Kedves Olvasó!

Lassan közeledik az allergiaszezon, és idén - a nagy esőzések miatt - sajnos még több parlagfű van a láthatáron, ezért a parlagfű irtására fokozottan figyelni kell, és érdemes szem előtt tartani az irtására vonatkozó szabályokat is, hiszen mulasztás esetén magas bírságra számíthatunk. Olvashatnak a házi kedvencek tartására vonatkozó új szabályokról, illetve a gépjármű adás-vétele esetén az autóátíratásban bekövetkezett változásokról is. Megtudhatják, hogy az Országgyűlés a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt hogy változtatta meg, és ez milyen változást hoz a munkájukban.

Kellemes olvasást kívánunk!
Fókuszban

A házikedvencek tartására vonatkozó új szabályok
Nemrégiben új jogszabály látott napvilágot, amely tovább színesíti a házikedvencek tartására vonatkozó jogi környezetet. A kormányrendeleti szintű szabály egy újabb lépést jelent az élő környezetünkről, ezen belül is a kedvelt háziállatokról alkotott szemléletünk megváltozásához vezető úton.

A természetet, az élővilágot, sőt a gazdasági célból tartott haszonállatokat, az állatkerti állatokat régóta védik nemzeti és nemzetközi jogszabályok, melyek közül nem egy igen szigorú. A nemrég hatályba lépett 42/2010. (II. 26.) Korm. rendelet célja a kedvtelésből tartott állatok védelmének és kíméletének elősegítése. Ez a védelem nemcsak az otthonokat célozza meg, mivel a jogszabály alkalmazása az állatkereskedésekben, állatvásárokon és más rendezvényeken is kötelező.

Cikkünkben a kormányrendelet legfontosabb, legérdekesebb rendelkezéseket mutatjuk be.

Kutyákat forgalmazni most már kizárólag az eb bőre alá ültetett mikrochippel szabad. Ennek az előírásnak több célja is van, például az eb azonosíthatósága. Ha állatkereskedésben járunk, ezentúl ügyeljünk arra, hogy jogunk van a kereskedőtől elkérni a megvásárolni szándékozott állat állatorvosi leletét és véleményét.

Részletes előírásokat találhatunk az egyes állatfélék tartására és a velük való bánásmódra vonatkozóan. A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy lehetővé kell tenni annak természetes viselkedését úgy, hogy az a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan ne zavarja. Ezen rendelkezés betartása a mindennapokban valószínűleg nem lesz egyszerű. Gondoljunk csak az állatokkal túlzsúfolt kisállat kereskedésekre (ahol nemcsak az állatok, de a bolt is gyakran igen kicsi) vagy a társasházi lakásokra, ahol az ebtartók és a lakók állandó vitában élnek az állatok miatt.
Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek. Ezt a rendelkezést szigorúan véve azon gazdiknak, akik nagy testű kutyust tartanak a lakásban, sajnos el kellene búcsúzniuk kedvencüktől Ezt kivédendő olvasható, hogy egy kutyának (legyen az spániel vagy bernáthegyi) pl. legalább 10 négyzetméter, több kutyának fejenként 6 négyzetméter tér "jár" (garzonlakásban lakókat megnyugtatandó: az embert is beleszámítva). Az ebet és a patás állatokat kivéve semmilyen állatot nem szabad kikötni, és előbbieket sem lehet állandó jelleggel. Ez nem keverendő össze azzal, hogy belterületi közterületen ebet csak pórázon szabad vezetni.

