| |
|
HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL
Havonta friss hírek, hasznos információk a jog és a jogvédelem világából - nem csak ügyfeleinknek.
Legutóbbi hírlevelünkből
- Mítosz, vagy valóság: Lehet-e járdán parkolni büntetlenül?
- Állás nélkül: a munkanélküli segély szabályozása
Önt is érdekli?
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Korábbi hírleveleink »
|
Ügyfelünk írjaNagyon pontos, precíz felvilágosítást kaptunk, mielőtt a biztosítást megkötöttük volna. Külön a személyi állomány részére is megtartásra került a biztosítás ismertetése, lényege. Meg voltunk elégedve az ügyintézőjük pozitív hozzáállásával. További levelek ügyfeleinktől »
|
|
|
Szabálysértési egyveleg
2012. január 3.
Bár nem lehetünk mindannyian jogászok, és nem ismerhetjük valamennyi eljárás menetét, azonban a közlekedési szabálysértési eljárások mégis olyan gyakorisággal fordulnak elő, hogy nem árt tisztában lenni a hétköznapi embernek az eljárás menetével és az eljárásban szereplő határidőkkel.
A leggyakoribb szabálysértések tipikusan a közlekedési balesetek kapcsán merülnek fel, így jelen esetben is a közlekedési szabálysértési eljárás szabályait veszem górcső alá. A szabálysértési eljárással első ízben az érintett a határozat kézhezvétele során szembesül igazán. Ekkor válik ténylegessé és valóssá az, hogy az eljárás alá vont személy valamely szabályt megsértett, és ekkor szembesül ennek következményeivel is. A közlekedési szabálysértések esetén a leggyakrabban alkalmazott marasztalás a szabálysértési bírság, valamint a járművezetéstől való eltiltás. Mindkét jogkövetkezménynek komoly súlya lehet, főleg, ha a nagymértékű a pénzbírság, vagy ha több hónapi járművezetéstől való eltiltást állapított meg a hatóság.
Az első lényeges jogorvoslati határidő, az első, vagyis az alaphatározathoz kötődik. Ugyanis a szabálysértési határozattal szemben csupán 8 naptári napos határidőn belül lehetséges kifogást, azaz jogorvoslatot előterjeszteni. Fontos, hogy a határidőt a határozat kézbesítésétől kell számítani, mely a tértivevénnyel ellátott, hivatalos küldemény átvételének időpontjához igazodik. Ebbe a határidőbe beleszámít mind a hétvége, mind pedig az ünnepnap is, így fontos, hogy az átvétel időpontjáról valós információkkal rendelkezzünk és a kifogásra nyitva álló határidőt megfelelően számítsuk.
A szabálysértési törvény alapján lehetőség nyílik az érintett számára arra, hogy amennyiben a határidőt például önhibáján kívül elmulasztotta, akkor igazolási kérelemmel éljen a hatóság irányába. Ezt az elmulasztott határnaptól számított 8 naptári napon belül kell megtennie és indokolással ellátnia. Az igazolási kérelemről a hatóság dönt.
Abban az esetben, ha az eljárás alá vont személy, vagy annak jogi képviselője kifogást terjesztett elő, akkor annak elbírálásáról - a közlekedési szabálysértések esetében - a végső soron bíróság dönt. Ekkor a helyi bíróság az iratok alapján hozza meg döntését, és vizsgálja azt, hogy az előterjesztett kifogás alapján megalapozottak-e a szabálysértési határozatban foglaltak? Amennyiben igen, úgy hatályában tartja a határozatot, amennyiben nem, akkor lehetősége van azt megváltoztatni, vagy egyéb megoldást nyújtani (pl. eljárás megszűntetése).
A lényeg azonban az, hogy a bíróság végzésével szemben szintén 8 naptári napos határidőn belül - az előbbiekhez hasonlóan - tárgyalás tartását lehetséges kérni. Ekkor a bíróság tárgyalást tűz ki, és ott fogja végső során elbírálni az ügyet. A bíró egyesbíróként jár el, és lehetősége van arra is, hogy indítványra szakértőt vonjon be, illetve tanúkat hallgasson meg.
Fontos szabály, hogy ha az eljárás alá vont személy a szabályszerű értesítésre nem jelent meg és elmaradását alapos indokkal előzetesen nem mentette ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta. A bíróság a döntését végzésben hozza meg, mellyel szemben már további jogorvoslattal élni a tárgyalás megtartását követően nem lehetséges.
Reméljük, hogy a fenti kis eligazítással hasznos információkkal tudtunk Olvasóink számára szolgálni a közlekedési szabálysértési eljárásokkal kapcsolatosan.
Dr. Burján Zsuzsanna
« Hírarchívum |
|
D.A.S. tanulmányok
Lépjen be ügyfélazonosítójával és töltse le, vagy regisztráljon, és elküldjük Önnek a kért tanulmányokat! Kattintson ide a részletes listához »
Ízelítő tanulmányainkból:
Földrengés károk - 2011. február
Magyarország nem kimondottan földrengések által sújtott terület. Szerencsénkre... Azonban a közelmúltban mégis nagyobb erejű földrengés rázta meg az országot, melynek epicentruma Oroszlánynál volt. A földrengés főleg Oroszlány, Vértessomló, Környe és Várgesztes településeken okozott jelentősebb károkat. A legnagyobb károk különösen az ingatlanokban következtek be.
Jogi tájékoztató a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak - 2010. október
A múlt héten bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa hatalmas áldozatokat követelt. Tanulmányunkban szeretnénk segíteni mindazoknak, akik nem tudják, hogy az őket ért kár után milyen lehetőségeik vannak. A tanulmányban kitérünk arra, hogy hogyan, és kivel szemben érvényesíthetik kártérítési igényeiket, milyen lehetőségeik vannak, amennyiben rendelkeznek biztosítással, illetve mit tehetnek, ha nem volt szerződésük biztosító társasággal. Javaslatot teszünk arra is, hogy melyek legyenek az első lépések a károk felmérése során.
A lopás büntetőjogi értelmezése - 2010. szeptember
|
|
|
