| |
|
HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL
Havonta friss hírek, hasznos információk a jog és a jogvédelem világából - nem csak ügyfeleinknek.
Legutóbbi hírlevelünkből
- Mítosz, vagy valóság: Lehet-e járdán parkolni büntetlenül?
- Állás nélkül: a munkanélküli segély szabályozása
Önt is érdekli?
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Korábbi hírleveleink »
|
Ügyfelünk írjaMunkáját maximális hozzáértéssel, érdekeim szem előtt tartásával látta el, melyért köszönetemet fejezem ki. További levelek ügyfeleinktől »
|
|
|
Távolságtartó taláros testület
2009. május 14.
A magyar Országgyűlés a tavalyi év végén zárta le annak a törvényjavaslatnak a vitáját, amely a korábbi, sikertelen hazai próbálkozásokat követően ismételten megkísérli hazánkban is meghonosítani a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távolságtartás intézményét.
Ebben a törvényjavaslatban tulajdonképpen arról van szó, hogy meghatározott személyi körön belüli erőszakos magatartás esetén a bántalmazottak lehetőséget kapnak arra, hogy a bántalmazót egyrészt a bántalmazottak személyétől, másrészt az addig esetlegesen közösen használt ingatlan használatától a rendőrség közreműködésével vagy bírósági úton távol lehessen tartani. Ebbe beletartozik az is, hogy a bántalmazónak a bántalmazott munkahelyétől, az általa látogatott oktatási-, nevelési-, egészségügyi-, vallásgyakorlási célra szolgáló intézményektől is távol kell tartania magát. Maga a jogintézmény annyiban jelent újdonságot a hazai szabályozásban, hogy az eddigiekhez képest árnyaltabban és összetettebben közelíti meg a hozzátartozók közötti erőszak kérdését, és újfajta állami beavatkozási lehetőséget teremet a bántalmazottak oldalán.
A törvényjavaslat azon a nemzetközi jogban már gyökeret vert és elismert alapelven nyugszik, hogy a családon belüli erőszak megakadályozása, a bántalmazóval szembeni fellépés, a bántalmazottak jogainak megóvása és a további jogsérelem megelőzése aktív cselekvést és hatékonyan aktivizálható szervezeti hátteret követel meg az államtól. A magyar modell egyrészt a különböző nemzetközi szervezetek (pl. ENSZ) által korábban elfogadott ajánlásokra, másrészt főként a szomszédos Ausztria jogszabályi modelljére támaszkodik.
A törvényjavaslat nagy támogatottságot élvezett a zárószavazás során, a kihirdetést megelőzően azonban a köztársasági elnök előzetes normakontrollra küldte a törvényt az Alkotmánybírósághoz, ezért a jogszabály még nem került kihirdetésre. A köztársasági elnök a normakontroll indokolása során hangsúlyozta, hogy a jogintézmény egésze és lényege teljes mértékben a támogatását élvezi, azt a nemzetközi és a magyar jogrenddel teljes mértékben összeegyeztethetőnek, mi több, kívánatosnak találja. Van azonban a törvényi fogalom meghatározások között két olyan pont, ahol a köztársasági elnök megítélése szerint nem elég egyértelmű, nem elég világos a norma tartalma. Ezek pedig éppen az erőszakos magatartás és a hozzátartozó fogalma, vagyis azok, amelyek kulcsjelentőségűek a jogalkalmazó (pl. a rendőrök, bírák) számára.
Az Alkotmánybíróságnak tehát abban a kényes kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a törvény szövege vajon kellően egyértelmű-e, kizárt-e az önkényes jogértelmezés lehetősége, és arányos-e a lehetséges korlátozás (pl. saját lakás használatától való eltiltás) a védendő alkotmányos értékkel és érdekkel.
Az Alkotmánybíróság többségi álláspontja szerint az felel meg a jogbiztonság követelményének, ha a jogalkotó a jelenleginél precízebben, egyértelműbben alkotja meg a hozzátartozó és az erőszakos magatartás fogalmát. A jelenlegi fogalmak a gyakorlatban részben értelmezési zavarhoz vezethetnek, részben pedig alkalmasak lehetnek a visszaélésszerű joggyakorlásra - hangzott a döntés indoklása.
Határozatukban a bírák ugyanakkor rámutattak, hogy a törvénnyel védeni kívánt olyan alkotmányos értékek, mint az emberi méltósághoz, testi integritáshoz és testi épséghez, egészséghez való jog védelme érdekében alkotmányosan igazolható és elfogadható az a szabály, amely meghatározott időre eltiltja a bántalmazót a bántalmazottal és annak fizikai környezetével történő bárminemű érintkezéstől, még akkor is, ha ez a saját tulajdonában álló ingatlan használatától történő eltiltást jelenti.
A távolságtartás jogintézménye 2006-ban került bevezetésre a magyar jogrendszerben úgy, hogy azt csak a folyamatban lévő büntetőeljárás idején lehetett alkalmazni. A védelemből így kiszorultak mindazok, akik nem mertek eljárást indítani bántalmazójuk ellen.
Az új törvényjavaslat azonban lehetővé tenné, hogy a távoltartást ne csak bírósági, hanem már hatósági (rendőrségi) úton is el lehessen rendelni.
Jelenleg még nem lehet biztosan tudni, hogy mi lesz a jogszabály sorsa. A civil szervezetek azonban remélik, hogy - a korábbiakkal ellentétben - a taláros testület határozata alapján módosított törvényjavaslat ezúttal kihirdetésre kerülhet.
« Hírarchívum
|
|
D.A.S. tanulmányok
Lépjen be ügyfélazonosítójával és töltse le, vagy regisztráljon, és elküldjük Önnek a kért tanulmányokat! Kattintson ide a részletes listához »
Ízelítő tanulmányainkból:
Földrengés károk - 2011. február
Magyarország nem kimondottan földrengések által sújtott terület. Szerencsénkre... Azonban a közelmúltban mégis nagyobb erejű földrengés rázta meg az országot, melynek epicentruma Oroszlánynál volt. A földrengés főleg Oroszlány, Vértessomló, Környe és Várgesztes településeken okozott jelentősebb károkat. A legnagyobb károk különösen az ingatlanokban következtek be.
Jogi tájékoztató a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak - 2010. október
A múlt héten bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa hatalmas áldozatokat követelt. Tanulmányunkban szeretnénk segíteni mindazoknak, akik nem tudják, hogy az őket ért kár után milyen lehetőségeik vannak. A tanulmányban kitérünk arra, hogy hogyan, és kivel szemben érvényesíthetik kártérítési igényeiket, milyen lehetőségeik vannak, amennyiben rendelkeznek biztosítással, illetve mit tehetnek, ha nem volt szerződésük biztosító társasággal. Javaslatot teszünk arra is, hogy melyek legyenek az első lépések a károk felmérése során.
A lopás büntetőjogi értelmezése - 2010. szeptember
|
|
|