Más érdekesség is említhető a jogszabályból: a különböző fajhoz tartozó egyedek csak akkor tarthatók együtt, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, továbbá az együtt tartás idegi megterhelést egyik állatnak sem jelent. Meglehetős kihívásnak tűnik a kutyát és macskát, netán papagájt és kerti halakat is tartó háztartásokban az említett előírás maradéktalan betartása.
Talán magától értetődőnek tűnik, a jogszabály mégis külön kiemeli, hogy a kedvenccel kíméletesen kell bánni, annak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, félelmet okozni nem szabad. Ebből adódik a kérdés: megmarad-e a joga a tulajdonosnak a kedvenc elaltatására? A válasz igen, olyan feltételek mellett, ahogy eddig is tehette (pl. végstádiumban lévő szenvedő állat, emberre veszélyes vagy fertőző és kezelhetetlen állat).
Elbúcsúzhatunk a gömb alakú madárkalitkától, terráriumtól és akváriumtól is. A rendelet nem tér ki arra az esetre, ha az élettér nem gömb alakú, csak ahhoz hasonló, így a gyakorlatban ezt a szabályt - önös esztétikai célból - nem nehéz kijátszani.

Bár az olvasó talán meghökken, a jogalkotó azonban szükségesnek tartotta bevezetni az állatok automatából történő árusításának, továbbá csomagküldő szolgálat útján való szállításának tilalmát.
A most bemutatott kormányrendelet nemes célokat követ, és fontos, hogy egyáltalán megszületett. Elégszer nem ismételhető azonban, hogy minden jogszabály csupán annyit ér, amennyire az betartható. Ez a kormányrendelet sajnos nem határoz meg új szankciókat, így a garázda gazdák ellen az állatvédelmi hatóság, az ombudsman, az ügyészség és a bíróság az eddigi eszközökkel veheti fel a harcot. Hatékony alkalmazás hiányában félő, hogy a szabály ebek harmincadjára jut.

dr. Vágány Tamás


Mindennapok
 

Parlagfű
Ebben az évben is július elsejétől büntethetik azokat, akik nem irtják saját területükön a parlagfüvet. Ezen a nyáron az elmúlt években tapasztaltaknál még több parlagfű van, ugyanis az esős időjárás kedvezett az allergiát okozó gyomnövénynek.

Hazánkban a parlagfű a küzdelmek ellenére szinte akadálytalanul terjed. A talajban a mag évtizedekig képes várakozni a csírázásra, ami nagyon megnehezíti a hatásos védekezést. Ez az oka annak, hogy ahol az irtás befejeződik, a parlagfű hamarosan ismét elfoglalja a megtisztított területet. A parlagfű okozta problémák ellen a szervezett fellépés szükséges. Magyarországon elsősorban parlagfű irtó kampányokkal és széles körű társadalmi felvilágosítással próbálnak a parlagfű ellen küzdeni. Ezeket kell még szigorú törvényekkel és a jogszabályok betartását ellenőrző apparátussal kiegészíteni.

A parlagfű legintenzívebb növekedési időszaka július hónapban, a virágpor szóródásának legnagyobb tömege július végén és augusztus hónapban történik.
A földhasználóknak ill. az ingatlan tulajdonosoknak a parlagfű elleni védekezést folyamatosan, minden év június 30-ig végre kell hajtani. Ezt követően a parlagfű virágzását, az allergén pollen levegőbe kerülését folyamatosan megakadályozni. A szakemberek szerint a védekezés legegyszerűbb módja a június végétől két-három alkalommal végzett kaszálás, esetleg a vegyszeres gyomirtás.

A tulajdoni viszonyok szempontjából kiindulópont az ingatlan-nyilvántartás. Amennyiben más földhasználót nem jelentettek be a földhivatalnál, vagy maga a földhasználó ebben a körben nem nyilatkozik, akkor földhasználónak a tulajdonos minősül.

Július hónap első napján lejárt a parlagfű első kötelező kaszálásának határideje, így a földhivatalok és jegyzők ettől az időponttól kezdve ellenőrizhetik a kül- és belterületek fertőzöttségét.
A joggyakorlat szerint a mulasztás akkor állapítható meg, ha egy adott területen nem észlelhető olyan emberi beavatkozás, amely a parlagfű fejlődésében kizárja a virágzás bekövetkeztét. Fontos megjegyezni, hogy a parlagfű mentesítési kötelezettség minden egyéb körülménytől függetlenül fennáll, kimentési okot a jogszabály nem tartalmaz. Az eredménytényállás kapcsán a földhasználót objektív felelősség terheli. Nem lehet pl. kimentési ok, hogy a szomszédos ingatlanok parlagfűvel fertőzöttek.

