosem valósul meg, "nem divat" béralkunál szabadságot szóba hozni. Annak ellenére, hogy külföldön már évtizedek óta gyakorlattá vált a prémium-szabadságok kiadása, mivel a kipihent dolgozó láthatóan jobban (és gazdaságosabban) láthatja el a feladatait.

Dr. Vizi András

Közlekedés

KRESZ újdonságok kerékpárosoknak
A fővárosi lakosok már több hónapja tanúi lehetnek azoknak, a villamosokon és buszokon elhelyezett plakátok hirdetményeinek, mely a KRESZ új módosításaira hívja fel a figyelmet. Mivel a jelen cikk szerzőjének szívügye a kerékpáros közlekedés preferálása, ezért ez a cikk is a kerékpárosokat érintő legfőbb KRESZ változásokat foglalja össze.

2010. január 1. napjától lépett életbe az a KRESZ módosítás, mely részben a kerékpáros társadalom igényeit is figyelembe véve, a kerékpárosok közúti forgalomban történő közlekedését hivatott elősegíteni. A jogszabály-módosítások ismerete nemcsak a kerékpárosok érdeke, hanem a gépjárművezetőké is, figyelemmel arra, hogy a KRESZ mindkét eszközt a közúti közlekedés egyenrangú résztvevőjének, járműnek tekinti, és ezt hivatott erősíteni is.

A kerékpárok közlekedésének alapvető színtere - ahol ilyen van - továbbra is a kerékpárút, a gyalog és kerékpárút, melyeken főszabály szerint a kerékpárral közlekedők védelmében más jármű - néhány kivételtől eltekintve - nem is közlekedhet. Természetesen a gyalog és kerékpárúton a kerékpárosnak a gyalogosokra alapvetően figyelemmel kell lenniük, így közlekedésük nem veszélyeztetheti, és nem akadályozhatja a gyalogos forgalmat. Olyannyira fontos ez, hogy a kerékpáros közlekedés maximum sebessége is korlátozott, így ebben az esetben sem haladhatja meg a 20 km/órát, míg mindez az "egyszerű" kerékpárúton a 30 km/órára tehető.

További terepe a bringásoknak a kerékpársáv, a közlekedést jelzőtáblával lehetővé tevő buszsáv, ezek hiányában a leállósáv, valamint az útpadka. A kerékpársávot az úttesten külön sárga színű, folyamatosan felfestett (kereszteződésben szaggatott) jelzősávval jelölik ki. Jelentősége abban van, hogy az úttesten közlekedő gépjárművel, még manőverek végrehajtása esetében (például előzés) sem vehető igénybe. Újdonság azonban az úgynevezett nyitott kerékpársáv, mely azonban más járművekkel bizonyos közlekedési manőverek végrehajtása érdekében igénybe vehető.

Izgalmas kérdés a buszsávban történő közlekedés is. Abban az estben, ha buszsávban egyrészről jelzőtáblát helyeztek ki, másrészről a buszsáv az út jobb szélén került kijelölése, akkor kerékpárral itt lehetséges a közlekedés. Fontos követelmény azonban az, hogy a kerékpáros nem lassíthatja a közlekedésével a tömegközlekedési eszközök haladását, ezért megfelelő sebességgel kell mennie. Abban az esetben, ha a fenti lehetőségek nem állnak fenn, akkor végső soron padkán is lehetséges kerékpározni.

Gyenge pont a fentiek mellett a járdán való kerékpározás. Változatlan szabály, hogy járdán alapvetően a 12 évnél fiatalabb személyek közlekedhetnek, illetve végső soron abban az esetben használható, amennyiben az úttest a kerékpáros közlekedésre nem alkalmas. Figyelem! Ebben az esetben is körültekintően, a gyalogosokat nem veszélyeztetve szabad csak a járdán közlekedni, oly módon, hogy a kerékpár sebessége a 10 km/órát nem haladhatja meg.

