| |
|
HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL
Havonta friss hírek, hasznos információk a jog és a jogvédelem világából - nem csak ügyfeleinknek.
Legutóbbi hírlevelünkből
- A házikedvencek tartására vonatkozó új szabályok
- Parlagfű
- Változások az autóátíratás szabályaiban
- Indokolás alól felmentve?
- Elköltözünk
- Európa elsőszámú jogvédő szervezete országos fórumokon segít a rászorulóknak
Önt is érdekli?
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Korábbi hírleveleink »
|
Ügyfélfogadás
Hétfő: 9-11 óráig
Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat.
|
Ügyfelünk írjaEzúton szeretném megköszönni az ügyemben a közbenjárásukat. Őszintén bevallva először nem reménykedtem túlságosan, de mára határozottan pozitív, jó véleményt tudok alkotni a munkájukról, még egyszer köszönöm. További levelek ügyfeleinktől »
|
|
|
Máris módosul az új kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény
2010. március 11.
A még csak éppen, 2010. január 1-től hatályba lépett új kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény 2010. április 1-től két, egymást kiegészítő fontos változást tartalmaz a közlekedési balesetből származó gépjárműkárok esetén.
A módosítás egyik meghatározó eleme, hogy a biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel. Ellenkező esetben a biztosító a gépjárműben keletkezett kárként az általa kalkulált nettó összeget, illetve - amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll - az értékcsökkenés összegét téríti meg.
A jogszabályváltozás miniszteri indokolása szerint a módosítás a gazdaság fehérítését szolgálja. A károsultnak jogszabályban is rögzített érdeke lesz a jövőben, hogy a gépjárműben keletkezett károkat számla ellenében szakszervizben javítsák meg, és az egyéb módon történő javítást elkerüljék.
Közlekedésbiztonsági szempontból új előírás, hogy a biztosítónak a kárfelvételi eljárás befejezését követő nyolc napon belül jelentési kötelezettsége keletkezik a közlekedési hatóság felé, ha a jármű meghatározott okok miatt a közlekedésre alkalmatlannak tekinthető. Ezt követően megindul a műszaki vizsgálat annak eldöntésére, hogy a gépjármű a továbbiakban alkalmas-e a közlekedésre.
A biztosító a kártérítést csak akkor térítheti meg a károsultnak, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gépjármű a közúti forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas, vagy a gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból műszakilag alkalmatlannak minősíti, és ennek alapján a gépjárművet a jegyző ideiglenesen vagy véglegesen kivonta a forgalomból.
Nagyon fontos, hogy a károsult részére a biztosító az előlegen túl nem fizetheti ki a kártérítést, ha a közlekedési hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzemben tartó a biztosító értesítése alapján elrendelt műszaki vizsgálatra a gépjárművet nem mutatta be, és a műszaki vizsgálatára más módon sem került sor.
Fentieket nem kell alkalmazni, ha a kárt szenvedett gépjármű külföldi.
A módosítást támogatók szerint lényeges, hogy hol, milyen technológiával és garanciával vagy a nélkül történik meg a sérült jármű javítása, különösen abban az esetben, ha a sérülés folytán a jármű a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlanná vált. A másik oldalon azonban az új szabályok szerinti eljárás jelentősen meghosszabbíthatja a jelenleg is nehézkes és hosszadalmas kárrendezési folyamatot.
Dr. Fésü Gizella
« Hírarchívum |
|
D.A.S. tanulmányok
Lépjen be ügyfélazonosítójával és töltse le, vagy regisztráljon, és elküldjük Önnek a kért tanulmányokat! Kattintson ide a részletes listához »
Ízelítő tanulmányainkból:
Fizetési meghagyásos eljárás új alapjai - 2010. július
2010. június 1. napjával lépett életbe az új, fizetési meghagyásos eljárással összefüggő jogi szabályozás, valamint az ehhez kapcsolódó elektronikus rendszer is. Az eljárás igen új, azonban nemcsak a jogi képviselők, hanem a gazdasági társaságok részére is merőben új fejleményeket és szabályozást, technikai követelményeket és újdonságot tartalmaz.
A zálogjogról röviden - 2010. június
Az embereket legjobban érintő és legnagyobb összegű tartozást a bankhitelszerződések jelentik. A lakossági szférában ezek tartalmazzák a legtöbbször az olyan biztonsági intézkedéseket, mint például a kezes, opció, vagy a zálogjog. Mi jellemzi ezeket? Mik a zálogjogra vonatkozó általános szabályok? Hogyan lehet zálogjogot létesíteni? Mi a módja a zálogtárgyból való kielégítésnek és milyen zálogjog fajták léteznek?
A cserbenhagyás elhatárolása a segítségnyújtás elmulasztásától - 2010. június
|
|
|