Akik nem végezték el a kötelező kaszálást a jogszabály szerint, 15 ezer és 5 millió forint közötti növényvédelmi bírságra számíthatnak. A bírság alapja a fertőzött terület mérete. Mivel a jogszabály nem határozza meg, hogy a terület hány %-os fertőzöttsége esetén lehet bírságot kiszabni, csekély mértékű parlagfű fertőzöttség esetén a bírság kiszabható. A jogszabály azt már előírja, hogy a 10 %-nál kisebb parlagfű felületi borítottság esetén a bírság mértéke az irányadó bírságtétel legalacsonyabb összegével, 50 %-ot meghaladó borítottság esetén az irányadó bírságtétel maximum összegével egyezik meg. A hatóság a bírság összegét mérlegeléssel állapítja meg.
Ebben az évben türelmi időt kapnak azonban az árvíz és belvíz sújtotta területeken élők.

A parlagfű elleni védekezés elsősorban a föld tulajdonosának, illetve használójának a kötelezettsége. A hatóság feladata csak a közérdekű védekezés elrendelésére terjed ki.

A hatósági eljárás hivatalból, más hatóság megkeresésére, vagy bejelentésre indulhat. A bejelentés megtehető személyesen, vagy írásban is. A konkrét tényállást a hatóságnak kell feltárnia, a bizonyítékok összegyűjtése a hatóság feladata. Külterületen körzeti földhivatal, belterületen a jegyző készíti el a bizonyítékként szolgáló jegyzőkönyvet.

A jogszabály szerint közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a termelő, illetve a földhasználó védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget. A költségvetési törvényben meghatározott előirányzatból kell biztosítani a közérdekű védekezés költségeinek megelőlegezését. A közérdekű védekezés elrendelését követően a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kell kötelezni a mulasztás elkövetőjét. A kötelezett nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei adók módjára kerülnek behajtásra. A költségek behajtásáról az állami adóhatóság gondoskodik.
Amennyiben a költségek megtérítésére kötelezett a közérdekű védekezéssel érintett ingatlan tulajdonosa és az ingatlan közös tulajdonban áll, a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos egyetemlegesen felel.
A kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzéséről a földhasználó előzetes értesítése mellőzhető.
A parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozatot - ha a közlés más módja az azonnali végrehajtáshoz fűződő érdeket veszélyeztetné - hirdetmény útján is lehet közölni. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

A védekezés alapvető alkotmányos jogokat is érint. A törvényi szabályozás az egészséghez való alapjogot, és az egészséges környezethez való jogot a tulajdonjog elé helyezi, így a közigazgatási eljárás általános szabályait betartva közérdekű védekezés elvégzése során a hatóság, valamint a közérdekű védekezést elvégző vállalkozó feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti.

A hatóságok eljárásukat nemcsak termőföldön folytatják le, amelybe a zártkertek is beletartoznak, hanem belterületen, ipari, kereskedelmi és egyéb telephelyeken, utak, vasutak, vízpartok mentén is. Az erősen fertőzött, rosszul művelt haszonnövény állományban is elvégezhetik a védekezést.

A hatóság a közérdekű védekezés elrendelése, valamint a költségek behajtása mellett köteles növényvédelmi bírságot is kiszabni.

A parlagfű elleni védekezés során a védekezéssel érintett kultúrában esett károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt.

A jogsértő tevékenység visszaszorítására fentieken túl a hatóság rendelkezésére állnak egyéb eszközök is. A szabálysértésekről szóló törvény szerint 3.000,-Ft és 20.000,-Ft közötti helyszíni bírsággal sújtható a szabálysértés tetten ért elkövetője. A növényvédelmi szabályszegéseket tartalmazó egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet alapján az elkövető 60.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Amennyiben pedig a bűncselekmény gyanúja is felmerül, a növényvédelmi hatóság köteles bűntető feljelentést tenni a rendőrhatóságnál.
Mezőgazdasági támogatásokban sem részesülhet, ill. a támogatás visszavonható, ha a termelő a mezőgazdasági területeit nem tartja gyommentes állapotban.