Mi a szabályozása az úton történő kerékpáros közlekedésnek? A szigorú jobbra tartási kötelezettség szabálya enyhült. A jelenlegi szabályozás ugyanis felmérve az ebből eredő balesetveszélyes helyzeteket (álló autóból kiszálló személy az ajtót kinyitva komoly sérülést okoz a kerékpárosnak), azt követeli meg a kerékpárostól, hogy az úttest jobb széléhez húzódva közlekedjen, ezzel lehetővé téve a forgalmi helyzethez való alkalmazkodás lehetőségét. Az új szabályok vonatkozásában azonban még mindig nem a jobbra tartási kötelezettség módosítása vert nagy port. Ezt a vitát alapvetően az egyirányú utcában való közlekedést lehetővé tevő módosítás robbantotta ki. Ennek értelmében ugyanis, ha az egyirányú forgalmi út jelzőtábla alatt kerékpáros kiegészítő tábla helyezkedik el, akkor a gépjárművezetőnek számítnia kell arra, hogy a forgalommal szemben egy kerékpárossal fog találkozni. Ha az egyirányú utcában egyébként kerékpársáv van, akkor itt kell a kerékpárosnak közlekednie. Azonban abban az esetben, ha ez hiányzik, akkor a kerékpáros haladási iránya szerinti jobb szélre húzódva haladhat a menetiránnyal szemben. Fontos, hogy a gépjárműnek az egyirányú utcába történő behajtás előtt elsőbbséget kell adnia a szemből érkező kerékpáros részére. Így különösen körültekintően hajtsunk be ezekbe az utcákba.

A fenti szabályok újak, és az eddig megszokottakhoz képest különösnek, és szokatlannak tűnnek. Éppen ezért fontos a gépjárművezetők és a kerékpárosok számára is, hogy egyrészről a módosításokkal tisztában legyenek, másrészről, hogy óvatos és felelősségteljes közlekedéssel egymást ne veszélyeztessék. Hiszen ne feledjük: a kerékpár is a közúti közlekedés részese!

Dr. Burján Zsuzsanna

Költözünk

Ezúton is értesítjük minden kedves ügyfelünket, hogy a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. 2010. július 30-án új székhelyre költözik.
Az ügyfélszám dinamikus növekedése folyamatosan új és új kihívások elé állítja Társaságunkat. A gyors ütemű növekedés nagyobb teret kíván, hiszen az ügyfélszám növekedésével folyamatosan nőtt az ügyfeleket kiszolgáló munkatársak létszáma is. Így mostanra kinőttük Rákóczi úti központi irodánkat, ezért 2010 augusztusától egy új helyen megnövekedett területen állunk ügyfeleink rendelkezésére.

2010. augusztus 2-tól székhelyünk új címe: 1082 Budapest, Futó utca 47-53., VI. emelet

Az Ön által tett biztosítási ajánlat feltételszövegében, ügyfél tájékoztatójában és nyomtatványainkon még korábbi székhelyünk címe szerepelhet, ezért az alábbiakban megpróbáltuk összegyűjteni a költözésünk kapcsán felmerülő kérdésekre a válaszokat.

Személyes ügyfélszolgálatunk 2010. augusztus 2-tól új székhelyünkön, 1082 Budapest, Futó utca 47-53. szám alatt, a VI. emeleten, az eddiginél kényelmesebb és korszerűbb körülmények között várja Önt az alábbi, ügyfélfogadási rend szerint:

Hétfő: 09:00-11:00
Szerda: 08:00-20:00

Postacímünk (1428 Budapest, Pf. 9.), ügyfélszolgálati telefonszámunk (06 1 486 3600), faxszámunk (06 1 486 3601) és e-mail címünk (info@das.hu) változatlan!

Kérjük, hogy postai küldeményeit mindig a postacímünkre szíveskedjen küldeni!

