| |
|
HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL
Havonta friss hírek, hasznos információk a jog és a jogvédelem világából - nem csak ügyfeleinknek.
Legutóbbi hírlevelünkből
- Mítosz, vagy valóság: Lehet-e járdán parkolni büntetlenül?
- Állás nélkül: a munkanélküli segély szabályozása
Önt is érdekli?
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Korábbi hírleveleink »
|
Ügyfelünk írjaTisztelt Ügyvédnő! Nagyon megtisztelő volt számomra a korrekt és segítőkész munkája az én esetemben és ügyemben. ... Nagyon szépen köszönöm a segítséget és maradok továbbra is az Önök elégedett ügyfele. További levelek ügyfeleinktől »
|
|
|
Tömegközlekedés során elszenvedett károk
2012. január 3.
Gyanútlanul utazva a tömegközlekedési eszközökön, nem is sejtjük, hogy megvásárolt jegy milyen szolgáltatások igénybevételére jogosít fel bennünket. Mi történik akkor, ha a busz fékezéséből eredően utasként megsérülünk? Vagy kivel szemben érvényesíthető kártérítési igény, ha a megállóba a busz véletlenül felfut és elüt bennünket?
Általában a közlekedési társaságok minden, a tömegközlekedési eszközt jogszerűen igénybevevő személy részére úgynevezett utas- és balesetbiztosítást garantálnak. Jogszerűen veszi igénybe a szolgáltatást az, aki érvényes bérlettel, vagy jeggyel rendelkezik, illetve akinek már nem kell a bérletet vagy a jegyet megváltania, abból az okból kifolyólag, hogy elérte azt az életkort, mely már ingyenes utazásra jogosítja. Fontos, hogy a regisztrációs jegy megváltását még ekkor se feledjük, azokon a tömegközlekedési eszközökön, ahol ez szükséges (például helyközi busz, vagy vonatjáratok).
A biztosítási szerződések értelmében a biztosítási időtartam az az idő, amíg a biztosított az utazásban részt vesz. Ez általában akkor kezdődik, amikor az utas a járműre felszáll, és akkor ér véget, amikor azt elhagyja. Az egyes szerződések azonban előírhatják, hogy a biztosítás időbeli hatálya kiterjed arra az időtartamra is, amikor az utas még csak a végállomáson várakozik a tömegközlekedési járműre. Természetesen azonban, mivel az országban több tömegközlekedési eszközt üzemeltető cég van, ezért ezeket a részletszabályokat más és más formában határozhatják meg, azaz ezek eltérhetnek egymástól.
Az utas-és a balesetbiztosítás szempontjából biztosítási esemény a szerződés hatálya alatt bekövetkezett baleset, vagy közlekedési baleset. Ennek részleteit szintén az egyes közlekedési társaságok üzletszabályzatai határozzák meg.
Mit kell azonban tenni akkor, ha a bekövetkezett a baj? Ha például a vizes útviszonyok miatt az általunk választott tömegközlekedési jármű megcsúszik, és mi az utastérben megsérülünk? Minden esetben javasolni tudjuk a rendőrség helyszínre történő hívását. Ennek során elengedhetetlen, hogy a rendőr objektív személyként rögzítse történteket, valamint azt, hogy milyen károk (például ruha-, vagy poggyászkár), illetve személyi sérülés következett be. Javasoljuk tanúk bevonását is, mely a későbbi igényérvényesítés szempontjából nagyon komoly jelentőséggel bír. Célszerű a tanúk nevét, elérhetőségét a rendőrségi jegyzőkönyvben rögzíteni. A legtöbb közlekedési társaság megköveteli, hogy a jármű vezetője, vagy egyéb illetékes képviselője bevonásával az érintettek jegyzőkönyvet vegyenek fel. Sok esetben ez a jegyzőkönyv az alapfeltétele a biztosítási szolgáltatás igénybevételének, azaz a kárkifizetésnek. A kárbejelentést a lehető legrövidebb időn belül írásbeli formában - igazolható módon, azaz személyes benyújtás esetén átvétellel, postai feladás esetén pedig ajánlott, tértivevényes feladással - meg kell tenni. A károsultnak igazolnia kell azt, hogy jogszerűen vette igénybe a tömegközlekedési szolgáltatást, azaz praktikusan csatolnia kell az ezt igazoló érvényes menetjegyet, vagy bérletet is. Ne feledjük! Mint minden biztosítási kárrendezésnél, illetve kártérítési igényérvényesítésnél, itt is a biztosítottnak, a károsultnak kell tudnia igazolnia azt, hogy egyrészről jogszerűen vette igénybe a szolgáltatást, másrészről, hogy balesetet szenvedett, harmadrészről pedig, hogy ennek következtében kára keletkezett.
Fontos azt is leszögezni, hogy amennyiben a biztosító az igényünket elutasítaná, akkor a valódi kártérítési igényérvényesítést a károkozó személlyel szemben lehet kezdeményezni. Ha ez a személy a közlekedési társaság gépjárművezetője (mert például a szabálysértési felelősségét a hatóság megállapította), akkor a kárigényt az ő munkáltatójával, azaz a közlekedési vállalattal szemben lehetséges érvényesíteni, mivel a munkavállaló által okozott károkért a károsult irányába a munkáltató tartozik helyt állni. Abban az esetben azonban, ha egy másik gépjármű sofőrjének volt felróható a baleset, akkor a kárigény az ő felelősségbiztosítójával szemben terjeszthető elő. Sose feledjük! Mindig figyeljük a jogainkra és vegyük számba a lehetőségeinket!
Dr. Burján Zsuzsanna
« Hírarchívum |
|
D.A.S. tanulmányok
Lépjen be ügyfélazonosítójával és töltse le, vagy regisztráljon, és elküldjük Önnek a kért tanulmányokat! Kattintson ide a részletes listához »
Ízelítő tanulmányainkból:
Földrengés károk - 2011. február
Magyarország nem kimondottan földrengések által sújtott terület. Szerencsénkre... Azonban a közelmúltban mégis nagyobb erejű földrengés rázta meg az országot, melynek epicentruma Oroszlánynál volt. A földrengés főleg Oroszlány, Vértessomló, Környe és Várgesztes településeken okozott jelentősebb károkat. A legnagyobb károk különösen az ingatlanokban következtek be.
Jogi tájékoztató a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak - 2010. október
A múlt héten bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa hatalmas áldozatokat követelt. Tanulmányunkban szeretnénk segíteni mindazoknak, akik nem tudják, hogy az őket ért kár után milyen lehetőségeik vannak. A tanulmányban kitérünk arra, hogy hogyan, és kivel szemben érvényesíthetik kártérítési igényeiket, milyen lehetőségeik vannak, amennyiben rendelkeznek biztosítással, illetve mit tehetnek, ha nem volt szerződésük biztosító társasággal. Javaslatot teszünk arra is, hogy melyek legyenek az első lépések a károk felmérése során.
A lopás büntetőjogi értelmezése - 2010. szeptember
|
|
|