Az elmúlt néhány évben a hatóságok helyszíni szemlék során szerzett tapasztalata szerint a folyamatos ellenőrzés és a hatósági szankcionálás eredményeként egyértelműen tapasztalható a földtulajdonosok és a földhasználók jogkövető magatartásának javulása, egyre kevesebb a parlagfűvel szennyezett terület. Így sikerülhet elérni a levegő parlagfű pollen szennyezettségének csökkentését, amely a jogi szabályozás legfőbb célja volt.

Dr. Fésü Gizella

Közlekedés

Változások az autóátíratás szabályaiban
Az idei év január 1., illetve július 1. napjától több változás következett be az autók átíratásának szabályaiban. A változásokat a 304/2009. (XII.22.) Korm. rendelet vezette be, amely meghatározza a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás eladó és vevő általi bejelentésének szabályait, illetve a jármű üzembentartójának személyében bekövetkezett változás bejelentésének szabályait is.

Július 1-től a jármű tulajdonjogának, illetve az üzembentartó személyének változásakor teljes bizonyító erejű magánokiratban kell az adatokat bejelenteni az okmányirodákban. A jogszabály felsorolja azokat a kötelező tartalmi elemeket is, amelyekkel a magánokiratnak rendelkeznie kell.

Ezek a következők:

  • fel kell tüntetni a jogügylet ingyenes vagy visszterhes jellegét,
  • rögzíteni kell benne a jogügylet tárgyát képező jármű azonosító (rendszám, alvázszám) és gyártmány adatait,
  • tartalmaznia kell a felek természetes személyazonosító adatait (családi és utónév, születési hely és idő, anyja teljes neve), a személyazonosságot igazoló okmány sorszámát, valamint a lakcímet, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, képviselőjének adatait, székhelyének (telephelyének) címét, cégjegyzék-, illetve nyilvántartási számát,
  • a járműhöz tartozó okmányok (forgalmi engedély, törzskönyv) sorszámát, az okmányok átadásának-átvételének tényét, időpontját,
  • a járműnek a vevő (vagy üzembentartó) birtokába kerülési időpontját,
  • a jogügylet hatályba lépésének napját,
  • a felek nyilatkozatát, amely szerint mindkét fél teljesíti bejelentési kötelezettségét a közlekedési igazgatósági hatóságnál,
  • a felek nyilatkozatát arról, hogy ismerik a bejelentés nyilvántartásba történő bejegyzéséhez fűződő joghatásokat, valamint a bejelentés elmaradásának, illetve a bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit.

A jogszabály a kötelező tartalmi elemek mellett a bejegyzés feltételeként jelöli meg azt is, hogy a magánokirat teljes bizonyító erejű legyen. Teljes bizonyító erejű magánokirat a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően kiállított okirat. Ahhoz, hogy a magánokirat teljes bizonyító erővel rendelkezzen, többek között az alábbi feltételek valamelyikének kell fennállnia:

  • a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
  • két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el,
  • a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton közjegyzőileg vagy bíróilag hitelesítve van,
  • ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okiratot szabályszerű ellenjegyzésével látta el,
  • az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.

A gépjármű tulajdonjogában történő változás esetén az eladó a változástól számított 5 munkanapon belül köteles bejelentési kötelezettségét teljesíteni. Ez a szabály változást jelent a korábbi szabályozáshoz képest, amely még 15 napot biztosított az eladónak az adásvétel bejelentésére. Az eladó bármely okmányirodában teljesítheti a bejelentési kötelezettségét. A fent részletezett kötelező elemeket tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokirat alapján a közlekedési igazgatási hatóság bejegyzi a nyilvántartásba a bejelentés tényét és időpontját. Még az előző feltételek fennállása esetén sem jegyezhető be azonban az eladás ténye, ha a bejelentés tárgyát képező járművön érvényes forgalmazási korlátozás (pl. hitel) szerepel a nyilvántartásban.

