| |
|
HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL · HÍRLEVÉL
Havonta friss hírek, hasznos információk a jog és a jogvédelem világából - nem csak ügyfeleinknek.
Legutóbbi hírlevelünkből
- Az örökbefogadó anya is jogosult lesz a szülési szabadságra
- Marasztalás a fogyasztói csoportokat szervező társaságok egy részére
Önt is érdekli?
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Korábbi hírleveleink »
|
Ügyfélfogadás
Hétfő: 9-11 óráig
Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat.
|
Ügyfelünk írjaNagyon pontos, precíz felvilágosítást kaptunk, mielőtt a biztosítást megkötöttük volna. Külön a személyi állomány részére is megtartásra került a biztosítás ismertetése, lényege. Meg voltunk elégedve az ügyintézőjük pozitív hozzáállásával. További levelek ügyfeleinktől »
|
|
|
Változás a hitelezés jogi szabályozásában
2009. április 30.
A jelenlegi válságos időszakban egyre inkább előtérbe kerülnek a hitellel rendelkezők problémái. Pedig kiszolgáltatott helyzetük korántsem új keletű. Egy hosszan tartó folyamat végére került pont nemrégiben, amikor a törvénykezés elfogadta a banki kölcsönszerződésekre vonatkozó jogszabályi változtatásokat.
A magyar jogrendszer két "szinten" szabályozza a bankrendszer működését. Elsődlegesen a Polgári törvénykönyv tér ki rá, ami sajnos eléggé általánosságban fogalmaz a tárgyban.  A banki kölcsönszerződéseket csak annyiban szabályozza speciálisan, hogy az általános felmondási indokok mellett továbbiakat is biztosít a banknak. Másodsorban a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hptv.) vonatkozik a bankokra. A törvény születése idején gyakorlatilag csak a bankok jogait és szervezeti felépítésüket tartalmazta, de kötelezettségüket nem (ez sajnos hazai sajátosság). Az utóbbi években az Eu-s csatlakozás miatti kényszer szülte azokat a módosításokat, amelyek során a fogyasztók jogai is egyre inkább teret nyernek. Ennek során került be a jogszabályba a tájékoztatási kötelezettség, illetve a fogyasztási kölcsönök védelme. Eddig sajnos nem történt meg az, hogy a törvény beleszóljon a bank és ügyfele közötti szerződés tartalmába. Ezért - törvényi rendelkezés hiányában - a bankok bizonyos határok között bárhogy rendelkezhettek a szerződésben. A gyakorlatban ez úgy történt, hogy a bank üzletszabályzatában bizonyos feltételek fennállása esetén egyoldalú módosításra (pl. kamatemelésre) adott lehetőséget. A bankok gyakorlata szerint a különféle pénzügyi mutatók, illetve a hitelpiac állapota volt az, ami a kamatemelésre okot adhatott.
Mivel az üzletszabályzat a szerződés része, azt az ügyfél elfogadja, így az egyoldalú módosítás joga jogszabályi rendelkezés hiányában alkalmazhatóvá vált.
A 2009. március 24. napi törvénymódosítás utáni állapot:
A hitelezési jog szabályozásának megváltoztatására irányuló javaslatot 2009. március 23-án elfogadta az Országgyűlés, a kihirdetése után 30 nappal a törvény alkalmazhatóvá válik.
A javaslat megengedi az egyoldalú kamatemelést, feltéve, ha a szerződésben ennek feltételei meghatározottak (ez nagyjából a mai gyakorlat is). A módosítás jelentősége abban áll, hogy vita esetén a feltételek valódiságát a banknak bizonyítania kell. Azaz, az adós megtámadhatja bíróság előtt a kamatemelést, és a banknak kell bizonyítani, hogy a feltételek valóban beálltak, így leszűkül majd az esély az egyoldalú és méltánytalan módosításokra.
A módosított jogszabály másik nagy előnye az, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás előtt a banknak legalább hatvan nappal hirdetményben közzé kell tennie azt, és negyven nappal előtte postai úton vagy a szerződésben meghatározott közvetlen úton tájékoztatni kell egyenként is az ügyfeleket, akik így a módosítás hatálybalépése előtt akár fel is mondhatják a szerződést.
A törvénymódosítás a jelenleg már megkötött és a jövőbeli szerződéseket is automatikusan módosítja.
Dr. Vizi András
« Hírarchívum
|
|
D.A.S. tanulmányok
Lépjen be ügyfélazonosítójával és töltse le, vagy regisztráljon, és elküldjük Önnek a kért tanulmányokat! Kattintson ide a részletes listához »
Ízelítő tanulmányainkból:
Földrengés károk - 2011. február
Magyarország nem kimondottan földrengések által sújtott terület. Szerencsénkre... Azonban a közelmúltban mégis nagyobb erejű földrengés rázta meg az országot, melynek epicentruma Oroszlánynál volt. A földrengés főleg Oroszlány, Vértessomló, Környe és Várgesztes településeken okozott jelentősebb károkat. A legnagyobb károk különösen az ingatlanokban következtek be.
Jogi tájékoztató a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak - 2010. október
A múlt héten bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa hatalmas áldozatokat követelt. Tanulmányunkban szeretnénk segíteni mindazoknak, akik nem tudják, hogy az őket ért kár után milyen lehetőségeik vannak. A tanulmányban kitérünk arra, hogy hogyan, és kivel szemben érvényesíthetik kártérítési igényeiket, milyen lehetőségeik vannak, amennyiben rendelkeznek biztosítással, illetve mit tehetnek, ha nem volt szerződésük biztosító társasággal. Javaslatot teszünk arra is, hogy melyek legyenek az első lépések a károk felmérése során.
A lopás büntetőjogi értelmezése - 2010. szeptember
|
|
|
