| |
|
HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL
Havonta friss hírek, hasznos információk a jog és a jogvédelem világából - nem csak ügyfeleinknek.
Legutóbbi hírlevelünkből
- Mítosz, vagy valóság: Lehet-e járdán parkolni büntetlenül?
- Állás nélkül: a munkanélküli segély szabályozása
Önt is érdekli?
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Korábbi hírleveleink »
|
|
|
Jószomszédi (v)iszony
2011. december 20.
Rossz szomszédság, török átok, tartja a mondás. Sajnos, a szomszédainkat nincs lehetőségünk megválogatni, és nem elegendő, ha a szomszédok közül csak az egyik törekszik a békés egymás mellett élésre. Sok esetben előfordul, hogy a szomszéd zajosodik, a szemetét az udvarunkra hordja, vagy éppen az esővizet vezeti oda, esetleg önkényesen használja a számunkra kijelölt parkolóhelyet, a tulajdonunkban lévő tárolót. Mit lehet ilyenkor tenni?
Az 1959. évi IV. törvény, a Polgári törvénykönyv 191. § (1) szerint akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
Amennyiben tehát a szomszéd zavarja ingatlanunk zavartalan birtoklását (egyébként a birtokvédelem a birtokost mindenkivel szemben megilleti), segítségért a jegyzőhöz kell fordulni, aki a birtokvédelmi kérelemben foglaltak alapján köteles kivizsgálni az ügyet. Az eljárás illetékköteles, az illeték mértéke jelenleg 2.200 Ft.
A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét és lakcímét, az ellenérdekelt nevét és lakcímét, meg kell jelölni a birtokvitával érintett dolgot, a jegyző döntésére irányuló határozott kérelmet, a kérelemben foglalt tények alátámasztására szolgáló bizonyítékokat.
Figyelemmel kell lenni azonban egy határidő korlátra. Ennek alapján, amennyiben egy éven túl már fennáll a birtoksértő magatartás, jelen esetben az állattartás, úgy a jegyző nem fog eljárni ebben az ügyben, hatáskör hiánya miatt. Ez esetben birtokvédelem az illetékes helyi bíróságtól kérhető per formájában.
Amennyiben a jegyző megállapítja a zavarás tényét, az eredeti birtokállapotot helyreállítja és a birtoksértőt e birtoksértő magatartásától eltiltja. A határozatot három napon belül végre kell hajtani, akkor is, ha ez ellen a felek valamelyike keresetet indított. A jegyző 30 napon belül köteles határozatot hozni. Az a fél, aki a határozatot sérelmesnek tartja, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.
Amennyiben a birtoksértő a jegyző kötelező határozatának nem tesz eleget, a jegyzőnek be kell jelenteni, aki a végrehajtás kikényszerítése érdekében végrehajtási bírságot szabhat ki, akár ismételten is, 5.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig, jogi személynél 1.000.000 Ft-ig.
Dr. Bezzegh Edina
« Hírarchívum |
|
D.A.S. tanulmányok
Lépjen be ügyfélazonosítójával és töltse le, vagy regisztráljon, és elküldjük Önnek a kért tanulmányokat! Kattintson ide a részletes listához »
Ízelítő tanulmányainkból:
Földrengés károk - 2011. február
Magyarország nem kimondottan földrengések által sújtott terület. Szerencsénkre... Azonban a közelmúltban mégis nagyobb erejű földrengés rázta meg az országot, melynek epicentruma Oroszlánynál volt. A földrengés főleg Oroszlány, Vértessomló, Környe és Várgesztes településeken okozott jelentősebb károkat. A legnagyobb károk különösen az ingatlanokban következtek be.
Jogi tájékoztató a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak - 2010. október
A múlt héten bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa hatalmas áldozatokat követelt. Tanulmányunkban szeretnénk segíteni mindazoknak, akik nem tudják, hogy az őket ért kár után milyen lehetőségeik vannak. A tanulmányban kitérünk arra, hogy hogyan, és kivel szemben érvényesíthetik kártérítési igényeiket, milyen lehetőségeik vannak, amennyiben rendelkeznek biztosítással, illetve mit tehetnek, ha nem volt szerződésük biztosító társasággal. Javaslatot teszünk arra is, hogy melyek legyenek az első lépések a károk felmérése során.
A lopás büntetőjogi értelmezése - 2010. szeptember
|
|
|