A vevőnek a jogszabály alapján továbbra is 15 napja van a tulajdonjog változásának bejelentésére a módosításra okot adó körülmény bekövetkeztétől számítva. Ha a vevő bejelentési kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, a közlekedési igazgatási hatóság a járművet kivonja a forgalomból.

Ha a jármű tulajdonjoga nem, de az üzembentartó személye változik, akkor a jármű tulajdonosa köteles a változást a módosításra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül bejelenteni a hatóságnál. Az üzembentartói jog bejegyzéséhez, illetve változása esetén a kérelemhez csatolni kell a vagyoni értékű jog bejegyzését megalapozó okiratot, az előző forgalmi engedélyt, illetve a forgalmi engedély illetékének megfizetését tanúsító igazolást (ez abban az esetben szükséges, ha új okmány kerül kiállításra).

A természetes személyeknek a kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a személyazonosító igazolványukat (régi könyv formátumú, vagy új kártya formátumú), vagy vezetői engedélyüket (új kártyaformátumú) vagy érvényes útlevelüket, valamint vagyoni értékű jog megszerzése után fizetendő vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolást.
Jogi személy, és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében a kérelem benyújtásakor be kell mutatni a 3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzést, vagy a közokirat vagy elektronikus közokirat formájában kiadott cégkivonatot vagy ezek közjegyző vagy ügyvéd által hitelesített másolatát, a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás mintát, vagy ezek közjegyző által hitelesített másolatát. Be kell mutatni továbbá a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló okiratot is.

Amennyiben az okmányiroda részére benyújtott teljes bizonyító erejű magánokirat mellőzi az előzőekben részletezett kötelező tartalmi elemeket, akkor 2010. július 1-ét követően nem tekinthető joghatás kiváltására alkalmasnak. Ez utóbbi esetben az eljáró hatóság elutasítja a nyilvántartásba történő bejegyzést, és felszólítja az ügyfelet a kötelező tartalmi elemeket is tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtására, továbbá felhívja az ügyfél figyelmét a késedelmes bejelentés jogkövetkezményeire.

dr. Horváth Viktória

Munkajog

Indokolás alól felmentve?
2010. június 21-én fogadta el az Országgyűlés a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. számú törvényt, mely jelentős változásokat hozott a közszolgák életében.

Hazánkban 1992. óta - a szolgálati jogviszonyt nem tekintve - háromféle jogviszonyban lehetett valaki foglalkoztatott: munkajogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban és köztisztviselői jogviszonyban. Utóbbit a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény ki szerette volna emelni a többi foglalkoztatási forma közül azzal, hogy életpálya modellt kínált a köztisztviselők részére, valamint foglalkoztatási biztonságot is, elsősorban úgy, hogy köztisztviselőnek rendkívül nehéz volt felmondani (a törvény szóhasználatával felmenteni).

Ez a három kategória egészült most ki a kormánytisztviselőkkel. A kormánytisztviselőkre továbbra is vonatkozik a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, de csak azokban a kérdésekben, melyeket nem szabályoz az új törvény. Kormánytisztviselői jogviszonynak számít:
a Miniszterelnökség, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok,
a kormányhivatalok és a központi hivatalok területi, helyi szerve, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetésvégrehajtás és a katasztrófavédelem szervei, valamint
a Nemzeti Hírközlési Hatóság
a minisztérium és a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárai és helyettes államtitkárai foglalkoztatási jogviszonya.
Az új jogszabállyal kapcsolatban a legnagyobb vihart minden bizonnyal a jogviszony megszüntetéséről szóló rész kavarta. A törvény 8. §-a szerint a kormánytisztviselői jogviszonyt a munkáltató indokolás nélkül megszüntetheti két hónap felmentési idővel.

