| |
|
HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL
Havonta friss hírek, hasznos információk a jog és a jogvédelem világából - nem csak ügyfeleinknek.
Legutóbbi hírlevelünkből
- Mítosz, vagy valóság: Lehet-e járdán parkolni büntetlenül?
- Állás nélkül: a munkanélküli segély szabályozása
Önt is érdekli?
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Korábbi hírleveleink »
|
Ügyfelünk írjaTisztelt Ügyvédnő! Nagyon megtisztelő volt számomra a korrekt és segítőkész munkája az én esetemben és ügyemben. ... Nagyon szépen köszönöm a segítséget és maradok továbbra is az Önök elégedett ügyfele. További levelek ügyfeleinktől »
|
|
|
Vállalkozásokra kedvezőbb szabályok, avagy miben módosult a Polgári Perrendtartás?
2011. április 13.
A körbetartozások rendszerében több vállalkozás is hátrányos szabályozásként élte meg azt, amikor a lejárt számlakövetelését nem volt lehetősége egyből, egyeztetés nélkül polgári peres bíróság előtt érvényesítenie. A korábban hatályos polgári perrendtartás ugyanis hosszabb ideig, úgynevezett kötelező egyeztetést írt elő a gazdasági társaságok közötti vagyonjogi vitákra.
A régmúlt szabályozása alapján ugyanis mielőtt a perlésre került volna sor, az igényt érvényesítő gazdálkodó szervezetnek igazolnia kellett, hogy a számlakövetelése lejárt (ez természetesen most is így van), valamint azt, hogy a kötelező egyeztetést előíró lépéseket megtette az ellenérdekű féllel szemben. Ez azt jelentette, hogy a felperesnek dokumentációval, azaz tipikusan felszólító levéllel és tértivevénnyel kellett azt bizonyítania a bíróság irányába, hogy követelése megtérítésére az ellenérdekű felet írásban felszólította, és a teljesítésre 15 napos határidőt biztosított. Amennyiben ez a határidő eredménytelenül telt el, ekkor volt arra lehetősége az igényt érvényesítőnek, hogy a kereseti követelését a bíróság elé terjessze.
Ez a kötelező egyeztetés azonban sok esetben a gyors peresítést, igényérvényesítést inkább akadályozta, és a gyakorlat alapján pusztán formai eljárássá üresedett, mely nem szolgálta az igényérvényesítő érdekét, így mindössze pusztán adminisztrációs funkciót töltött be, és többletmunkát jelentett. Ezt felismerve, a jogalkotó törölte a kötelező egyeztetés intézményét a gazdálkodó szervezetek követelései kapcsán, így ma már nem szükségszerű feltétel a kereset benyújtásához.
Figyelemmel arra, hogy sok esetben a peres eljárás hosszabb időt is igénybe vesz, valamint költséget jelent az igényérvényesítő terhére, a fenti szabályozás ellenére van, hogy a peren kívüli egyeztetés hozza meg az eredményt, így többször előfordul, hogy jogi képviselő közbenjárására már peren kívüli felszólítás eredményre vezet. A lehetőséget így javasoljuk kihasználni, és a polgári peres eljárást, mint végső megoldást válasszák.
Dr. Burján Zsuzsanna
« Hírarchívum |
|
D.A.S. tanulmányok
Lépjen be ügyfélazonosítójával és töltse le, vagy regisztráljon, és elküldjük Önnek a kért tanulmányokat! Kattintson ide a részletes listához »
Ízelítő tanulmányainkból:
Földrengés károk - 2011. február
Magyarország nem kimondottan földrengések által sújtott terület. Szerencsénkre... Azonban a közelmúltban mégis nagyobb erejű földrengés rázta meg az országot, melynek epicentruma Oroszlánynál volt. A földrengés főleg Oroszlány, Vértessomló, Környe és Várgesztes településeken okozott jelentősebb károkat. A legnagyobb károk különösen az ingatlanokban következtek be.
Jogi tájékoztató a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak - 2010. október
A múlt héten bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa hatalmas áldozatokat követelt. Tanulmányunkban szeretnénk segíteni mindazoknak, akik nem tudják, hogy az őket ért kár után milyen lehetőségeik vannak. A tanulmányban kitérünk arra, hogy hogyan, és kivel szemben érvényesíthetik kártérítési igényeiket, milyen lehetőségeik vannak, amennyiben rendelkeznek biztosítással, illetve mit tehetnek, ha nem volt szerződésük biztosító társasággal. Javaslatot teszünk arra is, hogy melyek legyenek az első lépések a károk felmérése során.
A lopás büntetőjogi értelmezése - 2010. szeptember
|
|
|