Természetesen gondoskodtunk postai küldeményeink továbbküldéséről az új székhelyünk címére, így amennyiben Ön a közelmúltban még korábbi székhelyünk címére (1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.) küldött levelet, azokat a Magyar Posta eljuttatja Társaságunk új címére.

Amennyiben Ön postai csekken teljesíti biztosítási díjának befizetéseit, úgy a Társaságunk által készített készpénz átutalási megbízásokat (sárga csekk) a költözés után - a címváltozástól függetlenül - továbbra is használhatja.
Bankszámlaszámunk is változatlan maradt, ezért átutalás esetén a biztosítási díj befizetéséhez továbbra is a 10918001-00000014-15290011 számlaszámot használhatja, illetve csoportos beszedés esetén a bank részére adott felhatalmazás felhasználható.

Amennyiben kérdése lenne, jogvédelmi tanácsadója és ügyfélszolgálaton dolgozó kollégáink az ügyfélszolgálati telefonszámunkon minden munkanap 8-tól 17 óráig készséggel rendelkezésére állnak.
Ön mit tett volna?

...jogvédelmi biztosítás nélkül?

Ügyfelünk mobilinternet szolgáltatásra vonatkozó szerződést kötött, majd az eredeti szerződésben megadott lakcíméről elköltözött pár száz méterrel messzebb. A szolgáltatás az új lakhelyen teljesen használhatatlanná vált, mivel nem lehetett a weboldalakat megközelítőleg fél órás várakozás után sem megnyitni.

Ügyfelünk egyeztetett a szolgáltatóval, majd ennek eredménytelensége után fordult hozzánk.
A szolgáltatót felszólítottuk álláspontja felülvizsgálatára és a szolgáltatás hibátlan helyreállítására, illetőleg az elmúlt időszakra vonatkozóan megfelelő kompenzáció nyújtására. Amennyiben pedig műszakilag lehetetlen a javulást elérni, a hűségidőszakkal érintett szerződés kötbér és egyéb igény nélküli megszüntetését kértük, mivel Ügyfelünk a szolgáltatás díját mindvégig befizette.

Levelünket követően a szolgáltató a szerződést kötbér és egyéb igény követelése nélkül megszüntette, majd jóváírt Ügyfelünk részére négy havi előfizetési díjat.


…jogvédelmi biztosítás nélkül?

Ügyfelünk sajáthibás közlekedési balesetet szenvedett. A gépjármű kárt a casco biztosítása terhére jelentette be. A biztosító a kár egy részét totálkár számítást alkalmazva megtérítette. Ügyfelünk szakvéleményt készíttetett, miszerint a gépkocsi gazdaságosan javítható.

A szakvélemény alapján 374.143,-Ft és ennek járulékai különbözetet érvényesítettünk a biztosítóval szemben.

Peren kívül a biztosító a különbözet megtérítésétől elzárkózott, ezért pert indítottunk. A perben igazságügyi gépjármű szakértő kirendelésére is sor került, aki a javítási költséget a peren kívüli szakvélemény által megállapítottak szerint megerősítette.

Így Ügyfelünk különbözeti kára teljes egészében megtérült.

Ajánlom ismerősömnek
Leiratkozás a hírlevélről
*Ezt a levelet a hírlevélgyár.hu, küldte Önnek, online direct-marketing rendszerén keresztül. a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító megbízásából. A Hírlevélgyár garantálja, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben és a Kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és e-mail adatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvényben foglalt valamennyi kötelezettségnek eleget tesz. - 1992. évi LXIII. törvény - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (a továbbiakban Avtv., adatvédelmi törvény);
- 2008. évi XLVIII. törvény - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szól, melyeket maradéktalanul betart.

Nyilvántartási azonosítónk: 01640-0001
R E K L Á M
R E K L Á M
Minden jog fenntartva. Copyright: D.A.S. Jogvédelmi Biztosító