Látható tehát, hogy az új törvény gyökeresen szakított a korábbi foglalkoztatási biztonsággal, olyannyira, hogy jelen állás szerint a munkáltató könnyebben el tud küldeni egy kormánytisztviselőt, mint egy, a Munka Törvénykönyve (Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalót (mivel az Mt. indokolási kötelezettséget ír elő felmondás esetére). Jogi szempontból ez azért jelentős, mert az Mt. szerint a felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Ezen felül az indoknak relevánsnak és valósnak is kell lennie. Jogorvoslat során így a munkavállaló a nem megfelelő indokolásra hivatkozva pert indíthatott a munkáltatójával szemben, a kormánytisztviselő jogorvoslati lehetőségei azonban lényegesen beszűkültek, mivel egyáltalán nincs is indokolás, melyről a bíróság dönthetne.

Fontos leszögezni, hogy továbbra sem küldhetik el bármelyik közszolgát, a felmentéssel szemben - a Munka Törvénykönyvéhez hasonlóan - vannak, akik védettséget élveznek (pl. a terhes nők), illetve a felmentés nem lehet visszaélésszerű a munkáltató részéről. Utóbbi esetben persze kérdéses, hogy a kormánytisztviselő tudja-e bizonyítani, hogy a felmentés gyakorlása nem volt rendeltetésszerű.

Hogy a törvény fenti rendelkezési nagy port vertek fel, az is jelzi, hogy június 21-én már másodszorra fogadták el a jogszabályt, mivel első alkalommal Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszadobta azt a parlamentnek. A köztársasági elnök azzal érvelt, hogy a törvényjavaslat ellentétes hazánk Európai Unió jogából eredő kötelezettségeivel, valamint célja elérésére nem alkalmas, és veszélyezteti a közigazgatás hosszú távú, stabil, magas szintű működését.

Sólyom László egyébként azért nem élt azzal a lehetőséggel, hogy az Alkotmánybíróság előzetes normakontroll keretében döntsön a jogszabályról, mert - mint írta - az Alkotmánybíróság gyakorlata nem egységes az indokolási kötelezettség kérdésében. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanis az indokolási kötelezettsége senkinek sem az Alkotmányon alapuló joga. Másrészt kimondta az Alkotmánybíróság azt is, hogy nem kívánatos, ha a közszolgálati jogviszonyt a munkáltató minden törvényi korlátozás nélkül - a munkáltató jogkör gyakorlójának szabad és korlátlan döntési jogkörében - lehetne megszüntetni.

Nem lehet elhallgatni ugyanakkor azt sem, hogy a legtöbb szakértő véleménye szerint hazánkban a közigazgatásban többen dolgoznak az indokoltnál (bár a Kormány egyelőre kifejezetten nem nyilatkozott úgy, hogy leépítéseket tervezne), amely problémát hatékonyan lehetne megoldani az új jogszabály keretei között.
Nem működött továbbá megfelelően a közszolgálati munkavégzés szabályozásának 1992-es rendszere: az eredeti elképzelés, mely szerint a szigorúbb foglalkoztatási feltételekért cserébe a köztisztviselők nagyobb biztonságot, kiszámítható életpályát, világos feltételek alapján meghatározható bérezést kapnak, ellentmondásossá vált, illetve talán sohasem alakult ki igazán. Mindezek miatt indokolt volt bizonyos változás. Hogy alkotmányossági szempontból megfelelően történt-e, azt végső soron mégis a taláros testület fogja eldönteni, mivel az új törvényt máris megtámadták az Alkotmánybíróságon.

Dr. Lukács Botond
Költözünk

Ezúton is értesítjük minden kedves ügyfelünket, hogy a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. 2010. július 30-án új székhelyre költözik.
Az ügyfélszám dinamikus növekedése folyamatosan új és új kihívások elé állítja Társaságunkat. A gyors ütemű növekedés nagyobb teret kíván, hiszen az ügyfélszám növekedésével folyamatosan nőtt az ügyfeleket kiszolgáló munkatársak létszáma is. Így mostanra kinőttük Rákóczi úti központi irodánkat, ezért 2010 augusztusától egy új helyen megnövekedett területen állunk ügyfeleink rendelkezésére.

2010. augusztus 2-tól székhelyünk új címe: 1082 Budapest, Futó utca 47-53., VI. emelet

Az Ön által tett biztosítási ajánlat feltételszövegében, ügyfél tájékoztatójában és nyomtatványainkon még korábbi székhelyünk címe szerepelhet, ezért az alábbiakban megpróbáltuk összegyűjteni a költözésünk kapcsán felmerülő kérdésekre a válaszokat.

Személyes ügyfélszolgálatunk 2010. augusztus 2-tól új székhelyünkön, 1082 Budapest, Futó utca 47-53. szám alatt, a VI. emeleten, az eddiginél kényelmesebb és korszerűbb körülmények között várja Önt az alábbi, ügyfélfogadási rend szerint:

Hétfő: 09:00-11:00
Szerda: 08:00-20:00

Postacímünk (1428 Budapest, Pf. 9.), ügyfélszolgálati telefonszámunk (06 1 486 3600), faxszámunk (06 1 486 3601) és e-mail címünk (info@das.hu) változatlan!

Kérjük, hogy postai küldeményeit mindig a postacímünkre szíveskedjen küldeni!

Természetesen gondoskodtunk postai küldeményeink továbbküldéséről az új székhelyünk címére, így amennyiben Ön a közelmúltban még korábbi székhelyünk címére (1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.) küldött levelet, azokat a Magyar Posta eljuttatja Társaságunk új címére.

Amennyiben Ön postai csekken teljesíti biztosítási díjának befizetéseit, úgy a Társaságunk által készített készpénz átutalási megbízásokat (sárga csekk) a költözés után - a címváltozástól függetlenül - továbbra is használhatja.
Bankszámlaszámunk is változatlan maradt, ezért átutalás esetén a biztosítási díj befizetéséhez továbbra is a 10918001-00000014-15290011 számlaszámot használhatja, illetve csoportos beszedés esetén a bank részére adott felhatalmazás felhasználható.

Amennyiben kérdése lenne, jogvédelmi tanácsadója és ügyfélszolgálaton dolgozó kollégáink az ügyfélszolgálati telefonszámunkon minden munkanap 8-tól 17 óráig készséggel rendelkezésére állnak.

Ingyenes jogsegély az árvízkárosultaknak

Európa elsőszámú jogvédő szervezete országos fórumokon segít a rászorulóknak
2010. július 29-én Európa első számú jogvédő szervezetének jogászai országos fórumsorozatot indítanak hazánkban. A következő időszakban ellátogatnak az árvíz által sújtott térségekbe, hogy a károsultakat jogi tanácsadással, információkkal segítsék. A kezdeményezés első állomása az egyik leginkább érintett terület, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol három településre látogatnak el.

Magyarország lakosságának egy része ma is küzd az elmúlt hónapok árvizeinek következményeivel. A károsultak számos helyről kaptak azonnali segítséget, azonban hosszú távon tartósabb megoldásra van szükségük ahhoz, hogy életük visszatérjen a régi kerékvágásba. Elsősorban otthonukat kell újjáépíteni, amely a bürokrácia útvesztői miatt nem minden esetben egyszerű. A D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. tapasztalatai szerint, amennyiben az ügyintézés szakszerűen kezdődik meg, illetve már egy korai fázisban sikerül kezelni a problémákat, az érintett szervezetekkel, biztosítókkal gyorsabban egyezségre lehet jutni. A szervezet által indított fórumsorozat célja, hogy a pénzadományon túl ingyenes jogi tanácsadással is megkönnyítsék ezt a folyamatot.

A fórum keretében a cég szakemberei felhívják a résztvevők figyelmét arra, hogy az árvíz után mi a kárbejelentés menete, hogyan intézzék a kárszemlét, milyen dokumentumokat és formanyomtatványokat kell használni, milyen jogaik vannak, és hogyan érvényesíthetik azokat. Arra vonatkozóan is tanácsot adnak, hogy mit tehetnek a károsultak, ha előzetesen nem volt biztosításuk, milyen megoldások állnak rendelkezésükre, amennyiben hitellel terhelt az ingatlan, mely szabályok vonatkoznak a kötelező bontásra, mi a teendő, amennyiben gépjárműben okozott kárt az árvíz, és milyen közegészségügyi szabályokat kell alkalmazni a szükséghelyzetben.

Az általános tájékoztatás után természetesen arra is lehetőséget kapnak az érdeklődők, hogy személyes történeteikkel kapcsolatban tegyék fel kérdéseiket a jogi tanácsadóknak.

Az országos tanácsadó sorozat első állomása július 29-30-án Borsod-Abaúj-Zemplén megye négy legérintettebb települése lesz az alábbi időpontokban:

2010.07.29.: 2010.07.30.:
Felsőzsolca 14:00-16:30 Sátoraljaújhely 11:00-14:00
Ónod 17:00- 19:30 Szikszó 17:00 - 19:30

További információ a D.A.S.-ról: www.das.hu

Sajtóinformáció:
Antik Dalma
junior PR manager
antik.dalma@sensation.hu
+3630 513 1803
Iványi Orsolya
PR igazgató
ivanyi.orsolya@sensation.hu
+3630 630 6419
     
 
Médiatámogató:
  
 
 
Ön mit tett volna?

...jogvédelmi biztosítás nélkül?

Ügyfelünk 2008. októberében az interneten és telefonon keresztül akarta módosítani fennálló internet és kábel tv szerződését kiegészítve a telefon előfizetéssel, illetve a kábel tv-t digitálisan kérte. A szolgáltatásnyújtáshoz szükséges bekötést a Szolgáltató ügyintézője 30 napon belül ígérte. Ügyfelünk, mivel a szolgáltató nem jelentkezett, érdeklődött december végén, választ nem kapott.

2009. január végén bekötötték, és aktiválták a szolgáltatást. Négy nap múlva az internet szolgáltatás megszűnt. Ügyfelünk 2009. január 27-én ezt jelezte a szolgáltatónak, akik 72 órán belüli javítást ígértek. Ez persze nem sikerült, ügyfelünk a modemet kb. 6 x újraindította. 2009. január 30-án ismét felhívta a szolgáltatót, akik azt javasolták, indítsa újra a modemet. Ezt időközben ügyfelünk 3 nap alatt kb. 20 x elvégezte, eredményt nem hozott. Megígérték, hogy 72 órán belül a szolgáltatást helyreállítják.
Végül 2009. január 31-től a szolgáltatás megjavult.

Ezt követően a Szolgáltató nem a megrendelt szolgáltatásról küldött számlát.

Ügyfelünk a problémát a szolgáltatónak előbb 2009. február 3-án e-mailen, majd február 10-én faxon és levélben, telefonon, végül 2009. március 5-én ismét levélben leírta, és kérte a megfelelő számlákat, illetve méltányos kompenzációt.
Sajnos nem ért el eredményt, és társaságunkhoz fordult.

2009. augusztusában megkerestük a Szolgáltatót, aki válaszlevelében elismerte, hogy hiba történt, és ígértetett tett a megfelelő számlák kiállítására, és a kompenzációra. Ismét nem történt azonban semmi.

Ekkor tettünk bejelentést a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz, mint a szolgáltató felügyeleti szervéhez.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság az ügyet megvizsgálta, és a Szolgáltatót 250.000,-Ft bírsággal sújtotta. Ezen túl ügyfelünk az ígért kedvezményeket megkapta és számláján a szerződés szerinti kötbért is jóváírtak.

Ajánlom ismerősömnek
Leiratkozás a hírlevélről
*Ezt a levelet a hírlevélgyár.hu, küldte Önnek, online direct-marketing rendszerén keresztül. a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító megbízásából. A Hírlevélgyár garantálja, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben és a Kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és e-mail adatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvényben foglalt valamennyi kötelezettségnek eleget tesz. - 1992. évi LXIII. törvény - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (a továbbiakban Avtv., adatvédelmi törvény);
- 2008. évi XLVIII. törvény - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szól, melyeket maradéktalanul betart.

Nyilvántartási azonosítónk: 01640-0001
R E K L Á M
R E K L Á M
Minden jog fenntartva. Copyright: D.A.S. Jogvédelmi Biztosító